Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

F A választó» joga — A választás lehetősége (2.) Arcok a szövetkezeiből ü usfllcisztokerületekröl és a uälasztäsi szervekről Kétféle választókerületet különböztetünk meg. Az egyik az országgyűlési választóke­rület, amelynek területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Az egyes tanácsi választókerü­letek területét az illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága je­löli ki. Városok és képviselők A választási törvény alap­ján, át lagosan 30 000 lakos választ egy-egy országgyűlési képviselőt. Azért mondjuk, hogy átlagosan, mert ettől a számtól lehet eltérés le- vagy fölfelé. Ha például egy vá­rosnak 28 000 lakosa van, ak­kor már egy országgyűlési választókerületet képez. De ugyanígy egy országgyűlési képviselőt választ egy olyan város is, amelynek mondjuk 32—33 OtOO lakosa van. A tanácstagok választókerülete A tanácstagok megválasz­tásánál a választókerületek kialakítására irányadó, hogy az illető községnek mennyi lakosa van. Az ezer lelket számláló, vagy ennél kisebb községekben 50 lakosonként, a 10—20 ezer lakosú helységek­ben már 200 lakosonként, és az 50 ezer lakoson felüli vé­káit végeznek. a méhcsaládo­kat évente kétszer kiéül egész­ségügyi vizsgálat alá vetni. Külön rendelkezés szabályoz­za az országhatár menüén 10 kilométeres sávban levő méhé­szetek egészségügyi vizsgálatát, amelyet március elejétől no­vember elejéig kéthavimként kell elvégezni. Ez a rendel­kezés megyénk határmerrti rosokban és a fővárosi ke­rületekben mintegy 700 lako­sonként alakítanak ki egy-egy tanácstagi választókerületet. A közös tanácsú községek la­kosságát a választókerületek kialakítása tekintetében együtt veszik számításba, de a nép­képviselet megfelelő érvénye­sülése érdekében a közös ta­nács valamennyi községében 3—3 választókerületet kell ki­alakítani. Az országos választási elnökség Hogy minél teljesebben ér­vényesüljön a demokratizmus, fontos szerep jut a választá­sok politikai és szervezési elő- Jcészítésében a különféle vá­lasztási szerveknek. Országos hatáskörrel működik ács országos választási elnökség, amelynek tagjait, alkotmányos jogának és a választás jellegének meg­felelően, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának El­nöksége jelöli ki. Az orszá­gos választási elnökség tag­jai esküt tesznek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt és feladatuk, hogy az ország egész terüle­tén őrködjenek a választások törvényessége felett; irányít­sák a helyi választási el­nökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Ugyancsak az or­községeít érinti Honíttxü, Dere­dig. Az egészségügyi vizsgá­latot az illetékes körzeti ál­latorvosok végzik el. A mé­hészek álljanak az állatorvo­sok rendelkezésére saját ér­dekükben. Ugyanis a beteg­séget szenvedett méhcsaládok gyorsan elpusztulnak. Az sem mellékes azonban, hogy azo­kat a méhcsaládokat, ame­lyeket állategészségügyi szem­pontból nem vizsgáltak meg, vándonoüitatan nem szabad. szagos választási elnökség tennivalója, hogy a törvényes előírások figyelembevételével elfogadja és nyilvántartsa az országgyűlési képviselőjelölte­ket, továbbá közhírré tegye a választás országos eredmé­nyét. A választás helyi szervei Valamennyi megyében, vá­rosban, fővárosi kerületben és községben március 8-án vá­lasztási elnökségek alakultak. E helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölték ki. Tagjaik az illetékes ta­nácselnök előtt esküt tesznek. A helyi választási elnöksé­gek tennivalói közé tartozik: őrködnek a helyi választások törvényessége fölött, közzé te­szik az egyes tanácsi válasz­tások összesített eredményét, és szükség esetén pótválasz­tást írnak ki. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben a választá­sok levezetésére választóke­rületi bizottságok alakulnak. Ezek tagjait a Hazafias Nép­front megyei, illetve főváro­si bizottsága jelöli ki. A vá­lasztókerületi bizottságok lát­ják el az országgyűlési kép­viselő választásával kapcsola­tos teendőket. A szavazás napja előtt 10 nappal minden lakóterületen szavazóköröket alakítanak és létrehozzák a szavazatszedő bizottságokat. A szavazatsze­dő bizottságok a választás napján levezetik a szavazást, gondoskodnak a szavazás le­bonyolításának törvényessé­géről, a szükséges feltételek megteremtéséről és megálla­pítják a szavazókörben a választási eredményt. A különféle választási szer­vek tevékenysége nem fejező­dik be a szavazás napjával, mert megbízatásuk a követ­kező választások kiírásáig tart. Tehát, ha időközben va­lahol új képviselőt, vagy tanácstagot kell választani, akkor az ezzel járó tenniva­lókat ugyanezek a választási elnökségek, illetve választóke­rületi bizottságok látják el. H. L. Méhegészségügyi vizsgálatokat végeznek 'Az áltategészségügyS szerveik méhegészségügyi vizsgálato­A Nemzeti Színház 1915. január 28-án, fél éves szünet titán, mégis megkezdte cson­ka évadát. Az igazgatóság gyér bevé­telre számított. De másképp történt. Igaz, inkább a barát­ságtalan történelmi éghajlat verte be a közönséget a szín­házba. A viszontagságoktól elzsibbadt emberek kissé meg akarták mozgatni szellemi tagjaikat. Persze, főleg a könnyű üdülést keresték. De Tóth Imrét dicséri, hogy a Nemzeti a háborús időkben sem számította le műsorát a gond- és gondolattalan nép­szórakoztatás szintjére. Beyer Gizit, Nemzeti Szín­ház-i tagságának első két évé- vés érdemes szerepben. Tóth Imre már pályája végén tar­tott, fáradt volt, kedve-sze- gett, semmiképp se elég ru­galmas a kockázatok vállalá­sához. Másrészt óvakodott attól, hogy pártfogolnának, Ligeti Juliskának saját föl­fedezői buzgalmával termelje ki a konkurenciát. Hevesi Sándort pedig a pedagógiai óvatosság jellemezte. S nem te ok nélkül. Beyer kisasz- szony izgága tehetségét, gon­dolta, még rá kell nevelni az elemző szerepformálásra, be kell törni az együttes munká­ba! Bajor Gizi később derűvel emlegette, hogy Hevesi a pró­bákon megkínozta őt: egy-egy szövegrészt a sírva fakadásig újra és újra megismételtetve. A lelkes törődés gondját Csathó Kálmán vette át Sztrakoniczky Károlytól. A színház vezérkarában legin­kább ő szorgalmazta, hogy Beyer Gizi méltó feladatokat kapjon. Hősnőnk részben neki kö­szönhette fontosabb szerepeit, Gárdonyi Géza: Annuska, Csiky Gergely: A nagymama, és Hauptmann: Grampton mester című színműveiben. Annuska. Friss színek egy romantikus darab rózsakoszo­rújába fonva. Néhány nyers levél, amint kikandikál az érintésre is lepergő szirmok közül. Majd Tóth Imre félve kiejtett dicsérete: „Ezt nem csinálta jobban Ligeti Juliska sem!” A nagymama. Három éve, a főiskolán Keresztúri Kati­cát játszotta. Akkor szólalt meg először a színpadon. Most Márta főszerepét örökli át Csillag TeréztőL A rendező csodálkozik, hogy mennyi já­tékötlete van! Igaz, nem mind illenek egymáshoz. De még rutinos színésztársainak is adni kell az ötleteket; tőle elvenni. Színi Gyula pedig így ír: „Bayor Gizi finom, törékeny alakja egyre na­gyobb biztonsággal és sikerrel helyezkedik el a színház já­tékrendjében, fejlődő és nö­vekvő sikereit szívesen tart­juk számon...” Mert ekkor már a „Bayor"- név szerepel a színpadon. A név magyarrá idomítását Bá­lint Lajos dramaturgtitkár végzi el: y-nal a szó közepén. Ez az arisztokratikus „y” kopik később a használatban közönséges „j”-vé — s lesz Beyer Gizellából Bajor Gizi. A Grampton mester című drámában már kevésbé talál­ja jól magát. Gertrud, Gramp­ton lányának bakfisszerepét ideges kacagásokkal próbálja „modernné” tenni. Nevetésé­nek azonban rossz akusztiká­ja van. Esténkint ugyanis, levetvén színpadi ruháját, gyászba öl­tözik. A családot 1917. télutóján nagy veszteség érte. Mariska férje, Ábray Zol­tán tanácsos úr, akinek jel­lemzőére nem sajnáltuk a sötét színeket, élemedett ko­rában lelkes hegymászó lett. A turisztika állítólag használ az epebajnak. Emellett jó erőnlétet biztosít. A fázékony és gyönge asszony pedig megadóan követi férje szö­ges cipőit. Mindaddig, amíg egy téli kiránduláson fölfá­zik, s a már lappangó, tuber­kolózis megtámadja a veséjét. Kórházba kell szállítani. A család naponta meglátogatja, s ha Zoltánt is a betegágynál találják, átnéznek rajta. Gizi első színpadi sikereiről beszél nővérének, aki régen, az Er- zsébet-körúti gyermekszín­4 NÓGRÁD — 1971. március 18., csütörtök Az állattenyésztő próbáljuk kihasználni szerény Szabó Zottán még egészen fiatal ember és állattenyészrtó- je a litkei termelőszövetke­zetnek. — Tulajdoniképpen vegyész­nek készültem. Középiskolai igazgatóm Étkei Lajos bácsi Jküdött” mezőgazdasági pá­lyáira. — Így kezdte vallomá­sát a fiatal agrármérnök. — Gödöllőin aztán magam is rá­jöttem. igaza volt Lajos bá­csinak ... Megszerettem a munkáit és bizony alaposan meggondolnám, hogy otthagy­jam-e a helyemet... Szabó Zoltán ipo’.ytamnóci fiataiemlber és a szomszédos litkei termelőszövetkezettel kötött társadalmi szerződést. Ahogy mondta, jó fogást csi­nált. Az ösztöndíjjal lényege­sen könnyebben ment a tanu­lás az egyetemen, s most fa­lujához közel dolgozik. Több mint két esztendeje irányítja a szövetkezet állattenyésztését. — Igaz; hogy Zoli jóval fia­talelbb. mint átok az embe­reik. akik az állattenyésztés­ben dolgoznak. Mégsdncg kö­zöttük nézeteltérés. Ennek az a magyarázata, hogy érti a munkáját és mélységesen tisz­teli az idősebbeket — véle­kedett róla Nagy Ferenc, a fő- agronómus. Sok mindenről szó esett ezen a találkozóm. Többek kö­zött arról • is, hogy osztálytár­sai közül sokan, más pályán helyezkedtek el. Agrármérnö­ki diplomájuk nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban maradjanak. — Ügy gondolom, legjoibb, ha őszintén elmondom, amit érzek. A mi munkakörülmé­nyeink rosszabbak, mint az iparban dolgozóké, — magya­rázta a főállattenyésztő. — Nem csupán arra gondolok, hogy falun élünk. Litkón ki- alákult egy fiatal, lelkes ag- rárérteiimisógL csoport és meg­lehetőségeinket. Ez azonban még nem változtat a lénye­gen. Azon, hogy tulajdonkép­pen nincs meghatározott mun­kaidő, reggeltől estig, esőben és sárban menni kell... Szalbó Zoltán egyik legna­gyobb problémája, hogy nincs lakása. Feleségével Ipolytomó- con lakik a szüleinél. A tá­volság mindössze 4 kilométer. De kora hajnalban útra kell kelnie, ha ott akar lenni a munkáéi osztásnál. Este. ami­kor az állatgondozók befeje­zik munkájukat, megint csak ott a helye. Ö maga nem akar lemondani sem az egyikről, sem a másikról. Azt mondta, az otthon berendezésére már gyűjtik a pénzt. Most már csak azt várja, hogy a szövet­kezet vezetői minél előbb tel­jesítsék kérését, megkapja az új lakást. Szenográdi Ferenc A gyermekkori mérgezések megelőzéséről A GYERMEKKORI MÉR­GEZÉSEK száma sajnálatos módon évről évre növekszik. Az orvostudomány fejlődésé­vel sok, azelőtt igen súlyos­nak számító megbetegedés jelentősége csökkent, ugyan­akkor a mérgezések, különö­sen a gyógyszermérgezések szaporodnak. A mérgezés di­agnózisa mindig sürgős, de gyermekkorban különösen, a gyermekkorra vonatkozó élet­tani sajátosságok miatti. A gyermekkori mérgezések oka túlnyomó többségben gondatlanság, ezért mindent meg kell tennünk elhárítá­sára. A megelőzés nemcsak egészségügyi feladat, hanem társadalmi is. Nem élég, ha csak meghallgatjuk a felvi­lágosító előadásokat, elolvas­suk a cikkeket, ha nem tárol­juk biztos, a gyermek számá­ra elérhetetlen helyen amér- giezést okozó anyagokat. A sürgősen kórházba szállított mérgezett gyermek ellátásá­hoz mozgósítják a nővéreket, orvosokat, sokszor a labora­tórium személyzetét, a gyógy­házbasn a játékmaskaráit varr­ta. Ezenkívül két emléke marad róla. A homlok. Meg a kéz a paplanon. A homlo­kán levő foltocska sehogy- sem akar elmúlni, folyton nagyobb lesz, szemmel látha­tóan növekszik; az ujjai meg egyre vékonyodnak, majd egy halvány kézlegyintésnél a jegygyűrű is lecsúszik róla, végiggurul a szőnyegen, neki­koccan a falnak és pengve megáll. Aztán egy reggel üresen ta­lálták az ágyát. Két év alatt ez már a har­madik haláleset a fiatal szí­nésznő életében. De a három közül Mariska elvesztése volt a legfájdalmasabb. „A szobámban van egy éj­jeli szekrény — írta a vőle­gényének —, annak a felső ré­sze üveges szekrényke. Ide beállítottam a mi kis Mari­sunkat. Onnan mosolyog rám. Erre én minden este vele vagyok, mesélek neki, s a végén úgy elkeseredek, hogy azt Neked nem írhatom meg...” És másutt; „Te Du­ci, én minden este álmodom szegény kis testvéremről. De úgy örülök neki, reggel sze­retnék még tovább álmodni róla. Haragszok, ha felébre­dek. ..” Az évad végére aztán Gizi is aggasztóan lesoványodott. Testsúlya ötvenhat kiló volt. Ekkor Ambrus Zoltán, a Nemzeti újjonan kinevezett igazgatója rábeszélte, hogy utazzék a Tátrába, hízzon meg, pihenje ki magát. Hiszen szeptembertől nagy feladato­kat szán neki. Gizi a kéthónapos „kondi- ciójavító kúrára” a szüleit is magával vitte. Most már ő volt a család- fenntartó. (Folytatjuk) szénásat, a veneüáto szolgálta­tóit sitb. és mégis esetenként a legodaad óbb munkáival, a leg­hatékonyabb gyógyszerek al­kalmazáséival sem tudják a küzdelmet eredményesen meg­vívni. A gyermekkori mérge­zések éllen csak úgy tudunk küzdeni, ha megszüntetjük a betegség létrejöttéhez hozzá­járuló körülményeket. A MÉRGEZÉSEK LEG­GYAKORIBB oka a gyógy- szermérgezés. A túladagolás akkor fordulhat elő, ha fel­nőtt részére felírt gyógyszert a szülő a gyermekinek ugyan­olyan mennyiségben adja, nem tudva, hogy így mérge­zést okoz. Mindig csak orvos által felírt gyógyszert adjunk, az előírásnak megfelelően, mert csak az így adott szerek nem jelenítenek veszélyt. Gon­datlanságból előfordul, hogy a szülő más gyógyszert ad be, mint amit a gyermek betegsé­ge indokolttá tesz és amit az orvos felírt. Ez elkerülhető, ha mindig gondosan megnéz­zük a beadandó gyógyszert, amit eredeti csomagolásában tároljunk. Fioláiból kiesett, fiókokból előkotort gyógy­szert soha ne adjunk és mi se vegyünk be. A gyermek kíváncsiságát és szabad mozgását nem helyes megakadályozná, de szellemi fejlődése érdekében jó irány­ba kell terelni. Ahogy nem adunk a kezébe kést, villát, ollót, ugyanúgy meg kell akadályoznunk, hogy gyógy­szer, fertőtlenítő . oldat, per­metező szer stb. közelébe jus­son. Meg kell tainítaini a gyermeket, hogy a szabadon hagyott gyógyszert megkóstól- nd nem szabad, de leghelye­sebb a gyógyszer gondos el­zárásával védekeznünk. A BETEG KEZÉBE KE­RÜLŐ gyógyszerek szőnie kü­lönböző, csomagolása tetsze­tős. A gyermekkori mérgezé­seket általában azok a gyógy­szerek okozzák, amelyek szí­nesek, mert ezek felkeltik a gyermekek kíváncsiságát. Az Istopyrin például aiig okoz mérgezést, mert nagy, fehér tabletta és nem drazsdroaott. A gyermekek kíváncsiságát nem csökkenthetjük, ezért a gyógyszert jól bezárt helyen kell tartani. Nem megfelelő a szekrény teteje, mert a talá­lékony gyermek székről vagy asztalról könnyen elérheti. Az otthoni házi patika készletét a minimálisra kell csökkenteni, ami a tárolási gondokat meg­könnyíti és egyben csökkenti a mérgezés veszélyét is. Ta­nácsos a fel nem használt gyógyszereket — amik már úgyis lejártak — megsemmi­síteni. A háztartási szerek is okoz­hatnak mérgezéseket, mélye­ket úgy kerülhetünk el, ha a szereket saját csomagolásuk­ban tároljuk, jól elkülönítve az élelmiszerektől és gondo­sam elzárjuk. A mérgezés le­hetőségének kedvez a rendet­len lakás is. Szénmonoxid-méngezést okozhat a tűzhelyek hibája. A rosszul szellőző kályha miatt a kicsapó láng füstmérgezést okoz. A mérgezés elkerülése végett kisgyermeket ne hagy­junk egyedül, őrizetlenül ott­hon. A permetezőszer-mérgiezé- sek megelőzése érdekében olyan, tárolóhelyet kell bizto­sítani, hogy a gyermek ne juthasson e szerek közelébe. Mint ismeretes, a nikotin kü­lönösen veszélyes, mert a bő­rön ét is felszívódik és ha­lálos mérgezésit okozhat. Ne adjunk frissen penmeiteaettit gyümölcsöt gyermekünknek! AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK megelőzése is igen fontos. A gamibamérgezéseket elkerül­hetjük, ha kereskedelemben gondosan eMenőrzött gombát fogyasztunk. A tejtermékeket fokozott gonddal kezeljük. A gyermekek kedvelik a tej- szánt, a fagylaltot, amit min­dig megfelelő, alacsony hő­mérsékleten kell tárolni és a legkisebb elváltozás esetén felhasználását meg kél tilta­ni. Az alkohol gyermekekre különösen veszélyes méreg, a legkisebb mennyiségben sem szabad adni. A hevély mérge­zésen tűi az alkohol kórosan befolyásolja a gyermek szelle­mi fejlődését. A gyermekkori alkoholizmus elleni küzdelem azért fontos, mert áltata haté­konyan küzdhetünk a felnőt­tek alkoholizmusa ellen is. Dr. Géczy Imre Gondoskodnak az öregekről A kálid! Üj Tavasz Termelőszö­vetkezet vezetősége rendszeresen segíti az idős, munkaképtelen tagokat. A természetbeni jutta­tások, a segélyek mellett határo­zatot hoztak az öregek nyugdijá­nak és járadékának kiegészítésé­re. Korábban 10 forintot kapott kiegészítésképpen minden idős tag, most pedig w) forintra nö­velték a havi hozzájárulás mér­tékét. Az idős tsz-tagok meg­nyugvással vették tudomásul azt is, hogy amennyiben a szövetke­zet anyagi helyzete megengedi, a hozzájárulás mértékét tovább emelik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom