Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
As SXKP XXIV. komgrvmxuMi Beszédes adatok Elképzelések a szécsényi múzeumról 2. A /ólét alapja 1966—70. között a 8. ötéves terviben a nemzeti jövedelem évenlkérrti .növekedésének dinamikáját a következő számok: jelzik: 1966 207 milliárd rubel, 1967 225,5 milliárd, 1968 343 milliárd, 1969 257 milliard, 1970 275 milliárd. A nemzeti jövedelem 56 százalékát az ipar, 20 százalékát a mezőgazdaság, 9 százalékát 0e építőipar adja. A most befejeződött ötéves tervben megváltozott a nemzeti jövedelem felosztása, átalakult a lóét legfontosabb alap, a fogyasztási és a felhalmozási alap aránya, mégpedig a dolgozók közvetlen, igényednek kielégítését szolgáld kiadásiak javára. A nemzeti jövedelem 75 százalékát a fogyasztás kielégítésére, 25 százalékát pedig felhalmozásra fordítják: ez utóbbi az újratermelés bővítésének fő forrása. 2. fr oulaUioztatoilsaa Öt esztendő alatt a munkások és az alkalmazót lak szánta évente emelkedett. 1970 végére a szovjet népgazdaságban 90 millió ember dolgozott fi965-ben 76,9 millió). Több mint 13 millióval növekedett tehát öt óv alatt a munkahelyek száma. Ezek közöl csaknem 5 millió munkahelyre fiatal szakmunkások kerültek. 1966—70 között 7 millió 80 ezer főiskolát vagy szak- Joöaépáskölát végzett fiatal helyezkedett él képzettségének megfelelő munkahelyen. 3. Mi van a borítékban? Sas SZKP XXIII. lsbBStesz. szusan elfogadott irányelvek tómonidták, hogy emelni kell a munkabéreket. Az alacsony és a közepes fizetési kategóriákban a hanti áiüagkerieset az ötéves terv inógy esztendeje alatt — 1986-itól 69-ig — csaknem 22 százalékkal lett magasabb. Felemelték az adózás a fel nem eső fizetéseik határát: 40 —45 rubel helyett általában havi 60 rubeles (ikb. 780 forintos), bizonyt« ágazatokban havi 70 rubles <M>- 910 forintos) bérminimumot szabtak meg. 1968-ham átlagosán 16 százalékkal növelték a gép-, és fém djeíida ligozió iparban dolgozók bérét. 1969-ben jelentősen emelkedett a fizetés az építő- és az építőanyag-iparban, valamint az üveg- és porcelán- gyártásiban. Az építőiparban és a javító-szerelő ágazatban például átlag 25 százalékkal. Ez utóbbi intézkedések 9 millió embert érintettek. A kongresszusi irányelvek az ötéves tervidőszakra a bérek legalább 20 százalékos növelését tűzték ki célul. Valójában ez idő alatt 26 százalékkal emelkedtek a bérék és 1970-ben a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete az 1965. évi 95,6 rubelről (ikb. 1250 forintról) 122 rubelre (kb. 1600 forintra) növekedett. Hozzá kell tennünk, hogy a Távol-Keleten, Szibériában, a Szovjetunió európai részérték észaiki körzeteiben dolgozó munkások és alkalmazottak munkabérét jelentősen emelik a klímaviszonyok miatt folyósított és megemelt pótlékok. 4. .... és a borítékon kívül? A iásrsadáfimi fogyasztási alapokat az állami költségvetésből. a szakszervezetek, a kolhozok és a fogyasztási szövetkezetek eszközeiből képezik, ezekből fedezik a SzwvJáték a tudásért Hírt adtunk máir ártól, hogy lezajlott az Ifjú egészségőr tettre kész című megyei verseny. Most mégis visszatérünk a versenyre, s ennek az az oka. hogy a megyei döntő az egész megye valamennyi általános iskolás diákját megmozgató, új, hasznos ismereteikkel gazdagító vetélkedősorozat végére tett pontot. Nagyszerű példa volt a verseny arra is, hogy tanulná játékos formában, változatos keretek között lehet talán a leghatékonyabban. A kis asztalok köré ültetett csapatok tagjai tökéletes pontosságú vá. laszokat adtak a kérdésékre. Hányfajta csoportja van az emberi test szövetének? Hány szakaszra oszlik az ember élete? Melyek a fej, a törzs és a végtagok részei? Mikor pihen az idegrendszer? Mi okozza az ásítást? S bár szinte záporoztak a kérdések, a verseny hangulata mégis távol állt mindenféle vizsgadrukktól. Játék volt az a javából, agyat tornáztató, szellemet frissítő, tájékozottságot nyújtó játék. Mint minden játékban, itt is csak azok a gyerekek boldogultak, akik az alapos felkészülés mellett teJesnényesék. találékonyak is voltak. Ezeket a tulajdonságokat — és a fogalmazási készséget is — kérte számon a versenynek az a része, melyben a gyerekeknek filmszöveget kellett ímiiok. Levetítették a Hurrá, itófca című színes filmet, de a szereplők hangtalanul tátcurtaík, a mondanivalót a versenyzőknek kellett megfogalimazmok. ötletes, ügyes szövegek szülét, tefc a gyerókék tollából. Az ifjú egészségőmek ügyes kezekre is szüksége van. ezt biztosították az elsősegély- nyújtó feladatok. Gyakorlott kezeikkel bontották ki a gyerekek a pólyát, kötést, s pillanatok leforgása alatt szakszerű kötésekkel látták el a képzeletbeli sérüléseket. Az ő tudásuknak, gyakorlatuknak jó hasznát vehetik majd akár táborozáskor, akár kiránduláskor; s minden olyan alkalommal, amikor a saját maguk segítségére vannak utalva. Ezekből a versenyekből 'nyertesen kerültek ki azok az általános iskolás gyerekek is, akik felsőbb szintű döntőn nem vehettek részt. — sz — A munkások bére A termelés növekedésével, valaminít a nyereséges gazdálkodás fejlődésével egyidőben növekedett a dolgozók átlag- keresete, bérszínvonala a tanácsi héüyiiparban is. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál négy év alatt 21 425 forintról 24 626 forintra növekedett a vállalati bérszínvonal. Az egy munkásra jutó évi bér pedig 20 865 forintról 6 NÓGRÁD ~ MIX. nőtt a legjobban 24 546 forintra emelkedett. A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál 2500, A RIOLEX Építőipari Vállalatnál 4700, az Ipoly-bútorgyárbam 2500, a Patyolat Vállalatnál ugyancsak 2500 forinttal nőtt a vállalati bérszínvonal 1970-ben 1967-hez képest. Ezen beliül mindenütt a munkásak átlagkeresete emelkedett a legjobban. március IX, szerda jettmSŐban a foulturáBSe és a szociális kiadásokat. A társadalmai fogyasztási alapok öt év alatt 42 milliárd- róüi 63 milliárd rubelre nőve. kerítek. Ezekből egy-egy szovjet állampolgárra havi átlagban 22 rubel (kb. 290 forint), egy-egy háromtagú családnak pedig 66 rubel (kb. 860 forint) jut. A fogyasztási alapoknak csaknem egyharrnadát a felnövekvő nemzedék nevelésére ég oktatására költik. A szov. jet általános iskolákban etek terhére 49 millió gyermek, a szakmunkásképző iskolákban több mint 2 millió, a technikumokban és a felsőfokú oktatási intézményekben 9 millió fiatal tanul. Az egészségügyi és a sport- létesítményeik fenntartására az ötéves terv utolsó észtén dejéban 9,2 milliárd rubelt költöttek. Az egészségügyi intézményekben 4,5 millió ember dolgozik, vagyis annyi, mint ahány lakosa van például Finnországnak, vagy Norvégiának. A Szovjetunióiban 41 millió ember kap öregségi nyugdíjat. Ennek összege 1970-ben ösz- szesen több mint 16 milliárd rubelt tett ki, vagyis csaknem 5,5 milliiárddal többet, mint i965-ben 1970-ben több mint 773 millió rubelt költöttek a dolgozók és gyermekeik szanatóriumi ellátására és üdültetésére. Egy év alatt -több mint 8 millió ember kapott ingyenes, vagy kedvezményes beutalót szanatóriumokba, üdülőikbe, diák- és turista táborokba. Ezenkívül 7 millió iskolás pihent úttörőtáborokban. A közgazdászok számításai szerint a szovjet lakosság átlagos szükségleteinek 28 százalékát a társadalmi fogyasztása alapokból fedezik, vagyis a munkabéren kívül biztosítDöntő többségük tizikai munkás A tanácsi heäyöpari vállalatoknál egyre több dolgozó nyeri el jó munkájával, a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet 1967-ben még csak 72- en kapták meg ezt a kitüntetést, — jórészt szocialista brigádvezetőfc és brigéditagok. A következendő esztendőben már 78-nak adományozta ezt az elismerést a kollektíva, 1969-ben 205, az elmúlt évben pedig 173 dolgozót tartották érdemesnek dolgozótársaik e kitüntetés viselésére. Érdekességként említjük, hogy a kitüntetettek döntő többsége fizikai, 1968 kiivéte- lóvél pedig csaknem 50 százalékuk nőd dolgozó. A szécsényi Forgácta-kas- télyt a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet múzeumi célokra kapta meg a megyei 'tanács vb-határozata alapján. Az épület felújítási munkálatai folynak. Dr. Molnár Pállal, a múzeumi szervezet igazgatójával a tervekről, elképzelésekről beszélgetünk. Mint ismeretes, a kastély a XVIII. században épült barokk épület. Szécsény már a XV. században város, s mint török -kori végvár is szerepet játszott. Jelentős történelmi események színtere volt a Rákóczi-szabadságharc időszakában, de később a reformkorban és az 1848—49-es szabadságharcban — Pulszky Ferenc révén — a megye újkori történetében is. Szécsény egyébként kiinduló pontjává válhat a nógrádi feudális kori emlékek (várak, emlékhelyek, stb.) megtekintését szolgáló idegenforgalomnak is. — Milyen elképzelésekről szólhatunk a leendő szécsényi múzeum profilját illetően? — Salgótarján és Balassagyarmat után Szécsény lenne a megyei múzeumi szervezet harmadik központja — tájékoztat dr. Molnár Pál. — Itt kapna otthont a megye mező- gazdasági fejlődését bemutató állandó kiállítás. Ennek alapját a Mezőgazdasági Múzeum által berendezett szobákra tervezett anyag képezné. Ezt bővítenénk a későbbiekben, agrártörténeti vonatkozásban. Országosan is jelentős lenne, ha a mezőgazdasági termelő- eszközök fejlődését a legrégibb időktől napjainkig össze tudnánk gyűjteni, és ki tudnánk állítani. E gyűjtés során, természetesen, a felszabadulás utáni időszakot, és benne a termelőszövetkezeti mozgalmat is árintenénk. E tárgyi emlékeket magába foglaló kiállítás mellett kitekintést adna a mezőgazdasági termelés fejlődését bemutató dokumentumkiállítás. A mezőgazdasági kiállítást egészítené ki a megye állat- és növényvilágát ismertető természetrajzi tárlat, amelyet esetleg a halászat, a vadászat fejlődését bemutató kiállítással lehetne élénkíteni. A szécsényi múzeum válhatna a továbbiakban az ipolytarnőci ősleletek múzeumba bevihető, illetve azok létrejöttét érzékeltető, magyarázó kiállítás központjává is. — A mezőgazdasági témakörön túlmenően, milyen anyag kapna még helyet a múzeumban? — A megye feudális és részben dualizmus kori történeti anyagát is itt mutatnánk be. Lényegében a feudális kor legnagyobb osztályának, a jobbágyság helyzetének és történetének megismertetésére törekszünk. Szinte kiegészítené ezt a megye feudális • kori anyaga, — A régészet jelenleg Balassagyarmaton — önállóan, nem kapcsolva a történelemhez, mint fő tudományhoz — tevékenykedik. Mi lenne ennek a sorsa a szécsényi múzeum megnyitásával? A régészetet is átvinnénk Szécsénybe, és segédtudomány jellegének megfelelően foglalkozna a történelmi emlékek kutatásával. Szécsényben állandó kiállítást kellene rendezni a pilinyi -kultúra gazdag anyagából, továbbá avar- kori, honfoglalás kori, régészeti emlékeiből. — A profillal kapcsolatosan ismertetett váz természetesen a munka során bővül, illetve szűkül. Mit hallhatnánk erről? — Az anyag megszerzése, felkutatása szab nyilvánvalóan határt. A vázolt kép hosszú időre, évtizedekre határozza meg a múzeum tudományos és gyűjtőmunkáját. Sem anyagi lehetőség, sem tudományos kapacitás nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy erőltetett ütemet diktáljunk. Egyébként az épület teljes átadásának időpontjában, 1973-ban kerülne sor a régész- és a restaiurátormü- hely telgözóinalk Szécsénybe helyezésére is. E berendezkedés után valószínűleg 1974- ben válna szükségessé egy agrártörténész munkába állítása. Induláskor a következőkre lehet számítani: a Mezőgazda- sági Múzeum által rendelkezésre bocsátott két, illetve három terem mezőgazdasági anyagára, ezt egészítené ki a mezőgazdasági termelőeszközök fejlődését bemutató megyei anyag. A Nemzeti Múzeumtól, illetve a Múzeumi Főigazgatóságon keresztül legalább két teremben állandó kiállítást kell megnyitni, középkori fegyver- és emlékanyagból. A megyei történelmi anyagból egy, vagy két terem berendezése lehetséges. A megye régészeti emlékei további két terem berendezését teszik lehetővé. Szécsényben helyeznénk el még idős Szabó István, szoborgyűjteményét, s ide kerülne a szécsényi pedagógiatörténeti anyag, esetleg az etesi falumúzeum anyaga is. Ez az indulási anyag, véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a múzeum első időszakában is kielégítőt nyújtson a látogatóknak, ugyanakkor már az alapjait is lerakjuk a későbbi profilnak. T. E. Útjavítás — saját erőből Aü Egri Közűfa Igazgatóság Nógrád megyei kirendeltsége, ültetve a nagykanúsítoifct Salgótarjáni Közúti Igazgatóság a miúit évben saját erejéből, technikai feákészSlltsiégéraak megfelelően igyeltoezett hozzájárulná megyénk eléggé mostoha útviszonyainak megjavításához. A rendelkezésére álló gépkapacitással és emberi munkaerőivel 27 millió forintot költöttek e célra. A síkosság ©Remii védekezés és a hóelta- karítási mumlkálaitok 6 málMő forintba kerültek. Az úttartozékok fenntartására és fásítására 2 és fél millióit, míg a hídfenntartásokra 1 millió forintot áldoztak. Ezek a milliók a többi között azt jetentilk, hogy aszfalt- szőnyegből 9000, bitumenes felületi kezelésből (pontailianá- tások) 340 ezer, iitaitott úthen- gerlésiből 120 ezer, útburkolat szélesítéséből pedig 57 ezer négyzetméterre futotta a vállalat saját erejéből. Úttörőkrónikások 1 Az úttörőmozgalom megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére a NÖGRÁD Szerkesztősége és a Magyar Űttörők Szövetségének Nógrád megyei Elnöksége tíz részből álló játékot hirdetett a pajtások részére. A feladatok hetenként jelennek meg. Ft GYE LEM! FIGYELEM! Pajtások! A feladatokat vágjátok ki, és ragasszátok be őrsi naplótokba. Mellette helyezzétek el a válaszokat is. Így valamennyi őrs részt vehet a csapattörténet feldolgozásában. FIGYELEM! FIGYELEM! 7. feladat: Pajtások! Derítsétek fel, hogy úttörőcsapatotok milyen nagyobb jelentőségű — lakóhelyetek által ismert — társadalmi tevékenységet végzett (iskola építésében, csapatotthon létesítésében, útépítésben való részvétel stb.). írjátok meg a végzett munka mennyiségét, értékét és időpontját. A válaszotokkal beküldött, eredeti dokumentumokat, vagy másolatukat, ismertetővel ellátott fényképeket, régi úttörők és vezetők visszaemlékezéseit az értékelésnél külön figyelembe vesszük. A hetedik feladat beküldési határideje március 31. A válaszokat a Magyar Űttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége címére küldjétek (Salgótarján, Kossuth Lajos u! 2.). A borítékra címetekhez írjátok fel a csapat számát és az „Űttörőkrónikás” jelzést. MAI M u s o m KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Pilátus. — 9.20: Francia muzsika. — 10.05: Nyitnikék. — 10.40: Fiatalok filmen. — 10.50: Schubert müveiből. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Grigoras Dinicu és zenekara muzsikál. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Lőránd István—Vasvári István: Teérted haltak — kantáta. — 14.06: Csendes Don. — 15.10: Az éló népdal. — 15.20: Iskolarádió. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Muzsikáról — fiataloknak. — 16.43: Munkásturisták és a turisztika munkásainak vitája. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Mihály András: II. vonósnégyes. — 17.36: T. Választó! — 18.02: Népdalokkal egész éven át. — 18.17: Bartók: Concerto. — 19.25: NDK-hang játékok szemléje. — 20.26: Operettest. — 21.19: Gondolat. — Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Mark Rejzen énekel. — 22.40: A hazai társadalom- kutatás tapasztalataiból. — 23.00: Zenekari muzsika. — 0.10—0.25: Régi magyar táncok. PETŐFI RADIO: 8.05: Kamarazene. — 8.45: Öt év a szovjet külpolitikában. — 9.00: A berlini rádió énekkara énekel. — 9.15: Ounajevszkij műveiből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Csóka Béla népi zenekara játszik. — 12.-20: Weiner Pastorale, fantázia és fúga. — 12.45: Hadra kelt ország. — 13.03: Gyöngyhalászok. Operarészletek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. .. — 18.IO: Kis magyar néprajz. — 18.15: Közvetítés a Csepel—Skoda Plzen KK-labda- rógó-mérkőzés n. félidejéről. — 18.50: Műveltségünk tegnap, ma és holnap. — 19.24: Hangverseny a stúdióban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Telemann: Két kis fantázia. — 20.38: A kommunard. Rádiójáték. I, rész. — 21.20: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságán — 21.40: Látogatás a veszprémi Bakony Múzeumban. — 22.00: Verbunkosok, népdalok. — 22.43: Magyarországon először. — 23.15: Tánczene éjfélig. TELEVÍZIÓ: 9.05—9.30: Iskolatévé. — 9.31: Delta. — 9.55: Klasszikusok tévéfilmen. A bunda. — 11.40-11.55: Mi újság? II. rész. — 14.05—14.30: Iskolatévé. — 17.10: Irány az egyetem! — 17.55: Hírek. — 18.00: Felelj, ha tudsz. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Bors. 8. rész. — 21.00: Napilapok, hetilapok... — 21.15: Nyitott könyv. / Földeák János: Nők és férfiak. - 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: Zbrojovka Brno—CSZKA Szófia férfi röplabdamérkőzés. — 19.00 és 21.45: Tv-híradó. — 19.50: Dalok. — 20.00: A párizsi kommüo (tv-játék) Szervezeti, jó szakmai felkészültséggel rendelkező, elsőrendű minőségi murikét végző építőipari brigádokat felvesz. kizárólag budapesti reprezentatív munkahelyeire, a Középületepitö Vállalat Budapest, V., Molnár u. 19. Jelentkezni és érdeklődni lehet a munkaügyi osztályán
