Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

Egyedülálló kezdeményezés Kulturális alapítvány az Ipoly vőlgyóbon A lárósi napokról Teimelászövelkezetjakiik: fő erafesziteseiket az elmúlt idő­szakban főként és elsősorban napok vetélkedőre és anyagi eszközökkel is tá- sokat hafflotfcunk. Araiéi ntt- mogattáik. A rárósi kulturális, bábban tudunk viszont úgy- niind a nevezett kulturális taoaulás- a nagyüzemi termelés növelő- négy község lelkesen készült, roll. Az Ipoly völgyi községek »ere fordították, munkában szoros alakult ki az általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­Ebben a s nem maradit el a lakosság most ezt valósítják meg, s e kapcsolat anyagi! hosszáj árulása., s ezt kővetően a siker sem. A rérő- ai napok kezetek és a mezőgazdasági így a környék öntevékeny mű - termelőszövetkezetek között, veszeti mozgalmának fóruma- Ezek a gazdasági kapcsolatok vá vitt. szinte a földreformig nyúlnak A rendezvénysorozat vissza, de gazdasági életünk fejlődése során újabb tartal­mat is kapnak. Termelőszövetkezeteink gaz diasági megerősödése, az állta- csényi járási pártbizottság lános fogyasztási és értékesítő kezdeményezéséire tartottak a szövetkezetek fejlődése — kezdeményezésük Nógrád me­gyében egyedülálló, de — tu- rendezvénysorozata domáeunk szerint — az orszá­gos figyelmet is felkeltheti, hiszen közművelődésünk je­lenlegi szakaszában szerte az prog- országban gondot jelent: ho­gyan váljanak mecénássá a szervek? A nárósi rendezvénysorozata, anyagi feltételeinek megte­remtése társulásos alapon er­re kísértet! Minden termelőszövetkezet, ram járnak „újnatenmeléeét”, a jelleg pontosabb meghaitáro- gazdasági zását szolgálta nemreg az a napok tanácskozás, amelyet a szé- g§ rérófii tanáos.1 üdülőben — s . pártunk helyes gjazdaságpölitá- ahol jelen voltaik az illetékes tanács és ÁFÉSZ megihatárrv kiája nyomén járva — kiibon- községek tsz- és tanácselnökei zott összeget ad évenként c a falusi életforma is. Itt csatlakozott a rer.dez- lehetősé- vényhez Nógrádszakál és a takoztat megváltoztatásának geit. Mindez lehetőivé tette, szécsényi ÁFÉSZ. Létrejött a hogy a közös tevékenységük­ben rejlő erőforrásokat a a napok anyagi alapjához. Az általuk nyújtott anyagi támo­gatás díjak, jutalmak formá­rárósd napok vezető testület«, jéibam visszakerül a résztvevő amely a folyamatosságot hiz­köaművelődésiben is egyesít- tosítja, így a községek veze- 6étk, különösen az iskolán ki- tőinek a jövőben nem szüksé- vü-li népművelési munkáiban ges közvetlenül is bekapcso­jelentős tömegeket mozgósít- eanaik, a régi. hagyományos eszközükön túl újakat keres­senek. lódni az előkészítő tevékeny­ségbe. A termelőszövetkeze­teik, s az ÁFÉSZ továbbra is anyagi támogatást nyújtanak, így jutottak el a lilikéi s a rendezvényt beillesztették zennyolcezer forintot, ÁFÉSZ múlt évi kezdeménye- az Ipoly völgyi gondolatrend- ságek tanácsa szerbe. (Többi között, arra kell gondolnunk, hogy Rárós zéseként ahhoz a gondolathoz, hogy megszervezzék Rárós- pusztán a négy Ipoly völgyi termelőszövetkezeti község: Litike, Egyházasgerge, Mi'hálv- gierge és Ipolytarnóc kulturá­küzségekbe, s ott a közműve­lődési tevékenység, erősítésé­re, illetve a programok „újra­termelésére” használhatók fel. Hat tsz (Liliké, Egyházasgerge, Míhálygerge, Ipolytarnóc, Lu- dány halászi, illetve Nógrád- szalcál) 3—3000, összesen ti- a köz- 6000 forintot, a lükéi ÁFÉSZ 5000 ad, a szécsényi ÁFÉSZ tóimo­a jövőben mindinkább üdülő- gátasának mértékét a nap ok- központtá válik, továbbá eb- ban határozzák meg. Az ala­ben a körzetben nagytermes művelődési otthonokkal reá­lis vetélkedőjét. A kezdőmé- delkeznek, így az Ipoly völ­pítvány körülbelül 34 000 fo­rint lesz. A ráróai napok idei rendez­nyeaést a termelőszövetkeze- gye községei az öntevékenység vényei, természetesen, bdzo­tek, a községi pártezervek, a tanácsok, az egyéb tömegszer- vezetek, valamint a Mikéi ÁFÉSZ magukénak vallották központjaivá válnak a já­rásban. Ezzel számol a járási közművelődés is.) Gazdasági társulásokról már Ki tud többet a polgári védelemről? Á megyei polgári védelmi parancsnokság 1971. évben is — a sok évi hasznos tapaszta­lat alapján — megrendezi a „Ki tud többet a polgári vé­delemről” című vetélkedőso­rozatokat, A vetélkedő célja, hogy a lakosság játékos for­mában ismerje meg a polgá­ri védelem feladatait, célját és törekvéseit. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy megyénk lakossága életkorra való tekintet nélkül szívesen vett részt a vetélkedlfltoön akár mint résztvevő, akár mint né­ző. A vetéTkedősoroz alton « polgári védelem alapvető fel­adataival és ténykedésével versenyből — a területi selej­tezőkből és a megyei döntő­ből — áll. A versenyeken leg­jobb eredményeket elérőket értékes jutalomban részesíti a megyei polgári védelmi pa­rancsnoksága. Felhívjuk megyénk lakossá­gát, hogy aki részt kíván venni a versenyeken, jelent­kezzék személyes«!. vagy írásban a területileg illetékes (járási, várost) polgári védel­mi törzsnél. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a jelentke­ző nevét, munkahelyét, pon­tos lakcímét. A jelentkezés után a verse­nyek helyéről, idejéről az ille­tékes parancsnokság értesítést foglalkozunk, mindazzal, amit Ívűid. valamint megfelelő az állampolgároknak erről a anyagot biztosít a felkészülés' témáról ismerniük kell. Két hez. Harminc napi bérnek megfelelő nyereség A Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói az elmúlt évben végzett jó munkájuk eredményeként harminc napi bérnek megfe­lelő nyereséget kaptak. A fel­osztási tervezetnek megfele­lően volt olyan dolgozó aki. másfél havi, mások viszont csak fél havi keresetnek meg­felelő nyereséget vettek át. Tízen üres kézzel mentek ha­za, mert leltárhiányuk volt, ezért kizárták önmagukat a nyereségrészesedésből. Fegyel, mezetlenség. igazolatlan távol­iét, egyéb fegyelmi vétség, vagy szabálytalanság miatt egyetlen dolgozónak sem kel­lett csökkentem a részesedé­sét. A múlt évben a tervezett háromszázalékos bérfejlesz­tés helyett 3,7 százalékkal nö­velték a dolgozók bérét. nyos fokig a járási közműve­lődési programban szereplő elképzeléseikre épülnek. E sze­rint az Ipoly völgy az önte­vékeny művészeti mozgalom bázisává fejlődik a jövőben. Egyúttal az üdülőtelep kultu­rális „ősének” is számít a rendezvénysorozat. Alapvető cél egyébként a községek kul­turális életének fellendítése, a ezt nem egy réteghez, hanem a falvakban élő vatamennyi korosztályhoz igyekeznek köt­ni, a sajátosan helyi igényiek figyelembevételével. Ezt szol­gálja az az elképzelés is, hogy az alapítvány térüljön vissza a falvakba. Ezt szolgálja to­vábbá a zsűrizés, az ágazaton­kénti értékelés. Ennek ségével folytonosságot nyerhet a felkészülés, a díjak a helyi költségvetési terveket egészí­tik ki, javítják a működési feli tételeket A répást napok megmarad­nak az Ipoly völgyi községek sajátos rendezvényének, de bizonyos járási funkciót is kapnák. Néhány műkedvelő csoport a körzeten kívül is felléphet rendezvényen a já­rásból és a megyéből, de ez nem érinti az alapítványt. E célra a járási KlSZ-báaottság bővíti az alapítványt. Ugyan­csak a KISZ gondoskodik anyagiakban is a hatánmemti jelleg kialakításáról, így a szomszédos Csehszlovákiából is meghívnak csoportokat a rárósi napokra. A napókat az idén június 4-én rendezik meg, s a mű­kedvelőé rangos seregszemlé­jének ígérkezik. T. E. Osztják a pénzt Marcias második felében fizetik a vállala­tok az előző esztendő gazdálkodási eredmé­nyeiről is valló nyereségrészesedést Indokolt a magas hőfokú kíváncsiság: többet, vagy kevesebbet fizetnek, mint egy évvel ezelőtt? A dolgozók a nagyobb összeget örömmel, a kisebbet csalódottan veszik tudomásul. Az eseménnyel járó érzelmi hatások átmene­tileg kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyá­solják a munkakedvet a munkahelyi közér­zetet A kedélyállapot-hullámzás természetes, hiszen senki számára sem közömbös, hogy mennyi pénzt kap még a szokásos 12 havi fizetésén felük A spontán érzelmi hatásokat célszerű azon­ban tudatos gazdasági elemzéssel párosítani, választ keresve a miértekre és a hogyan to­vábbra. A tavalyi eredmények alapján össze­sen 5,4 milliárd forintot fizetnek ki ezekben a napokban országszerte. Több ágazatnál — így például a vegyiparban, a könnyűiparban, a hírközlésben, a kereskedelemben — a ta­valyihoz képest növekedett a most kifizetésre kerülő összegek nagysága. Másutt viszont esetleg kénytelenek kevesebbel beérni. Kü­lönösen sok félreértésre és mendemondára ad okot ilyen helyen a szükséges elemzés, a kérdések megválaszolásának hiánya. Ahány iparág és vállalat, annyiféle ténye­ző befolyásolta az eredményeket. A jó vagy rossz gazdálkodás mellett a leglényegesebb: az 1970. év során végrehajtott bérfejlesztés. A vállalatok saját hatáskörükben döntötték el, hogy helyileg a személyi jövedelem növe­lésének melyik formáját tartják hatéko­nyabbnak: a nagyobb béremelést, vagy az év végi nyereségrészesedést. Mindkettőnek közös forrása a vállalati nyereségből kihasított ré­szesedési alap. Ahol tavaly nagyobb ará­nyú béremeléseket hajtottak végre, illetve a létszámhiányt túlórázással pótolták, ott eleve csökkentették a részesedési alap egyéb cé­lokra fordítható részét. Nyíltan szükséges el­mondani, ha ilyenkor kellemetlen is, hogy a teljesítmények növelésére ösztönző béreme­lés, a konkrét feladatok elvégzésére serken­tő év közi nyereség jutalom, általában a része­sedési alap jobb kamatoztatását teszi lehe­tővé, mint a minden áron márciusi kifizetés­re való tartalékolás. A személyi jövedelem növelésének az a formája igazán hatékony, amely leginkább elősegíti a vállalati feladatok teljesítését, a nyereség növelését. így a feladatok ösztönző teljesítéséhez kapcsolódó év közi kifizetések­nél is kívánatos követelmény, hogy azok végeredményben ne csökkentsék, sőt kiha­tásukban növeljék a vállalati kollektíva egé­szének részesedési alapját. A bérkorrekciók, a túlórák gyakran nagyobb összeggel csök­kentik a részesedési alapot, mint amennyi­vel növelik azt. Mégis néha elkerülhetetlenek a munkaerő megtartásáért, illetve a kiala­kult létszámhiány pótlásáért folyó kiélezett versenyben. Ezek a kényszerű intézkedések azonban nem korlátozhatják a nyereség nö­velésére, a belső tartalékok feltárására ösz­tönző év közi kifizetéseket. Az év végi nyereségrészesedés az egész kollektíva éves munkájának jutalma. Tük­röződik benne az év közben kellően nem lát­ható és honorálható tevékenység: az anyag- íukarékosság, a gondos minőség, a többi dol­gozó és más részlegek munkájáért, az egész vállalatért érzett tulajdonosi felelősség. Szük­séges erre is gondolni a mostani számvetés­nél. Ha dolgozók felelősségét külön-külön és kollektíván mérlegeljük, nyilvánvalóvá válik, hogy csak differenciált mércét alkalmazha­tunk. Vannak például kulcshelyzetben levő munkások és részlegek, tőlük több függ, mint másoktól. A vezetők szerepe általában kiemelkedő. A különböző szinten és ered­ménnyel végzett munka év végi anyagi elis­merése is különböző mértéket kell, hogy öltsön. A vezetés lényege az előrelátás, amely leg­többször nem egyetlen évben érleli be gyü­mölcsét. A nyereségrészesedés pillanatnyi összegszerűségében sem kizárólag csak a ta­valyi eredmények tükröződnek, hanem az azt megelőző évek erőfeszítései, vagy mulasz­tásai, sőt a jövő kedvező vagy kedvezőtlen le­hetőségei is. A vállalati gazdálkodás minden határköve egyben a múlt, a jelen, a jövő sűrűsödési pontja. Az elemzés feladata fel­tárni ezeket a sokrétű belső összefüggéseket. Az esetleges mostani elégedettség nem feled­tetheti a múltbéli erőfeszítéseket, botlásokat és a jövő nagy feladatait. S egyáltalán nem biztos, hogy az a kollektíva dolgozott rosszul, amely jelenleg az alacsony nyereségrészese­dés miatt kesereg. Az előretekintés mindenütt a legfontosabb. A vállalatok új ötéves tervük kialakításán dolgoznak, s közben megkezdték annak vég­rehajtását Is. Közismert, hogy a gazdálkodás feltételei, a személyi jövedelmek növelésének lehetőségei 1971-től módosultak. Tovább fo­kozódtak a hatékonyság követelményei. Mind az év közi bérfejlesztésekre, mind az év végi nyereségrészesedés növelésére ott nyí­lik nagyobb lehetőség a jövőben, ahol jobban hasznosítják a meglevő munkaerőt, emelik a munkatermelékenységet, mozgósítják a belső tartalékokat, s egyben változatlanul nagy fi­gyelmet szentelnek a korszerű, jó minőségű termékek gyártására, álló- és forgóeszközeik célszerű kihasználására, a társadalmilag hasznos nyereség növelésére. Olyan közép tá­vú vállalati tervek, tervszerű bér- és jöve­delempolitikai elképzelések kialakítására van tehát szükség, amely kockázatot, erőfeszítést, népszerűtlen feladatokat is vállalva hosz- szabb időszakra biztosítják a hatékonyság és a személyi jövedelem növelésének feltételeit. Ha a lelkesítő célok a közérthető és moz­gósító feladatok hatékony ösztönzésével pá­rosulnak, akkor a dolgozók jövedelme év közben és év végén egyaránt tartósan növe­kedhet, népgazdaságunk negyedik ötéves ter­vének megfelelően. i Kovács József A nyereséget most kell megalapozni A egész évi fegyelmezett, jó mfimkával kell megteremteni az alapját, vagyis az ésr ele­termalés Nos, hát ami a eredményeit Oleti, a mű dolgozói eddigi jukkái rászolgáltak az elisme­résre, hiszen mind a havi, jótői kezdve szorgalmasan, ken mind a negyed évi feladatukat segíteni a napokra lebontott termeié® feladatok teljesíté­sét, a gazdaságosság és a jó minőség állandó fipvelembe- vetelérvel. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben az elmúlt évi eredmények alapján töibb mint 22 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést értek el, de az 1971-es év eredményei alapján is leg­alább ilyen mértékben szeret­nének részesülni a nyereség­ből 100 százalék felett teljesítet­ddgaaők, akik két vagy több henger- napi igazolatlan mulasztással munka- teljesen kizárták magukat a nyereségrészesedésből. Józan számvetéssel könnyű megál­lapítani. hogy a fegyelmezet- lenkedök nagyon rosszul jár­A közutak korszerűsítése, javítása A KPM közúti főosztállyá- nak jóváhagyása alapján az idén a Salgótarjáni Közúti Igazgatóság korszerűsítés cí­mén 29,6 millió forintot költ­het el a főúthálózatra, 22,3 milliót az alacsonyabb rendű úthálózatra, 3,1 milliót a hi­dak korszerűsítésére. Bekötő utakra 10,4, út. és hídjavítások- ra 20, telepfejlesztésre pedig 2,5 millió forintot irányoztak elő. Ugyancsak 2,5 millió fo­rintba kerülnek a különböző előkétsftó munkák. ' ’ ' A legéndi Mikszáth Kálmán úttörőcsapat eredményesen vett részt az úttörők jubileumi játékán. Az őrsök akadályversenyeken bizonyították felkészültségü­ket. A versenyt Antal Lajos csapatvezető értékelte. Képünkön: a legeredmé­nyesebb őrsök vezetői átveszik a megérdemelt díjakat. (Taksás Ödön felvétele.) lék, havi szinten _MÖ száza- nak, mert egynapos távolma­radás esetén is csaknem ezer forinttal károsították meg ön­magukat. A két, vagy több ■ napos igazolatlan műszakmu­lasztók viszont még ennél is nagyobb arányban, károsod­tak. Az „élen“ járók Ügy látszik ezek a példák nem eléggé ismertek a dolgo­zók körében, hiszen az 1971- es esztendő első három hó­napjában továbbra is sokan fe. gyelmezet’lerakedtek. Március 5-én 16 dolgozó, 8-án 11 dol­gozó, 13-án 24 dolgozó. 15-én és 18_á,n 14-14 dolgozó ma­radt távol igazolatlanul mun­kahelyétől. Az igazolatlan tá­volmaradásban a huzalmű és a kovácsol ógyár dolgozói jár­nak az ólen. A legrosszabb na. pon. március 13-án például a huzalműiből hét, a kovácsoló- gyárból 12, a hengerműből kettő, a karbantartó és szol­gáltató gyáirrészlagtől egy. az anyagellátási főosztálytól pe­dig két dolgozó maradt távol igazolatlanul. Az ismeretek alapján a bri- gádkollektíváiknak, a Szocia­lista címért küzdő dolgozók népes táborának a felvilágo­sító szó erejével kel] hatolok az üzem rendjét és fegyelmét megszegő dolgozókra. Ez nem csupán vállalati és népgazda­sági, hanem a fegyelmezetlen - kedők érdeke is. Orosz Béla lék felett, negyedéves szinten pedig 103,3 százalékra. Az ex­portnál a március hónap Ígér­kezik jónak, hiszen a külföldi megrendelők igényeit is 100 százalék felett elégítettek ki, a kiszállítás negyedéves ese­dékes kívánalmainak azonban nem mindenben sikerült még eleget tenni. A Ikalmazkodás nz üzem rendjéhez Ha a termelési, a gazdasá­gossági, a tételes és a határ­idős szállítási igényeknek ele­get is tesz a vállalat, a nye­reségrészesedésnek van még egy törvényesített oldala, amelynek szintén eleget kell tenni, ez pedig az üzem rend­jéhez és fegyelmiéihez való al­kalmazkodás. A kollektív szerződés ugyan­is a nyereségrészesedés csök­kentését. sőt a részesedésiből való teljes kizárást is élőárja azokkal szemben, akik véte­nek az üzem törvényes rend­je és fegyelme ellen. Az 1970- es évi részesedésből 1043 dól- gozó zárta ki önmagát azál­tal, hogy gyakori munkahely- változtatással még a fél éves munkaviszonyt sem szerezték meg. De kellemetlen szájízt hagyott maga után a gyár 21 dolgozójának egyetlen napos igazolatlan mulasztása. Ez S0 százalékot vett le az évi nye­reségrészesedésből. Összesen harminchétén voltaik olyan NOCRÁD - 1971. március 25., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom