Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

A* ólet paran««a Ä termelékenység növelése, az önköltség csökkentése Släkoruimenyemk javítá­sának legalapvetőbb módsze­re a termelési költségek csök­kentése. Érthető tehát, ha a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben még jobban előtérbe kerülnek az önköltség csök­kentését befolyásoló tényezők mint a múlt évben. A kohászati üzemeknél már az 1971-es vállalati ferv elkészítésénél is fontos szere­pet kapott az önköltség ked­vezőbb alakítása. Ezt egyrészt a termelékenységnek, a válla­lati életiben eddig ismeretiem mértékű növelésével, másrészt műszaki, szervezési intézke­désekkel kívánják befolyásol­ni. Azt hiszem, erről, a terv­számok mondanak a legtöb­bet. Amíg az elmúlt öt. esz­tendőben évente átlagosan háromszázalékos termelé­kenység-növekedést érték el, addig az 1971-es évre kilenc­százalékos termelékenységja­vulást tervezte. Az önköltség javítására szolgálnak a gondosan kimun­kált műszaki intézkedési ter­vek, ezenkívül az a tízmillió forintos befektetés is, amit a gyártmányfejlesztésre, a ter­vezett kutatási kísérleti prog­ram magvalósítására fordíta­nak. E munka gyümölcsének nagy részét minden bizonnyal csak a következő években le­het majd leszüretelni. Az vi­szont számításokra alapozott terv, hogy a műszaki intéz­kedések 1971-ben 17—18 mil­lió forintos évi megtaíkarí- tást eredményeznek majd a vállalatnak. Figyelemre méltó megtaka­rításit remélnek a termelési folyamaitok új rendszerétől. A Dolgozz hibátlanul munka­rendszer veszteségfeltáró ha­tása több mint 20 milliós megtakarítást ígér már az el­ső esztendőben. Az önköltségcsökkentésnek ezenkívül van még egy fon­tos ösztönzője, az anyagi ér­dekeltség eddig is jól gyü­mölcsöző rendszere. Azt alig­ha kell bizonygatni, hogy az. 'önköltségcsökkentés eredmé­nyessége és mértéke az embe­reken múlik. Azon, hogy má- lyen eredményekkel zárul a gondosan kimunkált műszaki intézkedési terv. Milyen meg­takarítás kíséri a 10 millió forintos befektetési! kutatási, Wiser!éti munkát. A Salgótarjáni Kohászati üzemekben eddig alkalmazott anyagi érdekeltségi rendszer a vállalat és a dolgozók ré szére egyaránt jól kamatozott. Olyan személyi ösztönzőket alkalmaztak, amely érdekeltté ■teszi a dolgozókat a felada­tok megoldásában. A nyere­ségre való ráhatás és az ön­költségcsökkentés mértékének arányában már az elmúlt év ben is mintegy hat és fél niapi munkabérnek megfelelő összeget fizettek ki — nyere­ségelőlegként a f izikai és mű­szála dolgozók számára. A vezetők anyagi elismerése differenciált módon történik. Ez a differenciáltság abban jelentkezik, hogy az azonos szintű vezetőknél a végzett munka hatékonyságának meg­felelően még 20 százalékos ke- resabkülönbség is előfordul. Csali azok a vezetők részesül­nek nyereségprémiumban, akik ténylegesen ráhatással vannak a vállalati nyereség nagyságrendjének, vagy az ön­költségcsökkentesének ala­kítására. Veszteséges gazdálkodás esetén azonban érvényesül a gazdálkodás szintjéhez igazo­dó keresetcsökkenés is. Azok a vezető beosztású dolgozók, akiknél a nyereségre való rá­hatás minimális, alapbérben kapják a fizetésüket. Az anyagi ösztönzés és a válla­lati érdekek összhangja tük­röződik abban a rendszerben is, ami pályáéij formájában honosodott meg a vállalatnál. A szűk keresztmetszetek fel­oldását. a gyártmányfejlesz­tés feladatait; célzó pályáza­tok nyertesei jelentős anyagi elismerésben részesülnek. A már említett ösztönzők mellett a hatékonyabb mun­ka érdekében alkalmazzák a mozgóbéreket is. A korábbi tapasztalatokra építve 1971- ben is számolnak a mozgó- bérrel. Ez tulajdonképpen ab­ban álla, hogy a gyár igazga­tósága az alsóbb beosztású ve­zetők rendelkezésére bocsát­tatta az össabér 5,8 százalé­kát, amit a termelési ered­mények, a minőség és a ki­vitel javítására, a termelést gátló körüknényefc elhárítá­sára és természetesen az ön­költség csökkentésére való ösztönzésre használhatnak fel. A feladatokat nagyrészt előre meg kefl határozni, de a ren­delkezésre álló mozgóbér egy- harmad részét az elért ered­mények arányában utólagos jutalmazásra is fel használhat­ják. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a termelékenység növelése és az önköltség vizsgálata ezelőtt is fontos helyet foglalt el a termelés -szerkezetében. Az idén azon­ban még sűrűbben emlege­tik ezeket a tényezőket. A termelékenység növelésétől és az önköltség cssiökfcentésé- től többet várnak. Ez nép­gazdasági érdek, véH-alati ér­dek. de egyben a dolgozók legszemelyesébb érdeke is. Orosz Béla Fanyaréi tervek Nagy feladatok előtt áll eb­ben az esztendőben a vanyar- ci termelőszövetkezet. Ahogy Kulik János, a közös gazda­ság elnöke mondotta, az idő­ben és a megfelelő minőség­ben végzett tavaszi munkák­kal igyekeznek megalapozni az esztendőt. Húsz holdon mákot, 30—30 holdon zöld- és szárazbabot termelnek. Para­dicsom 20, uborka pedig 30 hol­don diszlik majd. A kertészet, akárcsak a 60 hold cukorré­pa az asszonyok gondját sza­porítja. A málna és a meggy termését ugyancsak a szövet­kezeti asszonytagok gyűjtik be. Értékesítésre a Budapest Konzervgyárral kötöttek szer­ződést, Erőteljesen fejlődik az ál­lattenyésztés is. Olasz export­ra 80 hízott marhát szállíta­nak, de jut hús a belföldi piacra is. A tervek szerint mintegy hat—hétszáz hízott sertést szállít Vanyarcról az Állatforgalmi Vállalat. Érté­kesít a gazdaság mintegy 180 tejesbárányt is. Az állathizla­lás mellett mintegy két és fél millió forintot fordítanak a tehenészet fejesztésére. A pénzért, a környező gazdasá­gokból kiváló tulajdonságú jószágokat vásárolnak. A szövetkezet évi termelési ér­téke eléri a 16 millió forintot. éftfártfák a ^Nógrádi ropogást Április közepén indítja meg sospálcikaüzemét a salgótar­jáni ÁFÉSZ. Ez lesz a máso­dik ilyen üzem az országban. A Tarján-vendéglőhöz épített „gyárban” még ez évben 2 millió 800 ezer tasak Nógrádi ropogost kcszitenek. Az öt de- kás tasakokat 4 forintért hoz­zák forgalomba a FŰSZERT vállalatok. A gyártáshoz szük­séges gépre és az átalakítási munkálatokra három és fél • millió forintot fordított a szö­vetkezet. A ropogóst három műszakban gyártják, 20 asz- szony, leány foglalkoztatásá­val. Vállalati kölcsön lakásépítéshez Kedvezmények a fiataloknak és a nagycsaládosoknak Kormányrendelet lehetősé- ami általában 15—20 ezer fo­gét biztosít a vállalatoknak a rmt lehet. Ez a kölcsön ka- fejlesztési, részesedési alap matmentes. egy részéből, a dolgozók la­kásépítési, illetve lakásvásár­A vállalati támogatásért a dolgozóknak az üzemek igaz­lási igényeinek támogatására, gatósága munkaügyi csoport- A nógrádi szénbányáknál is jához kell folyamodniuk. A igen sok az igénylő és mivel kérelem a a vállalat fejlesztési alapja a és a társadalmi szervek együt- szükséges mértéket nem éri tes véleményével ellátva ke­el, így a lakásépítés támoga­tását nagyobbára a részesedé­si alap e célra felhasználható den év január 31-ig, bár az hányadából lehet csak biztosi- idén augusztus 31-et hatá- lani. Erre a célra fejlesztési rozták meg végső határidő­alapból alig több mint fél- nek. millió, ugyanakkor részese- sülő A már említetteken krviü még más kedvezményeket is biztosítanak. A kölcsön folyó­sítását követő ötéves folya­matos munkaviszony után öt, a tízéves folyamatos munka- viszony után pedig továbbá gazdasági vezetők ötezer forinttal csökkenthetik a tartozást. Az eltartott gyer­mekek számától függően a kölcsön folyósítását követő öt év letelte után a nagycsalá­dosoknál egy gyermek után ezer, kettő után kétezer, há­rom után háromezer-ötszáz, négy gyermek után pedig öt­ezer forinttal növelhetik a rül majd a vállalati munka ügyi soporthoz, általában min A támogatásban részé- dolgozókat a vállalat désből csaknem 2,5 millió fo- igazgatója, a szakszervezeti kölcsön összegét. Aki koráb­rint áll rendelkezésre. bizottság és a vállalati KISZ­A szakszervezeti bizottság bizottság véleményezése alap­legutóbbi ülésén tárgyalt a jan jelöli ki. felhasználás tervezetéről. Ügy ban visszafizeti a részére fo­lyósított kölcsönt, azt külön kedvezményben részesítik. A tervezetben szerepel az A tervezet szerint a vália­döntött, hogy a vállalatnál a lat a dolgozójának nyújtott . . lakásépítés támogatását első- kölcsönt visszakövetelheti, *°®r az a .r”' lakas . sorban családi ház építésénél amennyiben az a törlesztési utalásához a vallalat maxi­kötelezettségének nem tesz malisán tízezer forintig ter­jedhető támogatást adhat majd a laikáshasználatba-vé- teli díj kifizetésére. Ezt leg­feljebb tíz év alatt kell visz- szafizetni. célszerű felhasználni. Támogatásban csak az ré- eleget, munkaviszonyát meg­szesülhet, aki a vállalat dol­gozója, családfenntartó és nem rendelkezik lakással. szünteti, ha a támogatásnyúj­tása után munkához való vi­szonya megromlik, magán- és Nem biztosítanak támogatást társadalmi élete nem megfe­olyanoknak, akik lakásukról lelő. Természetesen az igé- A dolgozók lakásépítésének lemondtak, vagy azt eladták, nyék elbírálásánál figyelembe támogatására készült tervet A támogatásban részesítendők veszik a dolgozók szociális rövidesen a vállalat szakszer­elbírálásánál biztosítani kell a helyzetét, munkához való vi- vezeti tanácsa is megtárgyal­ja és jóváhagyása után ér­termelésben közvetlenül részt- szonyát és a vállalat további vevő fiatalok, és nagycsaládo- perspektíváit is. sok részarányát. A személyi feltételek között a vállalatnál ténylegesen le­dolgozott legalább hároméves munkaviszonyt vesznek fi­gyelembe, de fiatalok eseté­ben ettől az időtől az erre il­letékes bizottság eltérhet. A részesedési alapból nyújtott kölcsön törlesztését a lakás- építési kölcsön szerződésében is rögzítik. Természetes az igénylőnek az állami árkiegé­szítéssel csökkentett vételár­rendeletben meghatározott százalékánál nendeikeznie kell. A lakásépítés támogatására fordítandó összeget az Orszá­gos Takarékpénztárnál helye­zik ei. A támogatás kölcsön formájában történik majd, vénybe lép. Nem pusztult el Az elmúlt hetek csapadékos időjárása után a salgótarjáni járásban felméréseket végez­tek, hogy a csapadék milyen hatással volt a nagy károkat okozó mezei pocokra. A szak­emberek megállapították, hogy a kártevők száma valame­lyest csökkent ugyan, de szá­muk még mindig veszedel­mesen magas. Különösen vo­natkozik ez a Karancs völ­gyére. Ugyanis a déli fekvé­sű lejtőkön kedvező búvóhe­lyet talál a mezei pocok. A tsz-üzemeknek tehát gondo­san folytatni kill a kártevők pusztítását. A növényvédelmi állomás és a járási növény- védelmi felügyelők, segítséget nyújtanak a munkához. Tudásban, emberségben épüljön a város Veiiesi. Ernő neve felkerült rintem ugyanis a korszerű alapja«. Szükség vasi arra, a jelölőlistára. Salgótarján- közművelődési munkához el- hogy e demokrácia érvénye- ban, a 35-ös választókerület- engedhetetlenül szükséges, süljön a kulturális szférában, ben tanácstagnak jelölték. Uj hogy az ember érzékelni tud- központunkon kívül az üzemi, ember a városban, tavaly hív- ja az egész város szíve-dobo- szakszervezeti művelődési há­tak meg a megyei József Attila gását, hogy lássa az egyének zak összehangoltan tevékeny­művelődési központ igazgató- és a közösség életét, hogy is- kedjenek a tudatformálásban, az általános és szakmai mű­veltség emelésében, az ízlés­fejlesztésben, és így tovább. Minden szerv, üzem, vállalat tudja, mit csinál a másik a kulturális életben, úgy mon­danám: érjen össze a kezünk. Azt szeretnénk, hogy a József Attila művelődési központ te­vékenysége e törekvésnek is melegágya, gyakorló területe legyen. Amint Z. Fodor József írta a „Népművelés” egyik cikké­ben: „A népművelés »életrevaló­sága« egyébként is minden­kor attól függött (a történelmi példák sorával igazolható), hogyan tudott számot vetni a merje azt a közeget, amely- valóságos társadalmi szükség­ben él, s tudja, mire van, il- letekkel, hogyan tudott széle- letve nincs igény. Ehhez az sebb horizontban is tájékozód- szükséges, hogy a testületi ni, jövőben is gondolkozni, életben is ott legyen. hogyan tudta intézményeit a Venesz Ernő rövid idő óta haladás követelményeihez iga­él a városban. Szellemi életé- zítani, és hogyan tudott em- nek alakulását figyeli, s ed- bereket a feladatok ellátására digi tapasztalatai alapján úgy képessé tenni, és mozgósíta- a belső energia, amely ezt látja, hogy Salgótarjánban el- ni.” táplálja, s alapja a fejlődés- sődleges kérdés a sok jó szán- Venesz Ernő tanácstagjelölt nek. Ezt segíteni kinek-kinek dékú, de sokfelé ható erő ősz- véleménye megegyezik a nép­a maga módján értékes alko- szefogása, figyelembe véve a művelés „életrevalóságáról” munkásságot, az ifjúságot, az ezzel a nézettel, értelmiséget —, minden rété- — Azt szeretném, hogySal- get. A legfontosabb annak gótarján emberileg is olyan megállapítása: kinek mit kell szépen, csodálatosan építkez- nyújtani? zék, mint ahogyan azt a „kül­— Valóban úgy látom, hogy ső” városkép változásán nap, ismerjem a választópolgárok aki itt, közművelődési tévé- mint nap látjuk. A „belső” mindennapos örömeit, gond- kenységre vállalkozik, annak városkép nem kevésbé fontos; jait, az útépítéstől, útjavítás- nagyon kell ismernie a várost, tudásban, emberségben is fel tói, a lakóterület tisztaságán, Elsődleges kérdés továbbá a kell építenünk az új Salgótar- szépségén kérész ül a szellemi kulturális terület koordinálá- jánt. igényekig, érdeklődésig. Sze- sa, a szocialista demokrácia (te) jának. Nem csoda tehát, hogy a jelölő gyűlésen a kerület választópolgárai is feltették a kérdést: ki ez az ember? Ve­nesz Ernő készült a kérdésre, számított rá. A beszélgelé:- során — úgy tűnt —, kielégí tő választ fogalmazott meg. Valóban, honnan jött egyik legjelentősebb közművelődési intézményünk igazgatója, s mik a szándékai, elképzelései? — Negyvenéves vagyok, Győrből kerültem ide igazga­tónak — mondja. — Hívtak, én szívesen jöttem. Egyéb­ként tanár vagyok, az úttö­rőmozgalomban is dolgoztam, később népművelési felügyelő, majd pedig művelődésügyi osztályvezető voltam. 1962-től vagyok tagja a pártnak. Munkáscsaládból származik, Salgótarján ipari levegője nem idegen számára. A város­építés lendülete ragadta meg már az első napon. — Csodálatra méltó a len­dület az építkezésben, s az tó tevékenységet jelent. S mit jelent számára az, hogy tanácstagnak jelölték? — Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy bent legyek a város közéletében, hogy meg­Epítik a faluközpontot Az idén megkezdik Endre- meg az építkezést, amelyre falva központjának kialakí- 2 millió 200 ezer forintot tor ­fcását. A főutca egyik oldalán már felépítették a szép csa­ládi házakat. A másik olda­lon levő üres teken építik fel az új, korszerű kisvendéglőt. A terület feltöltése már fo­lyamatban van. Amikor ez­zel végeznek, akkor kezdik dítanak. Az új kisvendéglő felépítésével felszabadul a je­lenlegi kocsma épülete, amely­hez csatlakoznak a különböző kereskedelmi egységek. A fel­szabadult két kocsmahelyisé­get összekötik a boltokkal és ABG-áruhózzá alakítják át. Hull bába 11 a szocialista brigádok A kisterenyei téglagyárban hat dolgozó kapta meg a Ki* 60 főt foglalkoztatnak és azok vátó d^go^ jelvényt, ok le­nagy része nő. Munkájuk . rendkívül nehéz hiszen egy vele ' lerakónő naponta 240 mázsa- Ezekben a napokban már a nak megfelelő téglamennyisé- szokásos tavaszi tennivalókat get mozgat, az elszedők na- végzik az üzemben. A gépek ponta ezer mázsa téglát rak- és berendezések téli javítása nak szállítókocsira az autó- megtörtént. Azon fáradoznak, matákról. Az üzemben há- hogy folyamatos legyen a tég- rom szocialista brigád műkő- lagyártás, hiszen az idei ter­dik. Tevékenységükkel jelen­tős mértékben hozzájárultak az üzem elmúlt évi tervtelje­sítéséhez. A tervezett 956 ezer forint helyett 1 millió 600 ezer forintra teljesítették eredménytervüket. Tavaly vek lényegesen magasabbak a tavalyinál. A meglevő gé­pek és berendezések korsze­rűsítését, a nehéz fizikai munkát igénylő munkaműve­letek bizonyos fokú gépesíté­sét tervezik az üzem vezetői. Fotóiéiul a NÓütKÁD-nak: Koús Pál (Salgótarján). Játék cí­mű fényképére a zsűri 6 pont ol adott I NÓGRÁD - 1971. március 31., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom