Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

Jő gazdálkodás, kiwálá eredmények Kitűnő a hangulat a Bor- sosberényi Állami Gazdaság­ban. Az elmúlt évet — a ne­hézségek ellenére is — jó erdeménnyel zárták. A nyere­ségük 4 millió 691 ezer fo­rint — 56 ezer forinttal több mint az előző esztendőben volt. A dolgozók átlagkerese­te elérte a havi 26 ezer 370 forintot. Az elmúlt évi gaz­dálkodásból, az egy főre jutó nyereségrészesedés 4 ezer 269 forint, ami a dolgozók köré­ben közismert. Érthető tehát a kitűnő hangulat, a munka­kedv. Sikeres ér Ezekben a napokban a gaz­daság vezetői tanácskoznak az emberekkel. Megkérdezik, hogy az újabb eredmények érdekében mit ajánlanak. Az ember, amikor végigjárja a munkahelyeket, hallgatja a beszélgetéseket, összeforrott, egy nyelven beszélő, azonos gondolkodású nagy család be­nyomását kelti, ez az alig négyezer holdas, nyugat-nóg­rádi állami gazdaság. Szép a határa is. Egyik Gi­dairól a Börzsöny, másik ol­dalon a Cserhát fogja közre. A termőföldek gondosan mű­veltek, jó a vetésszerkezet. A földeken korszerű gépek, gép­sorok dolgoznak. A majorok­ban kiváló az áilatáLkonány — tehenek, sertések, baromfik népesítik ■ be az istállókat. Megalapozott, jó a gazdaság. A gazdaság irányításával nemrégiben Harmos Ferencet bízták meg. Vezető munkatár­sai közül hét mérnöki diplo­mával, nyolc technikusi kép­zettséggel bír. A fizikai dol­gozók száma 238, akiknek tóbbsóge 5—15 éve áüi a gaz­daság szolgálatában. Gépek és emberek Borsosberény eleven példája annak, hogy miképpen lehet hegyvidéken a mezőgazdálko­dást magas szintre emelni. Végigjárták az élet nagy ne­hézségeit. Korábban eszten­dőről esztendőre veszteséggel zártak. Ez sok hátránnyal járt. De a gazdaság dolgozóit a kudarcok nem a semmitte­vésre vitték, hanem munkára serkentették. Ebben minden kétséget kizáróan az előző igazgatónak, Gőg Mátyásnak nagy érdemei vannak. Mint ahogyan ezekben a napokban teszik, akkor is a dolgozókkal közösen keresték a kivezető utat a gondokból. Ügy alakították dolgaikat, hogy a nagyüzemi gazdálko­dással összeférhetetlen elap­rózottságot megszüntették. Tizenkét növény helyett négy növényféleséget termesztenek. Gabonát, kukoricát, pillangó­sokat és repcét. Ezek művelé­sére megvásárolták a szüksé­ges gépsorokat. A termények­nek piacot kerestek, hogy biztonságosan termelhesse­nek. A gabonát például vető­Közgyűlés a Palóc Háziipari Szövetkezetben A közelmúltban vezetöség- ■wálasztó közgyűlést tartott Szécsényben, a Palóc Házi­ipari Szövetkezet. A négy­eves munkáról Svájcaik Jó­zsef, a szövetkezet elnöke ■adott számot. Tavaly 10,8 millió forint értékű árut szál­lítottak ei a szövetkezetből. Korábban, 1965-ben mind­össze 4,5 millió forint volt ez az összeg. A beszámoló jelentős létszámnövekedésről is számot adott. Ma már több mint 400-ra növekdett a szö­vetkezeti tagok száma. Az elsődleges cél az, hogy műn­két biztosítsanak a környék asszonyainak, leányainak. En­nek érdekében tovább széfe- sftök a bedölgoeórendszert, A jól szervezett, folyama­tos munkát bizonyítja, hogy nőtt a termetei értek, s ez­zel párhuzamosan a dolgozóit jövedelme. Még 1905-ben 18 200 forint volt az egy főre jutó termelési értőt, addig tavaly már meghaladta a 25 ezer forintot A dolgozók nye­reségrészesedése, osztaléka is növekedett, meghaladja az éves jövedelem. 10 százalé­kát A tanácskozáson értékel­ték a szocialista munkaver­senyt is. Az első helyen a nagylőci Fiikor Boldizsárné brigádja végzett. A szövetke­zet vezetősége értékelte a három szövőrészleg vezetője közötti munkaversenyt is. A* első helyre Bábel Lajosné, a szécsényi szövőrészleg ve­zetője került, összességében csaknem száz dolgozót része­sítettek pénzjutalomban. mag céljára termesztik, kere­sett az egész országban. Az olajos magvakból nem tudnak eleget termeszteni. A kukori­ca, a pillangósok az állatállo­mány takarmányozását szol­gálják. A vetésszerkezet átalakítá­sával, a szükséges gépsorok beállításával megindult az emberek szakmai képzése is. Az átállás idején estéről esté­re tanították a traktorosokat. Ez ma is gyakorlat a gazda­ságban. A megyében elsőnek vásároltak K—700-as szovjet, „mindentudó” traktort.. Ezit a nagy értékű gépet csak hozzá­értő, felelősséget ismerő traktorosra bízhatják. De gé­peik mind korszerűek, keze­lőiktől magas szaktudást igé­nyéinek. A géptípusokat három családra szűkítették le. így megoldották az alkatrészellá­tást és a traktorosoknak is könnyebb a szakismeret meg­szerzése. Ma **as kattantok Érdemes bepiSlantam az ál­lattenyésztésbe is. Itt is a céltudatosság, a korszerűség­re törekvés tükröződik. A te­hénállományuk 210. Nem nagy szám, de az egy tehénre jutó átlag, háromezer liter tej. A tehéntartásban is bátran kezdeményeztek. Jó néhány hold művelésre alkalmatlan területtel is rendelkeznek, ezeket herefüves legelőkké alakították át. Itt a legelőn alakították ki a szabadtartá- sos tehenészetet. Az állatokat kora tavasztól késő őszig sza­badban tartják, szakaszosan legeltetnek. Az elmúlt esz­tendőben nem volt megoldott a tehenek fejése, az idén azonban fejés céljára betono­zott, fedett területet rendez­nek be. Maguk konstruálta az energiafejlesztőjük, és fejőgé pekkel dolgoznak. Elősegítik a magasabb termést A rétsági járásban kétoiö- séf és a vázgaacfaiKodölseSt A láö-hétszázkáJsemcven, forint rá- szakemberek véleménye sze- foirdítássai 1890 kataszteri hol- nimit az alMialaj javítással a dón kémiai talajjavítást vé- szántók művelése meglköny- geznek. A munkával nyolc nyül és- jaivral a termakepes- termelőszövefckezeüban segítik sége. ellő a nagyobb temiéseredtné- nyek elérését. A kémiai taüiaj- jaivitás keretében holdamként 50 mázsa mész tartalmú anya. got szórnák a földre, a kémiai összetétel javítására, Ezzel egy időiben általa j javítást is végeznék, amelyre 1 millió 683 ezer forintot fordítanak. Ezt a munkát kilenc tsz-ben végiaik él. Ennek lényege, hoigy a művelhető földeket mély lazítással megbontják, ez­zel elősegítik a föld szellőzé­elismert. Kétszáztizenkét anyakocájuk van. Tenyészál­latokat, hízott sertéseket ér­tékesítenek. Viszonylag kevés abrakot használnak fel gya­rapodásukhoz, s a termelés költségei sem túl magasak. Hasznot hajtő a baromfite­nyészetük is, amelyet a gaz­daságon belül és hatvan kilo­méteres körzetben, a háztáji gazdaságokban tartanak. Egy szárnyas 35 forintot jövedel­mez a gazdaságnak, és 26 ezer baromfit tartanak. A borsosberényi gazdaság, amíg 1967-ben 1 millió 931 ezer torint veszteséggel zárta az évet, 1970-ben 4 millió 691 ezer forint nyereséget hozott. Az eredményért sokat kellett dolgozni, tanulni, de megérte, mert olyan rangot biztosított számukra, amely mindent kárpótol. A gazdaságban már az idei eredményeket alapoz­zák. A feladatokat részletesen megbeszélik a dolgozókkal, hogy mindenki tudja, mi a teendője. A gépek már meg­indultak a határban. Szorgal­maskodnak, mert az elisme­rést csak munkával lehet megtartani. B. Gy. Férfiak nélkül*.. Mutatóban vannak férfiak a Váci Kötöttárugyár hazára telepén, s nélkülük is jól megy a munka, tót sok tekintetben még... No, de ne vágjunk elébe a tényeknek. A régiek közül Az at férfi közül kettő vil­lanyszerelő, három pedig mű. szerész, köztük Bencsik Mik­lós csoportvezető. Egyébként minden más vezetői tisztet azok az asszonyok és lányok töltik be, akik az üzem in­dulásakor, hosszabb időre el­kötelezték magokat a gyári élettel. Nádaisdi Séndomé művezető a szülési szabadságon levő Sándor N. Ottómét helyettesíti. A gimnázrum elvégzése után képesítés nélküli óvónőként kezdte, majd később, ahogy megnyitotta kapuját az új üzem, rögtön átjött ide dol­gozni. Megtanult varrni, ké­sőbb blokkvezető, majd mű- szakvezető lett, most pedig művezetőként tevékenykedik. Annak idején együtt kezdték Sándor József nevel, aki beta­nított munkásból lett meós, most pedig az egyes blokk vezetője. Harminc dolgozó­társáról kell gondoskodnia. Tőzsér Istvánná műstzafcve- zető az idén érettségizik a Bolyai János Középfokú Ruha­ipari Technikumban. Ő is itt tanult meg varrni. Szőzhatr- minc dolgozótársának irányí­tása nehezedik a vállára. Fel­adatával jól megbirkózik, s mint az üzem nő-felelőse, a társadalmi munkában is meg- éillja a helyét. Zimmermann Mária js blokkvezetőként kezdte, majd egyet lépett elő­re, és műszakvezet» lett. Száz­harminc dolgoaóltóirsának ak­tív közreműködésével oldja meg a reá bízott feladatokat. Egyiküknek sem volt köny- nyű dolga, amikor a kisebb- naigyóblb vezetői tisztségek be­töltésére vállalkozott. Sike­rek, kudarcok, nekibuzdulá­sok, átmeneti elkeseredések váltották egymást, de a kol­lektíva. segítségével mindig si­került élőre lépni. A kazári telephely dolgozói, ha msem is mindig adták azt a terméket, azt az értékeit, amenm-yi-t el­vártaik tőlük, mire eőiöfct az Új gépek További korszerű gépek vá­sárlását tervezi a diósjenod termelőszövetkezet. A közös gazdaság idei tervéiben 7 új MTZ—50-es traktor vásárlása szerepet. Tavaly már 3 ilyen erőgépet kaptak, s ez jelentős segítséget adott az őszi mun­kákhoz. A sMobetákarítás az őszi mélyszántás egyaránt az új gépek munkáját dicséri. A mostani új traktorok nyilván­való, hogy tovább „erősítik” a szövetkezet gépparkját, gyor­sítják a mezőgazdasági mun­kát Szélesítik a szolgáltatást iAz Meá tervek szerinit mámt- egy 6 millió 200 ezer forintot hoznak az ipari üzemágak a pásztói fogyasztási szövetke­zetnek. Az asztalos- és lakatos­üzem termelése bővül, az üzemrészek fokozatos gépesí­tésével. Szó van arról, hogy a bolM berendezések mellett, esetileg bútorokat is készít az aszöatesüzem. A tartósító­üzem nmunfcájómaik további ja­vítása mellett korszerű sütő­üzem létesítését tervezik. A cél az, hogy javítsák a ké­ri yérslíá.t ást a szövetkezethez tartó községekben. év végi számadás ideje, min­dig egyenesbe jöttek. Ezért az elmúlt évi jó munka alapján megfelelő összegű nyerésé-get vesznek majd fel. Mintha vásárlók lennének Az idén, a tavalyi 74—75 ezer normaóráival szemben csak 69 ezer normaórának megfelelő programot kaptak a kazárnak. Azért, mert tavaly októberben bevezették a sza­bad szombatokat, s ennyivel csökkent a korábban termelés­re fordítható idő. Jelenleg is tréningruhákat, alsó ruházati cikkeket, férfi fürdőruhákat és úszónadrágo­kat gyártanak. Ezek nem új cikkek. A hó végéig az előbb említett termékekből háromszázezer darab kerül majd a fogyasztókhoz. A jó minőségről Miklósi Lászlóné és 9—10 főből álló meósigár- dája gondoskodik. Űk úgy bí­rálják felül kollégáik munká­ját, mintha vásárlók lenné­nek. Nemcsak visszaadják, ha­nem fel is jegyzik azoknak a neveit, akik nem tartották be az előírásokat, azzal a gondo­lattal adták tovább a termé­ket, hátha elmegy ... Megérteni az asszonyokat A btokkvezetötői kezdve a telepvezetőig mindenütt nő van a vezető posztókon. Pe­dig legtöbbjének odahaza is megvan a maga gondja, ten­nivalója: a gyermeknevelés, a családról való gondolkodás, a kényelmet szerető férj kiszol­gálása stb. Ha pedig beteg a gyerek, akkor az anya marad odahaza, ha a szülőik szorul­nak segítségre, megint csak a feleségre hárul a gondosko­dással kapcsolatos munka. Ugyanakkor az üzemben is helyt kell áilítná. És mégsincs igazolatlan mulasztó. Erre igen büszkék. Nádasdá Sándoraé határo­zottan állítja: ha néha van is teLeményelténés, apróbb szóváltás, az itt dolgozó asz- szonyok szorgalmasak, igyek­vők. Ha kell szívósak, s ami igen döntő, meg kell tudni érteni őket.— Érettségi — élettapasztalat Sokszor halljuk, hogy a nők vezető posztra való állítását képzetlenségük is akadályozza. Ez nem áll az itteni dolgozók­ra. Mindegyik művezetőnek megvan az érettségije, illetve egyikük-másikuk ruhaipari technikumba jár. A blokfcve- zetők közül négyen ugyancsak birtokosai az érettségi hizo- nyítványnaik, egy 3 gimnázi­umot járt, a többieknek pe­dig megvan a nyolc általános iskolájuk. Ahhoz, hogy valaki blokk­vezető lehessen, ismernie kell a szakmát. Ugyanis rá hárul az új doligoizók betanítása, a technológiai utasítások betar­tása, a dolgozók szakmai kép­zettségének növelése, amelyek végső soron a jó minőségben realizálódnak. A nyolc általá­nost végzett blo&kvezetőknek viszont nagy a szaktudásuk és az élettapasztalatuk, amit jól hasznosítanak a napi munká­ban. Egyébként a 270 dolgozó kö­zül csak 7 asszonynak, lány­nak nincs meg az általános is- koléja. Ebből 5 fő harminc éven aluli, ketten pedig már elhagyták a negyedük ikszet. Megpróbálkoztak egy általá­nos iskolai osztállyal. Nem sikerült, mert legalább tíz fő kell hozzá. Ha a faluból még néhány főt be tudnának szer­vezni, akkor ez a gondjuk is megoldódna a telephely veze­tőinek. Női uralom Korábban a telepvezető tré­fásan tiltakozott, amikor meg­jegyeztem, hogy a megyében talán ez az egyedüli üzem, ahol mőlk uralják a vezetésit. Nincs ezen szégyellni való, mert sok tekintetben kevesebb a gond, a baj, mint a majd­nem kizárólag férfiúkat fog­lalkoztató üzemben. Az. itt ta­lálható női uralom előnyös a népgazdaságnak, a valilalat- uak és a dolgozóknak egy­aránt. Ezt igazolja, hogy csak azok hagyják el az üzemet, ákük egészségi okoknál fogva nem bírják ezt a munkát, vagy férjüket követve másho­vá költöznek. Venesz Károly Mennyit kereshet a „maszek”? Az előadó nem tudott, vagy nem mert dönteni. Másnap elszánta magát és bement a tanácselnökhöz, Átadta a kérelmet, az igazolásokat és a KÍOSZ me­gyei titkárságának javaslatát. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy B. L. autószerelő szakmunkásnak kiad­ják-e az iparigazolványt, vagy ne. — Mit javasol? — kérdezte az elnök. Az előadó tétován állt. Agyában cikáztak a gondolatok, néni tudta, hogy mit válaszoljon. Ha azt mondja, hogy ad­ják ki az Iparigazolványt, vajon nem éri-e vád, hogy az állami vállalattal szemben a maszek kisiparosokat támogatja? A Városban széltében-hosszában így is azt, beszélik, hogy az ács-kőműves, meg egy másik autó­szerelő kisiparos három év alatt nagyon megszedte magát. Szép házat építettek, autón járnak és ki tud­ja mennyi készpénzük van. Keressünk valami kibú­vót, halasszuk el a döntést? Az előadó megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor nyílt az ajtó és a Hazafias Népfront titkára sürgős választási ügyben kereste a tanácselnököt. Ezzel az előadó számára a kényes kérdés elodáződott. Valóban, kényes kérdés lehet napjainkban egy- egy kisipari igazolvány vagy engedély? Tény, hogy egyik-másik kisiparos sokat keres, akadnak, akik fel­tűnően költekeznek, kihasználják a lehetőségeket. A jármüvek, a személygépkocsik száma az utóbbi évek­ben gyorsan szaporodott, de ezzel nem tartott lépést a szerviz- és javítóhálózat bővítése. Mi a lakosság érde­ke? Feltétlenül az, hogy a drága pénzen vásárolt autó­szerviz hiányában ne menjen tünkre, ne kelljen na­pokig várni, borravalózni és protekciót kérni, hogy javítsák, ápolják a jármüvet. Mikor lesz olcsóbb és jobb a szolgáltatás? Akkor, ha egészséges versenyt teremtünk az állami szektor­nak és a maszeknak is. Hát teremtsünk versenyt! Az a véleményem, hogy a megbízható, jó szakember ké­sedelem nélkül kapjon ipart. Ha rajtam múlna, mű­helyre, gép- és szerszámbeszerzésre még hitelt is ad­nék, mert mindez a lakosság és a népgazdaság érde­két szolgálja. F. fe. Fotózzon a NÖGRÁD-nak! Kinézel Géza (Salgótarján): „Libák a kútnál” című fény­képére a zsűri 6 pontot adott NÓGRÁD — 7971. március 18., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom