Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Rendelet a lakásgazdálkodásról

fFotytaV&s az 5. otdalrö),.)

13. §

(1) A lakásügyi hatóság megtagadhatja az igénylés nyilvántartásba vételét sikkor is, ha az igénylő az általa igényelt lakásellátási formában lakásjuttatásban vagyoni és jövedelmi viszonyai miatt nem részesíthető.

(2) Úgyszintén megtagadhatja az igénylés nyilvántartásba vételét akkor is, ha az igénylő vagy házastársa (élettársa) állandó lakóhelye megszakítás nélkül öt évnél rövidebb idő óta van Salgótarján városban, vagy itt működő állami vállalattal (szervvel), szövetkezettel (szövetkezeti szervvel), vagy társadalmi szervvel öt évnél

rövidebb idő dia áB munka- viszonyban (szövetkezettel tagsági viszonyban).

(3) Ha a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy as igénylő az általa megjelölt lakásellátási formában la- kásjuttatásra vagyoni és jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult, a lakásigénylés elutasítása előtt köteles a lakásügyi társadalmi bizottság véleményét kikérni.

(4) Az igénylés nyilvántartásba vételének megtagadásáról a lakásügyi hatóság határozattal intézkedik. Ä nyilvántartásba vétel megtagadásának okát a határozatban indokolni kell. A határozat ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú lakásügyi hatósághoz.

LAKÁSIGÉNYLŐK kategorizálása

14. §

(í) A lakásigényléseket valamennyi lakásellátási formában két kategóriába kell sorolni.

(2) Lakásigénylő (1. kategória) az a személy és házastársa (élettársa), aki:

a) tanácsi bérlakással, vagy beköltözhető ingatlannal nem rendelkezik;

b) olyan bérlakásban, tn- lajdonában (használatában) álló ingatlanban lakik, amely műszaki, illetőleg egészségügyi szempontból lakás céljára tovább nem alkalmas és erre tekintettel az építésügyi, illetve az egészségügyi hatóság bontását elrendelte, vagy további használatát megtiltotta;

c) társbérleti lakrész, szolgálati lakás, vállalati bérlakás, vagy személyi tulajdonban álló lakás bérlője, használója.

(3) Lakáscsere-igénylő (II. kategória) az a tanácsi bérlakás bérlője, aki a lakás beköltözhető állapotban való átadás ellenében:

a) nagyobb szobaszámú;

b) azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokotaartú vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (minőségi csere);

c) kisebb szobaszámú, illetőleg azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú (lépcsőzetes csere).

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjaiban említett esetekben a lakásügyi hatóság a kérelmet a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesítheti

A LAKÁSIGÉNYLÉSEK TÁRSADALMI ELBÍRÁLÁSA (A kormányrendelet 12. §-áhoe)

(1) A Lakásügyi Társadalmi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) lakáspolitikai és lakáselosztási kérdésekben a tanács szerve, amely 5—11 tagból áll.

(2) A bizottság tisztség- viselőit (elnök, titkár) és tagjait a helyi politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek jelölése alapján két évi időtartamra a tanács elnöke nevezi ki.

A bizottság tagjául olyan személy jelölhető, aki:

a) a bizottság munkájában tevékenyen részt vesz és a reá bízott feladatokat elfogulatlanul, a törvényes rendelkezéseket maradéktalanul érvényesítve végzi:

b) feddhetetlen előéletű,

(3) A bizottsági tag kinevezését a tanács elnöke visz- szavonhatja, ha:

a) magatartása, tevékenysége ellentétben áll a lakosság érdekeivel;

b) a bizottság tagja — méltányolható indok alapján — azt maga kéri.

I«. §

(1) A bizottság tagjai feladatuk eredményes ellátása érdekében közreműködnek:

a) a tanácsi bér- és tanácsi értékesitésű lakásra jogosultság megállapításában, a lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzéfcterve- zet összeállításában, a sorrendiség meghatározásában;

b) a lakásigénylés adatai, az igénylő lakáskörülményei és az egyes igényjogosultakra vonatkozó bejelentések kivizsgálásában;

e) a lakásügyi hatóság ügyfélfogadásán.

(2) A lakásügyi hatóság vezetője a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokról a bizottságot köteles rendszeresen tájékoztatni és ülésein tanácskozási joggal részt venni.

K. §

(1) A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottságot az elnök hívja ösz- sze. A lakásügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére a bizottságot össze kell hívni.

(2) A bizottság üléseit az elnök — akadályoztatása esetén a titkár — vezeti, üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A bizottság ülésein állásfoglalásait, javaslatait nyüt szavazással, szótöbbséggel alakítja ki, szavazat- egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A bizottság belső munkarendjét maga alakítja ki.

IS. §

Ha a lakásügyi hatóság vezetője által összeállított lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyaékterveaetitei a bizottság nem ért egyet, a felmerült vita tekintetében — a névjegyzék jóváhagyásával egyidejűleg — a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt. A végrehajtó bizottság ülésére tanácskozási joggal a bizottság elnökét, titkárát meg kell hívni.

19. §

A korábban alakult társadalmi bizottságok megbízatása az újonnan kinevezett bizottság megalakulásával megszűnik.

lyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó — (mosdó) — fűliké van;

e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs;

f) padláslakás.

(2) Csökkentés mértéke a

W)%-ot abban az esetbe« sem haladhatja meg, ha a

d) és e) pontban említett feltételek együtt állanak fenn. vagy azok együtt, illetőleg külön-külön az a)—c) alatt említett feltételekkel együtt állanak fenn.

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK (A kormányrendelet S. §-ához)

LAKÁSKIUTALÁSI NÉVJEGYZÉK

20. §

(1) Az I. fokú lakásügyi hatóság a bizottság közreműködésével :

a) első alkalommal 1971. július hó 1. napjától —

1971. december hó 31. napjáig;

b) ezt követően évente — a központilag meghatározott lakáskeret 80%, valamint a várhatóan megüresedő tanácsi bérlakások számának figyelembevételével — lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzék-tervezetet köteles készíteni.

(2) A lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzék tervezetére — a kifüggesztés ideje, de legkésőbb ennek utolsó napjától számított 15 napim belül — lehet észrevételt tenni. Az észrevételeket a lakásügyi hatóság a bizottság közreműködésével köteles kivizsgálni. A határidőn túl benyújtott

észrevételeket a lakásügyi hatóság nem köteles figyelembe venni.

(3) A lakáskiutalási, illetőleg lakásértékesítési névjegyzék-tervezetet közszemlére tétel után, a benyújtott észrevételek alapján módosítani lehet. Módosításnak akkor van helye, ha:

a) névjegyzék-tervezetben felvett családnál súlyosabb helyzetben levő családot javasol a lakásügyi hatóság, vagy a bizottság a névjegyzékbe felvenni;

b) a lakosságtól érkezett észrevétel a névjegyzék-tervezetben felvett igénylő által kitöltött kérdőív valamely lényeges adata valótlanságát tárja fel.

(4) A tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott éves lakáskiutalási, illetőleg lakásértékesítési névjegyzék végleges, az ellen fellebbezésnek, észrevételnek helye nincs.

23. §

(*) Félkomfortos, vagy komfort nélküli lakás kiutalása, illetőleg ilyen lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony folytatása esetében a lakúshasználatba-vé- teli díjat teljes egészében él kell engedni, ha a bérlő:

a) háztartásában kettőnél több gyermek, vagy más eltartásra szoruló családtag van és az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 900 Ft- ot nem haladja meg;

b) egyedülálló és egy kiskorú gyermek neveléséről, vagy más keresőképtelen eltartásáról gondoskodik és az egy főre jutó havi jövedelem a 700 Ft-ot nem haladja meg;

c) nyugdíjas, csökkent munkaképességű, kereső- képtelen és házastársa (élettársa) férfi esetében a 60., nő esetében 55. életévet betöltötte, feltéve, hogy az egy főre jutó havi átlagjövedelem 600 Ft-ot nem haladja meg.

(2) Félkomfortos, vagy komfort nélküli lakás kiutalása, illetőleg ilyen lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony folytatása esetében a bérlő a szociális kedvezménnyel csökkentett lakáshasználiatba-véfcelS dij:

a) 50%-át köteles megfizetni az előző bekezdés a)—

c) pontjában meghatározott esetekben, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem 900 Ft-ot meghaladja, de 1100 Ft-ot nem éri el, vagy egyedülálló és egy gyermek eltartásáról gondoskodik;

b) 70%-át köteles megfizetni — az előző a) pontban meghatározott feltételek esetén, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem 1100 Ft-ot meghaladja, de 1200 Ft-ot nem éri el.

RÉSZLETFIZETÉS, ILLETŐLEG HALASZTÁS (A kormányrendelet 7. §-ához)

24. §

26. §

KIK RÉSZESÜLNEK ELŐNYBEN*? (A kormányrendelet 13. §-ához)

21. §

(1) Az egyes lakásellátási formákon belül az előjegyzett igényléseket kategóriánként és ezen belül a rászorultság szerint kell csoportosítani.

(2) Az igények kielégítési sorrendjének megállapításánál elsőbbséget élveznek:

a) romos lakásban, élet- veszélyes, vagy egészségre súlyosan ártalmas körülmények között lakók ;

b) azok, akiknek nincs lakása;

d) azok, akik zsúfolt lakáskörülmények között laknak.

(3) Zsúfolt lakáskörülménynek kell tekinteni, ha az igénylő és véle együtt lakó családtagjai mindegyikére hat négyzetméternél kisebb lakószoba-terület jut.

(4) Ä (2) bekezdésben foglalt csoportosításon belül a sorrendiség megállapításánál előnyben kell részesíteni:

— a többgyermekes családokat, ide értve az eltartásra szoruló családtagokat is;

— a családosokat, azokkal szemben, akiknek nincs családja;

— a tartósan fertőző betegségben szenvedőket;

— a kormány és miniszteri kitüntetéssel rendelkező személyeket;

— a tíz év, vagy annál huzamosabb ideig azonos munkahelyen dolgozókat;

— a tíz év, vagy annál huzamosabb idő óta Salgótarján városban lakó személyeket;

— az egyéb jogszabályok alapján elsőbbséget élvező személyeket.

(5) Azonos sorrendben jogosultak közül előnyben kell részesíteni azt, akinek igényét a lakásügyi hatóság előbb vette nyilvántartásba.

A LAKÁSHASZNÁLATBA-VÉTELI Díj NÖVELÉSE, ILLETŐLEG CSÖKKENTÉSE (A kormányrendelet 4. §-ához)

(1) Összkomfortos, vagy komfortos lakás kiutalása, illetőleg az ilyen lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony folytatása esetében a bérlő — amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik — a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakáshasználatba-véteíi díj:

a) 20%-áí köteles egy ősz- szegben megfizetni, ha az egy főre jutó átlagjövedelem a 700 Ft-ot nem haladja meg;

b) 40%-át köteles egy ősz- szegben megfizetni, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem az a) pont szerinti összeget meghaladja, de 900 Ft-ot nem éri el;

c) 50%-át köteles egy ösz- szegben megfizetni, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem a b) szerinti ösz- szeget meghaladja, de 1100 Ft-ot nem éri él.

(2) A havi törlesztőrész- let:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében 300 Ft-nál:

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 350 Ft-nál;

e) az (1) bekezdés c) pontja esetében 420 Ft-nál kevesebb nem let.

25. §

22. §

(1) A iakásbasznáiatba-vé- teli díj mértékét 10%-kat kell csökkenteni, ha a lakás:

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább tizenöt centiméterrel, de az almagasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három- vagy ennél

többszintes lakóépület földszintjén, vagy I. emeletén van és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) felvonó nélküli lakóépület IV-nél magasabb emeletén van;

d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, azonban a lakásban konyha (főzőfülke) heFélkomfortos, vagy komfort nélküli lakás esetében — amennyiben a teljes, vagy részbeni elengedés feltételei nem állnak fenn — lakáshasználatba-vételi díj teljes összegének részletekben történő megfizetésére az a bérlő jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 23. §-ban meghatározott mértéket nem haladja meg.

(1) Összkomfortos vagy komfortos lakás kiutalása, illetőleg ilyen lakás lakás- bérleti jogviszonya folytatása esetében a lakáshaszná- latba-vételi díj megfizetésére halasztás annak a bérlőnek adható, aki a 24. §-ban írt feltételeknek megfelel.

(3) Halasztás esetében a lakáshasználatba-vételi díjat a (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után kell megfizetni. Ha a részletfizetés feltételei fennállnak, a bérlő kérelmére részletfizetést is lehet engedélyezni.

(4) Ha a bérlő családi, jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján részletfizetés: kedvezményre nem jogosult — méltányosságból, kérelmére — a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére legfeljebb egy évi halasztást kaphat.

(5) A laikáshasználatiba-vé- teli díj megfizetésére engedélyezett halasztást a lakás- nyüv ántartó-lapon fel kell jegyezni.

27. §

(1) E rendelet — a 7. §. és 22—26. §-ai kivételével — a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet 7. §-a és a

22—26. §. rendelkezései

1971. július 1. napján lépnek hatályba.

Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Salgótarján városban, kiemelt lakbérövezetet nem állapított meg.

Berkes József sk.

vb-titkár

Dr. Tóth István sk. vb-elnök