Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

Megkezdődött az SZKP XXIV• kongresszusa (Folytatás az í- oldalról) „Ami Albániát illeti — foly­tatta Leonyid Brezsnyev —, mint a múltban, most is ké­szen állunk a normális kap­csolatok helyreállítására. Ez hasznára válna mind a két országnak, mind pedig a szo­cialista országok közös érde­keinek.” A Csehszlovákiában lezaj­lott politikai válságról szólva, amely nem csekély helyet fog­lalt el az utóbbi évek nemzet­közi eseményeiben, Leonyid Brezsnyev ezeket mondotta: „Világos volt számunkra, hogy nem csupán az imperia­lizmusnak és cinkosainak a szocialista rendszer Csehszlo­vákiában való megdöntésére tett kísérletéről volt szó, ha­nem arról is, hogy ilyen mó­don megpróbáltak csapást mérni a szocializmus hadállá­saira Európa egészében, ked­vező körülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus legagresszívabb erői ezt kö­vetően lendületes támadásra indulhassanak a szocialista világ ellen” — mondotta Brezsnyev. „Mi — jelentette ki Brezs­nyev —, minden testvéri or­szágot virágzó államnak aka­runk látni, amely harmoniku­san kapcsolja össze a gyors gazdasági és a műszaki-tudo­mányos növekedést a szocia­lista kultúra virágzásával, a dolgozók anyagi jólétének nö­vekedésével. Azt akarjuk, hogy a szocializmus világ- rendszere azoknak a népeknek baráti családjává váljék, amelyek együttesen építik és védelmezik az új társadalmat, tapasztalataikkal és tudásuk­kal kölcsönösen gazdagítják egymást, — összeforrott, és erős családdá, amelyben a Föld emberei a szabad né­pek jövő világközösségének példaképét látják.” Leonyid Brezsnyev leszögez­te, hogy az SZKP nem kímé­li erőfeszítéseit ezen magasz­tos cél eléréséért. „Az Imperializmus külpoli­tikája az elmúlt öt év során új tanújelét adta reakciós, ag­resszív természete megváltoz- tathatatlanságónak” — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. Az amerikai imperializmus az elmúlt években „újból be­bizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás Ős leigázás nemzetközi rendszere sajátos kezesének és védelme­zőjének szerepét játssza. Nincs olyan bűntett, ame­lyet ne követnének el az im­perialisták, hogy megvédjék, vagy helyreállítsák uralmukat az egykori gyarmatok vagy más olyan országok népei fö­lött, amelyek kiszakítják ma­gukat a kapitalista kizsákmá­nyolás harapófogójából, mu­tatott rá Leonyid Brezsnyev. Európa a külpolitika középpontjában „Korunk gyarmatosítóinak gonosztettei közül a legfőben­járóbb, Amerika szégyene: az Egyesült Államoknak Viet­nam, Kambodzsa és Laosz né­pei ellen folytatott agresszió­ja” — hangoztatta Brezsnyev. — „Nehéz nyugodtan beszélni azokról a gaztettekről, ame­lyeket az állig felfegyverzett intervenciósok követnek el.” „Az imperializmus elleni harc sikere jelentős mérték­ben függ az imperialistaelle­nes erők és mindenekelőtt él­csapatuk — a kommunista vi­lágmozgalom — összefogásá­tól — mondotta Brezsnyev. — Az elmúlt öt évben pártunk a többi testvérpárttal együtt nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy erősítse ezt az ösz- szefogást, erősítse a kommu­nista mozgalom egységét.” A kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezlete nagy lépésnek bizonyult a kommunisták nemzetközi egysége megerősödésének és minden imperialistaellenes erő konszolidációjának útján. „Pártunk teljes mértékben egyetért az értekezlet részt­vevőinek azon következtetésé­vel, hogy hasznos volna, ha az ilyen értekezletek szilárdan a nemzetközi kommunista mozgalom állandó gyakorlatá­vá válnának.” „Az imperializmussal ví­vott harcban egyre nagyobb szerepet játszanak a forradal­mi demokrata pártok, közülük sokan programjukban célul hirdetik meg a szocializmust — jelentette ki az előadó. — Az SZKP aktívan fejleszti kapcsolatait ezekkel. Meg­győződésünk, hogy az ilyen pártok együttműködése a kommunista pártokkal, köz­tük hazájuk pártjaival is, tel­jes mértékben megfelel az im­perialistaellenes mozgalom ér­dekelnek, a nemzeti független­ség erősödésének és a társa­dalmi haladásnak.” „Az 1969-es nemzetközi ér­tekezlet irányvonalának meg­felelően az SZKP kész az együttműködés fejlesztésére a szociáldemokratákkal, mind a békéért és a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor nem mond le sa­ját ideológiájáról, saját for­radalmi elveiről. A kommu­nisták ezen irányvonala azon­ban makacs ellenállásra ta­lál a jobboldali szociáldemok­rata vezetők részéről.” „A Szovjetunió kommunistái nagyra becsülik azt a hatal­mas munkát, amelyet a test­véri kommunista és munkás­pártok folytatnak országaik­ban. Ma ismét biztosítani akarjuk harcostársainkat, a világ kommunistáit: pártunk mindig egységes, szoros csa­tarendben fog együtt haladni önökkel” — jelentette ki Brezsnyev. „Miként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk ma­gunkat a különböző államok társadalmi rendszerüktől füg­getlen, békés együtt élésének lenini elvéhez, — hangoztatta Leonyid Brezsnyev. — Ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reális erejévé változott.” Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Európa volt — mondotta Brezsnyev. „Az európai helyzet szem­pontjából fontos pozitív kö­vetkezményekkel járt a szov­jet—francia viszony megjavu- lása. A Franciaország elnöké­vel nemrég Moszkvában foly­tatott tárgyalások és a politi­kai konzultációkról szóló jegy­zőkönyv aláírásának eredmé­nyeképpen kibővültek a szovjet—francia együttműkö­dés lehetőségei”. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban bekövetkezett lényeges változás eredménye­ként új távlatok nyílnak meg Európában — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetuniónak és Len­gyelországnak az NSZK-val kötött szerződései a határok sérthetetlenségét — beleértve: az NDK és az NSZK közötti i határokat, valamint a lengyel állam nyugati határát — tel­Leonyáid Brezsnyev ezután arról szólt, hogy a Szovjet­unió tárgyalásokat folytat az USA-val, a stratégiai fegyver­zet korlátozásáról „A tárgya­lások kedvező kimenetele le­hetővé tenné a rakétái egyver- kezésj hajsza újabb meneté­nek elkerülését, jelentőé esz­közök felszabadítását alkotó oéUokna. Arra törekszünk, hogy a tárgyalások pozitív eredményeket hozzanak.” „Az imperializmus agresz- sízív politikájával a Szovjet­unió a béke aktív védelmének éls a nemzetközi biztonság megerősítésének politikáját állítja szembe” — mondotta Leonyid Brezsnyev. — „En­nek a politikának a fő irány­vonalai jól ismertek.” Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette: „Ennek a békéért folytatott harcnak a legfontosabb konk­rét feladatait a jelenlegi kö­rülmények között az SZKP a következőkben, látja: Először: Fel kell számolni a háborús tűzfészkeiket Délkelet-Ázsiá- ban és a Közel-Keleten és elő kell segíteni a politikai ren­dezést ezekben a körzetekben az agresszió áldozatává vált államok és népek törvényes jogainak tiszteletben tartása alapján. Azonnal és határozottan vissza kell utasítani az ag­resszió és a nemzetközi ön­kény bármiféle megnyilvánu­lását. Ebből a célból teljes mértékben fel kell használni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének lehetőségeit is. A Szovjetunió a maga ré­széről felajánlja azoknak az országoknak, amelyek egyet­értenek ezzel, hogy kössenek kétoldalú vagy regionális egyezményeket, amelyben le­mondanak az «jászaikról és az ezzel való fenyegetőzésekről. jes határozottsággal biztosít­ják”. „Az általános európai hely­zet megjavulását szolgálhat­ná az összeurópai értekezlet összehívása. Ma az európai államok többsége az értekez­let mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára tevődik ét” — állapította meg Brezsnyev. ..Az európai helyzet norma­lizálódása érdekében termé­szetesen elengedhetetlen, hogy a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerző, dés mielőbb hatályba lépjen.” „Ugyanilyen aktuális fel­adat az eeyenjogú és a nem­zetközi jog általánosan el­fogadott normáin alapuló kapcsol átok kialakítása az NDK és az NSZK között, to­vábbá mindkét állam felvéte­le az ENSZ-lbe. Nagy jelentő­séget kell tulajdonítani a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság azon igazságos kői vetélésén»*; högy',a %itincheni egyezményt nyilvánítsák ele. ve érvénytelennek.” M&sodszon A második világháború eredményeként keletkezett európai területi változások végleges elismeréséből kell kiindulni, gyökeres fordulatot kell végrehajtani az enyhülés és a béke biztosítására az európai kontinensen. Gondos­kodni kell az összeurópai ta­nácskozás összehívásáról és sikeréről. Harmadszor: — Szerződéseket kell kötni a nukleáris, vegyi és bakterio­lógiai fegyverek betiltásáról, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. — Elő kell segíteni atom­fegyvermentes övezetek létre­hozását a világ különböző körzeteiben. — Szót emelünk az összes nukleáris fegyverrel rendel­kező állam nukleáris lefegy­verzéséért és ebből a célból támogatjuk az öt nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az az USA, a KNK, Franciaor­szág és Anglia — konferenciá­jának összehívását. Negyedszer: — Növelni kell a harcot mindenfajta fegyverkezési hajsza beszüntetéséért. Sík- raszállunk egy olyan világ- konferencia összehívásáért, amely teljes egészében megvi­tatná a leszerelés kérdéseit. — A külföldi katonai tá­maszpontok felszámolása mel­lett vagyunk. Síkraszállunk a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentéséért, olyan tér­ségekben, ahol a katonai szembenállás különösen ve­szélyes, elsősorban Közép-Eu- rópában. Leonyid Brezsnyev ezután a háborús veszélyt csökkentő in­tézkedések kidolgozását java­solta, majd kijelentette. — A Szovjetunió kész meg­állapodásra jutni a katonai kiadások csökkentéséről, el­sősorban a nagy országokkal. NÖGRÄD — 1971. március 31., szerda Konkrét feladatok a békéért Ötödször; Teljes mértékben »égre keli hajtani a még fennmaradt gyarmati rendszerek felszá­molásáról szóló ENSZ-határo- zatokat. A fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés meg­nyilvánulásait mindenütt el kell ítélni, és bojkottálnl. Hatodszor: — A Szovjetunió kész részt venni más érdekelt országok­kal olyan problémák megol­dásában, mint a természeti környezet védelme, az ener­getikai és más természeti erőforrások kiaknázása, a köz­lekedés és távközlés fejleszté­se. A legveszélyesebb és leg­elterjedtebb betegségek meg­előzése és felszámolása, a vi­lágűr és a világóceán kutatá­sa és meghódítása.” „Kijelentjük, hogy követ­kezetesen folytatva a béke és a népek közötti barátság poli­tikáját, a szovjetunió tovább­ra is határozottan harcol az imperializmus ellen, erélyesen visszaveri az agresszorok pró­bálkozásait és diverztóit —, hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Az SZKP jelenlegi belpoliti­káját jellemezve az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a szovjet nép a nyolca­dik ötéves terv méltó befeje­zésével „újabb hatalmas lé­pést tett a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, az ország erejének növelésében és a nép jólétének emelésében”. Nagy jelentőségű sikerek A XXIII. kongresszusnak a fő gazdasági mutatókra vo­natkozó irányelveit sikeresen teljesítettük. A nemzeti jöve­delem 38—41 százalékos növe­lését terveztük; a tényleges növekedés 41 százalék volt. Az ipari termelés 47—50 szá­zalékos emelését irányoztuk elő, és 50 százalékot teljesítet­tünk. Túlteljesítettük az irányelveknek a legfontosabb mutatókra, a dolgozók élet­színvo naia... emelésére vonat* kozó adatait. „Egészében véve a nyolca­dik ötéves terv lényegesen jobb eredményeket hozott, mint az előző” — állapította meg Brezsnyev, „Tovább fejlődött a gazda­sági élet alapja, a nehézipar, a többieket megelőző ütemben fejlődtek a műszaki haladást meghatározó ágazatok. A köz- fogyasztási cikkek termelése öt év leforgása alatt 49 száza­lékkal emelkedett. A mezőgazdaság évi termés­átlaga 21 százalékkal emelke­dett az előző ötéves terv 12 százalékos emelkedési muta­tójával szemben. Az öt év alatt elkészült la­kások alapterülete meghalad­ja a másfél milliárd négyzet- métert. Erre a célra, majd­nem 60 milliárd rubelt köl­töttünk. A szovjet munkások és al­kalmazottak többsége né­hány év óta ötnapos munka­hétben dolgozik két munka­szünnappal. A párt ugyanakkor világo­san látja a gazdasági munka fogyatékosságait, a megoldat­lan problémákat Is. Ezek azonban — hangsúlyozta Brezsnyev — „nem homályo- sítják el a legfőbbet, az öt­éves terv alapvetően pozitív eredményeit”. „A szovjet népnek a gaz­dasági építésben elért sikerei nagy politikai jelentőségűek — mondotta Brezsnyev. A Szovjetunióban — foly­tatta az előadó — „óriási gaz­dasági erő jött létre, amely egyetlen nap leforgása alatt, majdnem kétmilliárd rubellel azaz tízszerte több társadalmi terméket hoz létre, mint amennyit a harmincas évek végén naponta termeltünk”. Az SZKP KB főtitkára ez­után kijelentette: „A jelenlegi történelmi szakasz számos jel­legzetessége a külső feltételek komoly méretű változásaiból is adódik. Ezek közül az egyik legfontosabb, mint már rá­mutattam, a szocialista orszá­gok gazdasági integrációja fo­lyamatának kibontakozása. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy napjainkban ugrás­szerűen megnőtt a szocializ­mus és a kapitalizmus közötti osztályharc olyan szférájának szerepe, mint a két világ- rendszer gazdasági és tudomá­nyos-műszaki versenye.” „A IX. ötéves terv szük­ségképpen fontos szakasz lesz azon az úton, amelyen a szov­jet társadalom tovább halad előre a kommunizmus felé, fontos szakasz lesz a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázi­sának építésében, az ország gazdasági és védelmi potenci­áljának erősítésében” — mon­dotta Brezsnyev. „A nehézipar fejlesztésének gyors üteme a jelenlegi körül­mények között is teljes mér­tékben megtartja jelentősé­gét.” Brezsnyev rámutatott arra, az állam és a kolhozok az öt­éves terv során a mező- gazdaságba mintegy 129 mil­liárd rubelt fektetnek, vagyis ugyanannyit, mint a két meg­előző ötéves terv során össze­sen. A könnyűipar fejlesztésére az új ötéves tervben mintegy kétszer annyi eszközt fordíta­nak, mint az utolsóbán — 8,7 milliárd rubelt. Hangsúlyozta: „A piac közszükségleti cik­kekkel való telítésének nagy és bonyolult feladatát az állami kiskereskedelmi árak stabil szintje mellett kell megoldani, és — a szükséges gazdasági előfeltételek kiala­kításának mértékében — az egyes árufajták árának csök­kentése mellett.” Fejlődött a szocialista demokrácia „A párt politikája arra irányul, hogy elősegítse a mumlkásosatály, a kolhoapa- rasztság, az értelmiség köze­ledését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között meglevő különbségek fokozatos eltűnését. Ez az osztály nélküli kommunista társadalom építésének egyik fö szakasza” — jelentette ki Brezsnyev. A beszámolási időszak alatt a párt jelentős és sokoldalú munkált végzett a szovjet ál­lam további erősítése, társa­dalmunk egész politikai szer­vezetének tökéletesítése ér­dekében — mondotta Brezs­nyev. — E tevékenység fő irányvonala — a kommunista építés feladataival összhang­ban — a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése volt és marad. „A nép akaratát megvaló­sítva a kommunista párt fá­radhatatlanul gondoskodik az ország védelmének megerősí­téséről. Az Utóbbi években foganatosított intézkedések le­hetővé tették, hogy lényeges módon megerősítsük a fegy­veres erők erejét és harc- készségét. Bármely esetleges agresszor nagyon jól tudja, hogy országúnk éfléhí nuk­leáris rakétatámadás kísérle­te esetében megsemmisítő viisszacsapástoan. részesül” — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Törhetetlen „A propaganda és a töme­geik körében végzett agitáció frontján működő dolgozóink kötelessége, hogy idejében ha­tározott és hatékony vissza­utasításban részesítsék ezeket az Ideológiai rohamokat. A Szovjetunióról szóló igazság szarvának hallhatónak kell lenni minden világrészen.” „Egész valóságunk azt tanú­sítja, hogy az SZKP becsület­tel teljesíti a munkásosztály és valamennyi dolgozó politi­kai vezetőjének szerepét, az igaz útón, a lenini irányvo­nalnak megfelelően vezeti a szovjet népet” — mondotta Leonyid Brezsnyev. A beszámolási időszak alatt tovább növekedtek a párt so­rai, javult a párttagság minő­ségi összetétele. Jelenleg az SZKP-nak 14 455 321 tagja van, ezek közül 13 810 089 párttag és 645 232 tagjelölt. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a demokrácia kér­dései „jelenleg a szocialista és a kapitalista viliág közötti Ideológiai ás politikád harc középpontjában állnak”. „A burzsoé ideológusok és a re­vizionisták képmutató módon amiatt panaszkodnak, hogy nálunk, úgymond, nincs de­mokrácia.” Mindenféle „taná­csokat” adnak nekünk a szo­cializmus „megjavítása”, „de­mokratizálása” céljából. Ter­mészetesen nem a szocializ­mus sorsáért aggódnak. Vlsz- sza szeretnének téríteni min­ket a burzsoá rendihez. S en­nek érdekében megpróbálják rálnlk kényszeríteni burzsoá demokráciájukat, „a kizsák­mányolok demokráciáját, amely Idegen a nép érdekei­től”. A továbbiakban ezt mondta: „Nem lankadó ideológiai há­ború viszonyai között élünk. Minden olyan eszközt, amellyel az emberek gondol­kodására lehet hatni — a «aj­tót, a mozit, a rádiót — a burzsoázia arra mozgósít, hogy félrevezesse az embereket, be- beszélje nekik, hogy az em­berek a kaplftalizmueban szin­te paradicsomi életet folytat­nak, rágalmazza a szocializ­must. Az éter a szó szoros ér­telmében hemzseg minden le­hető és lehetetlen koholmány­tól országiunk, a szociális: a testwérországok életéről”. egységben Mint Leonyid Brezsnyev megjegyezte, az SZKP-t meg- másíthatatlaniul a marxista— leninista tudomány, körünk élenjáró forradalmi tudomá­nya vezérli és mindent elkö­vet e tudomány továbbfej lesz- tése érdekében. „Lehetőségeink kiimeríthe- tetlenek. Az ország gazdasági ereje hatalmasabb mint vala­ha. A szovjet tudomány és kultúra új magaslatokat ért el. Népünk erkölcsi-poldtikaii egysége törhetetlen. Együtt haladunk szocialista baráta­inkkal és szövetségeseinkkel. Erősödik harci szövetségünk az egész világ forradalmi erőivel.” * Az SZKP XXIV. kongresz- szusa szerdán folytatja mun­káját. (MTI) Befejeződtek a jelölő gyűlések megyénkben Az 1971. április 25.-1 or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választásokat előké­szítő jelölő gyűlések tegnap egész megyénkben befejeződ­tek. A megyében nyolc or­szággyűlési képviselői és 2502 helyi tanácstagi választói kör­zetben tartottak jelölő gyű­lést. A 2502 helyi tanácstagi je­lölő gyűlésen 2451 választó- körzetben egy jelöltet indítot­tak a választók, mig 51 vá­lasztókörzetben többes jelö­lés történt. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelö­lő gyűlésen összesen 90 684 választópolgár jelent meg. A jelölő gyűléseken 11 840 vá­lasztópolgár mondta el véle­ményét a jelölt személyéről, s tett közérdekű indítványt. Előtérbe kerültek a kommu­nális helyzet javítására tett javaslatok, a közutak, hidak, járdák építése, a villanyhá­lózat bővítése. Több jelölő gyűlésen a választók konkrét javaslatokat is tettek, örha- lomban például családonként 300 forintot ajánlottak fel a járda megépítéséhez, Kallón a járdaépítés összes teendő­jét társadalmi munkában vál­lalták, Ipolyszögön útépítésre teffek ígéretet. lürsekvadker- len a közkutak környékének rendbehozatalát vállalták a lakosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom