Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

RHíZ-tTsIr^el ftfeferwrygn 'T.)

Több a friss levegő

mozgatom foglaiükozáet. 'Vla!teTavaly év végén még alig tudtak valamit Kisterenyén a KISZ kezdeményezéséről. Bár a kísérlet bevezetéséről több tájékoztat» is elhangzott, a tanárok kétkedéssel fogadták a hírt. Első pillanatban ugyanis bizarrnak tűnt a vegyes összetételű, tehát a több oszt ályk’özosségre épülő alap- .szervezetek létrehozása; s az is gondot okozott, vajon meg tudják-e nyerni a fiatalokat, hogy közös erővel nekivágjanak ennek az úttörő szerepnek.

Nagyobb aktivitás

Eltelt a nyár, s tanévkezdéskor a megyei KlSZ-foizottság munkatársai részletesen ismertették az elgondolásokat. Októberben elkezdődött a szervezés, s novemberben, elindultak azon az úton, amelyre ma már örömmel tekintenek vissza tanárok és diákok.

Miről is volt szó tulajdonkeppen? A kísérlet bevezetése előtt a megszokott, álltalános revellésd sajátosságok domináltak. Tulajdonképpen azonos lehetőségek között mozgott az iskola, az alapszervezetek, az osztályközösségek és a szakkörök tevékenysége. Az alap- szervezeteknél — miivel egy osztály alkotta — ugyanazok a kérdések merültek fel, mint s mindennapi tanítási órákon, ugyanazok a fiatalok játszották a vezető szerepet, akik a tanulmányi eredményük révén nagyobb lehetőséget kaptak. Így egy-két diák kezében összpontosultak a különböző funkciók. Szakítani keltett a tantárgyaikhoz kötődő szemlélettel. Az azóta eltelt négy és fél hónap bebizonyította azt az egyszerű állítást, hogy a közepes tanulók is vannak annyira politikailag érettek, mint a kitűnőek: ők Is lehetnek kiváló szervezők, s a jelesek sem érthetnek mindenhez.

Oda keltett figyelni a közösségi életben jelentkező ne- vetóselméleti problémákra. A kísértet bevezetése óta minden harmadik tanmtanak

funkciója van. Ezenkívül valamennyi kiszes 2—3 csoportban tevékenykedik. Az egyikben „közkatona”, a másikban „tiszt'’. S ez az egészséges váltás olyan. pezsgést idézett elő az iskola mozgalmi életében, amire a kezdeti borúlátás után gondolni sem mertek. Szabó Ferenc, a kis- terenyei gimnázium igazgatója lelkesedik a már négy hónapja tartó kísérletért. Űj úton indultak és ez nemcsak a szervezeti életben hozott változásit, de tényleges tartalmi tevékenységgel töltötte meg a tanulóik mozgalmi munkáját is.

A tanulók önmagukhoz néha szigorúbbak, mint feltételeztek. Első hallásra nincs is ebben semmi különleges. De, ha arra gondosunk, hogy Szabó Ferenc ezt a heti nevelési értekezletek gazdag tapasztat lafcai alapján közölte, érdemes elgondolkodni fölötte. Az allapszerwezetefc tiififcárai

ugyanis minden pénteken bemennek a tantestületi ülésre, s tájékoztatják a nevelőket az oitt folyó munkáról, beszámolnak, tanácsokat kérnek, s ha úgy kívánja, néha még vitatkoznak is a tanárokkal. S ezt a találkozási tehetőséget — egy a sok közül — a kiszesek nagyon komolyan veszik. Készülnek a beszámolókra, érvelnek, egyszóval egyenrangú partnerként vesznek részt az iskolavezetés munkájában.

Közélelisétí

Az ember tevékenysége állandóan fejlődik, tehetőségei bővülnek. Alihoz, hogy megtanuljon úszni, be kell dobni a vízibe. A kdsterenyed tantestület élt ezzel a tehetőséggel. Mint az előbbi példa mutatta, az aiapezervezeti titkárok komoly lehetőséget kaptak a közéleti szereplésre. De nemcsak ők, hanem a „közkatonák” is, akik a hét osztály közösségéből létrehozott öt alapszerveaetben dolgoznak. Havonta kétszer tartanak

mennyi diák felelős valamilyen témáért: van aki a világ jelentős külpolitikái eseményeivel, más a kulturális élet kérdéseivel, a harmadik gazdaságpolitikai jelenségekkel foglalkozik. Mindegyik alapszervezet azonos politikai eszmék alapján dolgozik, de más-más jelleggel. Eszerint megkülönböztetünk két kultúr-, egy-egy kül-, bel- és gazdaságpolitikáé kérdésekkel foglalkozó alapszervezeteit. Összejöveteleik politikai vitakörök, ahol önmaguknak számolnák be a világ, az ország, a megye eseményeiről. Szereplési lehetőséget kapnak egymás előtt.

Komplex módszerek

A negyedikes Tóbi Mártára például közéletüsége hívta fel a figyelmet. November óta nagyobb lehetőséget kapott érdeklődési körének bemutatására. Elmondotta, hogy az amerikaiak laoszi invázióját követően ők hogyan tárgyalták meg az igen fontos külpolitikai eseményt Abban, hogy önmagában csak a tényről beszélgessenek, nem láttak fantáziát. S éppen azért, hogy kedvet csináljanak a politizálásra a még passzív tanulók között, külön, elemezték Laosz földrajzát történelmét kultúráját, gazdasági életét. S ezzdf nemcsak magabiztosságot szereztek, hanem gyarapodott sBÓktincsiük is és szelektálni is megtanultak.

Nem hiába jegyezte meg Szabó Ferenc, hegy a kísértet bevezetése óta tölbb a friss levegő a KTSZ-ben, mint előtte voffit. A pedagógiai vezérkar és az ifjúsági mozgalom találkozása közéleti séget. biztosít közvetlen és rendszeres politikai élményben részesíti a tanulóikat, s tulajdonképpen megkönnyíti a mindennapi tanulást is, mert következetes és módszeresen dolgozik.

(Folytatjuk) Molnár Zsolt

Sorsok, dolgok, emberek

Az autó

Valaki várakozik az előszobában. Csinos hölgy, kezében divatos táska.

— Csak rövid időre venném igénybe az idejét.

L«ül, azután kissé zavartan kezdi:

— Nagyon jó barátok voltunk. Laci együtt dolgozott a férjemmel. Irma mintha a testvérem lett volna. Mindene megbeszéltünk, együtt tervezgettünk. Szerettünk utazni, kirándulni. Vonattal bejártuk Csehszlovákiát, Ausztriában is voltunk.

Egyszer a férfiak hazaálli- ibottak a nagy hírrel.

— Gyerekek, autót veszünk!

Jót nevettünk rajtuk Irmával, hiszen tudtuk, hogy a nagy vágy útján anyagiakban még félen sem járunk.

— Játékautót! — viccelt Irma a férjemmel.

A férfiak erőlködtek, és most már nem lehetett őket nem komolyain venni.

— Autót, gyerekek. Mégpedig közösen. Ketten. A két család. Nem értitek? összerakjuk a körülbelüli fél-fél autó árát. És kész.

Nekem — bevallom — volt egy kis aggályom, mondhatom talán, „mérgezésem” is. de a jó kedvet, a kitörő lelkesedést nem akartam elrontani.

— Vegyünk közösen autót! Elvégre igazi, jó barátok vagyunk.

Figyelek. A történet elején még teljesen sima, nyugodt arc idegessé válik. Hangja elakad. a táskából zsebkendő kerül elő.

— Bocsásson meg, de képtelen vagyok, ezt a mesét zavar nélkül végágmondiani. ..

Egy-két biztató szó után tovább fűzi a történetet.

— Megérkezett az autó. Egy Skoda. A két férfi — mint két iskolás gyerek — estek neki az új kocsinak. Versenyt törölgették, fényesítették.

Egy-két nap múlva azonban már gondok jelentkeztek a bejáratás körül.

— Az asszonyok egyelőre itthon maradnak! — adták ki az ukázt.

— Igyekszünk belerakni a kellő kilométert és azután szabad az út a két család előtt.

Irmával tervezgettünk, beszélgettünk. Szereztünk autóstérképet és nagy túrákat készítettünk elő.

— Tenger. Olaszország! — lelkendezett Irma,

— Amikor megtörtént a bejáratás, egy-két szép őszi délután kiruccantunk a hegyekbe. Ilyenkor felváltva vezettek a férfiak é6 megígérték, hogy velünk is megsze- reztetik a jogsit.

Valamelyik délután anyám telefonált vidékről, hogy beteg, ugorjunk ki hozzá.

— Gyere, autóba ülünk és megyünk — húzott a férjem.

A garázst üresen találtuk.

Kiderült, Laoiék elvitték a kocsit. Debrecenbe mentek...

Higgye el, soha ilyen ter- hemre nem volt még a vonattal váló utazás.

— Kocsi mellett vonattal kell mennünk — dühöngtünk mindketten.

Ezután nehéz napok, hetek következtek. Próbáltunk

egyezkedni.

— Páros napokon tiétek a kocsi. Vasárnap együtt megyünk, vagy felváltva.

Egyszer Irma nekünk ugrott. Megtámadott, hogy tönkretettük a sebességváltót.

— A kuplung arra való, hogy benyomják...

Harag lett az autóból. És per. Legyen szives olvassa el ezt a papírt és adjon tanácsot. ..

Csattanó® végű történet A Skodával együtt örökre elszakadt egy tíz éve tartó szép barátság is, amelyről pedig azt hitték, hogy kitart a sírig. ..

Szalay István

— A munkaközvetítőtől jön ugye? — kérdezte Semmel- weiss professzor — a takarítónői állás ügyében?

— Pontosan így van — mondta Schmidtkéné.

— Van ajánlólevele?

— Egész csomó — felelte az asszony. Belenyúlt a táskájába, és egy köteg papírt tett az asztalra.

— Nagyon jó — szólt a professzor. — Foglaljon helyet. — Schmidtkéné leült, a professzor pedig nézegetni kezdte az iratokat.

— Hm, tehát fogorvosnál dolgozott?

— Igen, igen — mondta az asszony. — Nagyon rendes ember volt. Itt ni — és kinyitotta a száját —, minden fogamat rendbe tette, ingyen, persze...

A professzor eközben már a második papírt nézte.

— Nyolc hetet pedig a Pfefferkorn ügyvédi irodában.

— Így van, professzor úr. Ez volt az egyiit legjobb hea F6 minőségért

A figyelmes munka jól kamatozik

Az önálló gazdálkodás arra készteti az üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy saját érdekükben elkészítsék a maguk számvetését, és azt alakulásában napról napra figyelemmel is kísérjék. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőjében az 1971-es évben, majdnem az évszámmal megegyező, 1975 tonna különböző fajta terméket kell előállítani. Legnagyobb tételt az ötvözet- len, edzett szalagból kell készíteniük: 1900 tonnát várnak a megrendelők. Igény van azonban mintegy ötven tonna ötvözött, edzett szalagra, tíz tonna rugóra, és éves szinten egy újfajta termékből, az ampullafűrészből is mintegy 15 tonna mennyiséget szeretnének gyártani.

Ezek a számok azt jelentik, hogy múlt évi bázishoz képest mintegy öt és fél százalékkal magasabb termelési értéket kell létrehozniok. A napi átlagtermelésük a múlt évben 6,78 tonna volt, ezt a mennyiséget 1971-ben 7,15

tonnára kell emelni.

A szalagedző dolgozói a brigádok közötti versenyben az elmúlt évben is jeleskedtek. Most sem szeretnének lemaradni. Dunaújvárosnak például egy korábbi import kiküszöböléséhez nyújtanak segítséget. Alacsony széntartalmú, 8—15 százalékos nyúlási igénnyel készítenek öt tonna csomagolóanyagot. Az első negyedévi tervükben szerepel 480 tonna ötvözetlen edzett szalag is, de emellett eleget tesznek India kérésének, ahová 26 tonna rugóanyagot készítenek, sárga kivitelben szélgömbölyítve, az egyiptomi megrendelőknek is, ahová Ugyancsak 26 tonna redőny- rugót küldenek a nagyarányú építkezésekhez.

Az üzem műszaki vezetői fokozott figyelmet fordítanak a minőségre. Figyelmeztetik a dolgozókat, hogy minden műveletnél gondosan járjanak el, s a selejtesnek mutatkozó alapanyagot azonnal tegyék félre. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a hőkezelésre kerülő anyagok felületileg, valamint a szélességi és vastagsági előírásoknak megfeleljenek. Ezenkívül nagy gondot kell fordítani a repedésmentes hasításra is.

Amennyiben ezeknek az igényeknek eleget tesznek, mintegy 2—3 százalékos termelésnövekedést tudnak elérni. Ha az üzembe a minőségi igényeknek meg nem felelő, hullámos, repedezett, kardos vagy mérethibás alapanyag kerül, azt nem szabad hőkezelésben részesíteni, mert ez jelentős kapacitást von el a termelésből.

Jelszavuk, hogy hibás anyagokat készáruként nem lehet kibocsátani, mert a meg nem felelő alapanyag munkába vétele esetében úgyis élőiről kell kezdeni a gyártást. Ezeknek a hibáknak a megelőzése és a hibaforrások kiküszöbölése további kétszázalékos termelésnövekedésre ad lehetőséget. Az ilyen gondos munka bizonnyal jól kamatozik majd és meghozza a gyümölcsét mind a gyárnak, mind pedig a szalagedzői dolgozóknak.

— orosz —

Jubilál az Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes ebben az esztendőben jelentős jubileumhoz érkezett. Március 31-én lesz kereken 20. esztendeje, hogy a Minisztertanács határozata alapján elkezdte működését, s első nyilvános fellépését már az év április 3-án, hazánk fel- szabadulásának 6. évfordulóján megtartotta.

Az eltelt két évtizedben az együttes szinte az egész világot bejárta, 11 bemutatóra tekinthet vissza — közöttük olyan nemzetközi sikerű produkciókra, mint az Ecseri lakodalmas, a Muzsikáló tájak, a Kisbojtár, a Magyar századok, a Tiszán innen — Dunán túl, —, ezenkívül színes filmek őrzik repertoárjának legsikeresebb számait és több játékfilmben is közreműködött. A Kállai kettős, az Üveges tánc, a Háromugrós, a Pontozó mind egy-egy méltán emlékezetes siker az Állami Népi Együttes életében, s az is, hogy 1960-ban Walt Disney 60 perces színes filmet készített műsorukról.

Az együttes, fennállása óta 2294 előadást tartott, nézőinek száma megközelíti a négymilliót, a hazai fellépések száma több, mint 1500-ra rúg, eddig 240 városunk és fal- vunk élvezhette nagyszerű produktumait.

A két évtized krónikájához tartozik, hogy az együttes három világrész 27 országában turnézott, előadásait olyan közéleti személyiségek tekinJelenet vnjfcsies—Rábai: Drásszé Útóné-szvitjéből, a Magyar Állami Népi Együttes pe oduhibHában

tették meg, mint Kekkonen, Wilhelm Pieck, Furceva, U Thant, Haile Selasszie, Girt, Jonas, Mao Ce-tung, Csou En- lai, Csu -Te, Sukarno, Siqueiros, Serge Lifar, Jean Marais, Chevalier, Ingrid Bergmann, Roger Moor, Stokowsz- ki. A magyar népi kultúra méltó reprezentálása terén elért sikerei elismeréseként az Elnöki Tanács 1955-ben „A munka vörös zászló érdemrendje” kitüntetést adományozta az együttesnek, művészeti vezetői is magas állami kitüntetésekkel, művészeti díjakkal büszkélkedhetnek.

A jubiláns Magyar Állami Népi Együttes a 20. évforduló alkalmából e hónap végétől és áprilisban rendezvény- sorozatot tart, melyből legkiemelkedőbbnek a március 31-i program ígérkezik az Erkel Színházban, Utak — válogatás 20 év terméséből címmel. A rendezvénysorozatot április 10-én, ünnepi társulati ülés és jubileumi bál zárja be az együttes székházában.

I Az új takarítónő

lyem. A Pfefferkorn úr mindig kihajtotta a nyugdíjamat.

A matematikaprofesszor már a harmadik papirt nézegette.

— Dr. Sdhölenmann — olvasta. — Schmidtkéné becsületesen végezte munkáját, nagyon meg voltam vele elégedve. Saját kívánságára lépett ki.

— Tökéletes ember ez a dr. Schölermann — jegyezte meg az asszony —, teljesen ingyen kigyógyított a reumámból.

— Ügy — felelte a profesz- szor, és a negyedik papirt nézte. — Maga egy utazási irodánál is dolgozott?

— Bizony, pompás év volt. A jutalom egy kedvezményes olaszországi út...

A professzor már az ötödik állásnál tartott.

— Gőzemann — dzsúdó és helyes légzéstechnika. Nála hat hétig volt.

— Pontosan elég ahhoz — mondta Schmidtkéné. hogy a helyes légzéstecnikáijáit elsajátítsam.

— Kozmetikában is dolgozott? — kérdezte a profeszszor.

— Kozmetika a Tökéletes Szépségért. Park Halle 12.

— Mit csinált ott?

— Hát takarítottam. Ez a munkám, nem? Természetesen ingyen kezelték az arcomat és a hajamat is befestettem.

— Nagyon ügyes — morogta a niatem atiikap rofesszor

—, valóban nagyon ügyes.

Egyáltalán nem buta dolog. Ö, és itt van még egy papír. Tánciskola Berthold Sommerlatte.

— Igen, ez volt az utolsó állomásom — felelte Sóhmidt- kéné. — Egyáltalán nem volt könnyű munkám. Két nagy helyiség, mindenütt parkett, de ez sem volt baj, esténként ingyen részt vehettem a modern táncok tanfolyamában.

— Amint látom — mondta a professzor — maga nagyon okos asszony. Csupán azt nem tudom, hogy milyen előnye lesz abból, ha én takarítónőként foglalkoztatom.

— Ügy gondoltam — mondta Schmidtkéné, hogy a munka mellett adna nekem egy pár számtanórát — természetesen ingyen.

Willi Wegner

(Fordította: Steiner Katalin)

NÓGRÁD — 1971. március 27., szombat 5