Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

„Harcolnak am életért** — Vietnam Farkas Aladár szobrűszmö» vész és Hintz Gyula festőmű­vész a harctól szaggatott Vi­etnam földjén tett művészi tanulmányú taik tapasztalatát, szolidaritási érzésüket, az ag­resszió iránti gyűlöletüket összegezték azokban a szob­raikban és képeikben, ame­lyeket most a Kulturális Kap­csolatok Intézetének budapes­ti kiállítóhelyiségében állítot­tak a közönség elé. A mun­kák jószerivel ismerősök, mégis ezen a kiállításon is mozgósító erővel hatnak. S habár mozgósítanak, sohasem törekszenek arra, hogy elva­kult gyűlöletet támasszanak általában az Egyesült Álla­mok egyszerű embereivel szemben, sőt, szolidaritásuk* a harctól sújtott Vietnamnak és kettős áldozatnak szól: a a harcba kényszerített — sokszor kockázat órán is til­takozó — egyszerű emberek­nek. Vietnam tájainak »népsége; a dolgozó ember mindennap­jainak munkás öröme és ün­nepeinek könnyedsége, szí- nessége Farkas Aladárt csak­úgy rabul ejti, mint Hintz Gyulát, s csak annál ellenté­tesebb, hogy ezzel a békés élettel, a mindennapok de­rűjével kénytelenek szembe­síteni a hétköznapi tragédiá­kat, a maguk megszokott mo­notóniájával visszatérő bom­bázások megszokhatatlan iszo­nyatát, gyilkos értelmetlensé­gét Mit tehet egy Ilyen hábo­rúban a művész? Szinte sem­mit, és mégis sokat. Ez a sok: a humánum felmutatása az esztelenségben. „Szégyeltem és fájt tehetetlenségem, Va­lamit tennem kell — írja Far­kas Aladár. — Szobrokat csi­náltam. 1964 őszén és tava­szán valóban éjjel és nappal, egy évig műtermem vietnami területté alakult. Együtt har­colok a partizánokkal a dzsun­geiekbeö, a repülőre lövők puskáját én fogom, a Vietna­mi Anya az én anyám is... Megjelenik az ellenség figu­rája, az egész emberiség egén láthatatlanul is végig höm­pölygő atomfelhő... Ady, Jó­zsef Attila saját verseiket ka­tonáknak nevezték... Azért csináltam ezeket a szobrokat, hogy már tőlem függetlenül is, a maguk módján segítse­nek harcolni a világ jobbik oldalán”. Hintz Gyula pedig így váll: „Három évre a Dien Bien Phu-i győzelem után voltam Vietnamban kul­turális egyezményünk alap­ján. A bombáktól fölszagga­tott föld már csodás virág­zásnak indult... Meg kellett Örökítenem a kedves arcokat, a munka, a napi élet szépsé­geit, a tájat, a vietnami szí­nek pazar gazdagságát.. Ez a kiállítás dokumentum, vallomás, memento. Bojár Iván Egyetemisták — a faluról A megyei művelődési köe­pout srinésztórsalgiójában ta­lálkoztam veíLülk. Azért gyűl­tek itt össze, hogy kicseréljék tapászteJlartadikat egymással, hogy beszélgessenek a műve­lődési központ igazgatójával és néhány hmvaitásos népmű­velővel Mai ffiaMoik, tele vidám­sággal, tenveiklóeil, edképzeLé- seikkel. Egyetemisták, akik ön­ként vállalkoztak: arra, hogy tíz napot falun töltsenek. Tar­tózkodásuk célja az volt, hogy megisimierjék a falu életét, s asz ottaniakat gondjaikkal, problémáikkal együtt. S, hogy mindez miért fontos számuk­ra? Erről beszéljenek ők ma­gluk: — MS, hárman Szárakon töl­töttük él a tíz napot. Megle­hetősen eltérő érdeklődési kö­rűek vagyunk. Anna harma­dik éves az Eötvös Lóránd Tudományegyetem matemati­ka—pszichológia szakán, Mari szántón harmadévet; a Kerté­szeti Egyetemen, én jómagam a Közgazdasági Egyetemein ta- aiuliok — mutaitja be az egyik csoportot Puskás István. Ez természetesen nem je­lenít különösebb nehézséget, i liman szakterületünkön kívül valamennyien magunkénak éíiesazük a népművelés problé­máit Is. Azt hiszem, ez szer­vesen Joapcsdliódik a válasz­tott szakunkhoz — veszi át a szóit Mart. Feltétlen®. Mert egy jó közgazdász, nór, kertészmérnök vidékire kerülve sokai segíthet a falu kulturális formálásában. Ha ambiciózus, lelkes ember. És éppen a lelkesedés az, amit hiányolnak fiataljaink _a megismert; falusi értelmiségi­ekből. — Általánosítaná nem lehet ugyan, de a legtöbb megkér­dezek, értelmiségi pesszimista hangon beszelt a kulturális gondokról, problémákról. Ugyanakkor a kivezető út ke­resése szóba asm kertJft — jegyzi meg Anna. — A helyi orvos «szertant példáiul a sairáikiak érdektele­nek, el vannak foglalva saját gondjaikkal. Az ápolónő már optimistábban látta a helyze­tet, de cselekvésről ő sem be­szólt. Egyedül a védőnő muta­tott rá arra; ha eredménye­ket akarnak elérni, az csak asz emiherék nevelésével, formálá­séval lehetséges. Arra a kérdésemre, hogy md a véleményük magáról a falu­ról, a következő választ kap­tam: — Srtnálk toaá magyar rrrin- taifálu. Meglepetéssel szem­léltük az új, modernül beren­dezett lakásokat és alig talál­tunk valóban régi, tipikus pa- nasrtházait. Ennél a mondatnál öeszeme- vetnek és márts mesénk a sztorit: — Szóval ügy történt, hogy végül mégis sikerült egy régi kis házacskát felfedezni. Azt is megtudtuk, hogy a lakónak sok baromfija, sőt tehene is van. A házban egy öreg né­nit találtunk, aki motyorogva vezetett az istállóba. Ml néze­gettük a tehenet, pasikoltuk a hálát, amikor a néni hirtelen markunkba nyomott egy cso­mó aprópénzt — Itt van nyoik: forint kedveskéim, most már menjetek tovább! Csak később értettük meg, hogy a néni azt hitte, kéregetőkkel van dolga. A fiatalok sokat beszélget­tek a szárak! tanácselnökkel, látogatást tettek az iskolában, s ott-tartózkodásuk alatt talán a cigányok helyzete foglalkoz­tatta őket a legjobban. Talál­kozást szerveztek velük, s kö­zülük mintegy harmincán részt is vettek a beszélgetésen. — Az öregasszonyok azon siránkoztak, hogy a cigányte­lep felszámolása után nem lesz lakásuk. Ügy érzem, ez valóban komoly gond, hiszen ezek az öregek már nem tud­ják vállalná a szociális kölcsö­nök visszafizetését, és nehe­zen válnak meg a régi, kopott viskóktól — mondja Mari. Ezzeil kapcsolatban aztán nagy vita alakul ki: érvek, el­lenérvek, én pedig átmegyek az asztal túlsó végén ülő társa­sághoz, mélynek tagjai Kdsite- nenyével ismerkedtek. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek? Páll Lehel, leendő áülaitor- voe: — Sok hasznos kezdemé­nyezéssel találkoztunk. Nékem különösed; tetszett a gdmnázá- umben működő KISZ kísérleti rendszer, amely — úgy érzem — máris sikernek örvendhet a tanulók körében. Ellátogat­tunk a ruagybétonyi művelő­dési háziba íb, s mondhatom ritkáin látni ilyen jól felsze­relt intézményt — A helyi fiatalok? Az elő­ző nemzedéktől sokban kü­lönböznek öltözködésük a leg­újabb divtát szerinti, rajonga­nak a beatzenéért, a modem dolgokért de úgy érzem, az érdeklődésükkel, az igényeik­kel még baj van — állapítja meg Ratkóczii Éva orvostan­hallgató. — Felméréseket végeztünk a tanulók körében, Volt egy olya» kérdésünk, milyen mű­sorokat néztek a tv-ben leg­szívesebben. A válaszadók többsége még mindig alka­lomszerűen néz tv-t, másik részüket csak a szórakoztató műsorok érdeklik, például a Daktart, Angyal, e kevés azoknak a száma, alteiik a po­litikai műsorok, színházi köz­vetítések iránt érdeklődnék. — MS a véleményetek az eltöltött tíz napról? — Mindenképpen hasznos volt ez a gyakorlat, mert olyan tapasztalatok, tudniva­lók kerültek tarsolyunkba, amélyéket az egyetem elvég­zése után saját szakterületün­kön is hasznosítaná tudunk. — vkn — Kultúrház — látogatók nélkül A pásztói járási művelődési központ eredményei és gondjai IDESTOVA hárem éve, hogy teljesült a pásztóiak ré­gi óhaja: járási rendeltetésű feladatokra hivatott műve­lődési központot kapott a község. Jogos volt az igény, mert a fiatalság korábbiul, ha szórakozni kívánt, műve­lődési igényeit akarta kielé­gíteni, a szomszédos Jobbá­gyiban, majd a jobbágyi mű­velődési otthon, megszűnté­vel az ideiglenes járási jellegű tari művelődési ott­honba járt innen. A pásztói Lovász József Művelődési Központ tetemes ráfordítással, sok irányú te­vékenység kielégítésére al­kalmas, és azt sem lehet mondani, hogy nem gondos­kodik megfelelő vonzó prog­ramról a járási székhely la­kódnak. Az igazgató, Becsó Károly mégis arról panaszko­dik, hogy a pásztóiak koráb­bi művelődési igénye és mai készsége között lényeges a különbség. Amíg például nesm volt megfelelő helye színházi esteknek, örökös volt a panasz, most pedig a hat bemutatóból tevődő műsor­ciklushoz alig félszáz bérle­test tudtak szervezni hely­ben, — a bérletesek és a kö­zönség nagyobb részét á környező községek adják. Ez anyagi vonatkozásban nagy gond elé állította a művelő­dési központot, hogy az uta­zás különköltsége ne a „bejá­ró” vendégeket terhelje. A járási székhely közöm­bössége a művelődési köz­pont szolgáltatásai iránt kü­lönösen a meglehetősen nagy. számú értelmiségi, pedagógus- rétegnél szembetűnő, aikálkre első sorom számítanának, hogy példamutatók legyenek, de erről jelenleg kevés jó mond­ható. Pedig a Déryné Színház programja igényes válogatás; az évadban bemutatta példái­ul Madách remekét, Az em­ber tragédiáját is, és a művelődési központ más irá­nyú szórakoztató-nevelő te. vékenysége szintén változa­tos, eleven, igényes, érdeklő­dési körök szerint jól rétege­zett. A fiataloknak pajtás- és ifjúsági klub áll rendelkezé­sére, amely esztétikai és egyéb ismeretszerzési lehető­ségeket kínál. A pajtásklub februárt programja zenélő órák kereteben Bach, Beethoven életével, művei­vel ismertette meg a gyer­mekeket, az ifjúsági klub legutóbbi tematikus estjén pedig a barátság és a szere­lem problémáiról beszélget­hettek a fiatalok. Ugyancsak a fiatalabb kor­csoport érdeklődési köréhez áll közel a könnyűzenei klub újszerűén kötetlen for­májú rendezvénysorozata. A legnépszerűbb együttesek a klub vendégel, s szereplésük nem merül ki puszta mű­sorszolgáltatásban, de a ze­nélés, éneklés mellett ismer­kednek, táncolnak, szórakoz­nak is a klubtagokkal. Min­den hónap második vasárnap­ja az övék, így február 14- én a Bajtala-ttjé, Sándor György humorista, Szécsi Pál, Máté Péter és Balázs Eszter, márciusban a Scham­polo-, áprilisban a Nonstop­együttes lesz a könnyűzenei klub vendége. A FILMESZTÉTIKÁI ne­velést filmklub szolgálja. Az első, hatrészes sorozatban filmesztétikái ismeretterjesz­tő ankétokkal kiegészítve, magyar és francia alkotások kerültek műsorra, az újabb sorozat keretében francia, német, szovjet, ázsiai ég ten­gerentúli műveket ismerhet­nek meg a klubtagok, akik egyelőre mintegy 50—60 főt tesznek, de úgy tűnik, ősz­től növelni lehet a számukat. A szórakoztató rendezvé­nyek mellett feladatot végez a Lovász József művelődé­si központ a szakmai isme­retterjesztésben, a szakmai műveltség növelésében is. A februári programban például, a mezőgazdasági könyvhönap sorain a bogyós gyümölcs ter­mesztésével kapcsolatos tud nivalókról dr. Virág Árpád docens, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zetője tart előadást, s ugyan­csak a művelődési központ ad helyet januártól egészen március elejéig annak a be­tanított szakmunkásokat kép­ző tanfolyamnak is, amely a járási tez-ek növényvédő szakember utánpótlását szol­gálja. Ä mintegy 40 fős tan­folyam résztvevői. traktoro­sok és gyalogmunkáeok, s életkorban 20—45 közöttiek­ből tevődnek — akik azt mondják, szívesen vállalják a fáradalmat, mert remélik, hogy magasabb szintű szak­mai ismeretük anyagiakban is kamatozik majd. mik szólni még a művelő­dési központ járási szerepé­ről néhány szót. Beeső Ká­roly igazgató szerint egy já­rási igazgatósági tanács lét­rehozásával fő törekvésünk az anyagi erők koncentrálá­sa, mégpedig olyan formá­ban, hogy utána a progra­mot az érdekelt szervek kí­vánalmaihoz igazodón a hozzájárulás arányában ké­szítsék. A járási művelődési közoont ezen túlmenően is segíti a hatáskörébe tartozó intézményeket. Műsor- és technikai anyagot ad a köz­ségek társadalmi ünnepségei­hez, rendezvényeihez, önte­vékeny együtteseivel minden jelentősebb eseményen köz­reműködik. mint például február 27-én, a Száz falu, száz könyvtár mozgalom ke­retében Alaótoldon átadásra kerülő könyvtáravató ün­nepségén is. I A PÄSZTÖI Lovász Jó­zsef Művelődési Központ éle. te tehát tartalmas, eleven és változatos. Gsupán a közsé­gen múlik, hogv az eddiginél bőségesebben éljen a kínált lehetőségekkel, mert a nép­művelő annarétus munkáiéi­nak, fáradozásának ez ad igazán értelmet és értéket. (barna) Konferencia Az aisőNógréd megyei szak­köri konferenciát és kiállí­tást február 23-án rendezik meg Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Gimná­zium és Szakközépiskolában. A tanácskozás célja: módszer­tani tapasztalatcsere, az önte­vékenység és az önkormány­zat szerepe a szakkörben, va­lamint a fizikgi dolgozók gyermekeinek segítése. Dél­előtt vitaindító előadások, korreferátumok hangzanak el a felsorolt három témában. Délután bemutató szakköri foglalkozásokat tartanak, majd folytatják a vitát a dél­előtt elhangzottakról. Forró lelkesedés borított el, amikor olvastam a lapokban: megjelent A ma­gyar nyelvjárások atlasza. Sok minden mellett elsősorban erre volt nagy szük­ségünk, különben a feledékeny utókor miből értesülne arról, milyen is volt a kdtgém, a kútostor, a kátkává, hogy az ámbitusról, az ökörjármolásról és a bilyogozásról ne is beszéljünk. Csúnya dolog a tolakodás, ezért csak egészen halkan mondom el: én is dol­gozom egy hézagpótló munkán, amely­nek a címe Használt nyelvünk szóbeli bakugrásai lesz. Fogadják és forgas­sák szeretettel; P. Howardon edződött idegrendszerük nem fog tőle tovább lárosodni. Munkám első részében olyan szava­lat gyűjtöttem csokorba, amelyek egé­szen mást takarnak, mint amit jelenté, süknek hiszünk. Itt ban például a JAM. Bizonyára mások is találkoztak-már vele. de nem gondolkoztak el rajta kellőképpen. Ha így tettek volna megtudják a követ­kezőt: JAM-nak írják, DZSEM.nek mondják, aztán amikor felbontjuk az üveget, kapunk egy egyszerű BARACK- LEKVÁRT. Kellemesen bizsergeti hallószervün. ket a NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZET. Ha rágondolunk, lelki szemünk előtt meg­jelenik egy okos kis masina, amelyik régi vagy új otthonunk minden feles­leges rését és nyílását elzárja, csak Szóbeli bakugrások úgy társadalmi munkában. Pedig egé­szen másról 'van szó. Kifejezésünk egyébként a születését az emberi fele- dékenységnek köszönheti. Aki ugyanis kitalálta, egy memóriazárlat következ­tében elfelejtette azt a két szót. hogy ajtó meg ablak. S most nézzük az italok világát. El­sőként randevúzzunk COCTAIL-lal. Ál. tatában koktélnak mondják, ezzel együtt azonban egy olyan italegyveleg, amit ha megiszunk, három napig fáj tőle a gyomrunk, jobb esetben a fe­jünk is. Hasonló a helyzet a VER- MOUTH-al, amit póriason vermutnak szoktak nevezni, s amiről végül ki­derül: olyan ízesített és szagosított ital­féle, amit mondjuk borként a kutya se venne meg. Elmélyült bogarászásaim közben buk­kantam rá erre a szóra: BUFFET. Más­képpen büfének is mondják s kedves, hangulatos falatozót értenek alatta. Amu azonban a valóságban takar az többnyire — hogy dicsérjünk is — pisz­kos és bűzös talponálló, amelyben a beszeszélt fiatalkorút éppúgy kiszol. gálják mint a totál részeg felnőttet, amíg csak fekve bírja. Hallották már ezt: ANKÉT? Egyes gyanútlanok értelmezése szerint olyan értekezletféle, amelyen fontos kérdé­seket beszélnek meg. Pedig az egy órá­ig vagy egy napig tartó ankét arra szolgál, hgoy a résztvevők megehessék a szendvicseket, megihassák a bort, sört, pálinkát, konyakot és kávét — ki­ki gyomorbaja és gusztusa szerint. Egyébként az ankét gyakorisága és időtartama szoros összefüggésben áll a havi vagy negyedévi reprezentációs ke­ret nagyságával. Mai korrajzunkat is tükröző enciklo­pédiám különben magában foglalja majdnem egész szókincsünket. Nem marad ki belőle a FIZETÉSNAP sem. Mint köztudott, ekkor vesszük fel a zöldet, pirosat és elvétve a lilát, hogy azután egy hónapig megpróbáljuk szín. ten tartani az életszínvonalunkat. Ami­kor azonban kinyitjuk a borítékot, rá. jövünk: csalfa nyelvünk megint elkö­vetett egy bakugrást, mert inkább SZORONCASNAP lenne a pontosabb elnevezés. Miközben ugyanis ropogtat, juk a takarékosan osztott bankókat, szorongva gondolunk arra. milyen messze van még a következő elseje,, amikor ismét szoronghatunk egy ki­adósat. Szolnoki István Moziélet jön a Szerelem Jelenet az öten az égből című izgalmas szovjet filmtörté­netből A salgótarjáni November 7. Filmszínház új műsorhe­tében két érdekes produkció kerül közönség elé. Elsőnek az öten az égből című izgalmas szovjet film- történetet láthatjuk, amely öt szovjet katona németek közötti hírszerző tevékeny­ségéről szól a háború évei­ből. A mindvégig feszült cselekményű produkció feb­ruár 18-tól 20-ig szerepel a filmszínház műsorán. Február 21-től 24-!g a Déry Tibor novellája alap­ján készült Szerelem című új magyar filmet Láthatjuk, melynek egyik főszerepéi; Molnár Ferenc külföldön élő özvegye, Darvas Lili, a régi Vígszínház egykori kiváló színésznője alakítja. Mellet­te a történetből Törőcslk Mari, Darvas Iván, Orsolya Erzsi, Bitskei Tibor és Men- sáros László jutott hálás já­téklehetőséghez. NÓGRAD «=» 1971. február 17., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom