Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

A jogok és kötelességek összhangjáért Tizenkilenc javaslati napló A mozgó és változó éleihez igazodó, $j kollektív szerződés megkötésére készülnék most' a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az előkészítés nem nélkülözheti a gondossá­got. a szakértelmet, hiszen az új kollektív szerződést ezúttal öt esztendőre kötik. Azt talán hangsúlyozni sem kell, hogy a Vállalati önállóság kiterjesztésével, az üzemi demok­rácia szélesítésével egyre fontosabb szerepet bolt be a vállalat életében a kollektív szerző­dés Regen a fontosabb munkaügyi, gazdálkodá­si, szociális és jogi kérdéseket központi ren­delkezések szabályozták. Ezek nagy része most beépül majd a kollektív szerződésbe. Ezeken túl, a vállalat lehetőségeit és a dol­gozók jogos igényeit is figyelembe kell venni. Most elsősorban a régi kollektív szerződés fejezetenkénti áttanulmányozására kell gon­dot fordítani, hiszen akad, ami a korábbi jogrendszerben már elavult, ami felújítás­sá szorul, vagy amit éppen pontosítani kell. A vállalatnál öt külön bizottság alakult a szakszervezet és a gazdasági vezetés szakéi*- béréiből, hogy külön mérlegre tegyék a Vál­lalat és a dolgozók szemszögéből is a koráb­bi rendelkezések időszerűségét. Külön mun­kabizottság foglalkozik a munkaviszonnyal, a munkaidő, pihenőidő és szabadság, valamint a munka díjazásának rendszerezésével, külön a vállalati nyereség felosztásával, külön a munkavédelemmel, az újítási szabályzattal és a szocialista munkaversennyel. Az új kollektív szerződésnek előreláthatóan igen sok új vonása lesz. Az 1971. január t- lől érvénybe lépő közgazdasági szabályozók a bérezésre, a vállalati nyereségre, a nyere­ségrészesedésre is hatással vannak. Tovább­ra is fennmarad a nyereségmegosztáson nyugvó adózási és érdekeltségi alapképzés rendszere, amely a fogyasztás-felhalmozási arány szabályozásában és a pénzügyi egyen­súlyban is kellő biztonságot nyújt A gazda­ságpolitikai célokkal összhangban azonban fokozni kell az élő munkával szembeni haté­konyság követelményeit, és elő kell segíteni az intenzív fejlődésre való fokozatos átállást A vállalatoknak saját döntéseik alapján, a részesedési alapból pénzt lehet, és kell át­csoportosítaniuk a fejlesztési alapra, s a feö-. telező tartalékalap szintjét és mértékét Is meg kell változtatni. Mindezek természetesen befolyással tesz­nek a dolgozók és a vállalat egymásra utaló tjesnra és kötelezettségei re is. A koltektív szerződés előkészítésével meg­bízott szakemberek: Kadlóth Sándor, Szabó Károly, Lakatos Béla, dr. Kovács Mária, Kil- vády Tibor, Horváth Gyula, dr. Szabó Lajos, Miklós Mihály, Décsei Ferenc, Babus Gyula, Vincze János, és a többiek már lényegében túljutottak azoknak a törvényes rendelkezé­seknek és szabályozóknak az ismeretein, me­lyek jogilag alapját képezik majd az új kollektív szerződésnek. Most kezdenek hozzá azoknak a véleményeknek és javaslatoknak tanulmányozásához, amelyek a hatályát vesz- •tő kollektív szerződés módosítására és kie­gészítésére tesznek javaslatot. Még nem kezdődött el az társ kollektív szerződés feletti nyilvános vita, de ritka az a javaslati napló, amelyben máris ne volna feljegyezve 8—10 dolgozó figyelemre méltó véleménye. Nagy számban szerepelnek az olyan bejegyzések, amelyek a munkaruhák kihordási idejének csökkentését kérik. Pó- czos István a munkaruhát 18 hónap helyett, 15-re, a bőrtalpú bakancs kihordási idejét pedig 18-ról 12 hónapra kérte csökkenteni. Kaspár Lajosné a dolgozó anyák és szülők nevében kéri, hogy ha a férj, a feleség is a vállalatnál dolgozik és gyermekük nem jár napközibe vagy tanulószobára, étkezhes­sen a gyári étkezdében, akár pár forinttal drágábban, vagy önköltséges alapon is. Ugyancsak figyelemre méltó a „IT’-üzem javaslati naplójában az a bejegyzés, amely a különböző vállalatoktól és intézményektől kapott kitüntetések után járó vállalati pénz­jutalmat kéri egységes alapra helyezni. Van ugyanis, amikor valaki az MHSZ-től, a KISZ-tól, a tanácstól, vagy éppen a tűzol­tóságtól kap kitüntetést, szorgalmas, vagy el­ismerésre érdemes munkájáért. Mivel azon­ban a kitüntetések anyagi elismerése eltér egymástól, egyes dolgozókban azt az érzést kelti, hogy az 6 munkája nincs eléggé meg­becsülve. Nos, ezek között a javaslatok között érde­mes elidőzni a kollektív szerződés készítői­nek. Olyannak kell lennie majd az újonnan szövegezett kollektív szerződésnek, hogy a fejlődő élethez és igényekhez megfelelően igazodjék. Olyannak, hogy a jogok és kötele­zettségek megfelelő összhangban legyenek. A program szerint a szöveg nyers feldolgozása hamarosan a szakszervezeti és gazdasági ve­zetők fóruma elé kerül, hogy aztán vitára bocsá ihassak a népes és kritikus gyári kollek­tíva elé. Orosz Béla Jelen és jövő Nógrádsápon Három, könnyűnek eppen Csergyáftszki János is szóltak A jövőjüket a mostaninál nem mondható esztendő. Ez a erről. A kedvezőtlen időjárás gondtalanabbnak képzelik a múltja a nem egészen öt- okozta károk láttán bizony Legénd, Nézsa és Nógrádsáp ezer holdon gazdálkodó nóg- nemcsak a tagok, gyakran a határában dolgozó szövetke- rádsápi egyesült termelőszö- vezetők is elkeseredtek. Fel- zeti tagok. Ezért aztán a ten- vetkezetnek. A természeti és borultak a gondosan felépített nivalók egyre sokasodnak, közgazdasági adottságok mos- tervek, és a megfontolt intéz- amelyeket a most készülő kö- tohák, az utak rosszak, vasút- kedések helyett gyakran csak zép távú fejlesztési tervben állomás sincs a közelben. Jó ide-oda kapkodtak. Kinn ma- fognak össze. A Gödöllői Ag- pár éve nagyüzemi gazdálko- radt a gabona, lángokba bo- rártudományi Egyetem szak- dás folyik a három község: rult emiatt a takarmánykazal, emberei segítenek a nagy Legénd, Nézsa és Nógrádsáp Ahogy Pekári László, az el- munkában. A legfontosabbnak határában. A gyakorlati mun- nők mondotta, futottak a pénz azt tartják Nógrádsápon, hogy kát azonban sok minden za- után, és nem maradt idő arra, az adottságoknak megfelelő varja. Mindenekelőtt az, hogy szorosabbra fűzzék kap- gazdálkodási szerkezetet ala- hogy a sok természetes határ csolatukat a tagsággal. Ez* kítsanak ki, megvalósítsák a megszámlálhatatlan darabok- időközönként ugyancsak za- zavartalan munkához szüksé- ra bontja a közös szántót. vart okozott a- közös munká- ges korszerű beruházásokat és ban. Szalm István, a pártalap- a gépesítést tovább korszerű- Bonyodalmak szervezet csúcsvezetőségéhek sítsék. a pénzzel titkára magyarázta, hogy mindezekre a visszásságokra már a kora ősszel felhívták a Pekári László, a közös gaz- gazdasági vezetők figyelmét, daság elnöke mondotta, hogy igaz, a tavalyi bajokqp már ilyen körülmények között ne- nem sokat segíthettek. Most, hezen birkóztak az időjárás- viszont, elkerülhetik a bukta­sal tavaly. Gyakran érezték tókat. A kommunisták a gaz- .... ,. .... , , . úgy, hogy a . természet hatal- dálkodási, a vezetési rendszer I más erejével szemben tehe- korszerűsítését ajánlották. Ja- tetlenek. Hiába volt a gépek vaslatuk megértésre talált a munkája, a több műtrágya. A gazdasági vezetők és a tag­búza, az árpa, az aprómag ság körében is. költségszámítást sem hagyjak csak egészen kevés termést Pekári László, az elnök azt szeretné, ha a tervek egy ré­sze már az, idén megvalósul­na. Tesznek is ezért egyet- mást. Az eddigi üzemegység! rendszert minden .valószínűség szerint már az ágazati gaz­dő elején meghatározzák feladatokat, rendszeress4 te­szik az ellenőrzést. Aztán a hozott A hiányzó százezrek majd két és fél millióra ke­rekedtek. Ebből aztán nem egyszer pénzügyi bonyodal­Készül a terv Az idén meg decemberi témának, mint tavaly. Az esztendő elejétől kezdve kalkulálnak, számol­nak a szövetkezet vezetői, ho­gyan jár jobban a közösség. A közeli hetekben tervtár­gyaló közgyűléseken vitatják- meg az elképzeléseket. Előtte, a pártszervezetek közreműkö­désével széles körben tájékoz­tatják a tagságot, s kérik igénylik véleményüket, javas­Személyre szóló feladatok MfeG JAVÁBAN dolgoznak egyűffenúkődb asBtgtjRoktól, b váltolalti ötéves tervek el- üzemektől. verni, részletein, miközben a Az érdemleges, a saeméSLyne végrehajtás is elkezdődött. Az szóló tervleboratás régi jogos idei feladatok már ismertek, igény, teljesítése szorosan az 1971. évi tervek elkészül- kapcsolódik a vállalat belső tek. Ilyen helyzetben nélkü- irányítási rendszerének kor- lözhetetlen a vezetés elivi és szerűsítéséhez. Csak ott lehet operatív ^tevékenységének a feladatokat üzemenként, összhangja. Az előrelátás, a osztályonként, s ezekben közép távú vállalati tervezés munkakörönként, szémélyen- esak akkor lehet hatásos, ha ként megnyugtató módon ezekben a hetekben, nagy fi- részletezni, ahol a hatáskört gyeimet fordítanak az idei és a felelősséget pontosan kö- tennivadók széles körű ismer- rülhatárolták. tetőséire,' a konkrét termelési, fejlesztési, értékesítési fel­adóitok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb teltétele, hogy minden mun­kahely, részleg, brigád ponto­san ismerje a vállalat, a szö­vetkezet egészének idei fel­Az 1971. évi feladatok rész­letezése, konkretizálása nem részlettéma, nem a központi terv- és üzemgazdasági osztá­lyok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterü­let és termelőegység vezetője, s a viták során a vállalat va­lamennyi dolgozója. A gyár­egységek, az üzemek, az osz­tályok vezetőd saját hatáskö­rükben bontják fel a részle­adataát, s abból az ő szőkébb gükre jutó feladatokat műhe- környe^etére háruló tennuva- lyetkne, csoportokra, szemé­lyekre. A feladatok részlete­zése, az összefüggések elemzé­se alkalmas egyébként a szűk keresztmetszetek és a belső tartalékok feltárására, a szük­séges intézkedések időbeni megtételére, az éves terv jobb lókat. Az év eleji műszábi- gazdaságd konferenciák, ter­melési tanácskozások szoká­sos napirendje a tervisimerte- rés. Ám ezek a megbeszélé­sek — ha előzőleg nem vég­zik el a tennivalók sokolda­lú elemzését, részletezését —, megalapozására, csupán általánosságok és ér- uektaLenek. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és tervis­mertetés, amely csupán, a dol­gozók számára érzékelheted;- .. , , . . _ ... l en nagy vállalati számokkal a, res7^®^ef tólndaitmegihaitáro- es általános jelszavakkal ope- ^s a tutejdonos; felelősség­ről. Haszna, kellő visszhangja araet elmélyítés««*, a dcilgo- osak olyan megibeszéléseknek ~ A VÁLLALATON BELÜLI munkamegosztás formáinak, ügyrendjének kialakítása és ■konkrét tartalommal telítése, zók aktivitása, kezdeményező készsége felkeltésének is fon­tos eszköze. A vensenytörek- véseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen a vállalati feladatok szolgólatá­lehet, amelyek munkahelyek­re, munkakörökre, személyek­re szóló feladatokkal foglal­koznak. A munkások, techno­lógusok, a szerkesztőik, az ■ . anyagbeszerzők, az értékesítők ^ nl'latam. így ha.az 1971. egyaránt arra kíváncsiak, hallalak tervbe ftgyelem- hogy személy szerint tőlük' ^ a növekvő haite­mrt várnak 1971-ben. Jó, ha konySag! követelményeket, a ißmerifc a mérleg másik olda- alaikjuló ikőzep távú e.­,. , ,,,, . t . képzeteseiket —, jo kezdetről, lat is, azt például, hogy ma- ^ a negye(ji,k ötéves terv si- lyen mértékben változnak a keres megkezdéséről besaédhe- munka, az anyagi ösztönzés tünk. > feltétel«, mit -várhatnak ae József Küldöttgyűlés Február 28-án tatája évi rendes küldöttgyűlését Pásztón azz Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A harmadik ötéves terv, a múlt évi munka értékelése, va~ tauminä az idei tennivalók megha­tározása mellett sok egyéb téma is helyet kapott a küldöttgyűlés napirendjében, a résztvevők tá­jékoztatót hallanak a részközgyű­lések tapasztalatairól, sor kerül a felügyelő bizottság és a nőbizott- ság megválasztására, vaUiammt a nőbizafitság mimikájához szüksé­ges ügyrend jóváhagyására is. már a korszerű mák adódtak. A szövetkezet üzemszervezési, vezetési mód- csak késve tudta kifizetni a szereket alkalmazzák a szö- tagok, az alkalmazottak já- vetkezetben. Felülvizsgálták randóságát. azt is, hogy a szövetkezet je­Az esztendő végére azért lenlegi vezetői képesek-e meg­rendeződtek a dolgok. Az ál- birkózni a tennivalók sokasá- lattenyésztés és a melléküze- gával? Kiderült, hogy az ^ ^ mi tevékenység többet hozott egyesült szövetkezetben kevés [ataikat. Mert* ahogy' Szaka a tervezettnél. Az állatte- a szakember. Egyetemi, felső- fstván, a csúcstitkár mondot- nyésztés árbevétele 12 millió fokú technikumi kepesitessel.^ nincs biztosabb aiapja a forint volt. A melléküzemi mindössze ketten rendelkez- tervek megvalósulásának, tevékenység is körülbelül eny- nek. Középiskolai vegzettsege mintba a szövetkezeti tagok nyi pénzt eredményezett, hat vezetőnek van. Egészén egyetértenek az elképzelések- Egyiknél sem számoltak ilyen érthető volt hat, miért sur-- kel és támogatják azok meg- jövedelemmel a szövetkezet gette a szövetkezet elnöke a valósulását vezetői. Végeredményben a szakmai képzettség növelését gondok ellenére sem zárták elsősorban a vezetők körében. Vincze Istvánná veszteséggel az évet A tagok és az alkalmazottak egyaránt megkapták járandóságukat. Az egy dolgozó tagra jutó jö­vedelem 14,5 ezer forint. Pré­miumot nem fizetett a szövet­kezet, sem a tagoknak, sem a vezetőknek. Pedig sokat dol­goztak tavaly. Sokat, de drá­gán. A termelési költségek, a tervezett 34 millió helyett 36,5 millió forintra rúgtak. Szükséges a korszerűsítés De „szépséghiba” több is akadt a közös munkában, a gazdálkodásban. Az ellenőrző bizottság elnökén kívül a ta­gok, Szádoczki János, Kre- nács Pál, Berceli István * és Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Kinczel Géza (Salgótarján): Terefere című fényképére , a zsűri 6 pontot adott Számítógép segítségével Korszerű vezetés és tudomány A eeaaes színvonalának emelései a vállalata önálló­sággal együttjáró megalapo­zott döntések meghozatala növeli a gyors, megbízható, külső és belső információk iránti igényt. A megnöve­kedett » információhalmaz csak akkor szolgálhatja iga­zán a vezetést, ha annak fel­dolgozása időben megtörté­nik, a levont következteté­sek nem nélkülözik a tudo­mányosság igényét. Tekintet­tel arra, hogy a feladat el­látásához szükséges szellemi kapacitás korlátozott, bizo­nyos területeken — középtá­vú tervek készítésénél a sza­bályozó rendszer hatásának kimunkálásánál — ma, a jö­vőben még inkább, nagy se­gítséget nyújt a számítógé­pek alkalmazása. kezűleg: növeli a vattaiatok tervkészítéssel kapcsolatos munkáját. A megbízható, a döntések számával hasznosít­ható feldolgozási eredmény­hez — a gépi programnaK megfelelően — pontos adatok­ra van szükség. A gép által szolgáltatott információk fel­dolgozása, azok elemzése fo­kozott követelményt támaszt, a közgazdasági-műszaki te­vékenységet végzőkkel szem­ben. A számítógépek- alkalmazá­sa tehát nem nélkülözheti az embert, sőt kényszeríti a ve­zetést arra, hogy tudományos módszerek alkalmazásával elemezzen, a terv különböző variációs lehetőségei közül vá­lasszon, döntsön. Jelentős szerepe van a gépi adatfeldolgozásnak a tulajdo­A Nógrád megyei Tanács nos érdekeinek felügyeleti VB ipari osztálya az Építés­gazdasági és Szervezési Inté­zettel kialakított elvtársi együttműködés keretében, kezdeményezte az ipari osz­tály felügyelete alá tartozó hét vállalatnál, a negyedik ötéves tervek számítógépen történő feldolgozását. Az in­tézettel kötött szerződés alap­ján az elektronikus számítás a közép távú * tervkoncepciók vállalati érdekeltségére gya­korolt hatásának és a terv konzisztenciájának vizsgála­tát tartalmazza, A téma keretében — vál­lalati információk alapján — az intézet számításokat vé­gez annak megítélése érde­kében, hogy a tervezett gaz­dálkodás során a tervperió­dus egyes éveiben hogyan alakul a hatékonyság, a terv végrehajtása esetén évenként, milyen mértékű alapok kép­ződnek, valamint a részese­dési alap milyen szintű bér- színvonalgazdálkodást és személyi jövedelemnövelést tesz lehetővé? A számítógépes feldolgozás nem csökkenti, hanem ellen­védelme szempontjából is. Ugyanis a tulajdonosi érdek- védelem — figyelembe véve a kibővített vállalati önállósá­got — elmélyült, elemzőmun­kát feltételez a tervellenőrzés kapcsán, kidomborítva a fel­ügyelet munkájának preven­tív jellegét. A számítógépek alkalmazá­sának a tanácsi ipar kis- és középvállalatainál bemutatott lehetősége csak kezdetnék te­kinthető. A vállalatok részé­ről jelentkező igény lényege- ser meghaladja az intézet le­hetőségeit, amely egyben jel­zi az előttünk álló feladato­kat is. A területileg decent­ralizált számítógépközpontok kialakítása — tekintettel ar­ra, hogy a rendkívül magas költségek miatt kis-és közép- vállalatok számára önálló számítógéppark fenntartása elképzelhetetlen, valamennyi gazdálkodó egység számára — nagyságtól függetlenül — hozzáférhetővé tenné a kor­szerű adatfeldolgozást. Széli József közgazdász NÖGRAD m 1971. február 26., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom