Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

A helyes fogápolásról A FOGSZUVASODÁS nap­jainkban világiszerte rohamo­san terjed. A régészeti ásatá­sok bizonyítják, hogy szava* ing gyermekkorban nem léte­zett, felnőtteknél is csak el­vétve fordult elő több ezer- évvel ezelőtt. Ma ép fogazató gyermekeit és felnőttet ritkán találunk. A fog betegsége lyukképzo- déssel kezdődik és kezdetben teljesen fájdalmatlan. A szu­vas fog aztán később fájni kezd, sokszor szinte elviselhe­tetlenül. A fájdalom a beteg figyelmét elvonja munkájá­tól, türelmetlenné teszi kör­nyezetével szemben. A fogak megbetegedései a szervezet általános egészségi állapotát 1* veszélyeztetik. MIT KELL TENNI tehát, hogy elkerüljük a fogszuvaso­dást? Legfontosabb a helyes táplálkozás és a rendszeres, gondos fogápolá*. Nagyon fon­tos, hoigy mit eszünk, hogyan táplálkozunk! Az elmúlt száza dóikban ma­lomkövek között őrölték a búzát, barnább Usztett állítot- tak elő. Az így őrölt lisztből készített ételek kevésbé ta­padtak meg a fogakon, a ma­lomkövekről az őrlés köziben levált apró koszemcsék jobban tisztították fogain Itat. Az ipari forradalom a malomipart is érintette. Acélhengerek között finomra őrlik a búzát és gon­dosan tisztítjáik, szitálják. Az ebből a lisztből készült ételeit fapadosabbak az ember foga­zatára veszélyesebbek. A rá­gós, rostos ételek fogyasztását a pépes, omlós ételek váltják fel. A fogak lassan, elvesztik eredeti rendeltetésüket, a rá­gást. Pedig- az alapos rágás nagyon fontos az ép fogazat .szempontjából. A jól rágó gyermek könnyebben, fogzik, fogai szabályosabbak és azo­kat a szuvasodás nem támadja meg könnyen. Következéskép­pen szükséges olyan táplálé­kok fogyasztása, melyek több rágást igényelnek. Jó ered­ményt érhetünk el, ha a fő­étkezéseit után elfogyasztunk egy almát, vagy körtét. A húsos gyümölcsökbe harapva azok a súrlódás következtében eltávolítják a fogközökből és fogakról a lepedőket. így tisz­títva a fogakat, gátolják a szuvasodás létrejöttét. Gyer­mekieknél az étrend kiegészít­hető nyers sárgarépával, ka­ralábéval, káposztatorasával. Sajnos azonban a ouikrásK- és édesipar egyre újabb, csá­bító készítményeket hoz for­galomba. Az ajándékozó ked­vű felnőttek aztán akaratlanul is merényletet követnek el a gyerekek egészsége ellen, A kisgyermekek nem szeretik a cukorkát, a felnőttek szok­tatják rá őket. A gyermekek :ju etmazására más, hasznos tárgyakat kell használni. SOKKAL NAGYOBB GON­DOT kell fordítani a helyes fogápolásra. A fogúpolás leg­hatásosabb módja a fogmo­sás. Fogmosáskor a fogakra és fogközökbe tapadt ételma- radékot, a lepedőket eltávolít­juk. Érvényesül a fogkefe enyhe, masszírozó hatása fog­ínyen, a suriódó működés pe­dig a fogkőlerakódást csök­kenti. A fogmosás elhanyago­lása esetén a fogakon tapadt ételpép elbomlik. A azénibid- rátlabomlás egyik terméke a íogzománcot oldó sav. A sav­hajtás és a baktériumok együt­tes hatására keletkezik aztán a fogom, a szuvasodás, A szer­vezet az elpusztult fogzomán­cot nem képes pótolni. Ezt a hiányt a fogorvos a fog ke­mény szöveteinek pótlásával, különböző töméssel pótolja. De okozhat a tartósan feltia- padit foglepedék és a fogikő kellemetlen ínygyulladást is. A súlyos ínygyulladás a fogak meglazul ásához, évek múlva elvesztésükhöz vezet. A jó fogkefe ritka sörtejú, kis fejű. Helyesebb, ha a kefe aörteje álliaiti eredetű, mert a műanyagsörte néha ínygyul­ladást és korai fogkopást okoz. A leggyakrabban használt fogkrémek: Hófehérke (gyer­mekeknél), Sanodent, Dento- £11, Amoden t, New Caola. Kül­földi, nálunk kapható fogkré­mek: a gyógyvízből készült Pomorin, Signal, Gibbs, Col­gate, A két utóbbi fluor tar­talmú. A fogkrémek döras- szemcséket, erjedésgátló, tisz­tító, habzó és ízesítő anyago­kat tartalmaznak. HOGYAN TÖRTÉNJEN he­lyesen a fogmosás? A fogkefére 1—1,5 cenitlmé­ternyi fogkrémet nyomunk. Elkészítjük a langyos öblítő vizet A fogkefét előzetesen benedvesiítjük Fogsorunkat úgy zárjuk össze, hogy első fogaink élben találkozzanak. Körkörös mozdulatokkal elő­ször alsó-felső fogsorunk kül­ső felszínét élőiről hátrafelé haladva mindkét oldalion megtisztítjuk. Majd enyhén nyitott szájjal a fogak rágó felszínét tisztítjuk meg a víz­szintesen mozgatott fogkefé­vel. Végül fogaink nyelvi és száj padi felszínének megtisz­títása következik, szántén kör­körös mozdulatokkal, Ezután többször alaposan kiöblítjük szánkat. Kevesen gondolnak rá, de nagyon fontos: a fogmosás be­fejeztével a fogkefénket ala­posan leöblítjük és olyan helyre tegyük, lehetőleg állít­va, hogy a következő fogmo­sásig megszáradjon. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor inkább két fogkefét használ­junk felváltva. Erős fogszu­vasodást hajlam esetén na­ponta többször mossunk fogat, mindig a főétkezések után. Legfontosabb az esti fogápo­lás, akkor már a legtöbb em­ber ráér. Leghelyesebb ezt „esti szájtoalettnek” nevezni, mert ha a fogmosást még egy kis ínymaisszázzsal is megtakl­jük, akkor nagyon sokat te­szünk fogaink épsége megőr­zésének érdekében. A FOGMOSÁST MAR GYERMEKKORBAN kell el­kezdeni. Minél korábban an­nál jobban megszokja a gye­rek a rendszerességet. Játékos formában, szülői példamuta­tással lehet legmeggyőzőbben, elérni a kívánt eredményt Dr. Matkulcik Miklós fogorvos Bajor ebben az időben — a Tanácsköztársaság bukásá­tól Ambrus leváltásáig — négy klasszikus szerepet ját­szik: Kisfaludy Károly: Csa­lódások című vígjátékában Lidit Shakespeare Vihar­jában Mirandát, a Szentiván- éji álomban Titánát és a Fi­garó házasságában Cherubin apródot. De mindegyik sze­repben hoz valami meghök­kentőt: a kritikának a Csa­lódásokban Lidi szókimondó fiatalsága, a Szentivánéji álomban Titána meseilluszt­rációhoz hasonló, rajzszerűer. finom lírája, a Figaró házas­ságában Cherubin érzelgőst mímelő, s közben magát gú­nyoló természete tűnik fel. Bajor most találja meg végleges stílusát: azt a barokkos, dekoratív és szé­pelgő játékstílust, amelyből oly váratlan élességgel ugrat­ja ki a hős egyegy valódi tu­lajdonságát; s miközben „ön­feledten” játszik, hol egy cin­kos, a közönséggel kontaktust teremtő szemest ppentéssel. hol egy mulatságosan ötnis- méflő mozdulattal mindig a sóról: a tetszetős látszaton bélül egyszerre teremtve meg a karaktert s annak kritiká­ját. Csak a fennség idegen tő­le. De ez még szerencse is. A Nemzeti Színház a Hörthy-korsaak elején főként történelmi drámákat mutat be. A magyar. Az árva koro­na, Danton, Clémemceau, 1516, Mohács — ilyen darabcíme­ket olvasunk a színésznő két­éves szereplistáján. A közön­ség a múlt szimbólumainak vállán akarja kisírni magát, vagy megvxgasztalódni. De Bajor játéka miatt mindig kétes eredményű ez a vigasz­talódé*. Itt, a Panwwua-beii társa­ságban különösen, nagy keletje van a történelmi műfajnak. Bajor Gizi egymás után két Pékár- és három Herczeg- drámában is fellép. Pékár A magyar című színművében — amely, úgymond: ^az idők or­kánjába sodródott fajtánk ön­sanyargató tépelődiéseinek ad hangot” — az önérzetes Múlt és a kishitű Jelen mellett a szépséges Jövőt játssza. Herczeg Az árva koroná­jában pedig az országcímert angyalok egyikét: a pajzs Jobb félén fléndeplOt. Bajor azonban ezekben a ha­zafias szerepklisékben is éle­tet teremt a színpadom. A Pannóniáiban megforduló íróik már az ő számára írják damaibj alkat. Csathó Kálmán elhatározza, hogy első színművének hősnő­jét egyenesen Bajor Gizi egyéniségére szabja. S hason­ló terveket forgat Zilahy La­jos is. Magyarország urai, miután Prónayék elvégezték véres mesterművüket s inget cserél­tek, érettnek találják az időt, hogy a szellemi életbe is be­vonuljanak. Méghozzá egy idilli ceremóniával. 1921 júliusában Festetics Taszító herceg, a keszthelyi fiókfejedelem, a kilencvenezer holdas hitbizomány ura, fel­újítja a Helikon-ünnepsége­ket. A Helikon-ünnep száz év előtt, néhai Festetics György gróf korában még a múzsák és deákok, Dunántúl „nemesfo érzületekért hevülő dalnokai­nak” s a Georgikon tudós mí- veltségű ifjúságának találko­zója volt. De hová tűnt a helikoni nap! Aganippé és Hipoterené. A nimfák. A megelevenedett kLassziótás. Az antik idíUből csak a keszthelyi park maradt meg. S benne a kastély kertje, akár egy halott rezervátum: körül­kerítve a főúri gőg három méter magas, vadsárgára má­zolt, áthatolhatatlan kőfalá­val. Taszító herceg, a dédunoka a kor legellenszenvesebb fő­ura volt Sötét és hideg vén­ember. Talán az utolsó oli­garcha Magyarországon. Aki úgy élt keszthelyi birodalmá­ban, mint a mandarinokkal körülvett kínai császár a Til­tott Városban. Kezet évtize­dekig talán csak két ember­véleményét is elmondja hő- tartó 41 NÓGRÁD - 1971. mórcius 25., csütörtök 14&oHo-tt A Magyar Posta folytatja az űrkutatás eredményeinek megörökítését. Március 31-én tíz forint névértékű blokk az Apollo—14. útjáról emlékezik meg. A három bátor űrhajós — mint ismeretes — január utolsó napján indult a Hold­ra és kilenc nap után teljes sikerrel tértek vissza. A blokk keretén Légrády Sándor grafikusművész azt a képet festette meg, amit az űrkabin­ból lehetett látni. Bal oldalon a világűr sötétségét csillagok fénye töri meg, jobb oldalt Észak- és Közép-Amerika körvonalai tárulnak elénk. A középen elhelyezkedő bélye­gen a Hold felületén dolgozó Shepard és Mitchell tűnik fel. A 118x68 milliméter méretű blokk mélynyomással készül az Állami Nyomdában. A fo­gazott darabokon kívül kis mennyiségben sorszámmal el­látott vágott példányok is forgalomba kerülnek. Az újabb űresemények szá­mos országot ösztönöznek bé­lyegkiadásra. Mongólia érde­kes ötlettel a Holdon egyidő­ben jelenlevő ember alkotta két szerkezetet a Lunohod—1 automatát és az Apollo—14 holdkompját együtt mutatja be. Togo A filalelisták körében Togo, a Nyugat-Afrikában fekvő kis köztársaság arról a bélyegéről lett híres, amely Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét Sylvanus Olimpio elnökkel együtt ábrázolta. A bélyeg To­go államfőjének USA-ban tett látogatása alkalmából je­lent meg, és tragikus hírnév­re akkor tett szert, amikor az ábrázolt személyeket megöl­ték. Togót a portugálok fede­zik fel a XV. században. 1621- től francia birtok. 1884-ben a németek nyújtanak védnöksé­get, ami finomabb néven vál­tozatlanul gyarmati sorsot je­lent. 1897-ben kiadják az első bélyeget, a német anyaország­ban használt kiadásokat Togo felülnyomással látták el. Ez időtől kezdve az ország hala­dásának rögös útját leolvas­hatjuk a bélyegekről. 1900- ban az összes német gyarmat részére közös, hajót ábrázoló rajzzal kiadott sorozatot kap­ja Togo Is, ennek változatai­val a rövid német uralom vé­get ér. 1914-ben angol-fran­cia közös megszállásról adnak hírt a korábbi bélyegek két nyelven készült felülnyomásai, amelyek közül az angol szöve­gű sorozat magasabb névérté­kű példányai nagyon ritkák. Az első világháború befejezté­vel a Népszövetség mandá­tumként a franciákra bízta Togót. Először a szomszédos francia gyarmat, Dahomey bélyegeit használták, de fel­tüntették az ország nevét, majd a többi francia részére készült rajzokkal Toge felira­tú sorozatok kerültek forga­lomba. Sok vita, ismételt népszavazások után 1956. augusztus 8-án Togo a Fran­cia Unió köztársasága, 1960. április 27-én független állam lett. Az önálló ország bélyeg­kiadásai bemutatják a nép­művészet, a törzsi kultúra jel­legzetessé «eít és e kis állam gyors fejlődését. A balassagyarmati bélyeggyűjtő körben y ezetőségválasztns — Bélyegsorsolás — Cserenap A bélyeggyűjtés a legszebb hobbyk közé tartozik, kezdi a beszélgetést Sárost Józsefné, a postás bélyegkor egyik tagja. rét flógoífc Etfward walesi herceggel és Rudolf trónörö­kössel, akiket kastélyában vendégül látott. Színe elől még a várostaírónak is hát­rálva kellett eltávoznia. Mi­előtt zárt fekete hintája ki­gurult a főkapun, a hajdúk az utóra népét bezavarták az üzletekbe, és lehúzaJtták a redőnyöket, hogy a kocsi né­ma utasát senki meg 5» bá­mulhassa. Persze, Festetics Taszító mitsem örökölt dédapja mű­vészetpártoló buzgalmából. A Helikoni ünnepségeket is sa­ját dicsőségére újította fel. A herceg kilenc méter magas, nyolc oszlopon nyugvó, kupo­lás csarnokot emeltetett a park közepén. A stilizált „szentélyben” levő emléktáb­lába pedig a nagyhírű ős és a maga nevét vésett te. Ezt a malter-halhatatlanságot kel­lett most — megünnepelni. Másrészt a herceg arra gon­dolt: nem árt. ha halála előtt leereszkedik a „köznéphez”. Így talán barátságosabbá te­heti emlékét. ^ A „köznép” fejét pedig az ő szemében egy lebecsült par- venű: vitéz nagybányai Horthy Miklós jelentette. Mi­csoda idült rögeszme! A gő­gös aggastyán úgy képzelte, ha a kormányzóval a Him­nusz hangjai mellett lekezel, az ország minden lakója, még saját cselédei is kitüntetve ér­zik magukat. Horthyt is meg­hívta tehát az ünnepségekre. Ez volt az eilső alkalom, hogy Festetics Taszító herceg a palota fő kapuját — amely ed­dig csak a walesi herceg és a trónörökös érkezésekor nyi- kordúlt szét — kitárta a Legfelsőbb Hadúrrá fölszem- telenedett lovasáéngerész előtt. De Horthyék a palota egyik szárnyát zárva találták. (Folytatjuk) Nem tagadja meg női mivol­tát, őt a külcsín vonzza első­sorban a bélyegek gyűjtésénél. Majális-blokkjával, Kytaibél- virágsorával hamar meggyőz engem is arról, hogy a szép kivitelű bélyeg is lehet meg­kapó erejű tolmácsoló ja a természetnek, a nagy alkotá­soknak, a nemes emberi ér­zéseknek. Asztalos Balázs ugyancsak azt bizonygatja, hogy a bé­lyeg sokra megtanít, ismerete­ket lehet vele általa bővíte­ni, újakat elsajátítani, de még harcos mondanivalója is lehet a művészi kivitelű bélyegnek. Példaként említi a gyarmati elnyomást ábrázoló sort.., A vadászkiállítás bélyegei­ről, vagy az űrrepülést ábrá­zoló bélyegekről, de a legkü­lönböző témákról a leg­különböző indoklást hallgat­ni. ki-ki érdeklődése szerint gyűjt és cserél... Tóth Tibor, a bélyegkor agi­lis fiatal titkára szerint a bé­lyegsorsolás hangulatot te­remt, de igazi varázsa a cse­rélésnek van. Amikor ott jártam, több szép értékes bé­lyeg cserélt éppen gazdát, de voltak boldog nyertesek is. Kedves szokás ugyanis, hogy 200 forint értékben — máskor 100—100 forintos egységárban többféle blokkot sorsolnak ki maguk között. A vezetőség mindent elkövet, hogy vonzó­vá tegye a köri életet, éppen ezért szeretnék ha a 108 bé­lyeggyűjtőből még többen el­járnának vasárnaponként egy kis eszmecserére és bélyegcse­rére. Sok probléma, hír adó­dik mindig a bélyegeseknek, bár jár a Magyar Filatélia, de a körlevelek ismerete is szük­séges és hasznos lenne a szá­mukra. A vezetőségválasztás még inkább biztosítja majd a jó és gyors kapcsolatot a MABEOSZ-szal és a gyarmati gyűjtőkkel. Idejében beszerzik számukra a legfrissebb bé- lyegújdonságDkait, -sorokat, -blokkokat és minden fetaierü. lő problémában segítséget ígérnek. Szép terveikről is hallottunk, az elmúlt évhez hasonlóan amikor először ren­dezték meg első önálló bé­lyegkiállításukat Géczi Vil­mos, Caramvölgyi Ferenc és Jamrik György gyűjtőtársak jelentősen hozzájárultak sike­rükhöz. Bélyeg-világkiátlításra fs készülnek. 1969-ben huszon­négyen kezdték, s jelenleg 108 a tagok száma. Ha hozzászá­mítjuk azt, hogy rajtuk kívül még két helyen is működnek filatelisták Balassagyarmaton, elmondhatjuk: valóban szép és nagyon népszerű hobby a bélyeggyűjtés. — clckes — Női csel a javából! Santa Fé városban súlyos bánat érte a Juanita Fernan­dez nevű, vagyonos, de meg­lehetősen szeszélyes asszonyt: férje ismeretlen helyre távo­zott. A szalmaözveggyé vált asszony minden lehetséges módon megpróbálta felkutatni eltűnt férjét, de hiába. Juani­ta Fernandez bánata nem is­mert határt. Egyszer az egyik lap gyász­jelentést közölt Juanita B. Fernandez haláláról. Az el­hunyt barátai és ismerősei a megjelölt időpontban el is mentek a temetőbe. Az örök­ség reményében megjelent a bujdosó férj is. A temetőben azonban meg­lepetés várta a javából: erről a bokrok mögé rejtőzött Jua­nita és az asszony három bátyja gondoskodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom