Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Bokányi Dezső S záz évvel ezelőtt, 1871. február 11-éa született Bokányi Dezső, ősei olasz kőfaragók voltaik. Apja híres kőfaragó volt, ő is az lett. Még nem volt húszéves, amikor már vi­lágos szavú szószólója lett szak társainak. A magyar munkásság első nagy megmozdulása­kor, az 1890-as hatalmas tömegtüntetésben, a kőfaragómunkások élén vitte a zászlót. Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások diadallal lobogtatták az immár hetilapból ideiglenesen napilappá lett Nép­szavát, vörös betűs homloikáin Bokányi Dezső főszerkesztő nevével. De jött Bánffy Dezső, és vele a munkás üldözés sötét korszaka. Az elkobzások, magas pénzbüntetések aláásták a lap helyzetét, újra hetilappá lett. Bokányi lemondott a szerkesztésről. Sajtó alá ren­dezte a Kommunista Kiáltványt. Mottójának markáns megfogalmazása: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” az ő érdeme. Magyarra fordít­ja Engels művét: A szocializmus fejlődését az utópiától a tudományig. Ez időben csend őrsortüzektől visszhangoz­nak a mezők, aratószfcrájkok lángjai lobban­nak mindenütt. Bokányi izzó hangulatú nöp- iiratban szólaltatja meg „Bocskai egykori haj­dúit, Rákóczi vitéz kurucait”: „Rabszolga, izzadj véres verejtéket és fizess, amíg meg­szakadsz, de fogd be a szádat!” — írja. Ezért perbe fogják. Egy évi államfogházra ítélik. Fogsága alatt meghal egyetlen fia. Az 1905-ben diadalmaskodó orosz forrada­lom első szószólója. 1914. május elsején Bo­kányi nagy beszéde már a világháború véres lángjait festi az égre, ami három hónap múlva ki is tör. A II. Internationale össze­omlik. Bokányi csak titkos szemináriumok­ban hallathatja szavát. De 1917. november 25-én újra ő köszönti a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat. Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja. Bokányi, féltve a munkásmozgalom egységét, nem áll közéjük. De 1919. március 21-én már teljes szívvel, egész tehetségével a Magyar Tanácsköztársaság szolgálatába lép. Beszédeivel a Vörös Hadsereget toborozza. A Vörös Hadsereg parancsnokaként részt vesz a dicsőséges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én elfogják, halálra íté­lik. A politikai fogolycsere segítségével Moszk­vába kerül. A harmincas években újra a magyar- mun­kássághoz beszél. Elsötétített szobákban, tit­kon hallgatják ezrek a lehalkított rádió biz­tató szavát: Eljön még a második Magyar Tanácsköztársaság! Eljött! De Bokányi Dezsőt, a személyi kultusz tra­gikus körülményei megakadályozták abban, hogy felszabadult hazájába visszatérjen. A magyar munkásság nem felejti él nagy szó­szólóját Kelen Jolán Egy forma EZEKBEN a napokban a legnagyobb érdeklődést kivál­tó beszédtéma országszerte a lakáshelyzet megjavítására hozott kormányhatározat. A íeifclkozatt várakozás és ér­deklődés mindenképpen indo­kéit; a szakemberek hosszú időn keresztül dolgoztak a párt és a 'kormány együttes határozatának megfelelő jog­szabályok megalkotásán. A lakáskérdés megoldása sokakat érint. Évről évre emelkednek ki új házak a földiből, napfényes, korszerű lakásokba költöznek családok ezred, mégis sokan vannak, akikre még nem kerülhetett sor, de jogos laikásigényiők. Azzal mindenki egyetért, hogy a lakáshelyzet megoldá­sa csak a lakásépítés növelé­sével valósítható meg. Laká­sokat adni csak akkor lehet, ha mind többet és minél gyor­sabban építünk. Ezért válik a lakáskérdés társadalmi ügy- gyé, amelyet csak egységes elvek alapján, jól átgondolt, és helyesen alkalmazott ren- deletekkel» lehet megoldani. Lakáspolitikánk új alapel­vei egyértelműen kimondják: egyforma mértékkel kell mérni. A lakáseloszrtás eddi­gi rendszerében egyes csalá­dok minden térítés nélkül ju­tottak olcsó bérű, állami laká­sokhoz. Más családok ezzel szemben — bár jogos lakás- igénylők voltak — jelentős anyagi áldozatot hoztak azért, hogy megfelelő otthonuk le­gyen. Az új lakaséiosatasi jogsza­bályok igazságosabbá, egysé­gessé tették a lakáselosztást. Az intézkedés félre nem ért­hető módon kimondja: július elseje után teljesen ingyen la­kást 6enki nem kaphat.. Aki­nek a tanács új lakást utal ki, anmatk meghatározott ös-z- szegű — a lakás nagyságáitól, fekvésétől, minőségétől függő — építési hozzájárulást kell fizetnie. Aki pedig régebben épült lakásba költözik be, az lakás-használatbavételi díjat fizet. Ez az arányosabb teher­viselést szolgálja. Pántunk politikájának alap- elve, hogy a lakosság életszín­mértékkel vonata áDandSan növekedjék — munkája nyomán —, min­den becsületes állampolgár gyarapodjék anyagiakban is. Ezért vállalta magára az ál­lam azt a jelentős összeget, amelyet hozzájárulás formá­jában kifizet a régi és az új lakbér közötti különbség alap­ján az érintetteknek. Ez biz­tosítja, hogy a változást senki ne érezze ímeg oly módon, hogy egyszerre nagyobb ősz- szeget kelljen fizetnie. Életük végéig lakbérhozzájárulásibain részesülnek a nyugdíjasok, a csökkent' munkáképessegűek és a keresőképtelenek. Nem lébecsütandöeik azok az intézkedések sem, amelyek építkezésre segítenek és ösz­tönöznek. A kormány rendele­té értelmében a vállalatok a jövőben sokkal inkább támo­gathatják dolgozóik lakásigé­nyeinek kielégítéséit, fejleszté­si alapjukból annyit szánhat­nak erre a célra, amennyit jó­nak látnak. Emelkedik az OTP-kölcsön mértéke, tovább­ra is kedvezményt kapnak a tanácsok által értékesítésre épített szövetkezeti lakások vásárlój. A kormányrendelet nyomatékosain utal arra is, hogy a kétgyermekes, négyta­gú család számára épített két­szobás szövetkezeti lakások ára lehetőleg ne emelkedjék a korábbihoz képesít. AZ ÁLLAMI támogatás még inkább ösztönöz falun és városon egyaránt a korszerű, többszintes tánsasháaaik építé­sére, fiaital házasok részére pedig messzemenő kedvez­ményt előlegez. A jogszabályok tisztázták a lakásépítés, lákáselosztás, lak­bérek új rendszerét. A ponto­sam, részletesen kimunkált végrehajtási utasítás megje­lent. Ez választ ad minden felmerülő kérdésre, pontosan körülhatárolva, meghatározva a tennivalókat. A végrehajtás a következő hónapokban a tanácsokra hárul, hogy a ren­delkezéseket a jogszabályok­nak megfelelően, a helyi kö­rülmények figyelembevételé­vel alkalmazza. Cs. E. Nőtt a forgalom A tervezettnél nagyobb for­galmat bonyolított le tavaly Balassagyarmaton a 310.es sz. ruházati bolt. A 40 millió 700 ezer forintra tervezett bevétel helyett 42 és fél milliós for­galmat bonyolított le a 27 bol­ti eladó. Egy-egy dolgozó tel­jesítménye több mint másfél millió forint volt. Különösen a kötöttáru-forgalma emel­kedett számottevően és 1970- ben. meghaladta az 1 millió 300 ezer forintot. A bolt ve­zetői igyekeztek gazdag áru­választékot biztosítani, az el­adók pedig udvarias kiszolgá­lással segítették a forgalom emelkedését. Segéd­és melléküzemek Az elmúlt 5 év alatt jelen­tős fejlődésnek indult a rét­sági járádham a szövetkezetek segéd, és melléküzemi tevé­kenysége. A legtöbb gazda­ságban jól kiegészítették az alaptevékenységből származó jövedelmet. A segéd- & mel­léküzemek nyeresége megköze­lítette a 20 millió forintot. Az építőipari tevékenység fejlő­dése volt a legszámottevőbb a járás tsz-eiiben. Mintegy 80 —90 millió forint értékű mun­kát végeztek a járásban az építőibrigádok az elmúlt években. A szövetkezeti léte­sítmények mellett középüle­teket. lakásokat is építettek. Egymillió fejlesztésre Eredményes évet zárt 1970- nel a karancslapujtői fogyasz­tási szövetkezet. A kiskeres­kedelmi, valamint a vendég­látóipari egységek munkája jó volt. nőtt a forgalom és a szövetkezet nyeresége is. A tervezett 800 ezer forint he­lyett, megközelíts az 1 mil­liót a fogyasztási szövetkezet nyeresége. Az idei ó« a kö­vetkező évek eredményei ér­dekében, 1971-ben 1 millió fo­rintot fordít fejlesztésre a fogyasztás] szövetkezet veze­tősége. Három százmilliós kár Los Angelesben Tizenöt órával a katasztro­fális hatású első földmozgások után. újább földrengések ráz­ták meg Los Angelest ked­den este, magyar idő szerint, szerdán hajnalban. A föld­mozgások erősen érződtek a San Fernando völgy fölött épült Van Norman vízduz­zasztó gát környékén is. amely már a korábbi földrengések következtébeín megrepedezett, és emiatt az eddig ki nem települt, körülbelül 200 000 ember élete közvetlen ve­szélybe került. Percekkel az újabb földmoz­gások után — három hullá­mot észleltek — rendőri osz­tagok nyomultak be az egyéb­ként igen tehetős emberek lakta vidékre, és hangszórós gépkocsikon szólították fel a lakosságot, hogy mindenki azonnal szedje holmiját és költözzön biztonságosabb hely­re. A duzzasztógát áttörése esetén körülbelül 13 milliárd liter víz zúdulna az alacso­nyabban fekvő területekre. A Los Angol es-i földrengés következtében bekövetkezett halálesetek száma időközben 38-ra emelkedett. A halottak közül legtöbben a San Fer­nando völgy északi részén fekvő Sylmarban egy hadvi- seitqtthan lakói voltak. A se­besültek számát 500-ra teszik. Az anyagi kár a Los Ange- les-i városi és járási hatósá­gok szerint körülbelül 300 millió dollár, de ez is csak át­meneti becslés. (MTI) ■Uemzedékualtös — szakmunkásképzés Mit mutat a gyakorlat 7 (ÜL) i TÜTH BÉLÁNK, a mátraszőllősi tsz szakmunkása: — Szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás vagyok, az isko­lát kiváló eredménnyel végez­tem. Amikor először munkára . jélienftkezitem, a szövetkezet­ben azzal fogadtak, hogy munka nincs, menjek szabad­ságra. Később a tejházat aján­lották, s mivel más választá­som nem volt, elvállaltam. Aliig melegedtem meg, amikor közölték velem, hogy a tej- házban csak tsz-tagok dolgoz­hatnak. Jelentkeztem tsz-tag- nak. Ebből viszont újaibb bo­nyodalom keletkezett. Szeretem a szakmámat és sok mindent szeretnék még megtanulni, hiszen az iskolá­ban felkeltették érdeklődése­met az állattenyésztés iránit Jelentkeztem a tsz vezetőjé­nél és kértem, segítsék a to­vábbtanulásomat. Az elnök nem akadályozta meg, hogy tanuljak, de kijelentette: a ta­nulmányi idő alatt részemre semminemű kedvezményt nem biztosát. A havi fizeté­sem 900 forint. Fizetésemelést kértem, elutasították. A vizs­gák idején tanulmányi sza­badságot sem kaptam. Végül annyira kiéleződött közöttünk a helyzet, hogy a járási ta­nácshoz fordultam segítségért, Ilyen a végzett szakmunkás helyzete a mi üzemünkben. Tele vagyok gonddal és segít­séget, támogatást nem kapok. Most gyermeket várok és az orvos táppénzre írt ki. De most is hátrányos helyzetibe kerültem, mert a 75 százalék helyett, csak 60 sízázialékos táppénzt kapok. Ezért én tel­jesen egyetértek azokkal, akik azt hangsúlyozzák, hogy a termelőszövetkezetekben, a szemléletet kell megváltoztat­ni mindenekelőtt. Ugyanis nem egyszer vágták á sze­membe, hogy az állattenyész­tésihez nem kell iskola. Most rövidesen szülési sza­badságra megyek. Ezek után teljesen bizonytalan, hogy megkapom-e a szülési szabad­ságot. Nem csoda, ha a kér­dés nem hagy nyugodni. Hát ezért tanultam három évig? Ezért ragaszkodtam ennyire a szakmámhoz? SÜMEGI JÁNOS. a s.zécsényi tsz elnöke: dokkal küzdenek. Elöljárójá­ban a szemlélettel kapcsolat­ban szeretném elmondani vé­leményemet. Megítélésem sze­rint, ma már egyre inkább el­ismerik a mezőgazdasági mun­kát, nincsenek különösebb tár­sadalmi előítéletek a terme- lőszövetkezietekkel szemben. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt tíz óv alatt a szö­vetkezetek megszilárdultak, jó eredményeket értek el. A mezőgazdaság továbbfej­lesztése érdekében még rend­kívül sokat kell tenni. Véle­ményem szerint meg ikell kö­zelítenünk az ipari munkakö­rülmények színvonalát, az ot­tani szociális és kommunális ellátottságot. Ez bizonyára vonzó hatással lesz majd a fiatalokra. Mert az vüíatha/tat - lan, hogy fialtatok nélkül nem tudunk előre haladni a me­zőgazdaságiban. Mi, a terme­lőszövetkezetben már tettünk bizonyos lépéseket a fiatalok megnyeréséért, munkába állí­tásáért. Púlytkaitelepet létesí­tettünk, ahol jelenleg 25 fiatal dolgozik, nagy részük érettsé­gizett, Komoly feladatokat bíztunk rájuk. Egy-egy fiatal évente egymillió forint értéket állít elő. A munkabérük en­nek megfelelően alakult, ha­vonta 2000—2200 forintot ke­resnek. A fiatalok szorgalma­san dolgoznak, jól érzik ma­gukat a munkahelyükön. Pél­dájuk ragadós, mert most is tíz érettségizett jelentkezett, hogy szívesen jönnének hoz­zánk dolgozná KAEINCZI JÁNOS, ecsegi tsz-elnök: Mi, a szövetkezetünkben kezdettől fogva azon fárado­zunk, hogy a fiatalok képes- seigieikniek megfelelően dolgoz­zanak és munkájuk után meg­felelő jövedelemhez jussanak, hiszen a jövő mezőgazdaságát fiaitaL képzett szakmunkások nélkül nem lehet elképzelni. A termelőszövetkezetek el­jutottak oda, hogy az alapve­tő termelőeszközöket biztosí­tottak. Gondoskodni kell a munkaerőről is. A távlati fej­lesztési tervben jó előre meg­jelölhetik, milyen üzem ággal foglalkoznak. A szakmunkás­képzést ehhez kell igazítaná, másképp elképzelhetetlen a gazdaság tervszerű munkája. Ha így dolgozunk, akikor nem fordul elő, hogy szakmunká­sokat képzünk és nem tudjuk foglalkoztatná őket. Sok a gondunk e téren. Én azokkal érteik egyet., akik azt hangoztatták, hogy a’mezőgaz­dasági munkát a fiatalokkal csak akkor kedveltethetjük meg, há jó munkakörülménye­ket teremtünk és megfelelő jövedelmet biztosítunk részük­re. A szociális létesítmények építésénél is nehéz helyzetben vagyunk, nem kapunk hozzá állami támogatást. A megye termelőszövetkezeteit súlyosan érintő, módosított gazdasági szabályozók amúgy is nehéz helyzetet teremtettek. Ilyen körülmények között nem csaik öltözőit, fürdőt, de más fontos építkezést sem tudunk meg­valósítani. Itt bizony elkelne a segítség. PERECZ LÁSZLÓ, a Rétsági járási Tanács osztályvezetője: — Nem szakigazgatási oldal­ról, hanem az üzemek néző­pontjából szeretnék a szak­munkásképzéshez szólni. Köz­tudott, hogy a rétsági járás egyik leggyengébb adottsága termelőszövetkezete a cfóósje- noi voll. litt dolgozatit a legke­vesebb fiaital. A gazdaságii struktúra megváltoztaitáséval párhuzamosan bevezettük az anyagi ösztönzést, s egyszer­re állt be a változás. Egyre több a fiatal a fez-ben A mezőgazdasági munkával szemben, még mindig előíté­let él az emberekben. Ezt fez­ben dolgozó szülőknél sem si­került teljes egészében meg­változtatná. Annak ellenére sem, hogy a mezőgazdasági munka színvonala, a munka­körülményeik lényeges válto­záson mentek keresztül. A fel­nőttek körében, meglevő elő­ítélet hatással van a Sétálók­ra. A megyében jelentősége van a fejlődő mezőgazdaság­nak. A pályaválasztási tanács­adónak is ennek megfelelő«: kell foglalkoznia a mezőgaz­dasági szakmáikkal. Amikor arra kerül sor, hogy a fiatalok szakmát válasszanak, a mező- gazdaságot ne az utolsók kö­zött említsék, mint esetleges lehetőséget. Az a tapasztala­tom, hogy a mi járásunkban nem megfelelő az összhang az általános iskolai pedagógusok és a gazdasági vezetők között. Több közös konzultációra len­ne szükség ahhoz, hogy a fia­talok a mezőgazdaság felé forduljanak. Differenciálni kell a kereseti lehetőségeket is, érdekeltté tenni a fiatalokat, hogy szívesen dolgozzanak a mezőgazdaságban. Járásunk­ban a IV. ötéves terv végére mintegy ötszáz szakmunkásra lenne szükség, elsősorban. a szarvasmarha- és juhtenyésztő szakmában. Szeretnénk segí­teni az üzemeket a szakmán- kásellátásban, de ez nem csak rajtunk, hanem a tsz-ve­zetőkön és a szülőkön is mú­lik. (Következik: Iviltz Zoltán, megyei szakközépiskolai ta­nulmányi felügyelő, Mede Ti­vadar, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa és Kő­szegi Sándor, megyei tanul­mányi felügyelő hozzászólá­sa.) — A szakmunkásképzést rend­kívül nagy jelentőségű témá­nak tartom. Hiszen ismeretes, hogy megyénkben igen magas a tsz-tagok életkora. A mező­gazdasági üzemek súlyos gon­Tanulnak A balassagyarmati járásban, a KISZ járási bizottságának irányításával, a fiatalok szer­vezett tanfolyamok keretében tanulmányozzák a X. kong­resszus anyagát. Ezzel egy- időben ifjúsági napokat is rendeznek. Az ifjúsági napo­a fiatalok kon a negyedik ötéves terv­ből adódó helyi feladatokai beszélik meg. Többek között a falu szépítését szolgáló tár­sadalmi munka jelentőségét. A rendezvényeken résztvevő fiatalok felajánlásokat tettek társadalmi munkára. NÓGRÁD m 1971. február 11., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom