Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
Tolmács után Franciavágás Harmincméteres torony — A valutagyártó üzem Kása József, bataapáti •*adőr, mintegy három évvel ezelőtt fogott egy kis vadmalacot az erdőben. Bevitte a vadászházhoz, és felnevelte. A malac jól érezte magát az új környezetben, megszerette gazdáját, és békésen viselkedett. Egy idő múltával kiengedték a szabadba is, de esse ágában aem volt megszökni, kitartott hűségesen gazdája mellett A bataapáti vadászház a falu utcasorának legszélső háza, a másik oldalról pedig már a nagy kiterjedésű erdőség kezdődik, ahol a szarvasok, őzek, vaddisznók százai élnek. A mind szelídebbé váló malacot néha az udvarból is kiengedték, élbarangolhatott az erdőbe, ám mindig visszatért gazdájához. Nem csatlakozott vadon élő rokonaihoz, jobban tetszett neki a vadászházi „terüljasz- talkáim”. azaz ínyencekkel telerakott vályú, mint a gyér falatokat nyújtó erdőrengeteg. A malacból időközben szabályosan fedett disznó lett, hím ivarú lévén, vadkan formáját is jól megőrizte, ám a vad ösztönei egészen el- tommiltak, hűséges kutyákén* követte gazdáját, a vadőrt. Kosa József fokozatosan megengedte neki, hogy erdei sétáira is elkísérje, ami a társas cserkészés örömén kívül hasznos vadászimódszernek is bizonyult Az erdő sűrűjébe is be-bejáró vadkanra felfigyeltek az ott élő rokonai, s esetenként követték. Mivel a szelíd és hűséges állat mindig a gazdája felé igyekezett, Kosa Józsefnek csak le kellett pufogtatni a többieket. Jó pár vaddisznót sikerült így elejtenie különleges „vadászkutyája”, a kezes vadkan jóvoltából. Ahogy hasonló esetben ez gyakran előfordul, „ráharapott” a sajtó is a bátaapáti kuriózumra: az országos és megyei lapok hírt adtak az esetről, s a szelíd vaddisznó a gazdájával együtt, ismert lett országszerte. S ha már ennyire hírneves egy vadkan, kijelölték filmsztárnak is: a fővárosi filmesek elhatározták, hogy a vadak életéről szóló egyik filmben főszerepet kap a bátaapáti szelíd vadkan. A minap meg is érkezett a kis Tolna megyei faluba a stáb. de a szelíd vadkan helyett „gyászhír” fogadta őket. Közvetlenül a filmesek megérkezése előtti'' napokban vaddisznóhajtást rendeztek a közeli erdőben. Kosa József nem vitte magával a szelíd vadkant, hanem zárva hagyta az óljában. Féltésből hagyta otthon, arra gondolva, hogy könnyen baleset érheti* ha netán összekeveredik egy kondával, nincs az a vadász, aki felismerje..’ A szerencsétlen állat azonban kitört az ólból, és nekivágott az erdőrengetegnek, árkon-bokron át szaladt abban az irányban, ahol gazdáját vélte Jó szimata volt, mert hiszen a vadakat az jellemzi, így aztán könnyen el is jutott gazdija közelébe .aki — vaddisznóhajtás léven — a többi vadász és hajtó körében volt. Mire észrevehette volna hűséges jószágát, az egyik vadász, aki közönséges vadkannak vélte, lelőtte. Talán mondanom sem kell, hogy a vadőr megkönnyezte hűséges segítőtársát. • Vajon lesz utódja? A minap, hogy a bátaapáti vadászház felé döcögtem, nem messze tőle — jobbról is, balról is lakóházak — utamat állta egy vadsüldő. Egészen le kellett adnom, s miután a süldő végigszag- lászta kocsimat, és „rendben” talált mindent. továbbengedett. De ahogy beállók a vadászház udvarába, és akarok kiszállni, az iménti vadsüldő újból gyanakodva végigszaglászott. Kiderült,- hogy követett... Nos, ez is Kosa József neveltje. A hűséges vadkan távozása után két vadsüldőie maradt. Ezeket valahonnan a Mecsekből kapta. Valaki agyonlőtte anyjukat, s hogv a kicsinyek el ne ousztulianak, piboz+ájí őket Bátaapátiba. Talán ezekből is jó „vadászkutya” nevetődik majd. Boda Ferenc Csuda egy szerikezet. Messziről úgy tűnik, hogy egy űrrakéta kilövőállomását figyeli az emiber. Közelebbről viszont 30 méter magas acél- ós alummiumtarotny az Erdő- kémia Vállalat franc iavágási retortája. amelyet a közelmúltban helyeztek üzemibe. Azért perpétuum mobilé — ezt mindjárt elöljáróiban el kell mondanom —, mert a faszéngyártás közben keletkező gázok szárítják, fűtik, üzemeltetik az egész, korszerű berendezést. így azután csak a begyújtásához kell a külső segítség, a pótenergia, a többit önmaga termeli meg a folyamatos. az éjjel-naippaJd üzemeléséihez. A Nógráid megyei Tolmács község után most Franciavágáson állították fel az ország második, a legkorszerűbb berendezésékkel ellátott faszénégető retortáját, és ezzel egyszerre a kétszeresére emelkedett a hazai faszén-termelés. A tízmillió forintos beruházás (az Erdőikémda Vállalat saját tervei alapján és kivitelezésében) valutagyártó üzem lett a Bakony északi szegélyén. Bükk- és a gyertyánfát elszenesítik (itt ezt úgy mondják, hogy „leszemül a fa”) majd pedig praktikus, fogantyúval ellátott papír- zsákxxkba csomagolják. Két és fél kiló faszenet mérnek az asszonyok és a lányok a zsákokba. amelyeknek a felirata: Grill-Holzkohle. A felirat a gyorssütéare céloz. Külföldön ugyanis a gépkocsizó turisták ma mán- nem miinigiázpialackot, petrofort, vagy éppen tablettás főzőlapot visznek magukkal a kirándulásra, hanem egy zacskó faszenet tesznek be az autó csomagtartójába. Ezután már elegendő egy parányi gödör a földben, majd meggyújtják benne a kiváló faszenet és az ebéd gyorsan elkészül. A fraciavágásá retorta évente 7—8000 tanná faszén termeléséivel jelentős üzem lett a Bakony széléin már az első naptól. Előrelátó turisták Messze van még a tavasz, de a turisták gondolatban már h nyárban járnak. Legalábbis ezt mutatják a megyénk turistaházaiba érkezett előrejelzések. Forgalmasnak ígérkezik az április hónap. Úttörők, a Tatabányai Cement- és Mészművek dolgozói, a Vasútfor- galmi—-Vasútgépészet! Technikum tanulói, ,a debreceni IBUSZ dolgozói máris jelentkeztek a helyigénnyel. Május az iskolások hónapja lesz, Győrből, Budapestről, Szegedről, Hajdúböszörményből érkeznek . diákok megyénkbe. Rajtuk kívül gyakori vendégeink lesznek a természetbarát és természetjáró körök tagjai. Aki igazán előrelátó, az már június végére is lefoglalta helyét megyénk turistaszállóiban. Bertéskizlalás e s kuk öricatersnei nstés nagyban Terveznek a nógrádi állami gazdaságok AMELLETT, hogy az elmúlt év eredményeit es gondjait mérj emelik, a következő éveik gazdálkodását is tervezik, aüaikiítiják a nógrádi ália- nji gazdaságok. A Pest—Nógráid .megyei Állami Gazdaságok Főigazgatóságánál kapott tájékoztatás szerint, a következő öt esztendő célkitűzése az iparszerű termelés megszervezése, az árutermelés fokozása. Hy módon a termelési érték a tavalyi 259 millióról 341 millió forintra nő a tervidőszak végére. A sertéshústermelés és -ellátás fokozatos javítása érdekében mintegy 90 milliós beruházást kezdtek a Maigyar- námdori és a Mátraaljai Állami Gazdaságban A pásztói serféskombináí építése már az idén befejeződik. A magyar- ír ár dórit a tervek szerint 1972- re készítik el az építők. Az új létesítmények üzembe helyezésével, 1975-re két és félszeresére növekszik, eléri a 36 ezer mázsát az állami gazdaságok sertéshús-értókesáté- se. A juhászat fejlesztése is azt a célt szolgálja, hogy növekedjék a külföldön is keresett pecsenyebárány értékesítésié. A növénytermesztés saerke- aetét úgy alakítják a következő években, hogy kielégítse a növekvő sertésálllomány takarmányszükségletéit. A sláger a kukorica. Termőterületét a takarmánygabona-növények rovására emelik a gazdaságok. A mostani 3290 hoüdait töblb mint 1500 holddal növelik a következő években. Az indok egyszerű és v természetes: a kukorica jobban megfelel a nógrádi adottságoknak, minta takarmánygabona. Holdamkén- tá termése nagyobb mint a gabonanövényeké. A gazdaságok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy termesztésénél — vegyszerek és gépek segítségével — minimálisra csökkentsék a kézi munkaerőt Kiváltképpen Magyar- nándorban és Borsosberény- betn sikerült előbbre lépni az elmúlt években. A szakemberek vélerhénye szetriimt, 1—2 éven belül megfelelő gépsorok állnak a gazdaságok rendelkezésére, megoldódik a kuko- ri'caitermesztés gépesítése. A kenyérgabona, a takarmánynövények — kukorica és pillangósok — mellett, az úgynevezett öliajos növények termesztése történik még számottevő területen. Mindenekelőtt azért, mert többségük jól jövedelmező árunövény, másrészt előveteményfkénit ás hasznukat veszik a gazdaságok. A jelenlegi 500 holdról ezért 1500 holdra nő az olajos növények termőterülete a következő öt év alatt. A növénytermesztés tervezése azzal jár, hogy a gazdaság szakemberei feüiUvizsgáiják, a rendelkezésre álló földterület megfelel-e a kitűzőit céloknak. Ahol szükségesnek látszik, művelésáág-változást hajtanak végre. Előreláthatólag mintegy 600 holdon telepítenek erdőt, legelőt. A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS eddig is ' a Magyarnán- dord Állami Gazdaságban volt különösen jelentős. Az északi országrész legnagyobb összefüggő gyümölcsöse — majd 1000 hold — alakúit itt ki az elmúlt években. E mellett Mógrádtoövesden és a Mátraaljai Állami Gazdaságban van 100—120 holdnyi gyümölcsös. A tervek szerint a magyar- nándori és a nógtódkövesdd gazdaságban saámolnak továbbra is a gyümölcsöskertek hozamával. Az ötéves terv végén 650 vagon gyümölcsöt értékesítenek e gazdaságok, majd 150 vagonnal többet a mostaninál. Szó van arról is, hogy a Magyiamándori Állami Gazdaságban hűitőíárolót építenek az export, valamint a hazai piac lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében . V. I—né A vadkant lelőtték a filmezés A Delta legfíjabb számából« 1 jéghegyek szülőföldjén öbvenezermilBó ennyi Földünk .jégkeszlete — iszonyatos mennyiség A tudósok tehát aggódva és egyre behatóbban vizsgál iák a jégtakaró viselkedését, tulajdonságait. hiszen még mindig csupán véletlenszerű mérések és bizonyítatlian. elméletek állmaik rendelkezésünkre. A világ jégkészletének 91 százaléka az Antarktiszom található, 8 százaléka pedig Giönlancfot borítja. A zord jégvilág eleven és változó. Szüntelenül újabb hórétegek iákódnak le. Egy szovjet expedíció mérései szerint a csillogó „gyémántpor” évente 5— 8 cm vastag vízrétegnek megfelelő takarót borít az antarktiszi hóra. Kb. 150 méter mélyen, ahol a hó 1—2 ezer éves, az egyre növekvő nyomás következtében megkezdődik a hó átkristályosodása és sűrűsödése, • Az óriási jégtömeg lassan csúszik a tenger felé. A 40— 50 ezer évvel ezelőtt lehullott hó jég alakjában kerül vissza a nagy „körforgásba”, a legfelső hórétegeket pedig a viharos sarki szél „borotválja”. Munkája valóban félelmetes: a legújabb mérések szerint naponta 1300 tonna havait zúdít a hatódik kontinensről a tengerbe. Az Antarktisz jégtakarója azonban nem egyenletes sebességgel csúszik a tenger félé. Néhány kilométer széles szalagok figyelhetők meg benne, amelyek gyorsabban haladnak. Ezekből a jégnyelvektoől időnként ki- sebb-nagyobb darab törik le, és a jéghegy önálló életre kelve. az óceán melegebb térséged felé veszi útját. Csak a legutóbbi évek kutatásai derítettek fényt a jégtakaró átlagos mozgási sebessége és a jégfcőyaimatok gyorsasága körött i érdekes ellentmondásra. G. Robin skót kutató már 1954-ben a jégtakaró hőmérsékletére gyanakodott, amely a véletlenszerű út a ház alatt Muriel Attmere asszonynak szeme se rebben, ha a ház, amelyben lakik remegni kezd, s inognak a tárgyak benne Nem gondol arra, hogy földrengés, vagy robbanás lehet s környéken: Tudja; most megy el a vonat a ház alagsora alatt. Az angliai Sussex grófságban, Tunnel Cottage Clayton- ban lakik Attmere asszony és férje. A férj foglalkozása: vasúti őr. A házat a vasúttársaság építette 1836-ban, szolgálati lakásnak. A ház azóta is különlegessége a környéknek, amelyet a világ minden tájáról, turisták néznek meg. A ház alatti alagútban már számos szerencsétlenség történt, a legsúlyosabb 1861. augusztus 25-én, egy vasárnapi napon, amikor 25 ember vesztette életét három vonat összeütközése következtében. Sokan követtek el az alagútban öngyilkosságot, s számos vadászkutya zuhant az alagútba, vadászatok során. Attmere asszony azonban teljes biztonságban érzi magát házában, amely szinte kastély- szerűen hat, boldognak érzi magát, mert sohasem magányos. Mint mondja, állandóan jönnek a látogatók, nézegetők, s sokszor az az érzése, egyenesen neki írták a népszerű dalt: „Van valahol egy vonat... egy ház alatt halad”. mérések atapjém egváltaJói. nem tűnt egyenletesnek. A jég csúszási sebessége ugyanis szorosan összefüge a jégpáncél belső hőmérsékletével. • Ha a jégtakaró nem mozogna, a hőmérséklet egyenes arányban változna a felszínhez közeled* ve. L. A Lliboutry francia, kutató számításai szerint azonban a jégtakaró alja, amely közvetlenül érintkezik a sziklaággyal, sóikkal lassabban mozog, mint a felette levő rétegek, ez viszont visz- szahat a hőmérsékletre is. így alulról felfelé előbb egy hideg szakasz, majd felette melegebb réteg található. Bizonyos körülmények körött „megcsúszhat” a jégtakaró a feniékjégen és nagyobb sebességre tehet szert. Az új elmélet szerint Ata- tanktisz és ' Grönland jégtakarója rétegemként más-más sebességgel csúszik az óceán felé, nem egybefüggő vastag jégtömegként, minit eddig feltételezték. Még további kuta- ‘ fásokkal kell igazolni az elméletet, amely hozzásegíthet a Déli-sark jégtakarójának pontosabb mfegtameréséhez is és a jégáiramlatok vizsgálata alapján előre kiszámíthatóvá teszi a jéghegyek képződésé nek gyakoriságát. , G. F A I KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: Schumann- és Brahms- müvek. — 9.00: A kék dosszié. — 9.20: Kedveit régi melódiák. — 10.05: „Nyitnikék” — 10.40: Zenekari muzsika. — il.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Mozart: D- dúr divertimento. — 14.29: Kórus- pódium. — 15.10: Hajdú Mihály: Négy dal. — 15.20: Iskolarádió. —- 10.00: a világgazdaság hírei. — 16.05: Muzsikáról — fiataloknak. — 16.38: Eötvös József élete művészete. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Beethoven: D- dúr trió. — 17.51: Világgazdasági figyelő. — 18.06: Népdalokkal egész éven át. — 18.21: Pályám emlékezete. — 18.42: Két Suppé- nyitány. — 19.25: Hallgassuk együtt» — 20.05: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21.08: Gondolat. — 21.48. Ilosfalvy Róbert énekel. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: A fúvós hangszerekről. — 23.20: Pablo Pcasso tíz költeménye. — 23.35—-0.25: Népdalok. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 8.47: Tallózás a világsajtóban. — 9.02: Próba közben . . — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Ritkán hallott Verdi-ope- rákból. — 13.03: Balettzenc. — 13.45: Időjárás- és vízállás jelen tés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Kis magyar néprajz. • — 18.15: Falusi esték. — 18.56: A XX. század nagy írói. — 19.54: Jő estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Üj könyvek. 20.28: Bartók: Zene húros- és ütőshangszerekre. — 20.59: Gergely Anna énekel. — 21.20: Hanglemezgyűjtők húsz perce. —- 21.40: Kanada feltárása a hód nyomában. — 22.00: Magyarorszá gon először... — 22.20: Könnyűzene Párizsból. — 23.15: Orlandó lovag. Részletek Haydn ^>perájá és ból. TELEVÍZIÓ: 9.01: Delta. — s>.25: V. Frank. — 11.23:—11.55: Tele- groteszk. — 16.45: Irány az egyetem. — 17.35: Hírek. — 17.40: A muzsika apró követei. — 18.10: A biológia forradalma. — 18.33 Vartok-bemutatók nyomában. 18.45: Mi újság? I. rész. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: India felfedezése. — 20.50: Lujzi. Tévéjáték. — 21.30: Vendégségben Az Operaház balettegyüttesének ven dégjáfcéka Bukarestben — 22,lö? Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.30: Korszakok nyomai. — 19.00: és 22.25: Tv-híradó: — 19.35: Dalok. — 20.00: A Karamazov testvérek. Színházi közvetítés.
