Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

A dolgozó helyzetének javításáért Az S2BHT elnökség-ének legutóbbi üléséről AZ MSZMP KÖZPONTI BI- aránytalanságok megezün- nevelő ás nagycsaládos aatyá- ZOTTSÄGANAK nők palit;- tetősére. Ezt a munkát egyéb- kát mentesíteni az éjszakai kai, gazdasági és szociális ként nem lehet kampányfel- műszakitiól. A határozat meg- heüyzete javítására hozott ha- adatnak tekinteni, hanem fo- jelenése óta Balassagyarmatom táirozatát kcrmányh atározaa, lyaimabosan, a jövőben is vé- mintegy 1200—1300 nő éjsza- niajd a SZOT határozata kö- gezná kell, hiszen a kezdeti kai műszakját szüntették meg. vette. Ennek megfelelően ta- eredmények ellenére még na­valy. július végén, az SZMT gyón sok tennivaló van. ,l.Az elmúlt övben megkezdő­dött a gyermekűiket egyedül' A dolgozó nők munkaikorül- nevelő, és nagycsaládos szülők menyeinek javítása is fontos összeírása az üzemekben. Me­_ _ szerepet kapott az intézkedési gyénfcben 1695 szülő neveli a datokról'"*"Az Snökség” most tervékiben. Több új ipari üzem egyedül gyermekét, ezek fcö- Legutóbbi'ülésén az intézkedés települt, így az elmúlt négy zül 1527 nő. Három, iUet.ve végrehajtásénak tapasztalatait évben 5400 női munkahelyié- énnél több gyermek pedig értékelte A jelentés megélla- testált. A szükséges munfcakö- 2350 családban van. A tánsa- pította hogy általában elké- ríüményeket azonban nem dalmi összefogás, a vállalat szülték a tervek a határozat- mindenütt sikerült hiztosatam. anyagi lehetőségeinek jó fel­ből adódó feladatok végrehaj- Még 1113 is nagyon rosszak használása, sok család gond- tására. Azóta jelentős váltó- példáiul a mukahelyi körűimé- ját enyhítette. A següségadás- zás tapasztalható a szemlélet- nyék a vasútnál. Meg kellene nak különböző módszereit al­ól darui az erdészetnél dolgozó kaknazták. nők munkaruhával váló ellá- . gfelelő me- A nofe politikaa nevelése, létesítésére s^kteai képzése társadalma1 elnöiksiéige megtárgyalta a megyei tapasztalaitokat és im- tézkedésá tervet fogadott el a szaJkszervezetekre háruló fél­ben is. r,lf^nl-bon s satttávűl megfcleló me­i'Sft'SSsJ'ÄS: w**. ■** ka nő. A legutóbbi választó sokkor ennek megfelelő arány­ban kerültek a tisztségviselők sarába. Ugyanez nem mond­ható el még a gazdasági élet lenne szükség. Természetes 9®- A nregj^ ipari struktúra- alkodnak olyan üzemeik is, .Í‘an!aíK változása sok szattoem- ahol a legnagyobb akarással t>er*’ a korábbitól eltérő sem tudják a municaikörülmé- szakmai összetételt igényel. A . ... ,. . „ , nyéket megfelelően ' javítani sza^3z9rvezetí bizottságoknak minden teniteteről A mfojdaiddjg> amig új telepet 3 jövőben a nők szakmai kép­sági vezetésben peldaul^ mc« építenek. Erre példának f?364 18 ionban kell segíteni, a Balassagyarmati Finomikö- hiszen a lehetőségek sokkal töttóru Gyáregységét említet- ™ní á'hogj' ezted­ték, ahol száz—százhúsz mun- kihasználtuk. Egy s-or fcás részére alkalmas helyen ójy311 mun aaterület alakul ki, jelenleg ötszáznyolcvan dől- 9“01, ePP©n^az_ automatizálás­igen alacsony a nők aránya, bár az utóbbi időben egy-ikét helyen történt változás. Az is igaz viszont — állapította meg a jelentés —, hogy erő­síteni kell a nők körében a OTtem KBU a n^a “ gozó nót foglalkoztatnak. A korszerűsítéssel 3' ma még polátikai-szatanaa hozzáértesz határozat megjelenése óta a per* munkahelyekre majd nő tiaraulássiál alkalmassá tenni őket vezető munkakörök be­töltésére. Az intézkedési tervek egyék központi feladatként határoz­ták meg a bérezési problémák megoldását. Az SZMT negy­ven üzemben végzett ezzel még meglévő hibák ellenére 504 alkalmazni. Ehhez több intézkedés történt, ami ,a3 3 szakmai hozzáér- tnind a munkiakörülmények ^95* “•éH megszerezni. A főleg javítását szolgálja. fos'alkoztató üzemek mar eddig is igen jelentős A SZAKSZERVEZETI bi- erőfeszítéseket tettek a szak- zottsóigok, a párt- és gazdasá- maii tanfolyamok megszerve- gd vezetéssel közösen a nők zésére. Fontos, hogy a veze­kapcsolaíban felmérést, és helyzetét felmérő munka tők szemléletében is változás általános tapasztalat, hogy után több helyen megszüntet- történjék, és ne sajnálják az korábban a nők bére mindé- ték az éjszakai műszakokat. A anyagi áldozatot a szakmai tmitt alacsonyabb volt a fér- dolgozó nőknek még így is képzésire, fiákénál, azonos végzettség, igen nagy aránya végzi hár- _ gyakorlat és munkakör ese- ram műszakban a munkáját, A 1, 99' , foglalkozott -.ében is. Éppen ezért volt és egyes iparágakban még ulyan kerdesekkel is, mint az tfflükség arra, hogy nagyobb hosszú ideig nem tudják meg- °y°aaa elhelyezés, a különbö- gondat fordítsanak az egyen- oldani ezt a kérdésit. Bár az gyermek intézmények fej­lő munkáért egyenlő bér el- ilyen üzemekben is igyekez- szükségessége. A «ének biztosítására, a bér- tek a gyenmeküiket egyedül főhelyek gyarapítása erde­keben a vállalatok, tenmelő- •saövefikeaetek anyagi eszközei­nek nagyobb arányú bevoná­sára is szükség lenne. Kevés azonban az olyan intézkedési terv, amelyben ezzel kapcso­latos feladat is szerepel. ÖSSZEGEZVE megállapítot­ta az SZMT elnöksége, hogy as elmúlt tíz év alaitt nem ! történt megyénkben annyi gyakorlati intézkedés a dolgo­zó nők érdekében, mint a ha­tározat megjelenése óta eltelt' alig egy év alatt. A korábban készített intézkedési tervek teljes megvalósítása azonban még hátra van. Az elkövetke­zendő időszakban tehát erre még nagyobb energiát kell fordítaniuk a szakszervezeti bizottságoknak, természetesen a vállalatok gazdasági vezetői­vel együttesen. ’ B. 3. A part határozott, a kormány cselekedett (2.) ztöndifas mamák A p&d. IX. kongresszusán, a tendőben a Múmiáknak kiíi- Központi Bizottság beszámo- zetett ößszeg jelentősen túl- lójót tartva. Kádár János a haladta az egymilliárd forin- többi között ezeket mondotta: tot. Az 1967-ben bevezetett, s ..Javasoljuk, tegyük lehetővé, 1969-ben további kedvezmé- hegy a dolgozó kisgyermekes nyekkel kiegészített gyermek­anya, munkaviszonyából ere- gondozási segély rendszere iő jogait biztosítva, gyermeke anyagi fedezetként a társada- gondozása céljából a gyermek lomtól egyre többet követelt, két és fél éves koráig, két hiszen az; 1967. évi 64 millió éven át otthon maradhasson, forint a következő évben már ás havi 600 forint gyermek- 449 millióra duzzadt, hogy gondozási segélyt kapjon. A 1969-ben 870 millió, tavaly gyermekgondozási segély pedig egymilliárd 200 millió rendszerét azokra a termelő- legyen. A többlet teher karna- szövetkezetekben dolgozó tai azonban mérhetetlenek; hí - nókre is ki kell terjeszteni, szeri lehet-e pénzbeni értékben akik eleget tesznek tagsági kifejezni egy-egy vadonat új, kötelezettségüknek.'’ gőgicsélő állampolgárt? A S a szavakat tett követte. A hatvanas évek első felének kormány 1967-ben hozott ha- 130—132 ezer között stagnáló tározata alapján, már abban élveszületési száma a segély az esztendőben 34 ezer kis- bevezetése után 150 ezer fö- mama élt a lehetőséggel, s lé emelkedett ugyanis, s eh- ' vette igénybe azt. Az intéz- hez tegyük még hozzá a ma­kedésnek több bevallott cél- mák nyugalmát, az otthoni ja volt. így egyebek között légkör javulását, az, hogy a hatvanas évekei- A gyermekgondozási segély ső felében hullámvölgyben rendszere természetesen nem levő születésszám növekedni mindent megoldó varázsszer. kezdjen; könnyebbedjék azok Igaz, az összes kereső foglalko- helyzete, akik gyermeküket, zást folytató szülő nők 63—65 gyermekeiket nem tudják ki- százaléka igénybe veszi ezt a re hagyni; mérséklődjék a lehetőséget, elsősorban a ki­bölcsődei helyek iránti feszi- sebb keresetű nők. (Szép tó igény. Persze, nemcsak számmal akadnak, akik rá is ilyen racionális okok építet- dupláznak, az első „fizetett” tek utat az intézkedés beve- srácot, követi a második.) zenéséhez. A kismamák nyu- Egyébként a segélyezettek godtabb élete, a gyermek éle- mintegy 20 százalékának ke­fének legkényesebb időszaka reset® van csupán a havi is ott szerepelt az okok kö- 1600 forint fölött. A segélyt' zott, s nem is az utolsó sor- igénybe vevők zöme a textil-, ban! a cipő-, az élelmiszer- és az Népszerűvé, vonzóvá vált építőipar nődolgozói közül ez az „ösztöndíjas mamaság”, kerül ki. ezt bizonyítják a számadatok. A segélyhez tehát sok más 1967 decemberében 34 ezer, a teendő is kapcsolódik. így a következő év végén 92 ezer munkahely és a kismama kö- kismama vette igénybe ia se- zötti kapcsolaté*: fönntartása; gélyt. 1969-ben táboruk 144 a munkába való visszatérés ezer főre, 1970-ben pedig 230 megkönnyítése az első időben ezerre gyarapodott! (A már adott bérpótlékkal; az osztott munkába visszatérteket leszá- munkaidőben való foglalkoz- mítva, 1970 végén 167 ezer nő tatás lehetőségeinek keresése; kapott segélyt) A múlt esz- s így tovább. Jó év után a VILLTESZ klsz-ben Nincsen ok az elégedetlenkedésre Kopogtatott a telepvezetői iroda ablakán. Intett a kezé­vel, menjek ki, még valamit szeretne mondani. Kíváncsian nyitottam ki az ajtót. Annyit már tudtam ró­la, hogy Freistag Jánosnénak hívják, két éve — jóformán a megalakulásától — dolgozik a VILLTESZ ktsz diósjenői üze­mében. Betanított gépmunkás és a nőbizottság tagja. Né­hány perccel korábban még a műhelyben beszélgettem ve­le. Vajon milyen közlendője lehet, amit elfelejtett meg­említeni? — Csak azt szeretném még mondani, hogy azt is írja meg; igazán jó kollektíva a miénk, összetartó társaság. A véradásra is valamennyien jelentkeztünk. Még oda is együtt mentünk. Ezt el ne felejtse megírni. Tavaly néhány embert el­bocsátottak az üzemből, mert munkájukat és magatartásu­kat nem tartották megfelelő­nek. Akkor kelt szárnyra a szóbeszéd, hogy nem érde­mes az üzemben dolgozni. Ne­héz a munka, magasak a normák, nem becsülik meg a dolgozókat, és kevés a kere­set. Hogy Diósjenő a mosto­hagyerek, mindent a pestiek kapnak. — Kocsmatéma lett az üzem — jegyezte meg ezek­ről a napokról Sógor László, községi párttitkár. Az üzem akkori vezetője sem volt elég körültekintő ahhoz, hogy meggyőző érvek­kel elejét tudta volna venni a közhangulatot rontó szó­beszéd terjedésének. Ha vala­kinek bármilyen csekély sé­relme akadt, elfogultságában akár a legsötétebb képet fest­hette az üzemről, nem igen akadt, aki megcáfolta volna. S Iában I860- ha nincsen, aki megvédje az üzemet, a kívülálló mindig nehezen tud eligazodni az egymásnak sokszor ellentmon­dó vélemények között. — Azok keltették rossz hí­rét az üzemnek, akik hadilá­bon álltak a munkafegyelem­mel — mondta Freistag Já- nosné. — Akik kevés mun­káért sok pénzt szerettek vol­na kapni. Én azt mondom: : egyéni normák vannak, ki hogyan igyekszik, annyit ke­res. Igaz, nem minden mun­ka egyformán jól ...fizet”, de amennyivel gyengébben sike­rül az egyik nap. annyival jobb lehet a másik. A hónap végére kiegyenlítődik a kü­lönbség. — Korábban hol dolgozott ? — kérdeztem. — Sehol. Ez az első munka Megbarátkoztak a gépekkel már azok az asszonyok is, akik korábban csak a háztartásban dolgoztak helyem. A háztartásból ke- esztergaműhelyben 21,2, az fűltem a marógép mellé, ahol automataműhelyben 22,1 szá­most vagyok. Én elégedettnek zalékkal emelkedtek a havi érzem magam. Jó itt az üzem- átlagkeresetek, ben. Helyben van és a fize- De az idő nemcsak a fize­tés is megjárja. Betanított tések alakulásában, hanem munkás létemre, havonta álta- más területen is kedvező vál­1990 forintot ke­resek. Fejes Frigyes telepvezető „beszédes” kimutatást terített elém az irodában. A kimuta­tás pontos számadatokat sora­koztatott egymás mellé arról, hogyan alakult az egyes mű­helyekben dolgozók keresete két egymást követő év, ha­sonló időszakában. Sok dolgo­zónak két-háromszáz fo­rinttal, de az sem ritka, aki­nek, öt-hétszázzal növekedett a bére. Az idő bebizonyította, hogy nem a „vészmadaraknak” volt igazuk, amikor az első év, az üzemkezdés, a betanulási idő­szak nehézségeiért; a munka­helyet okolták. Amióta az egyéni elszámolást bevezették, a javuló teljesítmények ará­nyában. a revolverműhelyben 7,3, a présműhelyben 15,5, az Fotózzon a NÓGRÁD-nak! tozásokat hozott. Az üzemnek ma már olyan munkásgárdája van, amelynek minden egyes tagja akar és tud dolgozni. A kollektíva nem tűri meg a széthúzást, a fegyelmezetlen­séget, kiveti magából a jó munkahelyi közérzet rontőit. Már a felvételnél alaposan megnézik, hogy kit fogadnak be maguk közé. Porubszki István négy hó­nappal ezelőtt került az üzem­hez. Korábban vasutas volt Vácra járt dolgozni. — Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy érdemes-e eljön­ni ebbe az üzembe, azt mon­danám neki. jöjjön csak nyu­godtan, nem bánja meg — mondta — Én itt kevesebbet keresek, mint a vasútnál, mégis megéri. Nem kell utaz­gatni, három műszakba jár­ni. A feleségem is itt dolgo­zik. És kétezer forint alatt talán még egyszer sem volt a fizetésem. A szövetkezet februári mér­legzáró és vezetőségváiasztó közgyűlésén hangzott el, hogy a termelés tavaly elérte a hatvanegymillió forintot, a nyereség megközelítette a t i zennégymilliót, ami másfél millió forinttal haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a szövetkezet saját vagyona mintegy hárommillió forinttal növekedett. Ezek a számok a szövetke­zet töretlen és egészséges fej­lődését tükrözik. Mit hoz a holnap? Az eddig elért eredmények alapul szolgálnak ahhoz, hogy a következő években is to­vább fejlődhessen a szövetke­zet. A fejlesztési elképzelé­sekben központi helyen a di­ósjenői üzem áll. A teljes fej­lesztési előirányzat — 17—18 millió forint — nagyobb há­nyadát Diósjenő kapja. Már eddig tizenkétmillió forintot költött a szövetkezet erre a részlegére. Ismét a beszámo­lót idézem: „Diósjenőn van a szövetkezet vagyonának nagy része, körülbelül 18 millió fo­rint. Már most van mire vi­gyázni, van mit megbecsülni és gyarapítani.” Kiss Sándor Kozák Albert (Ártánd): Menekülés című •siiri 8 pontot adott fényképére a NÓGRÁD — 1971, április 17., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom