Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
Részesedés utón a bányagépgyárban Kiosztották * nyerasiégré- vaijti gyakorlatot. Mii erről vJóleső érzéssel távoztunk... ” szesedéstt a zagytvapáttaltvi iíányagépgyártoart. A taivialyi 730 000 forinttal szemben most 836 000 foráinitot fizethettek a dolgozóknak. Igaz, hogy bérfejlesztésre és túlórákra ae eámúH éviben 987 000 forintot használtaik fel, ami végső soron kedvezőtlenül befolyásolta a «wersegrésssesedést /mák Milyen eSvéfc érwéniyeaiüiek * feloszlásnál? Elégedettek-e a dolgozók a n yereségrésaese- dessel? Érvényesült-e a töiras'- gánda megbecsülése és az egész évben végzett munka? Milyen differenciálást alkalmaztak? Ezekkel a kérdésekkel kenesitük fel az üzemet, ahol egy évvel ezelőtt bizony nagyon sok panasz volt. Ta- naiy sokan és joggal bírálták a felosztás módját, mert nagy faánytatanságoi; szült. Sokan úgy vésték, önérzetüket sértette a túlzott megkülönböztetés. Sem is felejtették el ezt az időszakot a bányagépgyóriiak, mert még legutóbb a szakszervezeti választások idején is emlegették. Változtatni tehát kellett, mert az idén már nem lelhetett alkalmazni a taA magjwrnándori képvise- lbi jelölő gyűlésen, történt. A felszólalók mindegyike megerősítette Gajdos János' wak, a Hazafias Népfront jelöltjének képviselővé vak) jelöléséi. — ugyanakkor mindegyike kért is tőle valamit. Ki a fizikai dolgoz** gyermekeivel való fokozottabb törődést, ki a tsz-tagofc nyugdíjkorhatárának leszállítását — egyszóval napirenden levő, időszerű, társadalmi kérdések megoldását. Felállt azonban egy bácsika, egy nyugdíjas pedagógus is, és ezeket mondotta: — Arra kérem Gajdos e4v- társat, hogy minden erejével támogassa az eszperantista mozgalmat. Az eszperantó ■jgyaoi» nemzetközi nyelv, melynek óriási a jelentősége... — és sorolta az előnyöket, szinte megállíthatatlanul. A gyűlés végén, mikor a jelölt beszédbe elegyedett választóival, valaki megkérdezte: — Aztán János, jó képviselőnk akarsz-e lenni? — Már hogyne akarnék — hangzott a válasz. — Akkor — s itt a beszélő hangjában némi hamisság bujkált — nincs mese, meg kell tanulnod eszperantóul is. Mert amint látod, nemcsak járda, iskola, lakás kell a jó atyafiaknak — hanem eszperantó is. * Egy másik hoopoÉgár imigyen környékezte meg a képviselőjelöltet: — Egyhangúlag jelöltük, vagy nem jelöltük egyhangúlag? Ezt mondja meg nekem Gajdos elvtársi — Maga is tudja, egyhangúlag jelöltek. Meg is köszonllhrahaugos tükör Az Electronics című amerikai folyóirat közlése szerint, a Sylvania nevű cég ultrahanggal működő detektort dolgozott ki, amely megfigyeli a „holt térben” levő gépkocsikat, tehát azokat, amelyek éppen ott tartózkodnak, ahol a vezető nem láthatja meg őket a visszapillantó tükörben. Hogy a detektor a lassan haladó gépkocsik áradatában ki ne merüljön, a műszernek olyan érzékenységet adtak, hogy jelzést csak az óránként 35 mérföld sebességnél gyorsabban haladó kocsikról adjon. A műszer hatótávolsága 90 méter. Csontos József igazgató véleménye? — Sajnos, tavaly az eltöltött évek szerint igiaziságtelia- mul nagy aránytalanságok voltak. Ez főleg a fiatal dolgozókat sújtotta, de azokat is akik 10—15 éves munkások már. Ők is aránytalanul kevesebbet kaptak, mint azok, akik még régebben, esetleg 30 vagy ennél több éve itt dolgoztak. Kétségtelen az előbbiek is becsülettel helytálltak a nyereség megtermeléséiben. 4% idén — Az idén abibdi imduittunk ki, hogy becsüljük meg a törzsgárdát, de a végzett munka arányában, a fiatalok is megkapják az őket megillető részesedést. A -szakszervezet vezetőségével, a pánt- és KlSZ-vezetőséiggel . közösen kialakítottunk egy új, véleményem szerint igazságos és méltányos felosztási tervet. Én legaüálbbis annak tartam, ahogy az idén elosztottuk a részesedést — mondotta az igazgató. Takács Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a következőket mondta: tem a bizérimaukai — válaszolt a képviselőjelölt, aki nem is sejtette, hová akar beszélgetőpartneee kilyukadni. — Bfco, csak azért, kérdem, mert hátra van még a választás — folytatta a furfangos palóc. — Ahhoz pediglen egy ktcshiyÉse kortesbe» kéne. A fcortöáűdk nevettek, de Sajdos nem jött zavarba. — És maga tudja-e — kérdezte a másSkat —, hogy mikor lesz a választás? — Hogyne tudnám, április 25-én — válaszolt a másik. — De remélem azt is tudja —, viccelte meg most választóját a képviselő, hogy a kortesbor megóvásához korai a jelölés, azt a választások alkalmával szokták elfogyasztani. Meg is bízom magát, hogy 25-én vásároljon fel minden bort, az én kontómra, és ossza ki a választók között. De ha akarja, igya meg mind maga. A választás napján tudvalevőleg szesztilalom van; most póruljárt társukon nevettek a többiek — hamarosan ő is csatlakozott hozzájuk. Tudták: korántsem a kortesboron múlik a választás. — Amikor a vezetőség egy véleményre jutott, a tervünket a dolgozók elé vittük. Termelési tanácskozásokat tartottunk résztegenkérat, ahol példákon keresztül is érzékeltettük, hogy az előző évihez viszonyítva mit, hogyan változtattunk. Erre egy példát érdemes megemlíteni. Tavaly egy 27 ezer forint évi keresetű dolgozó, ha két éve volt a vállalatnál 387 forintot kapott. Ugyanennyi keresetű dolgozó 31 éves munkaviszonyra 3390 forintot kapott, tehát majdnem tízszer annyit, ami bizony igen nagy aránytafanság. Az idén azonos léltóteleket ás részesedési alapot számítva ae előbbi már 821 forintot, az utóbbi pedig 2280 forintot kapott volna. Kétségtelen a törzsgárda megbecsülése is érvényesül és a tavalyinál jobban a végzett munka is — mondta a szak- szervezet titkára. Az eltöltött éveket és a törzsgónöatagságot hogyan vették figyelembe? — Minden folyamatosain eltöltött év után fél százalékkal növelték a nyereségrészesedés elosiztásáöiak alapját képező keresetet. A törzsgá rdatag- ságwál viszont aminek öt éves üzemi munkaviszony a feltétele, évenként 5 százalékkal növeltek az alapot. Igazságos A termelési tanácskozásokon több idő tórasgérdatiag szólalt fel. Olyanok, akiket ez az új módszei' végső soron anyagilag is érintett, mégis ezt a felosztási elvet tartotta helyesnek. Páljaival János idősebb lakatos példáiul azt mondta, hogy bár kevesebb a részesedés a tavalyinál, de az elosztása igazs á gos. A légtt/ölbto tsmáieeéraizáeMB egyhangú volt a kézfetayúj- tásos szavazat az új elosztási módszer mellett. Volt a görgőüzemben olyan is, hogy lien mellettié szavaztak, 11 dolgozó viszont aat kérte, hogy még változtassák az arányt a fiatalabb dolgozók javára. A részesedési; kifizették néhány napja. Az emberekkel beszélgetve általában az elégedettséget lehet haUand. A szocialista brigádveaetók értekezletén is ezt tapasztaltam, bár volt olyan brigádvezető — éppen a görgőüzemből ahol 11-en még további arányosítást; javasoltak, — aki, mivel saijált; zsebét kedvezőtlenül érintette, a tavalyit tartotta igiazságiosmak. Akadnak ilyenek azért többen is, akiknél ma még a saját egyéni érdek az ítélet alapja. De a reálisan mérlegelők másképpen vélekednek, és ők vanmiaik többségben, nekik van igazuk. Balassagyarmaton, a Szabadság útján, nemrég átadott, új óvodában gyűltünk össze, hogy tanácstagot jelöljünk. Körzetünkhöz tartozik a Le- nin-lakótelep 1-es és 2-es épülete. A szép új lakótelep — már szinte szállóige: „Lenin- lakótelep, városunk büszkesége!” — választópolgáraival zsúfolásig megtelt — az apró emberkéknek szépen berendezett — óvodai nagyterem. A mghívoittak pontosak voltak. Alig múlt el este 7 óra, máris kezdeni lehetett a jelölő gyűlést. A Hazafias Népfront városi elnökségének titkára, Zsidói László tartott részletes beszámolót a négyéves tanácsciklus, a harmadik ötéves tervben elért eredményekről, a város fejlődéséről, majd beszédének végén Fekete Mátyás építész- mérnököt, az ÉVM Állami Építőipari Vállalat helyi építésvezetőjét javasolta tanácstagjelöltként. A választópolgárokat nem érte meglepetés. Fekete Mátyást sokan ismerik, hiszen a szép lakóépületek az ő irányításával épültek fel. A légkör családias volt. A szinte szűnni nem akaró hozzászólásokban mindenki el akarta mondani észrevételeit. Molnár Istvánná szavait idézem: „Nagyon szép új a Le- nin-lakótelep. Mi, akik itt lakunk, szeretjük, s szeretünk itt élni..Majd több ember kívánságaként kérte a jelöltet, — akinek személyével maga is egyetértett —, s a népfront képviseletében megjelent Zsidai Lászlót, hogy az illetékeseknek tolmácsolják gondjainkat is. Ilyen a malom előtt megsüllyedt járdarész javítása, a Vágóhídtól évek óta áradó bűz megszüntetése, — ezek sok bosszúságot okoznak a városrész lakóinak. Ugyancsak közérdekű problégesen térnek vissza a marnák, a munkahelyükre a gyermekgondozási, szabadságról. A gyakorlat erejével bizonyosodott bet helyes volt a kongresszus határozata, pontosan ■igazodott a mindennapi étet- szabta igény ekhez. Ma már eldöntőit tény: a nők esetében nem az otthonmaradást, hanem a munkavállalást kell megkönnyíteni. Olyan intézkedéseikkel, amelyek segítenek összeegyeztetni a két hivatást, a munkahelyen végzett alkotó munkát, s az otthon végzettet, a gyermek ■nevelését. mánkat tolmácsolta, amikor kérte, oldják meg, hogy a távolsági autóbuszok végre álljanak meg az immár egy nagyközség lélekszámát is meghaladó lakótelepen, ne kelljen egy kilométerre gyalogolni gyerekkel, csomagokkal. Csongrádi elvtárs is szólásra emelkedett. Az eredmények pozitív értékelése mellett kérte, hogy a nagyobb gondok megoldása mellett figyeljünk az apróbb dolgokra is, mint például az Ady Endre úton levő „bukkanók”-ra, az egyelőre parlag területen heverő betonoszlopra, amelybe napról napra belebotlunk. Kifogásolta az IKV rugalmasnak egyáltalában nem mondható intézkedéseit a lakók jogos kérelmeik intézésénél. — Játszóterület kell az apróságokon kívül a nagyobb gyerekeknek is — mondotta Papp Lászlóné —, hogy ne kényszerüljenek az épületek melletti parkosított területekre. — így majd nem tesznek kárt az épületekben, parkokban — toldotta meg Jamrik elvtárs. Elmondottak még sok-sok kívánságot, okos javaslatot: kellene cukrászda, iskola is, hiszen a telepen sok a fiatal házas, sok a gyerek. Indokolt lenne a szemétszállítás korszerűsítése. Mind érthető és jogos kívánság, de... mindenhez pénz kell, s ezt az illetékesek is tudják, és számon tartják. A szükséges objektumokhoz sok-sok millió szükséges — ezt fejtegette válaszában a jelölő gyűlés élő- adója, s tréfásan arra utalt —, úgy is, mint az OTP helyi fiókjának vezetője — „a forintok biztosításához mi is hozzájárulunk, hiszen a tanács vezetői jó kapcsolatot tartanak fenn a pénzintézetekkel”. Amikor aztán a jelölő gyűlés vezetője szavazásra botnekgondozási szabadság bevezetésiével. Egyedülálló módon kezdődött el ezzel egy folyamat, a nők életévek sajátos beosztása a munka és a gyermek között: a fiatal, az iskolát elvégzett nő munkába marad, s ezután Ismét elfoglalja munkaköriét. Természetesen a gyermek- gondozási segély bevezetése nem azt jelenti, hogy ezzel mindennemű probléma megszűnt. Az egyik nagy kérdés éppen az, hogy a három évi kiesés nem okoz-e törést a dolgozó nő életében. Tudja-e pótolni szakmailag azokat az ismereteket, amelyeket, három esztendő alatt elmulasztott? Milyen módszerrel tartsa a kapcsolatot a munkahely, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő rtődolgozójával? A kérdések a mindennapi élet gondjait jelzik, azt azonban, hogy az intézkedés alapjaiban véve helyes, semmiképpen nem teszik vitathatóvá. * A megyea. Textilipari Vállalat két nődolgozóját kerestük fel. Mindketten éltek a gyermekgondozási segély nyújtotta lehetőséggel, három évig maguk nevelték gyermékei- ket. Molnár Jánosné gépi munkás, a vállalat salgótarjáni köapontjában dolgozik. Az elmúlt év októberében tért vissza munkahelyére, Attila nevű kisfia a zagyvapálfalvi bölcsődébe jár. — Lehetetlen helyzetbe kerültem volna, ha nem mehetek el gyermekgondozási szabadságra — mondja. — Nálunk a nagymama 73 éves, ő bizony már nem tud nekünk segíteni. A gyermekgondozási szabadsággal megoldódott a gondom. Magam nevelhettem a kisfiámat, és ez véleményem szerint nagy szó, mert csátotta a tanácstagjelöltre vonatkozó javaslatát, a kezek egyszerre lendültek a magasba. Ellenvélemény nem volt, — valamennyien bizalmat előlegeztünk Fekete Mátyásnak. A tanácstagi elölt a szokott, csendes, szerény modorában emelkedett szólásra, s megköszönte bizalmunkat. Igaz, talán nem ismernek valamennyien — mondotta — hisz’ eddig csak az első épületnek voltam tanácstagja — négy évvel ezelőtt itt még csak az egy épület állt! — s körzetemhez akkor más városrész is tartozott. Elmondta aztán, hogy négy éve, a végrehajtó bizottságnak is tagja, majd így folytatta: Ismerem az igényeket, hiszen magam is itt élek, de a lehetőségeket is tudomásul kell vennünk. Éppen a legutóbbi vb-ülésen magam vetettem fel, hogy meg kell oldani a telep jobb élelmiszer-ellátását, mert a kis bolt nem elégíti ki a lakók igényeit. „Építsd meg előbb az üzletet*” — ez volt Lombos elvtárs válasza. — Igen. Sok az igény, mert kellenek az új lakások, — sokan várnak rá, kell az üzlet, a cukrászda, az iskola... Tudjuk. S mivel jól ismerjük mindezt és a lehetőségeket is, sorjában építjük, ahogyan anyagi erőnkből telik. Ehhez — ha majd megválasztanak — én, mint főépítésvezető is, minden támogatást megadok. Mindnyájan, akik ott voltunk, azzal a jóleső érzéssel távoztunk, hogy jó kezekbe került sorsunk, lesz, aki képviselje érdekeinket, felszólaljon és állást foglaljon gondjaink, problémáink megoldása mellett. Buday Györgyéé Balassagyarmat 11. az. választókerületének lakója akármilyen jó is a bölcsőde, nem tudja ugyanazt nyújtani, minit az édesanya. — Anyagilag hogyan jöttek ki? — Tény, hogy anyagilag ráfizettünk, hiszen az 1300 íokaptaim. Korábban ás otthon főttem, ezzé! tehát nem tudtam behord semmit. így aztán elmaradtunk a ruházkodással, most erre keresünk mind a ketten. De még így is, az anyagi ráfizetéssel együtt is megérte. Apostol Istvánné fiatal asz- szony, még a harmincat sem töltötte be. Szintén gépen dolgozik. A kis István az első gyerek. —■ Idősek a nagyszülők, nem hagyhattuk rájuk a gyereket. Még inikább nekünk kell Őket segíteni. Nehéz körülményiek közé kerültünk. Férjem akikor még 1500 forintot keresett, én a 600 forintot kaptam, jól meg kellett nézni minden forintnak a helyét. Azelőtt üzemi konyhára jártunk, míg otthon voltam, magam főztem. Ezzel tudtam valamit spórolni. — Nem hiányzott az üzem, a munkatársak? — De igen, nagyon. Agyér- mékgonidozási szabadság egyedüli szépséghibájának tartom, hogy míg otthon voltam, teljesen megszakadt a kapcsolat a munkahellyel. Ez így nincs jól, hiszen az ember három esztendő alatt teljesen idegenné válhat a többiek szemében, elmaradhat szakmailag is, aztán nagyon nehéz ismét beilleszkedni. * Molnárné és Apostolné kisfia, Attila És István háromévesek. Három esztendő alatt az édesanyjuk mellett nevelkedtek, az első fogalmakat tőlük tanulták. Talán legelőször azt, hogy mit jelent a család. .. — baranyai — Ebben az irányban tettünk Bodó János nagyon nagy lépést a gyerFotózzon a NŐGRÁD-nak! Rétsági János (Salgótarján): fényképére a zsűri 7 pontot adott — szendi — NÖGRÁD — 1971. március 26., péntek 3 Eszperantó, kortesbor A gyakorlat bizonyított Három, év ettettévet tfömeabl, majd kisgyermeke mellett az első néhány énben otthon rintois átlagkereset helyett csak a 60!) forintot, a segélyt
