Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

Eredményes St esztendő Áz építkező rétsági járás Építkezés saját erőből A Favorit Cipőipari Ktsz Nagyorosziban létesített üzemet. Az itt dolgozók keze alól sok ezer pár jó minőségű papucs ke­rül az üzletekbe A rétsági járás fejlődésé­ben talán legszembetűnőbb a megye- és országszerte oly Berkenyén működik a Budapesti Paszomány- és Zsin őráru gyár üzeme, ahol főként asszonyok találtak munkát A rétsági járás Nógrád megye legtávolab­bi része. Közelebb esik Budapesthez, mint Salgótarjánhoz. Kedvező sajátosságai, a fő­városhoz való közelsége, a járást átszelő nemzetközi főútvonal, a Duna.kanyarhoz való tartozása, változatos természeti szépségei ide­genforgalmi szempontból is jelentős községei jó alapot teremtettek ahhoz a szinte ugrás­szerű fejlődéshez, amely a rétsági járás el­múlt öt évét jellemezte. A harmadik ötéves tervet alapvető célki­tűzéseiben teljesítette, sőt túlteljesítette a járás. Ez egyben megteremti a negyedik öt­éves terv lehetőségeit, kedvező indítást je­lentve a további évekre. Tn/nn/il^ iirnmrth hetést, Jó kereseti lehetőséget még csak mezőgazdasági ja­íeiepuio üzemen nyújt,anak. üjabb és újabb résként emlegetett terület fejlődőképes üzemek, gyár- egyik sajátosságát ma már az öl évvel ezelőtt, a rétsági egységek találtak „otthont” ipari üzemek jelentik. A leg- jórásban a legnagyobb fela- a rétsági járásban. Ha akad- jellemzőbb adat erre talán, datot a munkahelyek megte- tak aggodalmaskodók, akik a hogy milliókban mérhető Bánkon elkészült az új strandfürdő öltözője, amely a fürdőzők kényelmét szolgálja remtése Jelentette. Ipari öze- mezőgazdaságot féltett**: ■ meket létrehívni ezen a te- nagyszabású iparosítástól, rületen, amelyek meghatároz- azokra az élet alaposan ró- zák a jövőt, és biztos megél- cáfolt. A korábbi években 80 kát emlegetett építőipari kapacitás fejlődése. Nógrád megyében egyedülállóan, az elmúlt ötéves tervben több mint négyszeresére növekedett és elérte a kilencvenmillió fo­rintot. Egy jellemző adat. Az építőiparnál foglalkoztatottak száma négy év alatt, közel há­romszorosára emelkedett. Ezt a nagyarányú fejlődést a segéd- és melléküzemági tevékenység tette lehetővé a termelőszövetkezetekben. Az eredmények itt is kézzel fog­hatók, világosan lemérhetők, — egyértelműen bizonyítják a IX pártkongresszus agrár- politikai döntésének, a megyei és járási pártbizottság hatá­rozatainak helyességét, meg­alapozottságát A mezőgazda­ság elmúlt öt évét — az ipar­hoz hasonlóan — a terme­lés fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételeinek további javulása jellemezte. A mezőgazdaságban dolgozók át­lagjövedelme emelkedett, szé­les körűvé vált a kemizálás, a termelőszövetkezetek szakem­ber-ellátottsága kedvezően változott. A gazdasági ered­mények javulását segítette a rétsági járásban a bogyós gyütnölräölk telepítése. A megyei és az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett itt a közös gazda­ságok termelési értéke. Míg 1966-ban 135 millió forintot tett ki, 1970-ban már 252 mil­lió forintot. A járás termelő- szövetkezeteiben a beruházá­sok összege meghaladja a 200 milliót. Mindenekelőtt a szarvasmarha-férőhelyek bő­vítésére és a géppark fejlesz­tésére fordították ezt az Össze­get. Egy jellemző adat: öt év alatt szinte ugrásszerű válto­zás történt a segéd- és mel­léküzemági tevékenységben. A közös gazdaságok kitűnően felismerték a benne rejlő le­hetőségeket, s ez szinte egye­dülálló eredményeket hozott. A nógrádsápi Május 1. Termelőszövetkezetben eredménye­sen dolgoznak a melléküzemágak, — köztük a könyvköté­szet. Százhúszan tevékenykednek a kötészetben olyan meg­rendelők kívánságait kielégíteni, mint a Corvina Kiadó, a Kossuth Nyomda, a Képzőművészeti Alap Kiadója. azoknak az áruknak az érté­ke, amelyek a járás üzemei­ből kerülnek ki. Rövid né­hány év alatt tizenhárom üzem nyitotta meg kapuit, adott munkalehetőséget a _ fiérfiataaüt és ami még ennél HatSZdZ lakÚS is fontosabb, a falusi asszo­nyoknak, lányoknak. A harmadik ötéves tervben az ipari beruházások nagysá­ga meghaladta az ötven­milliót, a termelési érték 1966-hoz viszonyítva megdup­lázódott. Az átlagbérek hu­szonnégy százalékkal nőttek és jelenleg elérik a kétezer­kétszáz forintot Hátságon 1970-ben látott munkához a Fém- és Vastö­megcikk Ktsz, megkezdődött a szivattyúgyár építése. Ter­melni kezdett a Glóbus Nyomda, Diősjenőn a VILL- TESZ Ktsz, Nagyorosziban a Favorit papucskészítő üzem, Berkenyén a paszományáru- gyár, Romhányban a híradás- technikai anyagok gyára, Al- sópetényben pedig az UNI- TAS fonalfeldolgozó üzem adott munkát, elsősorban asz- szonyoknak. Az ipartelepítés még nem fejeződött be, to­vábbi milliókat költenek egy­részt az építkezésekre, más­részt a bővítésre, korszerűsí­tésre. A la&osmag (SefkOrűlmé- nyeinek változását, alakulását mutatja, hogy a harmadik öt­éves tervben hatszáz új la­kás épült a rétsági járásban. A nagyközségi rangot kapott já­rási székhely, Rétság nagy lé­pést tett a városiasodás felé. Emeletes lakóházai, épülő, szépülő középületei mind a fejlődést reprezentálják. Bánk, amely lassan orszá­gos hírű idegenforgalmi hely­lyé alakul, külön vonzerőt je­lent a járásban. Szép fekvése, tava, egyformán beruházáso­kat sürgetett, amelyek meg is valósultak. Egymás után épültek a hétvégi házak, ven­déglőt nyitottak, strandépüle­tet, öltözőket építettek. Ha­sonlóan nagy jövő előtt áll Diósjenő, amely ugyancsak vonzza az ide látogatókat. A művelődéspolitikát meg­határozza a járás nemzetisé­gi jellege. Rétságon nyolc, Szendehelyen négy, Nógrádon kettő, Kétbodonyban és Hor- pácson egy-egy általános is­kolai tanterem épült, a szen­dehelyi iskolában nemzetisé­gi nyelven is oktatják az if­jabb nemzedéket. Megterem­tették a lehetőségét annak, hogy Nógrádon szlovákul, Ber­kenyén és Szendehelyen né­metül tanuljanak a gyerekek. Diősjenőn már megépült a művelődési ház, Rétságon több milliós beruházással el­kezdődött a munka, új klub­könyvtárak segítik a közmű­velődést. Az orvosi körzetek száma az elmúlt években ket­tővel emelkedett, Romhány­ban és Nézsán fogorvosi ren­delő segíti a gyógyászati mun­kát. Az idős emberekről két öregek napközi otthonában gondoskodnak —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Meghatározott JOVO Az 1966-os pártértekezlet célkitűzése, a harmadik öt­éves terv megvalósult. Több mint háromszázmillió forintot fordítottak a fejlesztésre, ez kellő alapot jelent a most in­duló negyedik ötéves tervhez. Tovább fejlődik, iparosodik a rétsági járás, a szolgáltatások színvonala növekszik, ami egyik alapvető célja a járás vezetőinek. A lehetőségek adottak, a feladatok megvalósítása pedig minden bizonnyal találkozik a járás valamennyi becsületes emberének törekvésével. A tolmácsi Erdőkémiagyár- ban három és fél millió fo­rintot igényel a technológia korszerűsítése. Tovább foly­tatják Romhánynak és kör­zetének összehangolt ipar- fejlesztését, a cserépkályha- gyár a következő években tel­jesen újjá alalkiuL Az iparosítás szinte telje­sen megváltoztatta a járás életét. A foglalkoztatási gon­dok enyhítése mellett, javult a lakosság életszínvonala, amit az épülő, szépülő fal­vak, a nagy ablakos új házak, a boltok forgalmának emelke­dése mutatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom