Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

AZ OLVASÓK Védjük erdeinket Az erd&fflék, a eseaaetés- kertekiben, dolgozó asszonyok, lányok miniden, ev decemiberé- ben. otthagyják kedwies mm- Mielyüket. De, hogy a käs csemeték időiben kiérjen ejt az erdőkbe, hosszú éveken átt gondozzák, ápolják a kis fe­nyőket, apró „tólgynövendé- kékefc”. Óvják a hidegtől, az aszálytól, a káros rovaroktól. Sajnos, amikor mára«!*«® visszatérnek a faiskolákba azt tapasztalják, hogy lelketlen emberek sokkal nagyobb kárt tettek a csemetékben, mint a rovarok, vagy a hideg Kímé­letlenül pusztítják, tekozolják a védtelen apró fákat. A sze­met gyönyörködtető fflatoskis fenyveseinkben nrindenűtt ta* lálkozhatunk tékozló kezük munkájával, 'Risztelt pusztítók! SB az erdészet dolgozói, a csemetés- kertefeben dolgozó asszonyok, lányok meghívjuk önöket, s jöjjenek el hozzánk dolgozni márciustól, decemberig Mi megtanítjuk önöket az erdőt szeretni, becsülni és erdőt ne­velni. Mi a letört ágakat nem tudjuk visszaadni a kis fák­nak. azok már nem hajtanak sotha többé, nem díszítik er deinket, nem nyújtanak hű­vöst, a pühenő cteEgozöknak. Nagy kár értük. De hisszük, hogy kérő szavunk eljut önökhöz, s talán, megértésre is talál, és soha többé nem nyúlnak nevek csemetéink­hez. öyöpyöeklóttvie ítészük épülő szép városunkat. Az erdővel együtt szeressük, védelmezzük azt, ami széppé teszi életün­ket, T. E. Saétowölgy Becsülettel élt Már eras 18 nan temettük eí Balogh Lajos ehrtámsat, a nagyi ód pártalaspesserveaet egyik hű tagját. Balogh La­jos gyermek korától kom­munista érzelmű voilst és a feisaabachiLá« után mindjárt részt vett a párt munkájá­ban. 1970-ben jó munkájáért kormánytól üntetésben ré­szesült, melyet nagyra be­csült és kérésére el is vitte magával örök útjára. Balogh Lajos kérése volt, hogy társadalmi temetést rendezzenek számára. A já­rási pártbizottság, a községi pártszervezet, a helyi tanács nagy segítséget adott ebben. Daku Mihály elvtársi vett örök búcsút az idős kommu­nistától és méltatta életút­ját Búcsúztatta a testvérek­től, Rokonoktól, a jóbairá- tofctől, a párttól és elvtár- aaitóil. Koporsójánál őrséget álltak a pártszervezet veze­tői és tagjai, akik elkísérték utolsó ütjára­Mi azt kívánjuk, hogy Ba­logh Lajos ehrtárs nyugod­jon békében. A pártaüiap- szervezet ötvenhét tagja fje­dig legyen olyan hű és pél­damutató a párt zászlajához, mint Balogh Lajos volt. Szeles József s. o. s. a Volánhoz címezve A aagyvaipáSfastvj wáresré* szén, a Szécsényi ős a Kini­zsi Pál utcában több mint 150 lakóház van, a családok szá­ma pedig jóvá] több. Mind a két utcaiban újabb lakóiházak épülnek, a csalódok száma is egyre több lesz. Nagyon so. kan járunk Salgótarjánba dolgozni, számtalan gyermek jár iskolába. A város széli ház­tól számítva a legközelebbi helyijárat megállója jó két kilométerre van, a Csókás- pusztai lakókról nem is be­szélve. A Volán 2-es számú Válla­lata tudjuk, eddig is sokat tett azért, hogy megoldja a zagy- vapälialvi városrész dolgo­zóinak szállítását. Sajnálattá] vesszük azonban tudomásul, hogy erről a népes település­ről megfeledkezett, bennünket nem kapcsolt be a helyijá­ratba. S. O. S. jelzéssel kKÜdjiik (kéré­sünket. A dolgozók és gyer­mekeink érdekében kérjük: indatsoin erről a városrészről is helyijáratot Salgótarjániba, legalább munkakezdéstől a. kora esti munkavégzésig. így mi is busszal járhatnánk eí munkahelyeinkre, gyermeke­inknek sem kellene az isko­lába, vagy a távol levő megái lóig gyalogolniok. Kis jóaka­rat, vagy a jelenlegi járatok átszervezése kellene ahhoz, hogy hosszú ideje tartó prob­lémánk — amelyet a mostani tanácstagi jelölő gyűlésen is felvetettünk, — végre megöl dást nyerne. S. L. Zagyvapáifalva Ssrinltromjeiicrátiir India részére A Ganz Villamossági Művek szerelőcsarnokaiban befeje­zés előtt állnak az első negyedév új termékei. Szink­rongenerátort szerelnek India részére, asszinkron--motor készül a gyöngyösi Gagarin Hőcrőműhöz, az indiai Che- nonba kerül majd az új hidrogéngenerátor. Képünkön: Sinka Nándor és Krizsánszki Pál szerelők megbeszélést tartanak az India részére készülő szinkrongenerátor for­gó részének szerelése közben (MTI fotó — Bara István, ietv.) M xj f ff tanácsadó Ha az örökös visszautasítja az örökséget, akkor helyébe a soron következő örökös lép. F. Z-né azssaä keresett fel bennünket levélben, hogy hagyatéki problémaijában igazítsuk el. Elmondta, hogy né­gyen vannak testvérek, közülük az egyik az US A-ban. él. A szülőik rövid egymás után idős karukban elhunytak. Egy csialádi ház maradt utánuk. A külföldön élő testvér nem tart igényt az örökségre;, ezért olvasónk azt kérdezi, hogyan indítsa el az eljárást. A külföldi közjegyzőtől aláírással, bélyegzővel ellátott tanúsítványt kell kérnie testvérének. Ebben igazolni kell, hogy a közjegyző előtt megjelent személy — ha testvérének leszánmaaói is vannak azok is —, kinyilatkoztatta, hogy Magyarországon elhunyt szüleik (nagyszüleik) itteni ingat­lanából reájuk eső részt nem kívánják örökölni, az örökséget nem fogadják el, és a nálunk használatos jogi szóhasználat­tal élve, azt visszautasítják. Szükséges, hogy a visszautasítás szó szerepeljen, a nyilatkozatban, viszont nem kell név sze­rint megjelölni, hogy kinek a részére, iilletve érdekéiben történik a visszautast’ás. A visszautasítás folytán az ottani testvér (gyermeked) örök része az itt élő három testvér között oszlik meg. Ha a tanúsítvány megemlítené, hogy név sze­rint kiknek a nevére mond le az örök részről, akkor a ma­gyar jogszabályok szerint ez kétszeres illetékfizetési kötele­zettséget jelent. Egyszer meg kell fizetni az örökösödési, má­sodszor meg ken fizetni az ajándékozási Eteteket, viszont a visszautasítás joghatálya az, hogy mindazok, akik visszauta­sították az örökséget, kiesnek az öröklésből, s helyette lé- származói örökölnek. Ha azok is visszautasítják (ezért szük­séges a leszármazó részéről, illetve nevében történő vissza­utasítás is) akkor a többi örökös három testvérük között oszlik meg a hagyaték. Ebben az ese ben csak egyszer keE mértékét fizetni, és pedig az örökösödési illetéket, amely — figyelembe véve az ingatlan értekét is— lényegesen kevesebb, miint az ajándékozási illeték. Ennek az okiratnak a birtoká­ban keresse majd fél olvasónk az elhunyt lakhelye, az in­gatlan fekvése szerinti járásbíróság mellett működő állama közjegyzőt és kérje a hagyatéki eljárás során annak figye­lembevételét. Megilleti-e a tanulmányi szabadság azt a felsőfokú tanintézet esti tagozatára járó dolgozót, aki 3 évi szünet után folytatja tanulmányait. T. E. olvasónk jogi egyetemet végzett. Elhelyezkedése után beiratkozott a ELTE 3 éves esti tagozatára, és a felsőfokú tanübmáayaá kiegészítésére pszichológiát tanult. Három félév elvégzése után, 1968. februárjában állásváltozta­tás miatt megszakította tanulmányait, és a múlt évben kezd­te el isimét. Korábbi munkahelyén azonban kérelmét eluta­sították, illetve nem a felsőfokú tanintézetekre vonatkozóan előírt 15 napi tanulmányi szabadságot állapították meg ré­szére. Munkahelyén azt közölték vele, hogy a tanulmányok folytatásának megszakítása miatt őt úgy kell tekinteni, mint­ha általános iskoláiba járna. Ezen olvasónk természetszerűleg feliháborodott. Nem voilrt; pontos a munkahelyi tájékoztatás. Sajnos, mi sem tudunk érdemben kedvezőbb választ adni. M. J. Rt a tavasz, a mecseki üdü­lőből egyre többen indultak a hegyi túrákra. Margitka is közéjük tartozott. Neki az volt a szerencséje, hogy az üdülő­ből autóbuszon tíz perc alatt el lehetett érni a várost. Így minden nap lemehetett a vá­rosi gőzfürdőbe, ahol alaposan megdögönyözték izomlázas, fájós lábát. —- Pihennie kellene mondta neki a masszírozónő, de Margitka szomorú arccal válaszolta: — Nem lehet! Holnap fel kell másznom a Tubes-csúcs- ra. Ma a Misinán voltunk, holnapután délelőtt a Tettye, délután a Kőlyuk a program, este pedig a Dömorkapuhoz megyünk. — Kivel? — A fiúval... Nagy turista. Itt ismerkedtünk meg. Mind­járt nagyon megtetszett. És képzelje, nőtlen! Ilyen ritkán adódik. El akarom öt venni férjül. — És ő? — érdeklődött a dögönyözés női mestere, mi­közben jó erősen rátenyerelt Margitka formás lábszárára. — <5 folyton a turisztikáról beszél. Én szóvá teszem a csa­ládi élet szépségét, mire 6 a Menguszfalvi csúcsról áhno­Mindent a szerelemért dozifc. Én megemlítem, hogy milyen remek, ha a fiatal há­zasoknak frizsiderük van, ő a tájolás nehézségeit ecseteli. Én irigykedve beszélek a ba­rátnőmről, akinek most lesz az esküvője, ő lelkesen ma­gyarázza, hogy a versenyeken sohasem kerül kasírba. — Micsodába? — Kasírba! Én se tudtam, hogy mi az, de megkérdeztem a posta „Telefon-tudakozódás különleges ügyekben” elneve­zésű szolgáltatásától. Megtud­tam, hogy a ka sír az összehaj­tott térkép hajtásában levő, és ezért nem látható térképrész- let. A kasír gyakran zavarba- hozza a turistákat. — Szegény kislány — mond­ta részvéttel a masszírozónő, és olyat bökött erős kezével Margitka lábán, hogy az fel- sikoltott. Margit kipihente a bökést, azután tovább panaszkodott: — De ez még semmi! Tíz NÓGRÁD - 1971. március 25., csütörtök { r nap van háttá az üdülésből, és én, aki Pesten egyetlen megállónyit sem megyek gya­log, azt hazudtam, hogy szen­vedélyes turista vagyok. Kép­zelje, a fiú a hét végén ti­zenöt kilométeres túrára akar vinni — sóhajtott Margitka, és elbúcsúzott izmai lazítójától. A turista a hét végén meg is tartotta a szavát. Elmentek a nagy túrára... Már vagy négy óra hosszat mentek, amikor a fiú felki­áltott: — Csak kasír ne lenne a világom! Eltévedtünk! Lehet, hogy vissza se mehetünk az üdülőbe, talán itt kell alud­nunk a menedékházban ... Margitka nem tárta to­vább ... — Hát idefigyeljen. Péter! Én nem vagyok vérbeli turis­ta, én semmilyen turista sem vagyok. Én maga miatt egy hete keservesen szenvedek, alig állok a lábamon és túra előtt a masszírozónő állít talp­ra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mettett a tüdőimet, amikor he­gyen-völgyön mászkálunk. — De Margitka, nem értem, izé... akkor miért... — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen... — Ez komoly? És annyira szeret, hogy minden nap ilyen nagy áldozatot hoz? És én őrült, még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókolni. — Persze, hogy nem merte! Miért gyáva! — Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Első pil­lanatban belebolondultam ma­gába, de azt hittem, olyan el­érhetetlen, mint a Gaurizan- kar teteje. Engedje meg, hogy megkérjem... — Persze, arra, hogy mász- szak fel magával a Gerlach- falvi csúcsra? — Nem, hanem, hogy meg­kérjem a kezét, — A magáé! — De egy kikötésem van. A lakodalommal kapcsolatban... — Jó, jó, már teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérds. — De tudom. Azt akarja, hogy stílszerű legyen az es­küvő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a cí­me, hogy: „Hegyen-völgyön lakodalom!” Legmagasabb az izlandi nő átlagos életkora Világszerte számos ember számára tartalom nélküli, üres mondat az a közhely, hogy „40 éves korban kezdő­dik csak igazán az élet”. Ezek­nek az embereknek az élete ugyanis már 40 éves koruk­ban véget ér. A fekete Afrika lakosainak átlagos életkora 35 év. Ázsiában és számos fejlő­dő országban az emberek ál­talában 4®—50 éves koruk kö­zött halnak meg. Hasonló a helyzet Dafcm-Amerikában is. Ezzé; szemben Európa. Észak- Amerika, Ausztrália és Ja­pán lakossága átlagban megéri a 70 éves kort, sőt többet is. Ezeket az adatokat az Egyesült Nemze­tek Szervezetének legújabb demográfiai évkönyve tartal­mazza. összehasonlítva az ENSZ által gyűjtött egyéb, az életszínvonalról és a gazdasá­gi fejlettségről szóló adatok­kal, egy dolog világosan kitű­nik: a korai halál oka a sze­génység, az éhség a rossz la­kásviszonyok és az elégtelen egészségügyi gondoskodás. A legrövidebb életkora a nyugat-afrikai Gabon férfi- lakosságának van. Az átlagos életkor itt 25 év csupán. Ez­zel szemben a leghosszabb életűek az izlandi nők. ugyan­is az ő átlagos életkoruk 76,2 év, így tehát háromszor any- nyi ideig élnek, mint a gaiboní férfiak. Viszonylag kevés esé­lyük van a megöregedésre a guinea!, a csádá, a felső-voltai és a togói lakosoknak is. Ke­nyában a férfiak és a nők át­lagos életkora 40 év. Más af­rikai államok fekete bőrű la­kosai arra számíthatnak, hogy megérik 50. életévüket, de ugyanakkor az ott élő fehér lakosság átlagos életkora 70 év. Ázsiában Indiáé az a szo­morú elsőség, hogy a lakosok alig élnek tovább 40. éteri évüknél. Az indiai férfiak át­lagos életkora 41,89 óv, a nőké pedig 40, 55 év. hason­lóképpen igen alacsony az életkor Burmában és Kam­bodzsában. Indonéziában. Pa­kisztániban, Thai földön. és mindenekelőtt Japánban az emberek átlagos életkora en­nél jóval magasabb. A gazdag országokban a halál leggya­koribb oka a szívbaj, az agy- széUúidés és a rák. A szegé­nyebb országokban még min­dig a tuberkulózis és a cse­csemőhalandóság vezet. A Fü. löp-szigeteken évente 100 000 ember közül 72,6 hal meg tü­dőbajban, és csupán 44 az úgynevezett civilizációs beteg­ségekben, mint a rák. a szív- infarktus és az agvvérzés. Más a helyzet azonban a gazdasá­gilag rendkívül fejlett Japán­ban. Itt 100 000 lakos közül csak 16,7 hal meg évente tü­dőbajiban, s ugyanakkor a ci­vilizációs betegségek évente 343,5 személy halálát okoz­zák. Feltűnő, hogy Japánban, bár iparilag rendkívül fejlett, csak igen kevesen halnak meg szívinfarktusban. Az Egyesült Államokban viszont ez a halálnem vezet, jóval a rák és az agyszélhüdés előtt. Európáiban kétszer annyian halnak meg rákban, márrt Ázsiában. A I MŰSOR KOSSUTH RADIO: 8.20: Ver­bunkosok, nóták. — 9.02: Idő és valóság m. — 9.27: Verdi: Trubadúr. Négyfelvonásos opera. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.43: Csendes Don. solohov regényét Makai Imre fordítása nyomán rádióra alkalmazta és rendezte: Gáti Jó­zsef. IX. rész. — 14.39: „Gyula jöhetsz, tiszta az út!” A Vála­szolunk hallgatóinknak különkia­dása. — 15.10: Borgulya András kórusmüveiből. — 15.45: A vidám vitorlás. Részletek Gould zenés­játékából. — 16.05: Emberi gyen­geségeink. . . Szerkesztő: Bállá Anna. — 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. Kertész Iván mű­sora. — 18.13: Magnósok, figye­lem! — 19.25: Kritikusok fóru­ma. — 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. A Magyar Rádió- és Televízió szimfonikus zenekarának ünnepi Bartók- hangversenye, a zeneszerző szü­letésének 90. évfordulóján. — 22.20: Százmilliók az úrna előtt. Vértes Éva indiai útijegyzete. IV. — 22.50: Medtáció. — 23.00: Tánc­zene. — 23.30: Berg operáiból. — 24.00: Hírek. Időjárás — 0.10—0.25: Bálint János cimbaknozik. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Kamara­zene. — 9.01: Kedvelt régi meló­diák. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.45: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Ifjú­sági randevú Budapest — Moszk­va között. — 18.10: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkóru­sa énekel. ~ 18.18: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. A kommunáid. Aranyosi Magda Frankel Leóról szóló könyvének rádióváltozata. II. rész. — 19.00: Budai Ilona népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. — 20.28: A rádió dalszínháza. Krisz­tina kisasszony. Zenés játék két részben. — 22.42: Virágénekek. — 23.15: Anna Pál kórusfeldolgo­zásaiból. — 23.30: Könnyűzene éjfélig. — 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskola - tévé. — 13.10—17.10— Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 7.30: Szerkesztők egymás közt. Riportmüsor. — 17.55: Ki lesz a győztes? Hely­színi közvetítés a kőbányai út­törőházból. 18.45: A Balti-ten­ger királynője. — 19.10: Reklám­műsor. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forsyte Saga. John Gals­worthy regényénk magyarul be­szélő tévéfilmváltozata. 12. Egy Forsyte születése. — 20.50: Ünne­pi Bartók-hangverseny. Közvetí­tés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. — 21.35: Monitor. Latin-Amerika. — 22.15: Tv-hír­adó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.35: A kedves hazug. J. Kilty komédiá­ja. — 10.40: A szovjet tv dalmű- sora. — 15.15: Csehszlovákia—1 Lengyelország férfi kézilabda- mérkőzés. — 19.00 és 21.45: Tv- híradó. — 20.00: Kockázat. Len­gyel tv-sorozat. V. — 21.00: Jazz* pódium.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom