Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

A*eoJ< anöve&exefbőt A tehenész fiat eesegí Béke Terrneüooaö­fiötikeaetben minden éviben eredményesen zárja az eszten­dőt az állattenyésztéü, a tehe­nészéit: iß. A gazdaságsaik 83 tehene van most iß, de gon­dozókat nemigen. kapnak a fiaimban. A mostaniak, a szom­szédos községből, Csecséről lámáik a közősbe. Hényel Gyula több eseten- rtege a gazdaságiban dolgozik már. Vett egy Ids motort és azzal jár ált Csecséről. Helye­vei elégedett és a fizetésre wiTM* panasza. Sóikat dolgozik, de a munkának eredménye van. — Moet 16 tehenet gondo­sok. A tej nem kevés, van olyan jószág, amely 28 létért is ad naponta — magyarázza a fehér köpenyes Hatol te­henész. A tehetiésztetep tavaly * túlteljesítette tervét. A TáUaHt 4 ezer Kitér tej helye« 4200 liter tejet fejtek egy-egy te­héntől. Kiváló eredmény ez a megyében. — Taivaly eißö alkalommá.: versenyeztünk a Szocialista brigád címért — mondja Hé­nyel Gyula. — Sikerült eleget tennünk a vállalásnak. A szö­vetkezet vezetőségétől 8000 formt jutalmat kaptunk. Az idén tovább folytatjuk a ve­télkedést. Szeretnénk, ha si­kerülne újra nyerni... Hényel Gyula mér kora gyermekkorában hozzászokott a munkához. Falun nőtt fel, jószágokat gondozott. Hogy, hogy nem mégis a Salgótar­jáni Kohásza« Üzemekben é6 Nagyfoáltonyban, a bányáiban dolgozott. Egyik tehenésztársa hívta, hogy jöjjön haza. Rá­állt az alkura és ahogy mond­jál, azóta sem bánta meg. — Közel vagyok a család- hóé és a keresetem is több mint az iparban vofi. Tavaly 58 ezer forint volt a fizeté­sem és még 5000 forint pré­miumot is kaptam — számol a tehenész. — Minden hónap­ban rendszeresen volt áz elő­leg, zárszámadáskor pedig 20 ezer forintot vittem haza. így aztán azt is elnézi, hogy a tehenésztelepen nem nyolc órát dolgoznak. Bizony hajnali háromkor már talpon van és csak az este veti haza. Fára­dozásának meg van az ered­ménye. A szép kétszobás la­kást, három év alatt húzták fel, s a szobákat be % búto­rozták. Televíziót, rádiót és háztartási gépeket is vásárol­tak, a feleség kedvére. Hényel Gyula szívesen dol­gozik a termelőszövetkezetben. Igyekszik megfogadni az idő­sebbek, a szakemberek taná­csait. hogy munkáját minél jobban végezze. Raman Imre Nyelvünk gazdagsága, avagy enyelgés a halállal Mikszáth Kálmán, tetei azt Irta, hogy „a palóc nép ba­bonás, szereti a misztériu­mokat. hisz az ördögben és c rémlátomasokban” azt is megírta hogy a palóc nem fél a halaitól. A „Zöld légy é« a sárga mókus” űtmiű .el. beszélésében elmondja, hogy e felvidéki parasztember előtt nem rém a kaszás ember, ha- nem afféle kedélyes alak, aki egy kicsit hozzá tartozik a fa­míliához. „ö vitte el magával nagyapót is. nagyanyát w deszkát árulni Földvárra, a napamasszorty kezéből is <5 vette lei a fakanalat örökre. Nem igazságtalan, mert min­denüvé elmegy, nem ellenség, mert akit lekaszabol, annak mindnek elveszi minden ba­ját.” Azért is a neve Halál koma. Mert csak koma ő, nem valami nagyhatalom. Jön. megy a bolondos kaszá­jával és még figyelmezteti is a jámbor hivő lelkeket. Ott van a kakukk madara, az meg tudja mondom, ki meddig él. „Egyszeresük elpattan egy iivegpohár az asztalon, ez már azt jelenti, hogy készülj. Halál koma üzent. A levégén odarepdes a kuvik az ablak, hoz.. Már Mikszáth remek elbe­szélése is mutatja, hogy nyelvünk és a népi gondol, kodás hány variációt ismer ennek a fogalomnak kifeje- zésére. Csak kapásból sorol­junk néhányat a meghal ki. fejezés rokonságából: elhuny, megboldogul, elpihen, elszen- deriil. megtér az Űrhöz, Idle, heh lelkét, s a durvább kife­jezésekből (sajnos. gyakran nemcsak az állatokra hasz. nálják): megdöglik, megge­bed, elpatkol, utolsót rúgja slb. Még jobban kitűnik nyel. vünk gazdagsága, ha azt vizs­gáljuk: foglalkozások szerint ki, hogyan hal meg. A földművest elföldelik. A kalauz eléri az utolsó álló. mást. A kertész a paradi­csomba jut. A portásnak meg. nyűik a mennyország vagy a pokol kapuja. A szabónak elszakad az élete fonala. A villanyszerelőknek az örök világosság fényeskedik. A szí­nész letűnik az élet színpa­dáról. Az órásnak üt az utol­só órája. A kereskedőnek le. húzzák a rolót. A hajós bol­dogabb hazába evez. Az író kezéből kihull a toll. Az új. ságirónál végső lapzárta van, A boldogtalan megboldogul. A birkózót kétvállra fekteti a Halál. A cigánynak elszakad az élete húrja. A lakásra vá­rók örökös otthonra talál­nak. Az anyós az örök hall­gatás honába költözik. A sort tetszés szerint lehet tovább folytatni mindaddig, míg Halál ltoma pontot nem tesz az élet végére. Amint a szerző most kénytelen pontot termi cikke végére, mert ha hosszabban taglalja ezt a fon. tos kérdést, akkor a szer­kesztő a cikkét küldi a pa­pírkosárba, cumi minden ha­lálnál förtelmesebb halál egy ilyen halhatatlanságra váró írásmű esetében. Csukly László 24. Az első kapavágást maga a kormányzó teszi meg. ö Zrí­nyinek ültet emléket. Bajor a saját szemével látja, amint a Legfelsőbb Hadúr kézbe veszi a kapát. A szerszám nyelén piros rózsa, s nemzetiszin sza­lag. A pillanat több, mint ünnepélyes; meg kell örökí­teni. Kömyül, masinájukat az eseményre fogva, ügybuzgón taszigálják egymást a fotóri­porterek. De a művelet csak néhány másodpercig tart. A kormányzóné, aki jól akar vizsgázni közvetlenségből, meg •s jegyzi: „Miklós! Én azt hit­tem, hogy maga itt komolyabb fizikai munkát fog végezni.. Délben a társaság a Hungá­ria Szállóba vonul. Itt tartják a díszebédet. Ez az egyetlen alkalom, hogy a herceg teljes létszámban vendégül látja — saját vendégeit. Az előételek után ünneplő fosztok következnek, Reischl városbíró felköszöntőjére a kormányzó válaszol. A ma­gyar nyelv szépségéről beszél —, de valójában csak töri a magyar nyelvet; majd Feste­tics Taszilóra üríti poharát —. de a herceg nincs is jelen az ebéden. A koronás házigazda méltóságán alulinak tartaná, hogy részt vegyen ezen a nyilvános „közétkeztetésen”. A Festetics családot ezúttal György gróf képviseli. Este díszelőadás a keszthe­lyi Uránia-moziban. Herezeg Ferencnek a Kisfa­ludy Társaság pályázatára irt, nyájas színpadi dolgozatot ad­ják elő: A holiest Cupido-1. A darab 1821-ben játszódik, Ho- Mcson. Főhőse Miklós, a Pa- rizs-járt festő kis Cupirio-fi- gurát rajzol egy porcelántó- nyérra. De a pingált istenke megelvenedik, majd suszter­inassá is átvedlik, hogy sze­relmi cselt szőjön alkotója és egy Zsófi nevű szép özvegy között. Miklóst Ödry Árpád ailakítja, Zsófiát Cs. Aczél Ilona, Cupidot Bajor Gizi. E míves, pedáns darab igazi já­ték lesz az ő alakításától. Hol istent játszik, hol suszterinast; fejére rokokó parókát ragaszt, majd haját suhancosan szét­borzolja. Amilyen elfogódott előadás előtt, olyan felszaba­dult a színpadon. Játéka csupa pogány jókedv, szemtelenség. Ahogy felköti magára a susz- benkötényt, vagy nyelvet ölt urára, vagy leveti cipőjét és kiiiütögeti belőle a homokot. Illetlen kedvében még pök is agyét. A kétnapos Hefikomr ünmepséget Bajor Gizi játéka rázza ki. habár csak másfél órára, az akadémikus feszes­ségből. Másnap aratóünnep a Ba­laton Szálló előtti téren. Utána Horthy és kísérete, úgymond, „elvegyül a nép kö­zött”. A főméltósáigü Herczeg Ferenccel s a Nemzeti Szín­ház tagjaival: Bajor Gizivel, Aczél Ilonéval, Ódry Árpád­dal, Csathó Kálmánnal be­szélget. A távolabb állók, a közvet­lenség láttán, magas méltósá­gokat gyanítanak a színészek­ben. Egy pesti újságíró feljegyzi két keszthelyi kislány pár­beszédét. .,— Te, ki az, akivel a kor­mányzó beszélget? — kérdezi a fiatalabbik. — Egy hercegikisasszony. Többször láttam már Keszthe­lyen. — Hát az a magas, kéksze­mű férfi? — int Ódry felé. — A hercegnő vőlegénye Egy herceg. — És a másak? A fekete bajszos? Ha Csaithó Kálmán, sejtené, hogy minek nézik: — Az meg egy gróf So­magyból.” A színésznők magánélete is 4 NÓGRÁD — 1971. március 27., szombat T v-előzetes Jelenet „A skorpió érája” című NŐK tv-filmből. I. rész. (A tv március 21-i |szombatiI műsorához!) Novellák képernyőn (kedd, 20.00). Jade London A zsák­mány és Kazknierz Brandysz Mindketten nagyon örögek című írásaiból készült az NDK, illetőleg a lengyel pro­dukció. A zsákmányban két betörőcirnbora kifoszt egy ék­szerészt, mesés értékű, gyé­mántokra tesznek szert, s et­től a perctől kezdve — noha még tarthatnak a rendőrség rajtaütésétől — mindketten azon gondolkodnak, hogyan tegyék el egymást láb alól. Urban Ernő: Vargabetű­(pénitek, 20.00). A szórakoztató cselekményü játék egy ter­melőszövetkezet zárszámadási vacsoráján indul, ahol a részt­vevők felidézik saját múlitju- teat. A jelenleg" tsz-elnök igencsak ellenezte annak ide­jén a szövetkezést, s a szer­vezők elől a szó szaros értel­mében elbújdosatt. Ám akár- hová került, sorsa mindig úgy alakult, hogy tetteivel az áltála ellenzett szövetkezetesí­tést támogatta. S végül úgy­szólván ő lett a főszervező. Dobozy Imre: Eljött az ta­vas* (szombat, 20.00). Dráma két részben, a Nemzeti Sztn­tóhbé-kevéebe nyűt színien zajlik; a politikailag éppen időszerű nyilvánosságiban, amelynek jellegét az uralko­dó rend szabja meg: óhatat­lan tehát, hogy kontaktusba kerüljenek a hatalommal. Művészetüket az a szerep is legalizálja, amelyet a közéleit reklám-megvilágításában be­töltenek. Bernhardt, Garbo, Duse, még a kórlellhetelen Marlene Dietrich sem tudta elkerülni, hogy beálljon abba a társasági képbe, amely utóbb tán a történelem papír­kosarába került. Egy főherceg, nagykövet, vagy politikai mél­tóság mellé még a protokollá­ris rezon is a színésznőt szokta odaültetni, alkalmi de­korációul. Ha másért nem, hát e személyek népszerűsíté­se miatt, az őket körülvevő, hűvösebb légkör fölmelegíté­sére. Az államférfiak nem mindig barátságos arca mel­lé rendszerint jól elkél egy színésznői mosoly. A legsike­resebb színésznők tehát lega­lább is könyök-érintkezésbe kerültek a hatalommal. Ez történik most Bajor Gizivel is. S méghozzá egy vadonatúj szerep: a „legmagasabb kö­rökben” mozgó társasági dá­ma eljátszásának lehetőségé­vel. A keszthelyi kirándulás csillogó játékalkalmat ígér. Hát szükséges-e bizonyíta­nunk: mennyi ítéletalkotó biz­tonság, emberi és erkölcsi ko­molyság, sőt a személyes ér­deken való felülemelkedés kellene ahhoz, hogy a fiatal színésznő a hatalom közele­dését ellenszenvvel fogadja. Horthyék pedig nemsokára hintóba ülnek. Festetics herceg és a kor­mányzó délután Fenékbe ko- csikázik. ez illetlen hangzású közsé« lótenyésztésének meg­tekintésére. ház előadása, felvételiről. 1968 őszén mutatta be a Nemzett Színház társulata Dobozy fin­de drámáját, amelyből ké­sőbb film is készült. A darab a 60-as éves derekán játszó­dik, amikor is agy volt hon- védszázad megmaradt tíz tag­ja elutazik a magyar határ­szélre leleplezni azit az emlék­táblát, amit két hős bajtár­siaknak állítottak. De máért maradtok csak ennyien az 1945. ápriilis 3-án még teljes létszámú századiból? A divatos Hogy a fa, mint ipari alapanyag iránt világszerte nő az igény, azt beszédes szá­mok igazolják. 1950-től 1967- Ig Európa fafelhasználása 31, Magyarországé pedig 48 száza­lékkal emelkedett. Megyénkben az erdei fa kitermelésével, feldolgozáséval és forgalmazásával a balassa­gyarmati székhelyű Ipolyvi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság foglalkozik. Tevé­kenysége azonban jóval szé­lesebb annál, mint a köztu­datban ismerik: az állami er­dők kezelése, újak telepítése — akár bérmunkában is — szintén az erdőgazdaság fela­data. önvizsgálat valódi élettel telik meg a dráma során, amikor ők tizen felidézik az utolsó napok eseményeit, s megpró­bálják kideríteni, hogy ki volt a felelős a század pusztulá­sáért. S ott a határszéli k«s faluban, mint valameninyiőjiik élő ] eleki,ismerete, biceg eléjük Bodaki ezakaszvezető, akiről mindeddig úgy tudták, hogy halott. Ök maguk szolgáltat­ták ki a németeknek Bodákit. A. Gy. nem, hogy az erdők feltárását, az erdei utak és rakodók építését a vállalat maga vég­zi. Évente mintegy 15 kilo­méter hosszúságú erdei utat épít, s Kismaros és Királyrét között rendszeres kis vasutat üzemeltet, mely a nyűi ki- rándulóidőben Szob ée Nagybörzsöny között személy- forgalmat is lebonyolít. A balassagyarmati Műszaki Er­dészet, mely egy gépjavító és -karbantartó műhelyből fej­lődött a mai szintre, száz em­bert foglalkoztat, ötvenegy tehergépkocsi, húsz traktor, s több más gép tartozik ide. A gazdaság nem kevesebb, mint 2260 embernek ad mun­Erdő, erdő, erdő. •. A nagyközönség nemigen tudja, hogy a gazdaság keze­lésében levő erdők között lé­nyeges különbségek vannak. Az úgynevezett „jóléti” erdők alatt azok az erdők érten­dők, melyeknek elsődleges rendeltetésük nem a faanyag­termelés, hanem az üdülés és a turisztika szolgálata. Ilyen­né nyilvánította az erdőgaz­daság például nemrég a nyírjesd tavaik 'körüli erdőik egy részét, mintegy 16 hektárt. A „kijelölt véderdők” fenn­tartását vizgazdálkodási és talajvédelmi szempontok in­dokolják. Mivel az erdőgaz­dálkodásban a termelési cik­lus nem egy, de nem is csak két-három, hanem 30—120 év, a pillanatnyi hibák következ­ményei hosszú évtizedekre kihathatnak. A gazdaság Nógrád megyében, valamint Pest megye északkeleti részé­ben kezel erdőket; ezek nagy­sága együttesen 67 ezer hek­tár. Mivel erről a hatalmas területről évi átlagban 210— 240 ezer köbméter fát ter­mel ki, s ezzel, valamint fel­dolgozó tevékenységével 200— 220 millió forintos termelési értéket produkál, a gazdaság­nak alaposan képzett szak­emberekkel, és szinte önellá­tó létesítményekkel egyaránt kell rendelkeznie. K svasú* a heqyekben A tűzifatermelésrő’ már esett szó. Arról viszont még kát. Az alkalmazotti és a fi­zikai dolgozók körében egya­ránt magas a kvalifikált kép­zettségűek aránya. A jelenlegi munkaerőhelyzet a gazdasá­got egyre inkább a gépesítés­re szorítja — ez, különösen ami a kidöntött fának a te­repen, az út mellé való moz­gatását illeti, egyelőre még mélyen a lehetőségek alatt van. Balassagyarmatra alapozva Az Ipolyvidéki Erdőgazda­ság alig valamivel több, mint egy éve, három, addig külön­álló gazdaságból alakult meg. A balassagyarmati központ így hirtelen felduzzadt, sokan máshonnan járnak be dolgoz­ni. A negyedik ötéves tervben előreláthatólag megoldódik a székház bővítése. A megye fafeldolgozó iparának erőtel­jes fejlesztésével a vállalat termelésének növekedésére le­het számítani. S bár a gaz­daság tág területen munkál­kodik, működése közvetlenül Balassagyarmathoz kapcsoló­dik. A város és a vállalat sok szállal kapcsolódik egymás­hoz, a foglalkoztatottságtól egészen a tüzelőgondok meg­oldásáig. Ennek a kapcsolat­nak lesz egyik úi szála a gazdaság közeljövőben bein­duló bútorkészítő részlege is. (b. 1.) Vágnak, de ültetnek is Gazdálkodás az erdőben = Erdőgazdaság (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom