Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
kOMMEimtUM Itt a tavasz, ei teli végeznünk a tavasai mtgyitakaní- tást. Az természetes, hogy a házunk táját nagy gawdídaíl rendbe tesszük. Természetesnek kell lenini altnak is, hogy a házaáil'aifcainfc ferőhelyeiit, a majának udvarait. tótafeairít- su!k. fertőtlenítsük az ólaikat, megtisztítsuk az ablakokat.. Nagyon fon-toe munka ez, mert a tél folyamán a zugokban, a felgyülemlett; szemétben, jószágainkra veszedelmes baktériumok, betegségiét hordozd rovarok találtak menedéket. és terjesztik a betegséget. Az a l Latten yéaztés tanténe- tében számtalan olyan feljegyzést találunk, hogy tavasszal megsokszorozódtak az állatbetegségek. Van példa arra is, hogy a kór megtriae- deilite az állatokat. A későbbi vizsgalat derítette ki, hogy többek között az ólakban levő fertőző gócok okozták a betegséget;, amelyet megelőzhettek volna, ha időiben fertőtlenítenek, ha az állatok férőhelyest tisztán tartják. Az állatbetegség nem csupán az nffiaitokait sújtja, hanem — természetszerűleg — kihatással van az ember egészségiére is. Ennél fogva jelentősége van atnmaik, hogy gondoskodjunk az állatok egészségéről. Az állattenyésztő biztonságát elsősorban a gyorsan terjedő és nagy gazdasági károkat okozó járványos betegségek veszélyeztetik. Hol talál táptalajra a betegség? Ott aihol nincs tisztaság, ahol a majorok szemétgyűjtő telephez hasonlítanak, ahol átjáró- ház a major udvara. Az utóbbi években nagyon nehéz és gondos munkáival sikerűit a legveszélyesebb járványos betegségeket megelőzni, a megbetegedések lehetőségét mim- májáera csökkenteni, WapjaänfkfoaB a meeögaad&- «B® üzemeinkben rendkívül I nagy értékű, sok hasznot hajtó állatállomány van. Több millió forint veszteség érné az üzemeket, a népgazdaságot, ha az állatok megbetegednének. Az üzemeknek saját érdekűk a betegség elleni min- rienmemű védekezés. Áfflat- egéseségügyű szerveink elismerést érdemelve küzdenek az állatbetegségek ellen. Az állam mffláárdokaé fordít arra, hogy minél eredményesebben végezhessék munkájukat. A termelőszövetkezetek, háztáji gazdaságok feladata azonban, hogy az állategészségügyi dolgozókat támogassák munkájukban, Ezt annál is inkább hangsúlyozni kéE, mert a fertőző betegségek kártételeit az állategészségügyi dolgozók annyira leszorították, hogy csak kisebb részét teszik ki azoknak a károknak, amelyek a termelést befolyásolják. Lényegesen nagyabb az a kár, amely a tenyésztésbe és termelésbe vont állatokat éri a nem megfelelő elhelyezés, tartás és a higiéniát nélkülöző takarmányozás következtében. Az áriáitok ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak a nem megfelelő tartási, technológiai rendszerék és eljárások hibáira. Következésképpen aszemy- nyezett, piszkos, egészségtelen környezetre. A gondos állattartó tehát a saját érdekében a féli szennyet eltakarítja az ólakból és környékiéről. KimetszeM az istálló falát, a szükségletnek megfelelően szellőzi bet. Hasonlóképpen kitakarítja az udvart és fertőtleníti is. Az állattenyésztőknek a tavaszi hetekben az ebnaradhataitlan munkája. Megért a fáradtságot, mert nagy értekről van szó, magas jövedelmet hozó jószágokról. Olyan élőlényekről, amelyek igen érzékenyek a betegségekre, aminek mindig ki vannak téve. Látványnak is nagyon, szép a gondozott, tiszta udvar. Az ember is takaros környezetben érd legjobban magát. Ez még inkább vonatkozák a nagy értékű áliaitaiimikra, amelyek asz ember Létfenntartását szolgálják, amelyek az ember segéteégét várják, hogy termelhessenek. Fogjunk tehát hozzá a munkához. A tisztaságtól ragyogjanak majorjaink, háztáji óljaink, végezzük el saját magunk hasznára a tavasai nagytelklarításfc. WÄT nit —«—.a «S©Wj®S ©SB* „ íz áldott víz” titkai A szovjet arefeeologiuewk mindössze néhány éve tudnak a Taskenifctől száz kilométerre a hegyek között 1250 méteres temgerszimt fölötti, magasságban fekvő Ofoirahmat (üzbégül: ,,ÁWo!tt víz”) barlangról. Annakidején egy méhész vezette el az expedíciót a mészkőszjfcláfbu víznyelőként lenyúló. 12 méter magas és 21 méter széles barlanghoz. A barlangiban folytatott ásatások soaán tíz méter vastag, különféle kulturális korokból származó üledékre bukkantak. A 21, egymástól jól megkülönböztethető rétegben nyomon követhető a fejlődés a neander-völgyü ősembertől karunk embertípuséig. A szovjet archeológusok eddig csak a rétegek egyötödét tudták tanulmányozni, de már így is több tízezer lelet van bírtofeufebán. Az anyag nagy része köböl készült munkaeszköz, — kőkésék, bőrkaparó szerszámok, kőbegyek, fafaragó kések és gyaluk. Egyetlen kultúra rétegmaradványa körülbelül ötezer leletet tartalmazott. A barlang közepén, folytatott ásatások során sértetlenül fennmaradt kőszerszám- keszítő-műhelyre bukkantak. Megtalálták a speciálisan előkészített taovás mészkődara- böt, amelyből az ősember egy tojás alakú kővel lapos szilánkokat és lemezeket pattintott. A Szovjetunióban ©z a legnagyobb a kőkiorszakiból fennmaradt és feltárt táborhely. Részletes tanulmányozása sók úij adalékot ígér őseink életmódjáról. Anatotij Jersov Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Tölgyesi István (Somoskőújfalu): „Visszaemlékezés” című fényképére a zsűri 1 pontot adott Ta«áfKrt?«ri feifötö sryfflAseb Bizakodó légkörben Hideg, metsző snä. nyarga- lászik a Tolmácsot körülvevő dombok között Az emberek, akik az utcára merészkednek, fázósan húzzák össze magukon a kabátot, vagy a kendőt. Ügy látszik, ismét itt a tél — sóhajtják, aztán sietnek tovább. Hat óra körül jár az idő. Vonat pöfög be az állomásra, lezárják a sorompót. Az eddig sötét tanácsház ablakai ki- gyúlnak. Hat árara jelölő gyűlést hirdettek, oda hívogatják a barátságos fények a 36-os körzet lakóit. Barátságos, vendégmaraszta- ló meleg a szobában. — Mindjárt, tea* óra — mondja DáviAné, aki a jegyzőkönyvvezető posztját tölti be. Ma három helyen tartanak jelölő gyűlést a faluban. Az itteni kezdődik legelőször. Fejkendős asszonyok, csizmás, kék kötényes, bekecsei, férfiak nyitják egymás után az ajtót. Megérkezik Goal Dénes, a tolmács! Lókosvölgye Termelőszövetkezet főállattenyésztője, aki a jelölő gyűlés levezető elnöke lesz. — Kelemen Istvánt jelöljük megint — mondja Gaál Dénes jegyzeteiben lapozgatva. Valamennyien nagyon jól is* merjük őt, Tolmácson köztiszteletben álló ember a családjával egyetemben. Tiszteli, szereti őt a fahl apraja, nagyja. Bármilyen ügyben fordulnak hozzá, ő mindig készségesen, szívesen segít. Tudják ezt a falubeliek is, gyakran nyílik az ajtó Kelemen István rétsági hivatalában, vagy lakásán. Mogyoro Imre iskolaigazgató és egyben a község párttitkára nyitja az ajtót. A jelölő gyűlésnek ő az előadója, ükén az összejövetelen előadó, de ma este még tanácstagje- lött is lesz egy másik körzetben. H«t óra után néhány perccel elcsendesül a helyiség, kezdődik a tanácstagi jelölő gyűlés. Szó esett a megnövekedett kereseti lehetőségekről, az itt lakóknak biztos megélhetést nyújtó Lókosvölgye Termelőszövetkezet megerősödéséről. Arról, hogy a közös gazdaság ma már felveszi a versenyt bármelyik üzemmel. Mindenki örömmel hallgatja, hogy Tolmácstól alig egy-két kilométerre új üzemek nőttek ki a földből, munkát adva minden kéznek, asszonyoknak, férfiaknak egyaránt. — Ne csak az eredményes négy esztendőről beszéljünk, hanem pillantsunk egy kicsit előre is — folytatja Mogyoró Imre. Joggal bizakodhatunk. A közös tanács jelentős pénzzel rendelkezik, amiből Tolmácsnak is jut. Ebben az esztendőben egymillió forintért, építünk utat és járdákat. Ezzel már benne is vagyunk az itteni gondok kellős közepében. A felszólalók egymás után vetik fel, hogy ide egy közvilágítási lámpa, oda új út vagy járda kellene. Szóba került a presszó előtti út állapota, amelyet mielőbb rendbe kellene hozatni, — A szövetkezet is hozzájárulhatna az építéshez — veti fel valaki. — Neki is nagyon sok árut szállítanak. Közösek az érdekek, közösen vállaljuk a terheket is. Tanácstagjelöltünket felkérjük, beszéljen a tanács vezetőivel, hogy mielőbb megépüljenek, a szükséges járdák, utak. A gyűlésen egyetlen ellenvetés nem hangzott el, amikor Kelemen István jelöltsége került szóba. Húsz esztendeje választották meg, minden négy esztendőben tanácstagnak. A 36-os jelölő körzet lakóinak bizalma ismét felé fordult. Évtizedek óta lakik Tolmácson. Együtt él a faluval, jelen volt a fejlődés, előrelépés minden egyes lépcsőfokánál. A következő évekbe« ugyanilyen lelkiismeretes, jó munkát kérnek tőle választói, akik voksukat április 25-én mondják ki az ismételten megválasztott tanácstagjelöltre, Kelemen Istvánra... ess. & Bizalmat a jó munkáért Több körzetiben Ss várjak Rútságon a jelölőket. A Kossuth Lajos utcai lakókat hét órára hívták össze a községi tanácsra, hogy tanácstagot jelöljenek maguknak, ügyeik intézésével, a legrátermettebbet bízzák meg. Percre pontosak, a CT-esküTzet jelölői, az „akadémiai negyed óra” betartása itt szóba sem jöhet. Kerek hét órákor felállt Farkas Pál nyugdíjas pedagógus, hogy megnyissa a jelölő gyűlést Az elmúlt négy esztendő alatt produkált eredményekről Paróczi Jenő, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője adott számot a jelölőknek. Elmondotta töíblbek között, hogy az újonnan telepített üzemek jól alkalmazkodtak a kihasználatlanul álló munkaerőhöz. Elsősorban, a nők foglalkoztatására tervezték ezeket az üzemeket A rétsági Pannónia Htsz, a Fém- és Vastömegcikk Ktsz és a Glóbusz Nyomda például túlnyomó többségiben nőket alkalmazott. Nem lehet panasz az átlagkeresetekre sem. — Az elmúlt négy esztendő alatt jelentősen fejlődött egészségügyi hálózatunk, új fogorvosi rendelő és gyermek- gyógyászati szakrendelő nyílt, a többi orvosi rendelő is korszerűsödött, Javult az iskolai ellátottság színvonala te- Fenek egyik bizonyítéka, hogy a rétsági gimnáziumból évente hét tanuló felsőoktatási intézményben tanul tovább. Egyre inkább eleget tesz a kiegyensúlyozott és kulturá’t kiszolgálás követelményeinek a kereskedelem. Az elkövetkező négy évet is vázolta a jelölő gyűlés előadója. Elmondta, hogy ismét új üzemek nyílnak, megkezdi a termelést például a Gránit- csiszolókorong Gyár. Rekonstruálják a tolmácsi Erdőikémia üzemet Nagy lendületet vesz a vízműépítés is. A rétságiak nagyon régi kérése már, hogy szép kultúrott- hoot kapjon a község. A járási művelődési központ építése ez év végén fejeződik bei A jelölő gyűlés valamennyi résztvevője színes fényképen láthatta, milyen lesz majd a művelődés új rétsági otthona. Több millió forintot fordítanak az utak építésére és javítására. a közegészségügyi feladatok ellátására, s az ízléses, szemet gyönyörködtető parkosításra. A 17-es körzetben a beszámolót követően nem voltak viharos hozzászólások, hiszen ezen a környéken nagy gondokkal nem küzdenek a lakók. Bosszantó viszont hogy a nemrégiben megépített vízelvezető csatorna nem működik megfelelően, alighanem hiba csúszott a tervezésbe. — A mi utcánkban talán a legjobbak a lehetőségek a parkosításra, a csinosításra. — áll fef a jelölő gyűlés egyik résztvevője, — Az eddiginél többet tehetnénk e cél érdekében. Azt tanácsolom, fogjuk meg mi magunk az ásó nyelét, gyepesítsünk, ültessünk virágokat. A tanács pedig abban segítsen nekünk, hogy az utcánkban megforduló kicsik ne gyúrják ká a gyepet ne törjék össze a járdákat. Húsz országban magyar szakértők Hazánk — lehetőségeihez képest — a tudományban elért eredményeit és tapasztalatait igyekszik átadni más országoknak is. Szakértőink jelenleg is a világ több mint 20 országában dolgoznak, s csupán azok száma, akik hosszabb ideig — 2—3 évig — külföldön működnek, megközelíti a 300-at. A legtöbb szakértőnk Kubában, Nigériában, Algériában és Tanzániában dolgozik. Kormányunk megbízásából a TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda szervezi, erősíti hazánk és a fejlődő országok közötti tudományos kapcsolatokat. A magyar tudomány eredményei iránti érdeklődést tanúsítja, hogy műszaki szakembereinken túl, jelenleg 25 magyar egyetemi tanár működik külföldön, s közülük többen tanszéket vezetnek. Zambiában például dr. Bródy András, az egyetem közgazdasági tanszékének vezetője. Nigériában az IFE egyetem gyógyszerészeti tanszékének ugyancsak magyar professzor, dr. Ellő István a vezetője. A lagosi egyetem matematikai tanszékének megszervezésére szintén magyar professzort, Pál Lászlót kérték fel a felsőoktatási szervek. Az ugyancsak Nigériában levő zariai Achma Dubello Egyetem rektorhelyettese nemrég járt Budapesten, tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel, további professzorok, matematikusok, építészek, geológusok és közgazdászok kiküldéséről. Az észak-nigériai Cabo államban egész magyar kolónia működik; 16 magyar család él itt, melynek tagjai a város rendezési tervét készítik, s ugyancsak magyar vízügyi szakemberek közreműködésével oldják meg a különböző vízszabályozási munkákat. Jelenleg csaknem 40 magyar működik közre az ENSZ világszervezeteinek különböző programjában. Szakértőink többsége vízügyi és mezőgazdasági problémák megoldásán munkálkodik, segítve India, Kambodzsa, Ghana, Mali, Törökország, Kelet- Pakisztán, Guayana, Szudán mezőgazdasági és vízügyi problémájának megoldását, de többen közülük egyéb ágazatokban is jelentős szerepet játszanak. Így például Indiában az elektromos ipar, az Egyesült Arab Köztársaságban és Mauritiusban pedig a textilipar fejlesztésében vesznek részt magyar szakértők. Kubában a gazdaság számos ágában tevékenykednek, így elsősorban az állategészségügy, a gépipar, az élelmiszeripar és mezőgazdaság különböző területein. A FAO megbízásából magyarok dolgozták ki Nigériában a Cross-River folyó szabályozását, legutóbb pedig a jemeni Vadi-Zabid folyó vízhasznosítási és szabályozási tervét készítették el. A magyar szellemi élet nemzetközi megbecsülését jelenti az a tény is, hogy mind több külföldi objektum tervezésére adnak megbízatásokat szakembereinknek. Négy év alatt több mint 30 országból kaptak megrendeléseket mérnökeink. Indiának például évi 200 000 tonna kapacitású új timföldgyár tervét készítik. Az Egyesült Arab Köztársaságban, Pakisztánban és Irakban számos híd épült magyar tervek szerint. Afrika legnagyobb sportlétesítményének, az algír stadionnak a tervét is magyar mérnökök készítették, s újabban Constantine új városnegyedének tervezésével bízták meg mérnökeinket. A Német Demokratikus Köztársaság 12 városában mintegy húsz objektum épül magyar tervek szerint; a többi között lakótelepet, tejporgyárat, áruházát, egészségügyi központokat, ipari csarnokokat és Drezda földalatti vasútját tervezik magyar szakemberek. Az emberek egyetértőn bólogattak, úgy látszik, itt a jövőben nem lesz baj a társadalmi miunkával. S ha nem lohad a lelkesedés, a Kossuth Lajos utca akár Rútság legszebb utcájává is válhat. Az elkövetkező négy esztendőre Bánszki Györgyöt, a tsz brigádvezetőjét javasolták tanácstag jelöltnek. A javaslat után azonnal felállt egy középkorú férfi: — Azit mondom emberek, támogassuk Bánszki Gyuri bácsi jelölését. Több mint 10 esztendeje már. hogy tanácstag, s a hosszú évek alatt nem volt panasz rá. Sok fiatalt is szégyenbe hagyhat ő még frisseségével, gyors intézkedésével, ügyszeretetével. A Kossuth Lajos utcaiakat sem kellet sokat biztatni. Valamennyien jól ismerték Gyúrt bácsit, tudták, kinek adták a bizalmat. Bánszki Gyuri bácsit újabb négy esztendőre tanácstagnak jelölték. Bf. fc. — sz — B. Gy. NÓGRÁD — 1971, március 25., csütörtök 3
