Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

'Jogalkotás az emberért jogászok szőkébb «are Jogai­Szabályozókról — szakembereknek A beruházásokról AZ UTÓBBI éveteken, a mezőgazdasági ter­melés rendkívül gyors fejlődésen méret ke­resztül. A műszaki fejlesztés, a termelés nö­vekvő eredményed új helyzeteit teremtettek az élelmiszer-gazdaságiban, a mezőgazdasága üzemekben. A mezőgazdaságilag jói haszno­sítható területeken a növénytermesztés egyre több árut biztosít. Az igények azonban egyre nőnek az állattenyésztés termékei iránt is. Ezeket a megváltozott körülményeket vette figyelembe elsősorban, a kedvezőtlen adott­ságú üzemek új támogatási rendszere is. Az új szabályozórendszernek azonban méirséteetnde kellett a műszaki fejlesztés so­rán keletkezett feszültségeket is. Ismerete.-, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemék koráb­bi támogatási rendszere az országos átlagot megközelítő nyereséget biztosított ezekben a gazdaságokban is. Ugyanakkor a beruházá­sok felgyorsult üteme megingatta a népgaz­daság teherbíró képességét. A mostani, sze­rényebb mértékű megkülönböztetett állami támogatás mindenekelőtt a fejlesztési lehető­ségeket korlátozza, hiszen, a tagság jövedelme nem csökkenhet. A támogatás mértéke azok­ban a termelőszövetlíezetben lesz alaioso- myaibb, ahol a személyes jövedelmeket már megfelelő szintre emelték. Ezért igen fontos, hogy az üzemek vezetői már a tervkésateskor alaposan mérlegeljék a várható lehetőségeket. Meg kell vizsgálná, hogy a csökkenő állami támogatást hogyan lehet legalább részben ellensúlyozná a saját erőforrások felkutatásával. A jövedelem nö­velése érdekében ezért elsőbbséget Ítéli bizto­sítaná azoknak a beruházásoknak, amelyek viszonylag gyorsan, megtérülnek. Az elmúlt években a termelőszövetkezetek jelentős része olyan építési beruházásokat va­lósított meg, amelyek meghaladták teherbí­ró képességét. Ez az ütem folytatódott a múlt éviben is, s erre, megfelelő tartalékok nélkül, a kedvezőtlen esztendő jövedelme kevésnek bizonyult. Ezekben, a gazdaságokban különö­sen megfontolt intézkedésekre van szükség, hogy helyreállítsák a pénzügyi egyensúlyit. Ugyanis az ópítésá beruházások megvalósítása érdekében számos gazdaság súlyos Mtötter- heket vállalt magára. A kölcsön, törlesztése, ilyen nehéz esztendő után. rendkívül komoly erőfeszítéseket igényel. Az állaitbenyósztés fejlesztési célkitűzései ugyanakkor a jövőben is szükségessé faszáit az új férőhelyek megépítését. A munka meg­indulása előtt azonban érdemes jól tájéko­zódná. Az ópítésá beruházás hosszú időre el­kötelezettséget jelent, a most elkövetett hi­bák évekig kísérik a gazdálkodást. Régi igaz­ság, a beruházás csak altkor lehet hatékony, ha ezzel együtt jár a hozamok, a termelé­kenység növekedése, a fermelétsá költségek csökkentése. Az elmúlt években erre még­sem ügyeltek eléggé a mezőgazdasági üze­mek. így aztán, gyakori eset, hogy az újonnan megépített férőhelyeket viszonylag alacsony termelékenységű állománnyal népesítik be. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi technoló­giája, s a takairmánytenmasztés gépesítése sem felel meg a korszerű követelményeknek. Az új létesítmények építésénél, beruházások­nál erre mindenképpen ügyelni kell. A be­ruházások megtérülési idejét ugyancsak nenj ■ ehet figyelmen kívül hagyni. Az elmúlt évek építési lázában, a termelő- szövetkezetek jelentős részében elmaradt az erő- és munkagépek folyamatos cseréje. Ezért a következő évek egyik igen fontos fel­adata lesz az elkopott, öreg géppark korsze­rűsítése. Ugyanis a mostani gépék javítása, üzemben, tartásuk költséged hatással vannak a taikarmánytermesatésre, megdrágítják az állattenyésztés termelését is. Ennek bizonyí­tására elég egyetlen számítás. Abban a gaz­daságiban, ahol 10—20 ezer normálhold a gé­pek teljesítménye, a 10—20 forintos megtaka­rítás is százezrekkel növelheti a jövedelmet. A közös gazdaság jövedelmét gyarapítja, esetleg további lehetőségeket jelent újalbb gépek vásárlására. Számításba kell venni azt is, hogy sok esetben a meglevő, elöregedett gépek javításához méretezték a szerelőműhe­lyeket. Üjalbb, jobb összetételű gépek esetén csökkenthető a javítóműhelyek zsúfoltsága jobb, szakszerűbb lesz a javítási munka is. A korszerű géppark kialakításánál minden­képpen szólni kell a szállítási munkák kor­szerűsítéséről. Nógrádiban a traktorokkal je­lentős szállítást bonyolítanak le a mezőgaz­dasági üzemek, lényegesen többet az országos átlagnál. Ez rendkívül drága mulatság. A te­hergépkocsik és a fogatok lényegesen olcsób­ban végzik el ezt a munkát, A pillangós ta­karmányok betakarításának gépesítése ugyan­csak a közeli tennivalók közé tartozik a me­zőgazdasági üzemekben. A lejtős terűié beken célszerű a speciális gépek használata. Ilyen példáiul a szállításnál az önfelszedő pótkocsi, amely a balesetveszélyt csaknem teljesen ka­zárja. Leglényegesebb azonban, hogy segítsé­gével sikerül időben elvégezni valamennyi betakarítási munkát és ez a jövedelem nö­velésében jelentkezik. Esetleg főbb termelő- szövetkezet összefogásával, ma már gondolna lehet a nagyabb teljesítményű szalHtobe- rendezések vásárlására és üzemeltetésére is. Ennek a berendezésnek már a műit. évben hasznát vette volna jó néhány termelőszö­vetkezet. A jövőben azonban, a kukoricaiter- mesztés gépesítésének megszervezésénél, 8 berendezések szinte nélkülözhetetlenek lesz­nek. MINDEZEK a gondok arra hívják fel a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a ter- melésfejlesztésnéi a jövőben nagyobb körül- teikántósre és komplex megoldásokra lesz szükség. Az üzemek vezetőinek a lehetősé­gekhez képest mindent meg kell tenniük an­nak érdekében, hogy növeljék a jövedelmet améíliyefc képesek lesznek ellensúlyom) a szerényebb áltemii támogatást. Gabnai Sander Tagfelvétel KISZ-javaslattal Régi. amolyan tjneOasan mondott — .komolyan értendő mondás az, hogy „a paragra­fus azért olyan giribe-giurba, hogy sók helyen lehessen át­bújná közte”. Azt is régóta tartja a közhit, hogy a jo- gásznyelv azért olvan bonyo­lult, hogy az egyszerű embe­rek mimé; kevesebbet értse­nek meg a törvényekből, nen- dieiétekből. S ha ma már nincs is mindjeinnék alapja, annyi bi­zonyos, hogy a jelenleg ér­vényben levő töméntelen ren- tielfcezés között még joigászkö- röfelben i» ritka, aki tökélete­sen kiismeri magát- — Fejlesztjük és erősí.tjük a jogalkotás demokratizmusát! — mondotta dr. Korom Mi­hály igazságügy -miniszter, is- mentetve a legközelebbi négy évben készülő törvényeket. Tulajdoniképpen már az is újait jelenít, hogy a jogalkotás távlati terveiről értesül a nagyközönség, hiszen a jő elő­re történő tájékoztatás szoro­san a demokráciához tarto­zik. Ennél is nagyobb a zon­ban annak a jelentősége, hogy a jogszabályok szinte az or­szág szeme előtt, az érdekel­ték bevonásával készülnek. Csupán néhány példa a kö­zelmúltból : a hamarosan az országgyűlés elé kerülő új ta­nácstörvény előkészítésében több százan .vettek részt,, az if­júsági törvény tervezetének vitájába pedig ezrek kapcso­lódtak be. Aligha lehet két­ség afelől, hogy jobb lesz az a jogszabály, aimielyet már ter­vezetként megismerhetitek az érdekeltek, mint az. amelyet Megoldást kell keresni a 21, muul mentén húzódó műve­lésre kitűnőé«) használható termőföldek megmentésére. Annak idején a víztelenítés­re elkészítettek a kiviteli ter­vet. A munka végrehajtására td millió forintot szavaztak meg. A mnút megépítésével a tervet nem tudják megvaló­sítani, Ugyanis, a muút át­ereszeit nem megfelelő kö- rüttekxntésse) építették meg. A szakemberek véleménye szerint is túlságosán magas. A Cserhátról lezúduló víz maiz. Hiszem a «örvény:, a jogsza­bály — az emberekért: van. Azokért, akik anfcétobon. .szakmai összejövetellekien, ta nác&tagi ás képviselői beszá­molókon hozzászólnak — és azokért, akik ma méte talán csak szűk családfi-banáiti kör­ben mfonidijáfc el észrevételei­ket. Annyi bizonyost a jogal­kotás ma már a szónak min­den értelmében közügy: nem­csak annyiban, hogy érvény­belépése után a törvény min­denkire kötelező, de abban is. hogy megszületése körül — közvetlenül vagy közvetve — mind nagyöbb tömegek bábás­kodnak A szocialista állaimók jogal­kotása a dolgozó emberek ér­dekéiben hotz törvényeket. Olyan jogszabályokat, amelye­ket maga az élet sürget. Is­mét csak szinte találomra ki­ragadott példák az Ig&zságügy- miinisztérium tervéből: a tár­sadalom védelme érdekéiben módosítják a Büntetőtörvény- líörnyvet. Egyszerűbb és haté­konyabb lesz a bűnüldözés, ugyanakkor szigorúan őrköd­nek a szocialäsfe törvényes­ség megóvásán. Elkülönítik egymástól a szigorúbban má- nősüíiő bűntetteket és az eny­hébb elbírálás alá eső vétsé­geket. Másik példa: sok pa­nasz hamgzoitít el — éppen, a közösség érdekében szót eme­lő dolgozók részéről azért, hogy a közérdekű bejelenités- tevőket méltánytalan zaklatá­sok érik. Törvény szabályozza nem folyik le, hanem felgyü­lemlik és Mátraszóllőstől a pásztói elágazóig hasznavehe­tetlenné válik a termőföld, amely egyébként kiváló mi­nőségű. A Mátra felől lezú­duló csapadékot viszont a vasúti töltés fogja fel. Ennek következtében nagy területek válnak Pásztó térségeben hasznavehetetlenné. Megol­dást kell keresni, hiszen csu­pán arról van szó, hogy az átereszeket építsék át, illetve újat építsenek, egyben azt is, hogy egyesek ömös érdekeik védelmében be­bújhassanak a közérdek lát­szatta mögé. A dolgozó embereik érdeké­ben születnek asz; új törvé­nyek abban az értelemben is, hogy a ma érvényben levő rendelkezés tömeget fogja fel­váltani egy-egv területen az összegező és rendszerező, leg­magasabb szintű jogszabály. Mi sem jellemzőbb, mint a magyar társadalombiztosítás helyzete: a lakosságinak kb. 97 százaléka részesül a tár­sadalombiztosítási juttatások­ban — betegség, rokkantság esetén táppénzben, nyugdíj­ban, családi pótlékban stb. — és mindezt vagy ötszáz jog­szabály rendezte, különböző' időkben. A készülő táirsada- lomtáztosítáis'i törvény egysé­ges: áittekirntest ad minderről és mindenki .száméira érthető­vé teszi: Matek, mikor, milyen juttatás jár a társadalombiz­tosításitól. Társaidul inunk haladását, fejlődését is tükrözik az új és a tervezett törvények. Szá­mokban szinte Ikd sem fejez- hetően sóikat fejlődtek az utóbbi években a különböző szövetkezetek — ideje, hogy róluk is törvény gondoskod­jék. Az élet már többször módosítóitta a rendelkezéseket a közel húsz éve alkotott csa­ládjogi törvény területén, s most ezekhez az élő, valósá­gos követelményekhez 'igazít­ják a jogszabályt. A korszerű egészségügyi ellátásról, a gyó­gyításról és a megelőzésről, az alíkohoKsfcáik mindeddig megoldatlan problérnájá'ról és az orvostudomány fejlődésével gyakoriéit! kérdéssé váltó szervátültetésekről ás készül .törvény — legutóbb csaknem száz esztendeje, 1876-ban sza­bályozták Maigyarorssizágon tör. vényhoaásd ütőn az egészség­ügyi kérdéseket. Új stilus erősödött meg a jogalkotásban: a demokratiz­mus stflusa. Aüiapjaäit — mint a miniszter is hangsúlyozta — a párt X. kongresszusa hatá­rozta meg. s a terv a követ­kező kongresszusig teteiint elő­re. Ám ilyen hosszú távra nem lehet mindent előne lát­ni. Négy év alatt előtérbe ke­rülhetnek újabb kérdések, le­hetnék sürgősen szabályozás­ra szoruló területei a táfrsa- daämi, az állami életnek, a népgazdaságnak. A szocialista djemofcrécia erősödése a jog­alkotóknak lehetővé, s egyben kötelességeivé teszt, hogy tévé. íoenységükat .szüntelenül az élethez, a fejlődéshez igazít­sák, mindem, eszközzel azt szolgálják. Szerelik a népeket Az érse&vadkertí tsz sertésisiz» lalási társulás dimitrovpusztai te­lepén felépítették a pavilonok egy részét. Az építkezés ütemét gyorsítják, mert a terv szerint az elkészült fiaztatókat és hizlal­dát júniusban betelepítik. Az építkezést végző balassagyarmati TÖVAUL egyezséget kötött a lu- dányhalászi TÖVAlX-lal, hogy a munka meggyorsítása érdekében végezze el a 13 épületből álló sertéskombinátnak a gépészeti munkáit. A ludanyhalásziak a belsőgépészeti szereléseket meg­kezdték, és vállalták: határidő­re befejezik, hogy a kombinát­ban a termelőmunka megindul­hasson. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadveze- tek-gyáratbam, ahol jelenleg mintegy kétszáz ember dolgo­zik, tavaly nyáron alakult meg a pártalapszervezet. Az „alapító” taglétszám tizen­nyolc volt. Azóta tavaly, öten, idén pedig hárman csatlakoz­tak az alapszervezethez — el­mondható tehát, hogy a ká­belművek balassagyarmati üzemében aktív tagfelvétel folyik. — Milyen alapon vá­logatják, szűrik meg a jelent­kezőket, kiket vettek fel az el­telt háromnegyed év alatt? — kérdeztük az alapszervezet titkárától, Imre Istvántól. — Mindenekelőtt azt mon­danám el — kezdte a titkár —, hogy az üzem dolgozóinak átlagéletkora örvendetesen alacsony: huszonnyolc év. Ezért a párttagok sorába je­lentkezők zöme eleve fiatal ember: a nyolc felvételt nyert közül csak egy negyvenkét és egy harminckét éves van — a többi harmincon aluli. A je­löltek fiatal korából viszont az következik, hogy korábban szinte mindegyikük KISZ- szervezetünkkel volt szoros kapcsolatban. Elég annyit mondani, hogy ötnek a KISJ5 volt az egyik ajánlója. — A Magyar Kábel Művek üzeme a legfiatalabb ipari te­lepülés Balassagyarmaton. A tagfelvételek során hogyan gvőződnek meg a jelölték po­litikai hozzáállásáról, szilárd­ságáról — ismerik, s elég rég­óta ismerik-e őket? — A helyzet ismeretéhez tudni kell azt, hogy a jelen­leg az üzemben dolgozók jó része Budapesten sajátította el a kábelgyártás tudnivalóit; néhány hónapig nemcsak együtt dolgozott, tanúit, ha­nem élt, lakott is a gárda. Mivel az újonnan felvettek egy része is a fővárosban ké­szült fel a munkára, alaposan megismertük őket. Aztán a fiatalok — mint említettem — a KISZ-ben tevékenykedtek. Különféle funkciókat, tenni­valókat vállaltak, melyeknek becsülettel eleget is tettek; munkájuk ajánlotta őket a párttagok sorába. — Kikre számítanak a to­vábbi tagfelvételek során? — Az üzem létszáma jelen­leg is fokozatosan nő, első­sorban munkásokkal. í£y. mint eddig is, a munkásokra, és a munkásokból lett mű­szakiakra számítunk. És a fiatalokra, a tizennyolc—húsz­éves korosztályra, örömmel mondhatom, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal ér­deklődik nálam a felvétellel kapcsolatban. Nekik is csak azt tudjuk javasolni, mint azoknak a fiataloknak, aki­ket a közelmúltban vettünk fel: először dolgozzanak, fejt­senek ki aktív tevékenységet a KISZ-ben. — Alapszervezetünk erejét, ütökéoességét jelzi, hogy a gazdaságvezetés is „tudomásul vette” létezését: bevon min­ket a gazdasági feladatok, problémák megtárgva'ásába és eldöntésébe — felezte be Im­re István. — Pártcsnnortjaink megalakulása és rövid idő alatt kifeitett hasznos tevé­kenysége nedig arra nézve ad garanciát, hogv nemcsak a vezetésben, hanem a terme­lés minden részterületén ér­vénvesiíl nártalanszecvozetiink segítőkészsége, irányító sze­repe. TervlexikeB Állami vÍ8H%atéríté& A belföldi és a világpiaci árak között szoros kapcsola­tot teremtenek a devizaszorzók, amelyek segítségével a vál­lalatok az export- és az importtermékek devizaárát forint­ra átszámíthatják. A szorzószám lényegében a népgazdaság exportra kerülő termékeinek átlagos termelési költségét ve­szi figyelembe, sok exportterméket viszont ennél drágábban aUntánúk elő. Ilyen esetekben —, ha a kivitelhez népgazda sági érdekek fűződnek —, az exporttermékek után állami visszatérítést kapnak a vállalatok. Vagyis az államnak be­fizetett adók egy részét visszajuttatják a vállalatoknak, át­meneti időre, előre meghatározott feltételek teljesítése ese­tén. Az állami visszatérítés összegét devizaegységekre (egy rubelre, egy dollárra) vetítve számolják, mértékét több évre előre meghatározzák. Az 1968—70-es évek állami visszatérí­tésének mértéke még vállalatonként különbözött, 1971-től már iparáganként többnyire egységes. Vagyis az új ötéves tervben intézményesen is azok a vállalatok kerülnek anya­gilag előnyös helyzetbe, amelyek az iparági átlagnál alacso­nyabb költségráfordítással érnek el egy rubelnyi, illetve egy dollárnyi exportárbevételt. A vállalatok változatlanul érde­keltek az előnyösebb' devizaárak elérésében, a termelési költségek csökkentésében az export áruösszetételének javítá- -sában. Az iparágilag egységes állami visszatérítések egyúttal az iparágak exportösszetételének javítását is elősegíthetik, Azok a vállalatok, amelyek az iparági átlagnál drágáb­ban termelnek ki egy rubelt, illetve egy dollárt az iparági átlagot kiegészítő állami visszatérítést is kaphatnak átme­netileg évről évre csökkenő mértékben. így arra serkenti őket, hogy minél előbb zárkózzanak fel, érjék el az iparági szintet. Az új, .szigorúbb feltételek mellett esetenként vesz­teségessé válhat a kivitel, ilyenkor a vállalatok, ha más megoldást nem találnak, csökkenthetik vagy meg is szüntet­hetik a gazdaságtalan exportot. A kiesést más vállalatok a gazdaságos export növelésével pótolják. Egyébként külön pénzügyi eszközökkel, kedvezményekkel, központilag is haté­konyan ösztönzik a 'népglazidasági'lag előnyös kivitel fokozását, így, a IV. ötéves tervben minden bizonnyal gyors ütemben tovább növekszik az export egésze, s egyben javul a gazda­ságossága, összetétele is. Az import gazdaságosságának növelése egészen más­ként vetődik fel mint az exporté. Elsősorban a legelőnyö­sebb beszerzési (ár, hitel stb.) feltételek felkutatása a fela­dat. Nem lényegtelen követelmény azonban, hogy főleg azokból az országokból vásároljunk, amelyekbe irányuló exportunk is nagy és gazdaságos. Az import országonkénti és árucsoportonkénti megoszlását a jövőben is különböző mértékű vámok és letéti díjak szabályozzák. Várkonyi Endre Tarján József (Salgótarján): Szünetben című fényképére a zsűri 5 pontot adott B. E. N!ÓGRÁD — 1971. március 10.f szerda 3 majd a hathatós védelmet, s Fogva tartott belvizek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom