Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

Szovjet élet Űj szovjet film - pesti történettel „Két mosoly” című leg­újabb filmem, amelynek for­gatását most fejeztük be a moszkvai Gorkij-stúdióban — olyan témáról szól, amit egy­kor magam átéltem —, mon­dotta Jakov Szegeij rende­ző. A cirkusz világát gyermek­koromtól szeretem. Most a filmben ez szolgált bonyolult emberi kapcsolatok háttere­ként. Néhány évvel ezelőtt meg­jelent egy elbeszéléskötetem, amelyből két novella szolgált a filmforgatókönyv alapjául. Az egyik, a Nagymama és a cirkusz, amelynek cselekmé­nye természetesen a porond világában játszódik, de nem annyira a cirkuszról, mint át- talában az életről szól. Ami­kor ezt az elbeszélést meg­írtam, sokáig úgy éreztem, hogy valami kimondatlan ma­radt. Most azt reméltem, hogy a film plasztikus ábrázolásá­val ezt pótolhatom. Hogy mennyire sikerült — a nézők ítélhetik meg. A másik elbeszélés, a For­dulatok, számomra feledhetet­len időszakot elevenít fel, 1945 tavaszát, a végtelennek tűnő, véres háború utolsó napjait. Fiatal hadnagyként részt vettem a Budapest fel­szabadításáért vívott har­cokban. Egy elhagyott lakás­ban éjszakáztunk a városban. Éppen elaludtam, amikor fel­rázott az őrmester. A pin­cében egy emberre bukkant, aki éppen egy pisztolyt pró­bált elásni. Azokban a na­pokban csak az ellenség járt el így. Nyilván rosszul végződött volna az ügy, ha nem hallom meg azt a szót, amit a már javakorabeli fér­fi kétségbeesetten hajtogatott. De mielőtt folytatnám, egy kis kitérő. Szüleim igen jó­barátságban voltak Durovék- kal. a világhírű állatidomár Befejezték a leghosszabb fúrását Befejezték az ons-záe leg­hosszabb — ÖÍ52 méteres — vasúti alagútjának fúrását Go. diisia és Abaiiget között. (Ba­ranya megye). Építésére azért van szükség, mert a vonat itt metszi a Mécseik legmagasabb voniuliabát. s a vonatok jelen­leg az 1882-ben épült, 200 méter hosszú alagútban ha­ladnak, amelynek téglafaléit Intene évtized alattit megnőnie gályáik a füstgázok, a fagyá- sok, s szinte teljesen elhasz­nálódott a szigetelése is. Az épülő alagút mintegy 10 mé­terrel lejjebb van. mint a ré­gi­Az alagutar, előreláthatólag 1972 végén adják át a forga­lomnak, de a Bányászati Ak­naimélyítő Vállalat ég a MÁV műszaki brigádjai már újabb munkáihoz kezdték: Abaiiget és Bülkkösd között 319 méter hosszú alagutat fúrnak. Elzáéi és további kanyaróik átvágásával jelentőben megrövidül a pécsi vonal déli részén a Dombóvár —Szentlőininc állomások kö­zötti szakasz. (MTI) Hétezer tonna már Lipcsében van Vasúton, gépkocsikon, és re­pülőgépen ütemterv szerint érkezik Lipcsébe a tavaszi vá­sárom. bemutatásra kerülő áruik tömege. Az elmúlt hét végén már 7000 tonna kááHí- tási tárgy lípeséíben volt. A Szovjetunió, amely 13 000 négyzetméteres kiállítási rész­legéivel ismét a vásár le gyobb külföldi kiállítója, 40 tanná® egyengető kotróval a „legsúlyosabb” kiállítási tárggyal szerepel a vásáron. Az elmúlt héit vége óta Lip­csében. tartózkodnak az első nemzetközi vendégek, újság­írók, kereskedőik és tudósok, közöttük a Szovjetunió, Len­gyelország, Románia és Ma­gyarország kiállításának igaz­gatód. (ADN) családdal, így aztán gyerek­koromban éjjel-nappal a cir­kuszban voltam. Ott pedig a leghétköznapibb kifejezések közé tartozott az a szó, amit az az ember ismételgetett, s amit a katonák nem értettek. Escamotage — bűvész. — Bűvész volnál? — Az. az — bólogatott fel­ragyogó arccal az ismeretlen. Es. hogy a katonák is higyje- nek neki. kendőjét, amellyel néhány pillanattal előbb még a hideg verítéket törölgette arcáról. hirtelen végtelen kendősorozattá változtatta, majd egyetlen mozdulattal vi­rágcsokorrá alakította. A pisz­toly pedig, amit oly alkal­matlan időben próbált elrej­teni. szintén bflvészkelléknek bizonyult. A katonák újra lefeküdtek, de hamarosan lövésekre ri­adtak. Kibiztosított géppisz­tollyal rohantak a hang irá­nyába. Berobbantak a pincé­be. ahol meglepő kép tárult eléjük: parancsnokuk és a magyar bűvész lövöldözött, azon versengtek, ki tud több, érdekesebb mutatványt. Á katonák némán figyelték a szokatlan látványt. Egy pilla­natra arról is megfeledkeztek, hogy vagy száz méterre tő­lük lángokban áll a város, hogy talán a győzelem napját sem érik meg mindnyájan. A sötét pincében a bűvészet vet­te át az uralmat, s ehhez tol­mácsra sem volt szükség. Ez az egyik epizód, ami a máso­dik filmnovella témája. Filmünkben rendkívül nagy szerep vár a zenére. A mu­zsika rendkívül fontos gon­dolati tartalmat hordoz, s ez adja a cselekmény vázát is. Jefim Adler zeneszerző — szerintem — kiválóan meg­birkózott ezzel a nehéz fela­dattal. — A szereplők között, az is­mert művészek között ott ta­lálják majd a szovjet cirkusz számos kiválóságát, akrobatá­kat, bűvészeket, idomárokat és így tovább. A magyar bű­vészt Manszur Sirvani, az Azerbajdzsán Köztársaság ér­demes művésze személyesíti meg, a fiatal hadnagyot, az artistaiskola végzős növendé­ke, Vjacseszlav Trojan játsz- sza. A. Vlagyimiron Többször fordult a mentő Danyiék „győztek" Az eredmény: hét sérült Haragos, rossz viszonyban élt Só&hartyá nban a Dainyii és a Bangó család. A múlt év november 27-én már úgy lát­szott, nem történik semmi a községben, ám este, amikor lehúzták az italbolt redőnyét, nagyszabású tömegverekedés történt Ságújfalun, amiről a mád napig is beszélnek. A kocsmában békésen italozott a három Danyi testvér Jónás, Győző és Iván, s velük volt Boda Vilmos is. Egy másik asztalnál Balázs András é6 neje foglalt helyet, no és a három Balázs testvér. Záróra következett, s a vendégek el­távoztak a kocsmából Bangóék mentek elöl A Danyi csalód később In­dult el hazafelé az italboltból, s előttük Bangóék haladtak. Mindkét tábor tagjai italosak voltaik. Bangó András sérte­getni kezdte Danyi Jónást, aki egyelőre néma maradt, egy szót sem szólt, figyelmen kívül hagyta a sértő megjegy­zéseket. Nem sokáig! Amint a cigánytelep közelébe ért a „menet”, Danyiék utolérték Bangó Andrást, s ekkor Da- nyi Jónás kést vett elő, s fel­tartóztatta Bangót. Ezzel egy- időben Boda Vilmos a nála levő zseblámpával leütötte Bangót, aki a földre esetit. A Danyi testvérek ütötték, rúg­ták a földön fekvő férfit, aki­nek Balázs Illés a segítségére sietett — védelmébe vette a megtámadott férfit. Erre Da­nyi Győző „úgy döntött”, hogy m06t ő következik. Zsebkésé­vel hátiba szúrta Balázst — szerencsére nem történt tra­gédia —, aki a földre esett és ugyanarra sorsra jutott, mint Bangó András. — őt is ösz- szerugdailták Danviék. Az em­lített két epizóddal le is zá­rult a verekedés első fejezete. Szitokra, majd karóra Danyi Jónás és lóét testvére hazatért, ám Danyi Győző la­kásán észrevették, hogy a ve­rekedés során a Győző fiú is megsérült. Danyi Jónás azon­nal a posta felé sietett, hogy majd telefonéi a mentőkért, amiért megsérült az öccse. Útközben találkozott egy rendőr törzsőrmesterrel, aki közölte Danywval, felesleges a nagy igyekezet, ő már telefo­nált. de nemcsak a mentők­nek. hanem a rendőrséget is értesítette. No; több se kellett Danyi Jónásnak, útszéli han­gon szidalmazni kezdte a rendőrt. Közben, a Bangó család hölgytagjai is megér­keztek a helyszínre. Irtózatos ordítozás támadt, mert az asszonyok, lányok szidták Da­nyi Jónást, mint a bokrot. Ek­kor már itt volt Danyi Győző és Danyi Iván is. A Danyi fi­vérek karókat ragadtak, s ne­kiláttak az asszonyoknak. Ütés ütést követett, s a vere­kedés során a már korábban megsérült Bangó András és Balázs Illés mellett az idő­közben helyszínre érkező mentősök többszöri fordulóval kórházba szállították a meg­sérült Bangó Mártonnét, Bangó Irént, Bangó Svát, Bangó Ilonát és özvegy Ba­lázs Bélámét. A Salgótarjáni Járásbíróság együttesen elkövetett garázda­ságban mondta ki bűnösnek a verekedőket, s ezenkívül Da­nyi Jónást hivatalos személy megsértésében is bűnösnek ta­lálta. A bíróság a 33 éves Da­nyi Jónást 10 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, s egy évre eltiltotta a közügyeik gyakor­lásától. A 30 éves Danyi Győ­ző és a 27 éves Danyi Iván büntetése 7—7 hónap szabad­ságvesztés, míg Boda Vilmos:. 5 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. (szokács) Fiatal katonajelölteknek A Zrínyi Kiadó gondozásé ban megjelent a „Sorkötele­seknek, sorkatonáknak” cí­mű, csaknem 200 oldalas könyv újabb kiadása. A kötet — amely a katonai szolgálat előtt álló fiatalok számára készült — összefoglalja a ki­képzés alapját alkotó honvé­delmi, politikai, katonai, jo­gi, technikai, kulturális isme­reteket Ismerteti a párt hon­védelmi politikáját, a nép hadsereg jellegét, feladatait, főbb szervezeti kérdéseit, fontosabb katonai előírásokat ízelítőt ad a hadseregbe lépő fiatalokra váró tennivalókról, A könyv az első kiadás óta megjelent jogszabály-változá­sokat is tartalmazza, (MTI) 6 ALS AI PONGRÁC: A magasztalás szembe tiör- tént. Az acsarkodás hát mö­gött. De ő tette, mintha nem tud* na semmiről. Egyszer mégis elárulta ma­gát Péchy Blankának: „Én úgy irigyellek. Mert téged Bánki Juci is kedvel, pedig nem a klikkedhez tartozik...” S közben terveket főzött: ho­gyan lehetne minél több hí­vet szerezni? Például, ha éhes ellenfeleit egyenesen a kávé­ház konyhájába, vagy raktá­rába terelné... De erre már a Báthory áj épületében nyílt alkalom. A régi kávéház t9ii telén megszűnik. A Kecskeméti utcai sarok­ház tulajdonosa — a rosszul megépített kéményekre, s a helyiség tűzveszélyességére hivatkozva — fölmondja a bérletet. Beyer Marcell ak­kor minden anyagi erejét megfeszíti: a forgótőkéjéből részvényeket vásárol, külföl­di hitelbankokkal tárgyal, uzsorások kegyeit keresi. Így sikerül is megnyitnia az új Báthory-kávéházat, a Kál- vin-tér közepén, a templom­mal szemben levő pavilon- épületben. Ez a kávéház valóban szebb, korszerűbb, így tága­sabb a réginél. Éjszaka ra­gyog hatalmas, körbe futó tü­körablakaival, mint egy kivi­lágított akvárium. Az abla­kok mögött páfrányok, délszaki növények zöl- dellnek. Fent, az épület tetején terasz működik, a Hold ingyen-világításában. A tulajdonos heteket tölt Bécs- ben, maga válogatja össze a berendezést. Nem sajnálja a pénzt. Ezüst evőeszközöket vásárid: ezüst kávéstálcát, hamutartót, fogvájóhengert, sószórót — mindenből csak ezüstöt. De Beyer Marcell rosszul számít. A Báthory-kávéház törzsközönségét nem tudja átcsalogatni. Az új közönség pedig nehezen verődik össze. A kamat nőttön nő. Az ezüs­tök meg a beugró vendégek miatt egyre fogynak. S Mar­NŐGRÁD - 1971. március 10., szerda cefl bácsi mind cinikusabb, keserűbb lesz. Egyesek már „báró úrnak” szólítják. Ami egy üzletembernél rossz jel. Nos, Gizi ebbe a veszendő látszatragyogásba csempé­szi be a kolléganőit. Még sejtelme sincs, hogy nemso­kára ő is a szegényebb sorsú diákok közé fog tartozni. Tóth Imre, a Nemzeti Szín­ház igazgatója az 1911—12-es évadban hozzájárult, hogy az Akadémia növendékei — az intézet felügyelőnőjének veze­tésével — végignézzék a pró­bákat. A Nemzeti Színház az or­szág első színháza: az egész nemzeté. Ezekben az években a magánvállalkozások föllen­dülése idején mégis gyéren látogatták, A nézőtér, amelynek egy- egy széksorát rajvonalban foglalták el az akadémisták, sokszor az előadáson sem nyújtott tömöttebb képet, mint a próbákon, s a terem­nek este is délelőtti akuszti­kája volt; a színészek dikció- ja üresen zengett a fél-, vagy negyedházak hangverő térsé­gében. Az arisztokraták, akiknek nemrég még törzs­színházuk volt a Nemzeti, csak az Operaház földszinti páholysorát tartották rang­jukhoz illőnek, a megtollaso- dott polgárok és újgazdagok a Vígbe öltözködtek ki, az úgynevezett „pesti közönség” — amelyet Ambrus Zoltán a földkerekség legléhább publi­kumának hívott — a Király Színházban lakott jól ope- rettérzelgőséggel, a sznobo­kat a kísérleti színpadokra csábította jól értesültségük, vagy a szimatuk, a külváro­sok népe a szórakozóhelyek közöl még csak a Ligetet meg a cirkuszt ismerte — a Nem' zetinek tehát mi jutott? A konzervatív középosztály. A tanárok, tanítók hivatalno kok lapos erszényű rétege. A Nemzeti ebben az idő­ben arc nélküli színház volt. Stílusában pedig hermafrodi ta, sőt többnemű. A „maradi­ak” és „modernek” stílushá­borúja ugyanis már eldőlt, de nem ért véget. Az egyik tábor vezére Iván- fi Jenő volt, példaképe a Commedie Francaise és jel vénye a kothurnus. Ivánfi, < nagy műveltségű, széles látó­körű, ám halovány képességű színész-rendező a régi klasz- szikus-romantikus játékmó­dért lelkesült: azt hitte, a Nemzeti Színház akkor áll „hivatása magaslatán”, ha verses tragédiákat játszik. De Ivánfi egyébként is kedvelte a magaslatokat. Még a desz­kából ácsoltakat is. Színé­szeit külön kis dobogókra ál­lítatta volna, s magát, mint színész, a legmagasabbikra. Rendezéseit a kebelre szorí­tott kéz, a hunyt pillák, s az elnyújtott szóvégek pátosza jellemezte. Míg a másik front vezére Hevesi Sándor volt, példaképe Stanyiszlavszkij és a párizsi Teatre Libre s jel­szava az ibseni jelszó: ne ha­zudj ! De Hevesi ekkor már túlugrott naturalista korsza­kán. S vélekedését így sző­hetnénk tovább: igen, az igazmondás kötelező, de nem elég. A színház játék is. Il­lúzió is. Stílus is. A szerep nem több, mint kivonat egy emberből. A művésznek pe­dig ebből a kivonatból kell — egyéniségének teljes moz­gósításával — egész embert alkotnia. Dönteti a Legfelsőbb Bíróság Szerződésszegés vagy kártérítés EGY MEZŐGAZDASÁGI szerződésszegést követett el és termelőszövetkezet úgy neve- azért a vállalkozási összeg, zett kapacitáslekötési szerző- azaz 16,4 millió forint három désben megállapodott aszom- százalékát, vagyis 492 ezer szédos megyében levő állami forintot megfizetni tartozik, gazdasággal, hogy részére 16,4 Fellebbezésre a Legfelsőbb millió forint értékű építési Bíróság más álláspontra he- munkát végez. Alig kötötték lyezkedett. meg a szerződést, amikor az illetékes járási tanács vb — A TSZ TEVEKENfYSfiGI mezőgazdasági és élelmezési körének túllépésével illeté- osztályának vizsgálata meg- kességi területén kívül vég­állapította: a szövetkezet a zendő építési munkákra szer­járás területén kívül is épí- ződött — hangzik az ítélet, tőipari és szerelőtevékenysé- Ezért ez a szerződés semmis, get folytat, holott erre enge- ennek folytán az állami gaz- délye nincs. Ezért felszólítot- daságnak kapacitáslekötési ta a szövetkezetét, hogy jog- óíj iránti követelése alapta- szabályellenesen gyakorolt te- lan. Más megítélés alá tarto- vékenységét szüntesse meg és z*k azonban a kártérítés igé- a már folyamatban levő mun- nye. Ugyanis a gazdaság az kálatokat megszabott határ- építkezés céljaira kiürített egy időn belül fejezze be. Ezek- addig csibetenyésztésre hasz- után a tsz írásban közölte az nált épületet, a tenyésztést állami gazdasággal: a hatóság abbahagyta, és ezzel kárt az építési munkák elvégzését szenvedett. Hogy emiatt a nem engedélyezi, a szerződést tsz-t mennyiben terheli kár­kénytelen felbontani és kéri térítési kötelezettség, azt új ennek kötbérmentes elfoga- eljárásban kell tisztázni. Ezért dását. Az állami gazdaság a Legfelsőbb Bíróság végzé- azonban kapacitáslekötési díj sében a megyei bíróság ma­fizetéséért a tsz ellen pert in- rasztaló ítéletét hatályon In­dított. A megyei bíróság ki- vúl helyezte és új eljárás le­mondta: a szövetkezet a szer- folytatására, valamint annak ződéskötéskor elhallgatta, eredményeként, új határozat hogy illetékessége csak a já- hozatalára utasította, rás területére terjed ki. Ezzel fj, e. Nőnap a szakmunkásképzőben A nagybátönyi 209-es Szak- Délután került sor a kättb- munkásképző Intézet hagyó, könyvtárteremben, terített Hiányosam minden évben nagy asztal mellett az inibézet fel- figyelmet szentel a nemzet- nőltt nődolgozóinak köszönté- közi nőnapnak. Így volt ez az sőre. Az ünnepi megemlélke- idén is. zést Radics Sándor tamúló sza. A nőnap alkalmából az In- valaita vezette be, majd az tezet leánytanulóit a tanítás énekkar műsora útám Bakos nagyszünetében az ebédlőte- István szakszervezeti gBzdasá- remben köszöntötték a szaik- gii felelős méltatta az ünnep szervezet és a KISZ képvise- politikai jelentőségét. Ezt ke­lői, s a kiemelkedő kultuná- vetően Hantos Sándor igazga- lis munkát végző lányoknak tó az intézet. Szűcs Józsel okleveleket aditak át. A mű- alapszervezeti titkár a párt. helyben dolgozó leánytanulók Somogyi Jenő titkár, pedíd á részére az ünnepi megemlé- szakszervezet ajándékait adta kezest műszakváltiás idején ált a kiválóan dolgozó nőfc- tartabták meg. nek. CRohjtatj&k) Ünnepi szakosztályülés Hagyomány már, hogy a úgynevezett munkád! ját. a nagy múltú salgótarjáni Petőfi kohászata üzemek és a mű­színjátszó szakosztály március velődésd központ vezetősége az 15-én ünnepi sza'kosztálytilést ünnepi szakosztályülést már­tart. Ekkor érbékelik a múlt ^ l^én ad. ev munkáiét, a szakosztály ... ., ... , legjobb teljesítményt nyújtó J,a,k a halkat, s jutalmaz, tagja Petőfi-díjat kap, a leg- 2áik meg a legjobb ktrltúr- saoingaima&aibíbak pedig az munkásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom