Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Körséta négy községben Kik szerepelnek a „hiánylistán"? — Az iparhatósági jogkor leadásának tapasztalatai i«nEg£Itatäs ügye esük szóba. W Bötassagyafimati járass T&_ iiécs — a többi járásihoz ha­sonlóén — tavatr nyáron, in­tézkedést hrozott: „leadta” az marba tosági jogkört az első fokú iparhatóságoknak. Ez a Kissé papírízű mondat mélyen érinti a taktsä lakosságot — .^magyarul” annyit jelent, hogy 1970. július 1. óta a köz­ségekben folyó ipari tevékeny­séget nem a járási tanács il­letékesei, hanem a községi ta­nácsok ellenőrzik, segítik. Ez ellenőrző-segítő tevékenység révéin az ügyintézés közelebb kerül a lakossághoz, az ipa­rosoknak nem kell ügyeikkel a járási székhelyre fáradniok — ráadásul ügyes-bajos dol­gaikat a helyi hatóságok — közelebbről, jobban ismerve ■iket — pontosabban, ugyan­akkor rugalmasabban intezhe­a község megfelelő helyiséget létesített — de váttatkoeó nem akadt még eddta Magyarnándor Ugyanez a helyzet mmt Szügyiben. A titkár: Smida Tibor szintén „friss ember” a négy községet egyesítő falu. körzeti központban. — A ne­gyedik ötéves terv sarán le­zajló községrendezés terved már elkészültek — említi, s mutatja a térképet —, a kis­iparosok házhelyed a faluköz­pontban. egy tömbben helyez­kednek ét Az ipari tevé­kenységből adódó első fokú hatósági feladatkör gyakorlá­sának tapasztalatai” az ápri­lis 21—i ülésen kerül a község kai is adóbevallásra kötelez­ték, holott ez — Sándor Ist­ván szerint —. aki szinte kí­vülről ismeri a kisiparosokra vonatkozó jogszabályokat — csak abban az esetben jogo­sult. ha azok húszszázalékos jövedelememelkedést értek el. Végül megegyezés szüle­tik: — Igaz. senki sem emelt szót a kötelező, részletes be­vallás ellen — summázza a megyei titkár — a kisiparos­ság nem érezte érdekei ellen hatónak az esetet. —. mégis, a jövőben óvakodni kell az ilyen tőL A látogatók felmérik az igényeket: elsősorban fodrász­ra, női szabóra és cipészre volna szükség Bércéi Lengyel József vb-tiUtár elsőként egy kontárt említ, akit már többször szólítottak fel iparjogosítvány kiváltásá­ra — ügye most a járási ta­nács szabálysértési hatóságá­nál van. Az esetet az teszá érdekessé, hogy az illető — egy termelőszövetkezetben dolgozó ácsról van «zó — vál­tott volna is engedélyt —, de munkahelye nem járult hoz­zá. Pedig nem okos politika ez — állapítják a rögtönzött tanácskozás résztvevői —. ha az iparos rászánja magát és kilép, a termelőszövetkezet bánhatja korábbi merevségét. Isméd, elkészül a hiánylista, villanyszerelő, rádió-, tv-javí- tó, kőműves, női és férfi­szabó kell. A KlOSZ-titkár itt is felhasználja széles körű megyei ismeretségét: miután tudomásul veszi, hogy a köz- segbelieknek olyan, csakis helyben lakó iparos kell, aki­hez bármikor fordulhatnak, egy női szabót javasol, a ber- celieknek szintén csak egy bérlakást kellene számára sze­rezni. A titkár gyors tanács­kozást folytat a tanács admi­nisztrátor asszonyaival, aztán válaszol: ha tud. jöjjön a var­rónő, lesz laké« és elegendő munka a számára. Abban már közösen állapodnak meg: minden lehető módon, főként kisipari hitellel támogatják a vállalkozást Baranyai László dk. A közelmúltban Sándor 1st-. «án, a Kisiparosok Országos Szövetségének megyei titkára Qszményi József, a Balaasa- «yarroati járási Tanács ipari főelőadója társaságában kör­utat tett négy, az ipanhatósá- gi jogkör leadiásában érdekeit községben: Szügy ben, Ma­gyamándorbam, Nógrádkáoet- len és Bereden. SxQgy Hathat Ottó tanácstitkár «vei szerint fiatalember, de a lanácsd tevékenységben ta­pasztalt munkásnak számit. A tanácsok összevonásakor Pat- varcról került a Csesztvét is egyesítő szügyi tanácshoz. — Az új környezettéi még csak most ismerkedem — mondja. E helyzetnek megfelelően Esz­ményi József elsősorban a Ba­lassagyarmatról kijáró szak­emberek helyhez kötésére, a kontárok felkutatására, ipar- igazolvánnyal való ellátására hívja fel a figyelmét. Sándor István pedig arra figyelmez­teti: a nyugdíjasok ipartevé­kenységét mindenképpen tá- mogatni kell — feltéve, ha a megfelelő színvonalon, és meglevő lakossági igényeket kielégítve végzik munkájukat. A vendégek néhány percre Jlados József vb-elnököt is meglátogatják. Itt egy idősze­rű probléma, a fiérfifodrász­vegrehajtó bizottsága elé — addig ismerkedem a helyi igé­nyekkel. Ügy tervezzük — feje­zi be a fiatal Vb-tltkór —. hogy a termelőszövetkezettel közösen alakítjuk ki a köz­ség javító-szolgálta tó iparát Jelenleg egy asztalost és egy női fodrászt igényeinek a társközségeik — ez a legsür­gősebben megoldandó problé­ma. Sándor István javaslatot tesz: ismer egy fodrászt, aki ha a tanács tudna számára bérlakást biztosítani, eljönne ide Salgótarjánból... Szóbeli megállapodás születik, amely­nek névén valószínűleg meg­oldódik a lakosság ilyen irá­nyú igénye. Búcsúzóul Esz­ményi József ad tanácsot: nem baj. ha egy szakmában ketten-hánrnan kérnék ipart. A verseny csak fokozza a lakos­ság jobb ellátását. NÖSr«dk5resd Szécsemke, Becske és Gelga- guta tartozik ide — 43 kis­iparos jut 3180 lakosra. — Az egy főre jutó ellátottság itt a legjobb a járásiban — mond­ja az ipari főelőadó. — Sokan élvezik a kétéves adómentes­séget A megyei titkár és a szak­igazgatási szerv vezetője — Hajser Ferenc — élénk, már- már vitába csapó eszmecserét folytat. A községben ugyanis tavaly az átalányban adózó­KSzérdelifl Javaslatéit Jelölőgyűléseken hangzott el Megvalósult kilenc venk ötmillió — Javult a szolgáltatás Segített a társadalmi munka PONTOSAN kétsoázhaitvanr hél közérdekű javaslatot ter­jesztettek elő a szécsényi já­rás választópolgárai a leg­utóbbi tanácstagi választáso­kait megelőző jelőlőgyűléselken. Természetesen a hozzászólá­sok száma- ennél jóval több volt. Nagy részük az eredmé­nyeket méltatta, de volt amely elrugaszkodva a való­ságtól és a meglevő gondok­tól, olyan javaslatot ' tett, amelynek megoldására sem le­hetőség, sem pénz nem állt a járás rendelkezésére. A 267 javaslat, amelyet azon nyom­ban nyilvántartásba vették, egytől egyig reális, megvaló­sítható, okos, valóban a köz érdekét szolgáló volt. Ezután mór csak azt kellett eldönte­ni, melyik a fontosabb. Ezekben a hetekben, amikor összegezzük az eredményeket, a készítendő „mérlegből”, ér­dekes követkeateteseket von­hatunk le. A szécsényi járás­ban élők legsürgetőbb gondja a kommunális fejlesztés. Száz­hat vanmógy választópolgár ja­vasolta az utak, hidak, a 'köz- világítás, járdaépítés, vízmű­vek megvalósítását. Ez a szak­embereik számítása szerint több mint hetvemhárommillió forintot jeleni. Az elmúlt négy esztendőben százhuszonhárom javaslatból lett valóság, amelyre hatvanmillió forintot fordítottak. A jelölőgyűlésen elhangzott, javaslatok nagy többsége be­került a községi tanácsok ter­vedbe, a megvalósítandó fel­adatok közé. Az élmúlt évek végrehajtó bizottsági és ta­nácsülései nem egy esetben vitatták a megvalósítás mód­ját, keresték, kutatták a lehe­tőségeket, amelyek hozzásegít tettek ahhoz, hogy a tervek­ből, vagyis a lakosság javasla­taiból valóság legyen. Az anyagi erők határt szab­nak az építkezéseknek, fej­lesztéseknek. Nagyon sok eset­ben segített viszont a közsé­geik lakosságának önzetlen, lelkes társadalmi munkája. A járás nem egy községe tett bizonyságot arról, hogy nem­csak javasolná és kérni tud, hanem ha arra kerül sor, dol­gozni is falujáért. A község! tanácsok gyakran vállalkoztak orvosi rendelők, pedagógus- lakások, utak, járdák építésé­re olyan esetben is, amikor társadalmi munka nélkül meg sem tudták volna oldani a feladatokat. Sok tízezer fo­rint értékre rúg az a munka, amellyel a járás lakosad járul­ták hozzá a jelölógyűléseken elhangzott javaslatok megva­lósításához. A KÖZÉRDEKŰ javaslatok legnagyobb része a tanácsok hatáskörébe tartozott, termé­szetesen á megvalósítás gond­jával egyetemben. Akadtak viszont olyan, jogos és alapve­tő igények megoldását célzó javaslatok, amelyek más vál­lalatok, illetve szervek felada­ta. Ma már a tapasztalaitok: alapján elmondható, hogy ezekből is 60k megvalósult. A tanácsok megkeresték az érin­tett vállalatokat, tolmácsoltak a lakosság kérését es közve­tett mádon, az igények és a lehetőségek összehangolásával segítettek. Ilyen fontos, mondhatni az egész járás lakosságát érintő feladat volt Széosényhen az ipartelepítés, vagyis új mun­kahelyek létesítése. A nagy eredmények közé tartozik, hogy munkát adtak a járás asszonyainak. lányainak és olyan üzemeket telepítettek a január elsejével nagyközséggé vált Szécsénybe, amelyeknek jövője is biztató. Hasonlóan sokat jelent a szolgáltatóház megépítése, amely Szeosényt, és környékét éliátja. E mel­lett sok új üzlet segíti a la­kosság ellátását, a vendéglátó kombinát pedig a kulturált szórakozást. A jelőlögyCfleeeiken elhang­zott javaslatok megvalósítása kálenovenkétmóllió forintba kerüL Ez annyit jelent, hogy közel kétszáz közérdekű, a járás fejlődését is előmozdító javaslatból lett valóság. Az eredményeket, a megva­lósult terveket szépítenénk, ha nem besaélnénk azokról a gondokról, amelyeket az el­múlt négy évben még nem si­került megoldani. A javasla­tok agy részének valóra vál­tását akadályozta a pénz hiá­nya, ákiaritak feladatok, ame­lyek sürgősség tekintetében megelőzték a többit, voltak amelyeket az építők nem tud­tak vállalni. A jegyzőkönyvek természetesen tartalmazzák 8 még megvalósítandó feladato­kat is, erről a tanácsok nem felejtkeznek el. TOVÁBBRA IS gond és s feladatok közé tartozik a köz­utak építése, javítása, a belvi­zek elvezetése, a patakok sza­bályozása. Űj feladat a taná­csok összevonása utón kelet­kező taliulkörzetlközpontak ki­alakítása, a járdásítás, az ivó- vízellátás megoldása. Jóval az országos és megyei átlag alatt van az óvodai ellátás mutató­ja, a fiataloknak pedig klu­bokra van szüksége a közsé­gekben is. Több faluban orvo­si rendelőt kell építeni, tan­termekkel bővíteni az iskolá­kat, lakásokat létrehozni, fej­leszteni a közvilágításit. Ez többek között mór a kö­vetkező esztendők feladatai közé tartozik, az újabb ter­veikkel egyetemben. Csata! Erzsébet Tanfolyamok, ankélok cigányoknak Nagy népszerűségnek ör­vendenek az egészségügyi fel. világosító-nevelő előadások a szécsényi járás cigány lakta területein. Különösen az asz. szonyok mennek el szívesen az egészségügyi előadásokra. Ebben az évben 9 cigány- lakta telepen rövidített tan­folyamot rendez a járási Vö­röskereszt szervezet. A tan­folyamok 3—1 előadásból állnak, a csecs emőgondozac rol, a gyermekek iskoláztató, sáról, a családtervezésről, • egyéb egészségügyi ismeretek­ről beszélnek a védőnők. A rövidített tanfolyamok mellett cigányankétok is sze­repelnek a tervekben. Ezeken a tisztaságról, a helyes táp­lálkozásról, a gyerekek iskola, ba járásával kapcsolatos is­meretekről lesz szó. i — Nyertél! Bartolomeo Matrangia, a hírhedi egykori maffiafőnök, dón Calogero Vizzini villáiba! főjegyzője. Több­ször indult ellene eljárás gyilkosság gyanúja miatt, de 1948- ban eltűnt Szicíliából, a drága. A Giutiano-ügybe belegaba­lyodott palermói rendőrhatóság ezután azt hitte, hogy Mat- ranga barátunk külföldre távozott. Párizs szerint pedig 1950- ban egy kábítószerügylet gyanúja miatt állapították meg személyazonosságát... Feltehetően szoros üzleti kapcsolat­ban áll a te pikk királyoddal, Salvatore, azaz Charles, azaz közismert alvilági nevén Lucky, vagy mázlis Lucianoval. — Ezek szerint a hölgyek nem a szeretői és a fickó nem egy Casanova, hanem a lánykák, Maria Bellonihoz hason­lóan, futárszolgálatot teljesítenek, és Távol- és Közel-Ke­letről Berti úrnak szállítják a kábítószereket. — Pontosan, — bólintott Luigi. — Ugyanis Bellán! kis­asszony mellé még egy portrét tehetsz. Az éjszaka egy An­karából érkező repülőgép utasai közül kiszűrtük Alida Monese kisasszonyt, becenevén Mimit. Duplafedelű ne- szeszeréből csekély öt kilogramm ópium került elő és a hölgy doktor Bertát jelölte meg munkaadójául. Elmond ásó szerint harmadik esztendeje dolgozik dr. Berti kozmetikai cégénél, és mindeddig' úgy tudta, hogy olcsó kölni előállítá­sához szükséges nyersanyagokat csempész be az országba, azt is csak azért, mert ezekre a nyersanyagokra Berti elmon­dása szerint, túlságosan magas a védővám. Ankarai, singa- poorei, saigoni. teheráni, bejrúti és adanai címeket adott meg Ö maga egy hete utazott el Rómából.. ­— Gyönyörű csodás Ha lány lennél, menten ad­4 NÓGRAD — 1971. február 11-, csütörtök nék egy puszit, pajtás — áradozott Maré, és korát megha­zudtoló fürgeséggel pattant fel a szőnyegről. — Ezt jelezte az én kártyám is, csak azt nem értem, mi az ördögöt ke­resett a corleonei Liggio a milánói Bonte-vülában. — Apropos, Liggio... Casetti jelentette, hogy tegnap este fél kilenckor letartóztatta a palermói repülőtéren. Ä fickónál félig kiürült, János-kenyertáras géppisztoly volt Te­lefonálás közben ütöttek rajta, és így nem volt alkalma fegyverét használni. — Egyre szebb — mondogatta Marc —, de kinek tele­fonálhatott? — Ezt sajnos, nem sikerült megállapítanunk, mert ami­re ártalmatlanná tették, a vonal megszakadt, I ¥ N ppfrontk lub A diosjenoi művelődési ház. ban népszerűségnek örvend a község lakóinak körében a népfrontklub. Programjában kötött, illetve szabad foglal­kozások egyaránt szerepelnek Ebben az évadban, a múlt év novemberétől júniusig nyolc kötött foglalkozást terveztek. Ezeken tartalmas előadások hangoznak el különböző té­makörökben, kapcsolódva a helyi viszonyokhoz és művelő­dési igényekhez. A népfront­klubot Keresztes Károly, a helyi általános Iskola tanára vezeti, aki a község történe­tének feldolgozásával hírne­vet szerzett Diósjenőn. A klubtagok a kötetlen foglal­kozásokon szórakoztató prog­ramokat alakítanak ki a ma. guk számára. „. .Félórával a reggeli beszélgetés után Marc a párizsi központon keresztül általános riadót fújt. És hatvan perc múltán Singapoore-tól Hamburgig akcióba lépett az Inter­pol. A római repülőtér útlevél- és vízumnyilvántartása alap­ján, három évre visszamenően kiválogatták azok neveit, elsősorban ifjú hölgyekét, akik rendszeresen utazgattak a Távol-Kelet és El6-Ázsia országaiba. Délben már az Inter­pol török, indiai, iráni, libanoni, singapoore-i, saigoni, ku- waiti, osztrák, nyugatnémet, francia, olasz, holland, svájci és belgiumi rezidensei a már hónapok óta figyelt európai csempészekkel együtt, 270 személyt tartóztattak le. A repü­lőtéri adatok alapján nycúc római lány került rendőrkézre és a kora délutáni órákban az Interpol központtá 96 kábító­szer-kereskedő pontos nevét és címét közölte délkelet-ázsiai megbízottjaival. Ezek között azonban nem szerepelt a hong­kongi Liang Yol. Marc nem akarta megzavarni Fleurot küldetését... Jannot még délelőtt megkapta Marc utasítását, hogy a már régebb óta figyelt és felderített milánói esemoészháló- zat minden tagját lehetőleg egyidőben, és feltűnés nélkül fogassa él és szállja meg a Bonta-vtilát. Jannot nyugtázta a kapott parancsot és egyúttal közölte, hogy Antonio Ampore- aleit nem veheti őrizetbe Milánóban, mert az illető délelőtt 9-kor eltávozott a városból. Két rendőrségi autó követi. A Pármából kapott legfrissebb jelentés szerint Amporeale a Rómába vezető autópályára kanyarodott. — így is jó — mondta Marc, miközben Luigi irodájá­ban a milánói távirat szövegét olvasta. — Ezúttal nekem lesz igazam — fordult Luigihoz —, helybe jön a fickó. Luigi azonbn gondterhelten töprengett. Szorongása Mart­ra is ráragadt, aki egyre azt latolgatta, nem siette-e el az akciót. Érdekes, hogy Maria Belloni nem táviratozott Milá­nóba. Nápolyból miért értesítette volna Amporealet, aki korántsem lehet olyan fontos figura, mint Berti. Bertit és a hongkongi Liang Yolt azonban a lány a római szállóból ér­tesítette. De akkor ki üzent Amporealenak, hogy Belloni kisasszony érkezése idejére Rómába érjen? (Folytatjuk) Népművészeti szakkör Nógrád megye különösen gazdag népművészeti hagyo­mányokban. Ennek ellenére hagyományaink ápolásával e vonatkozásban nem lehetünk elégedettek. Ezért is érdemel figyelmet a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kezdeményezése, mely szerint népművészeti szakkört szerveznek. A központban március 1-ig lehet jelentkezni e szakkörbe, amelynek tagjai egyében kívül hímzéssel, báb- készítes6el. fafaragással, kerá­miakészítéssel is foglalkoz­nak majd. A szakkör felada­ta a nógrádi népművészet to­vábbi felkutatása, ápolása és tudatosítása elsősorban az if­júság körében. y Hány holdat kapálunk ma. emberek?! {Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom