Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Salgótarjáni városi Tanács rendeleté a lakásgazdálkodásról

Salgótarján város Tanácsa rendeletét hozott a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, a lakásigénylések társadalmi elbírálásáról, valamint a lakásépítési hozzájárulásról, a lakáshasználatha-vételi díjról és a kedvezményekről.

A LAKÁSOK ELOSZTÁSÁBÓL ÉS A LAKÁSBÉRLETBŐL SZŐLŐ JOGSZABÁLYOK

Salgótarján váróé Tanácsa a lakások elosztásáról ée a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) korm. számú rendelet 9. §. (6) bekezdésében, 11. §-ában és a 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, a lakás- igénylések társadalmi elbírálásáról a következőket rendeli:

1. §

A lakáseloeztási tervben a közérdekű lakásigények kielégítésére fordítandó lakáskeretben kell meghatározni:

— a lakásépítkezésekkel kapcsolatos beruházások miatt bontandó lakások bérlői elhelyezéséhez:

— az avult, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások felszámolásához;

— a közlekedési, közműfejlesztési, valamint egyéb tervben jóváhagyott városfejlesztési, városrendezési célok megvalósítását szolgáló kártalanítási igények kielégítéséhez szükséges lakások számát.

2. §

A iakaselo&ztasd tervben kell meghatározni a szervezett magánlakás-építés keretében értékesítés céljára

épülő azoknak a lakásoknak felhasználását, amelyekre a városi tanács végrehajtó bizottsága az építtető szervvel (pl. az Országos Takarékpénztárral) kötött megállapodás alapján a vevőt kiválasztja.

3. §

(I) A lakáseLoszrtám tervben a lakáskiutalási és a lakásértékesítési névjegyzékben szereplő igényjogosultak részére előirányzott lakásokat a nyilvántartott és a rászorultság alapján kategorizált igények száma arányában kell felosztani.

4. §

A lakáskiutalási és Lakásértékesítési névjegyzékben szereplő igényjogosultak részére előirányzott lakások többségét fizikai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók, továbbá legalább 20%-át a fiatal házaspárok lakásigényeinek kielégítésére kell fordítani.

A TANÁCSI LAKÁSOK ELOSZTÁSA

, (A kormányrendelet *. §-ához)

>

A BÉBLÖKTVÁLASZTÁSI JOG

(A kormányrendelet

5. §•

(1) a) A tanácsi célcsoportos lakásberuházási keretből épülő bérlakásra, közületi szervnek bérlőkiválasztási jog csak a létesítési költség teljes térítése ellenében biztosítható.

b) Közületi szerveknek az első bérlőkijelölési jog, csak a létesítési költség 40%- ának térítése ellenében biztosítható.

1. §- és 42. §-ához)

(2) Állami eszközökből megvalósult tanácsi érték e- sitésű (továbbiakban; tanácsi értékesítésül lakásra, közületi szervnek vevőkiválasztási jog a létesítési költség legalább 20%-os térítése ellenében biztosítható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a közületi szervet az általa kiválasztott bérlő megüresedő tanácsi bérlakására is megilleti a bérlőkiválasztási

jogKik JOGOSULTAK LAKÁSBA?

8. §

(1) Amennyiben a 12. §- ban felsorolt kizáró ok nem áll fenn az igénylő

a) tanácsi bérlakás kiutalására akkor tarthat igényt, ha az igénylő és a vele együtt lakó házastársa (élet- táirsa), kiskorú gyermeke jelentősebb vagyonnal nem. rendelkezik és a család egy fdm-j¥itó átlagos havi jövedelme az 1200 Ft-ot nem haladja meg;

b) tanácsi értékesitésű lakás juttatására (szövetkezeti lakás) akkor tarthat igényt, ha az igénylő, vagy a vele együtt lakó házastársa (élettársa) vagy kiskörű gyermeke jelentősebb vagyonnál nem rendelkezik és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 2500 Ft-ot nem haladja meg.

(2) Az átlagos havi jövedelem megállapítása szempontjából az igénylés időpontját megelőző 12 teljes hónapban élvezett :

a) munkaviszonyban álló esetében a főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozói tevékenységből származó munkabér jellegű kereset;

b) szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében a közös gazdaságban végzett munka fejében kapott munkadíj és részesedés;

c) nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű esetén a nyugdíj vagy járadék:

d) szabadfoglalkozásúak, önállóak, illetőleg magán- munkáltatónál foglalkoztatottak esetében az általános jövedelemadó alá eső tevékenységből szár. zó jövedelem és munkabér összegének l/12-ed részét kell számításba venni.

(3) Az (1) bekezd«; alkalmazása szempontjából jelentősebb vagyon: az igénylő, a vele együtt lakó házastársa (élettársa), valamint kiskorú gyermeke kizárólagos tulajdonában álló lakóépület, öröklakás, társasház- lakás, szövetkezeti lakás, vagy ezzel egyenértékű egyéb ingó — pl. gépkocsi, vagy ingatlan lakótelek, üdülőtelek, mezőgazdasági földterület — vagyon.

(4) Vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetlenül tanácsi bér- és tanácsi értéke- sítésű lakás juttatásiban részesülhet az:

a) aki nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfortfokozatú tanácsi bérlakás helyett kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú tanácsi bérlakást igényel;

b) akinek lakását kisajátítás, szanálás, városrendezés vagy más közérdekű célból igénybe veszik;

c) kiskorú gyermekét egyedül nevelő személy.

a (3)—(6) bekezdésekben (8) Ipari, vagy kereskenem említett esetekben is delmi tevékenység folytatá- engedélyezheti a lakásigény sa céljából a lakásigény

mértéke felső határának alkalmazását.

mértékének felső határát alkalmazni nem lehel.

LAKASÍGENYLÉS MÖDJA (A kormányrendelet 11. §-ához)

A LAKÁSIGÉNY MÉRTÉKE (A kormányrendelet 10. §-ához)

7. §

(1) Tanácsi bérlakás kiutalásakor a lakásigény mértékének alkalmazása során általában a kormány- rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott alsó határt kell figyelembe venni.

(2) A lakásigény mértékének meghatározott felső határa akkor kerülhet alkalmazásra, ha az igénylőnek, illetőleg a vele együtt lakó családtagjának egészségi állapota, családi körülményei, foglalkozása vagy beosztása miatt arra szüksége van és a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló lakásalap lehetővé teszi.

(3) Egészségügyi okból a lakásigény mértékének felső határát akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő, il- lehetőleg a vele együtt lakó hozzátartozója tartós betegségben szenved, vagy azt a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte, de állapota intézeti gyógykezelést nem igényel, és arra az elkülönítése érdekében van szükség.

(4) Családi körülmények miatt a lakásigény mértékének felső határa alkalmazható, ha azt az igénylővel együtt lakó 12. évét betöltött és különnemű hozzátartozó elhelyezése nyomós érdekből indokolja, úgyszintén akkor is, ha azt a fiatal házaspár családalapításra tekintettel kéri.

(5) Munkakör, illetve beosztás miatt a lakásigény mértékének felső határa alkalmazható, ha az igénylő házastársa, vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozója:

— az országgyűlés tagja;

— az államigazgatás országos, vagy legalább járási, városi, megyei szintű helyi szerveinek vezetője, főosztályvezetője, osztályvezetője vagy ezek helyettese;

— az államigazgatás országos vagy legalább járási, megyei, városi szintű intézetének (intézményének) vezetője, főosztályvezetője, osztályvezetője, vagy ezek helyettese;

— politikai, társadalmi, tudományos, gazdasági, egészségügyi, népművelési, országos, illetve megyei, vagy járási, városi szervezetének vezetője, főosztályvezetője, osztályvezetője, vagy ezek helyettese;

— bíró és ügyész;

— a Magyar Tudományos Akadémia rendes, vagy levelező tagja;

— a tudományok doktora, vagy kandidátusa;

—■ egyetemi, főiskolai tanár, decens, adjunktus, tanársegéd, tanintézetben oktató, vagy ott szakfelügyeletet ellátó tanár, tanító;

— művész, író, költő, újságíró, ha jogosultságát az illetékes (művészeti) szövetség igazolja;

— orvos, ügyvéd, jogtanácsos, magángyakorlatot folytató mérnök;

— olyan fizikai dolgozó, akinek jelentős találmányai, újításai, vagy egyéb alkotó tevékenysége miatt arra szüksége van.

(6) A lakásigény mértékének felső határa alkalmazható a muzeális értékű védett magángyűjtemény elhelyezése érdekében is.

(7) A városi tanács elnöke kivételes méltányosságból személyes hatáskörben

(1) A lakásigénylést kizárólag az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál lehet benyújtani.

(2) Ha az igénylő fő foglalkozású munkahelye Salgótarján városban, az állandó lakóhelye (bejelentett lakása) azonban más helységben van, a lakásigénylést — egyéb feltételek fennállása esetén — a munkahelye szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál nyújthatja be.

(3) Együtt élő házastársiak (élettársak) a lakásigénylésüket csak együttesen terjeszthetik elő.

(4) Ónálló lakás hiánya miatt külön lakó házastársak (élettársak) lakásigénylésüket a házastársak (élettársak) egyikének állandó lakóhelye szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál együttesen terjeszthetik elő.

9. §

(1) A lakásigénylést kél példányban az erre rendszeresített nyomtatványon személyesen, vagy meghatalmazott útján kell előterjeszteni.

(2) A lakásügyi hatóság a kérelem előterjesztésekor ellenőrzi a kérdőív adatai kitöltésének helyességét. Ha a kérdőív hiányos, vagy olvashatatlan, azt hiánypótlás miatt az igénylőnek vissza kell adni.

(3) A lakásügyi hatóság a kérelem átvételét az időpont és az ügyintéző megjelölésével az igénylés egy példányán köteles igazolni.

10. §

A lakásigényléshez — a kiutaló határozat meghozatala előtt — mellékelni kell:

a) az igénylő, valamint házastársa (élettársa) munkahelye szakszervezeti bizottságának javaslatát;

b) az igénylő, valamint házastársa (élettársa) és a velük együtt költöző családtagok kereseti, jövedelem, illetőleg jövedelemadó igazolását;

c) az igénylő által lakott lakással kapcsolatos építésügyi, illetőleg egészségügyi hatósági igazolást.

ll. 8

(1) Az igénylő az igénylés nyilvántartásába vétele után a lakáskörülményeiben, személyi, családi és vagyoni helyzetében beállt lényeges változást — amennyiben az éves lakáskiutalási (értékesítési) névjegyzékben szerepel, a változást követő 15 napon belül, egyéb esetben a változás évének szeptember hó 1. és október hó 1. napja között — az erre rendszeresített nyomtatványon köteles lakásügyi hatóságnál bejelenteni.

(2) Az igénylő és a vele együtt lakó családtagok körülményeiben beállt lényeges változásnak kell tekinteni:

a) a lakóhelyben, a lakás- használat jogcímében, a munkahelyben, a családtagok számában, a családi állapotban, a jelentősebb ingó-ingatlan vagyon mértékében, az igénylő által lakott lakás tulajdoni viszonyában, műszaki állapotában, alapterületében, vagy komfortfokozatában beállt változást;

b) az igénylő és a vele együtt lakó családtagok átlagjövedelmében beállt olyan változást, amely a tanácsi bér-, vagy a tanácsi értékesitésű lakás juttatásának feltétele;

c) a rendelet 12. §-ában említett olyan változási, amely esetén az igénylés nyilvántartásba vételét a lakásügyi hatóság megtagadja.

(3) A lakás kiutalása előtt az igénylő körülményeit a helyszínen kell megvizsgálni. Ha a lakásügyi hatóság az igénylő körülményeiben beállt olyan lényeges változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be, az igényt az éves igénykielégítési tervből törli.

12. §

A lakásügyi hatóság megtagadja az igénylés nyilván- tártásba vételét, ha:

a) az igénylő előző lakásának bérleti jogáról meghatározott személy, vagy a lakásvásárlással megbízott állami szerv javára lemondott, és a lemondástól számítva öt év nem telt el;

b) az igénylő előző lakásának bérleti jogát szabadságvesztés, kitiltás, kiutasítás, lakbérhátralék, lakásrongálás, vagy személyének felróható egyéb magatartás miatt megszüntették, és a bérleti jogviszony megszüntetése óta öt év nem telt el;

c) az igénylő az általa használt lakást túlnyomó részben albérlet, ágybérlet, illetőleg idegenforgalmi szervvel kötött fizető-vendéglátás céljaira, vagy rendeltetésellenes módon hasznosítja.

(Folytatás a 8. oldalon.)