Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

1 Ahogy a* érdekeltek látják Dolgozó asszonyok Balassagyarmaton Hogyan élnek ma Balassagyarmaton a dölgoao nflk? Mi­lyen intézkedések történtek a közelmúltban gazdasági és szociális helyzetük javítása terén, hol van szükség további segítségadásra, s milyen lehetőségek nyílnak erre? — A választ Mihalovics Józsefnétől, a fínomkötöttórugyár helyi gyáregységének igazgatójától, a városi pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagjától, Fogarassy Qyörgyné rendelő­intézeti laborvezető asszisztenstől, a városi nőbizottság titká­rától és Simon Endréné vezető védőnőtől, a városi tanács vb-tagjától kapjuk, Íme a válaszok: Egyenlő munkáért egyenlő bért Fogarassy né: Bár nem tar­tozik szorosan a tárgyhoz, elöljáróban szükségesnek lá­tom megemlíteni, hogy míg a harmadik ötéves terv elején az iparban foglalkoztatott nők száma Balassagyarmaton alig haladta meg az ezret, ad­dig ma számuk közel kétezer. Ha ehhez még hozzáveszem a kereskedelemben, az egész­ségügyben, a közigaz­gatásban és a mező­gazdaságban dolgozó nőket, akkor a fejlődés nem lehet vitás. Azonban nincs aerken- lő hatással a női dolgozókra, hogy a közéleti munkában való részvételüket a vállala­tok nem mindig fogadják megfelelően. > Mihalovicsné: Rögtön a bé­rekkel kezdeném. Tavaly a balassagyarmati finomkötötí- arugyár-egység átlagbérszín­vonala 1427 forint volt: ez megfelel a városi átlagbér­szintnek. A munkások átlago­san 1325 forintot kerestek. Mivel havi átlagbérük egy év alatt 166 forinttal, az alkal­mazottakénál sokkal jobban emelkedett, sikerült emelni a termelékenységünket. Mindeh­hez hozzá kell tennem, hogy dolgozóink döntő többsége nő Néhány férfidolgozónk — se­gédmunkások, műszerészek — más munkát végeznek mint a lányok, asszonyok. így bér- összehasonlítást csak a veze­tő állásúaknál lehet tenni. A vállalatnál 13 felsőbb' szintű vezető dolgozik — elmondha­tom, hogy a három férfi ke­resetének átlaga nem halad­ja meg a nőkét. Tizenöt kö­zép szintű vezetőnk közül is csak egy férfi van — úgy, ahogy ezt a termelésben meg­levő arány indokolja. Tehát vállalatunknál, ahol férfiak, nők is más-más munkakörben dolgoznak, tulajdonképpen nem áll fenn a címben meg­fogalmazott „egyenlő munká­ért egyenlő bét-” probléma. Simonné: Tavaly a város nőket foglalkoztató üzemei megszüntették a háromműsza­kos termelést. Ez jó hangula­tot váltott ki az asszonyokból, aminthogy korábban már örömmel fogadták az anya­sági segéllyel kapcsolatos in­tézkedéseket is. Három éve még csak száz, tavaly már 176 asszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Csak címszavakban az anyák, sokgyermekes asszonyok érde­kében hozott intézkedések: az óvodák 150 férőhellyel való bővítése, az ezer adagos nap­közi otthonos konyha, az új rendelőintézet felépítése, a tankönyv- és ruhavásórlások- ra fordított nemi kívüli segé­lyek™ A növelése Fogarassy**-: Balassagyar­maton sajnos, megoldatlan a felnőttoktatás kérdése. Az iparban dolgozó nők többsége betanított munkás. A szak- képzettség megszerzését aka­dályozza, hogy feltételei nem alkalmazkodnak a női dolgo­zók lehetőségeihez. Nem ve­szik figyelembe; hogy a dol­gozó, családos asszonyoknak a férfiaknál keeeeebb szabad ideje van. Mfhalovicmsé: Más irányból közelítem meg a kérdést: a nők, maguk sem kapcsolód­nak be olyan mértékben a ta­nulásba mint szeretnénk. Példaként megint csak sajót vállalatomat említhetem. Az ipari tanulóképzésen kívül — eddig mintegy 250—260 tanu­ló szabadult fel nálunk — nagy erőfeszítéssel megszer­veztük a konfekcióipari tech­nikum levelező tagozatát — sajnos, nem a várt eredmény­nyel. Harmincán jelentkez­tek, de már csak tizenkilen­cen kezdték meg tanulmá­nyaikat, és tizenhármán vizs­gáztak. Arról nem is merek beszélni, hogy milyen ered­ménnyel. Pedig ez az utolsó évfolyam, ahol ilyen egysze­rűen — a Szántó Gimnázium­ban Havonta van konzultá­ció. s a fővárosba csak há­romszor kell évente felutazni — lehet technikusi képesítést szerezni. De talán jövőre emelikediiik a tanulási kedv —, az eddigi tapasztalatok elle­nére is lehetőséget adunk az érettségizett lányoknak: kü­lönbözeti vizsgák letétele után, jövőre mindjárt a má­sodik osztályban kezdhetnek. A háztartás ellátásának könnyítése Simonná: örvendetes do­log az üzletek nyitvaiartlísi idejének a munkaidőhöz Iga­zítása — korábban sok gondot okozott, hogy az üzletek pél­dául már kettőkor bezártak. A dolgozó nők szabad idejük 23 százalékát fordítják vá­sárlásra — azaz fordítanák, ha Balassagyarmaton megfe­lelő lenne az üzlethálózat. A lakótelepek áruellátottsága meg sem közelíti a városköz­pontét, és sajnos ez is ala­posan elmarad Salgótarján, vagy Budapest mögött. Fogarassyné: Bár az elmúlt években örvendetesen emel­kedett az iparcikkek árufor­galma, nagyon rossz a zöld­ség- és gyümölcsellátottság, holott ezt a témát a városi vezető szervek már többször megpróbálták rendezni. Nem lehet megfelelő mennyiségű, és minőségű félkész és kész­ételeket kapni, nincs jegyes tej... — egyszóval, volna mit tenni a kereskedelemnek a nők érdekében. Az asszonyok egyre jobban nekitüzesedve emlegetik a tennivalókat, azokat az intéz kedéseket, melyeket a város nőtársadalma érdekében sür­gősen, már a közeljövőben végre kell hajtani. Szó esik a faluról bejárókról, az egye­dülállókról, a nyugdíjasokról, az üzemi orvosi rendelőkről — mindarról, ami a balassa gyarmati lányok, asszonyok szociális, gazdasági helyzeté­nek javítását célozza. Az alaphangulat a gondok elle­nére is bizakodó. A beszélge­tés résztvevői tudják: nem csak meghozták — végre is hajtják a kongresszus hatá­rozatait. B L. Eleink bölcs tanácsai szerint A levéltári kutatást a Köz­hiedelem fárasztó és valljuk be, unalmas tevékenység­nek tartja, pedig igen sok­szor viddm szórakozást is nyújtanak a sárgult és po­ros iratok. S míg az ember a régi korokat vallatja, az emberek szokásait, minden­napjaik gondjait tanulmá­nyozza, olykor meglepetten kapja fel a fejét: — Nahát, tényleg nincs új a nap alatt! Mert nézzük csak miiről intézkedik egy 1774-ből szár­mazó megyei statútum: 1 „Magára vigyázzon azon szolga, a ki mostanában két, s három Gazdához is csak ál­domás kedviért is el! szegő­dött, hogy az az áldomás a torkára ne büffögjön, külön­ben. ha megtapasztaltatik (a mint már némelyek bizonyo­sak is) valahány Gazdához szegődött, iriind annyiszor tíz-tíz pálcát fog szenvedni. — S azon kívül minden szolga harmad nap alatt a gazdájához haza állyon. Jól fölnyissa füleit kiki, hogy a repertidlt V árnyuknak és verebeknek megfogásában ki ki iparkodjon, mert aki meg nem fogja, minden bizonnyal megbüntettetik, a kinek 3 forint portiója van, az 12 ve­rebet tartozik fogni, úgy hogy minden forintra * ve­réb esik, és minden személy­re 2 varnyú.” ízlelgetem a szöveget, s azonnal eszembe ötlik: mit szólnának a mai „vándorma­darak", akiknek munkaköny­veikbe már nem is fér bele a sok bejegyzés, ha a személy­zeti vagy munkaügyi osztá­lyok hasonló rendszabályokat alkalmaznám k ? De figyelemre méltó az in­tézkedés második szakasza is. Nyilvánvaló a megfogan­dó varjak és verebek sok kellemetlenséget okoztak, pusztították a termést, za­varták az életet. Ha nem is kötelező „portióként”, de ma is találhatnánk ezekhez ha­sonló, kötelezőként elvégzen­dő munkákat. Panaszkodunk, hogy piszkosak az utcák, nem söprik a járdákat, szemétku­pacok dicstelenkednek hóna­pokig mindenki szeme lát­tára, nem pusztítják kellő lelkesedéssel a kolorádó bo­garakat stb... ■ talán nyoma­tékos figyelmeztetéssel itt is eredményeket lehetne elémf, mint a varjak és verebek pusztításában. , „Parancsoltatik ÖfeUege által, de szorosam közönsége­sen az Ország lakosainak, hogy az lf. Gyerekekkel, Sü- hederekkel és Béresekkel, mikor egyéb dolgok nincsen. úgy mint Téli ildóben, inkább minthogy keveréssel tölcsék, 'és álommal az üdőt, fonassa­nak a Gazdák; ezen dolog a Férfiaktul szinte úgy kitel­het, valamint a Feir szemé­lyeidül. amint más országok­ban, éppen szokni kell hoz­zá, nincs egyéb híjjá, Szé­gyenleni pedig a dolgot, akármifélét tudgyon az em­ber, nem lehet.” Lám csak milyen modem gondolatojc. Az unaloműzés­nek nemcsak olcsó, de hasz­not hajtó módszere fonásra fogni a „teremtés koronáit” is. S ha ma nincs is nagy jövőjük az ilyen házi fono­dáknak, de úgy is értelmez­hetjük a rendelkezést, hogy az egyenjogúság egyik apos­tola volt ö császári fölsége. Fel hát a parkettkefélésre, mosogatásra, krumplipucolás- ra férfitársaim, csak semmi szégyenkezés. Annyit azonban megígér­hetek porig alázott nemem­nek, hogy további kutatása­im során arra is keresek majd okleveles dokumentu­mot, hogy valaki a férfiak egyenjogosításáért is szót emelt valahol. Vagy lehet: ,ilyen „leletet” csak a jövő siázad regényé, ben találhatunk!? Csukly László Beethoven- emlék hu no verseny A hatvani Vasutas Dolgo­tok Szakszervezete és a Nagy- hátonyi Állami Zeneiskola február 28-án, vasarnap este hét ómai kezdettel közös Beet- hoven-emlékihanigversertyt ren­dez a hiatvflmii MÁV liszt Fe­renc Művelődési H áriban. A szakszervezet részéről a mű-, velődósii ház szimfomiieus zene­kara működik közre Ángyán Jenő karnagy vezémylletérvel, a nagybátonyi zeneiskola részt­vevői: Papp József zongora- tanár, Szüts Katalin zongora*, szakos Bámuló és a nagybár- Bomyi znngoraitrió (tagjai: A. Apagyi Anikó, Ángyán Ká­roly és Szüts Pál zeneiskolai tanárok). A koncert műsorán az Egrrbomt-nyitámy, a C-dúr zongoraverseny, továbbá az Appassionato szonáta és a D- dúr zongora trió szerepel. Ezen a nepoe kiirályoldkaíl foglá/lkoztoim. Zavartalan fog­lalatosság, mivel így nyáir- idöíben a somos dán király nem tartózkodik a főváros­ban. Jelenleg XX. Frigyes (Frideriik) uralkodik, aki 1947- ben követte X. Kereeztédyt a hónon,. Egyben az államta­nács vezetője is. ügy tűnik, számára rnáir túl sok királyi tennivaló nem maradt. Per­sze ez csak a közép-európai motnairohiák történeteinek is­merője láitJja így. Skandiná­viáiban az uralkodó szerepe sajátságos, nem is illik össze­hasonlítaná másokkal. Az ember például furcsá®- hatja, ha egy faiuvégi ösvé­nyen. megpillantja a békésen, libasorban bicikliző dán ki­rályi családot. Már a viking időkben sem volt több a ki­rály, minit egyenjogú emberek között az első. Igaz, a parla­mentáris rendszer altig egy évszázados Skandináviában, de az északi népek jeniemé­nek már régem, egyik szép vonása az egyén jogainak tisz­telete. A történelemben el­enyészően kevés skandináv uralkodó akadt, aki abszolút egyeduralomra törekedett. Ezeket hamar félretették. így mór kevésbé fúncséllihiaitó, Hogy egy mérsékelten szocia­lista beállítottságú nép miért rq^asizfcodSik ma is a király- t- zhoz. Az uralkodó jelképezi a z állandóság, a pártviezá- 1 vaktól független. biztonság eszméjét, az északi népek ál­tal oly igen magyraibecsíffit történelmi folytonosságot. Kérdőjelek azonban marad­Oániában jártam (HL) Víg testőrök Frigyes udvarában nek. Hiszen ez a békés, szor­galmas. derűs dán nép a má­sodik világháború alatt igen ráfizetett jóhiszeműségére — s országuk jelenleg mégis egy agresszív katonai tömbhöz tartozik. A szállásomhoz közel régi kerítés húzódik, alkalmai ar­ra, hogy meszelt feláratok fi­gyelmeztessenek ; talán még­sem vált be Caristensen haj­dana gondoláiba — a játék mel­lett nem biztos, hogy megfe­ledkeznek a dánok a politi­káról. Az egyik felirat pél­dául így szól: „Amerikaiak menjetek haza!" S egy másik: Nixon neve hatalmas betűk­ké! úgy, hogy az „X"-et ho- nogkeraszt heliyettesiibi... Ilyen gandotatotofcal felvér­tezve indultaim el az Ama- lienborghoz, a királyi palotá­hoz. Négy hatalmas épület fogja körül a kockaköves te­ret. Sokan vannak már itt turisták, mert közeledik a dé­li tizenkét óra, az őrségváltás ideje. Az emberek többségiben a strázsáló négy testőrt szem­lélik, sűrűn Ikattanitgatva rájuk a fényképezőgépekkel. Az an­gol gárdára emlékeztető, med- vebőrfcucemés fiatalemberek NÓGRAD • 1971. február 26. péntek nem zavartatják magukat. nem lőnek a bámészkodókra, még csak a nyelvüket sem öl­tik rájuk. A testőrség szállásé körül mozgolódás támad. Magam is oda igyekszem a tömeggel együtt. Tizenkét óra! Vezényszó hangák, és ki­menetel a történelemkönyv lapjai köziül egy szakaszra va­ló ikatona. Szerencsére nem az amdemseni ólomkatonákról van szó — ebben h melegben ha­mar elolvadnának... ' Aztán még egy szakasz lépked ki, és megálll vélük szemben. Vára­koznak. Üjabb vezényszó, és kiválik egy kisebb csoport. Hangosan kopogó bakancsuk­kal megközelítik az egyik vá­rakozó őrt. A váltásvezető odamegy hozzá, körülszémlé- li, miközben úgy érzem, ha­talmas lelki kínt állnak kd a visszafojtott nevetésitől. Ve­zényszó — és odamasíroz a váltás. Katonai nyelven szól­va most adják át egymásnak a szolgálatot. Szerintem, ahogy fülig szaladj szájjal pár mon­datat váltanak, azt beszélik meg, hogy hány fényképező turistát számoltak meg a dél­előtt folyamán, s talán meny­nyit kell még megöl vasműik, míg végleg letelik a szolgá­lat. Közben a tömeg gyönyör­ködve nézi őket­Zene nincs — nincs itthon a király. A leváltott őrök, és a kísérő szakasz eLmasíroznail? a testőrség szállására, hogy agy időre megszabaduljanak a bizonyára meleg medvebőr kucsmától, és a hidegvérű tu­ristáktól. Ellátogattam a Cnistians- borgiba, a voQf királyi palotá­ba is. Gyönyörű épület, belül szemfárasztó a sok látnivaló. Az 1794. évi tűzvész óta néha lakik itt a király. A volt trón­termet és a fogadóitermeket azonban megmutatják a tu­ristáknak — jó pénzért. A márványnak, és a drága bár- sonykelirnéknek valóságos or­giája. A dán humor kedvesen, nem tiszteletlenül, emlékezik meg a királyi családok tagjai­nak egy-egy tulajdonságáról. Egy kisebb szobában két ol­dalt, szépen, metszett tükrök lógnak a falon, elég maga­san. Valajjci megkérdezte a csinos idegenvezető lánytól, hogy miért helyezték ilyen magasra ezeket á tükröket? — Tudják — mondta ked­vesen a lány —, a mi kirá­lyaink mindig magas terme- tűek voltak. Másrészt... — csillan meg nevetve a szeme — nem illik az alattvalóknak a királyi tükörbe pillantani... Mas se kellett! Amikor az idegenvezető elfordult, a láto­gatók szapora ugrálásokkal igyekeztek egy-egy pillanatra meglesni magukat a királyi tükrökben. Hogy őszinte legyek, én is ugrottam egyet. . . Kátai Gábor (Következik: Amerre Hamlet járhatott) — __ " B ELYEGGYUJTOKNEK tMi várható? A Budapest 71 elnevezésű nemzetközi kiállítás négy bé­lyegből álló propaganda-soro­zata és négy bélyeget magá­ba foglaló blokkja február végén jelenik meg. Ezt a ki­adást alig néhány nap múl­va követi _a Luna—17 űrszer­kezet és az első Holdon dol­gozó automate, a Lunahod tevékenységét megörökítő blokk. Március 18-án 3 fo­rint névértékű bélyeg kö­szönti a Párizsi Komrnün 100. évfordulóját. Az esemény ez­úttal másodszor jelenik meg magyar bélyegen, 1951-ben a 80. jubileumra kétértékű so­rozatot adott ki postánk. 1881. március 25lén szüle­tett Bartók Béla, a modern magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja. Születése 90. évfordulójára 1 forint névértékű bélyeggel emléke, zünk. Művészetét, egyéniségét 1953-ban a zeneszerzőket áb­rázoló sorozat 1 forint név­értékű címlete, 1955-ben a halála 10 éves jubileumán megjelent sorozat és ennek a bélyegnapra kiadott szel­vényes változata mutatta be bélyegen. t Gyorsan fejlődő iparváro­sunk, Győr 700 éves fennál­lását március végén köszönti majd emlékbélyeg. Az erede­ti tervek szerint 1971 első -------------------------------------1— s orozata lett volna, a való­ságban áprilisra marad a bu­dapesti vadászati világkiállí­tást hirdető 8 érték. Jíipcsei rásár A lipcsei vásár kelet és nyugati áruinak, kereskedői­nek találkozóhelye a gazda- I ■ sági élet egyik jelentő« ese­ménye, de a gyűjtők részére is számos filatéliai emléket ad. Leipzig (Lipcse) az NDK második legnagyobb városa, 80 éve tart vásárt. A vásár bélyegeiről külön albumot adtak ki, és csaknem minden alkalommal különleges rajzó emlékbélyegzőket1 használnak a küldemények lebélyegzésé­re. Régebben egykorú met­szetek alapján végigkísérhet­tük e kereskedelmi találkozó történetét, így lJ47-ben az a jelenet került bélyegre, ami­kor 1160-ba« vásárjogot ka­pott Leipzig, két év múlva olaszok 1536-ban, tett látoga­tását örökítették meg. 1949 őszén orosz kereskedők XVII. századi üzletkötéséről és a'. ifjú Goethe látogatásáról szá­moltak be a bélyegek. Az utóbbi években a modern technika csodái, a német ipar különleges gépújdonságai lát. hatók a sorozatokon. Az 1971. évi, tavaszi vásár február 2R- án nyílik meg. ekkor maid új sorozattal gatóagodnak a filatelisták albumai is. ni HIUSOR KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: A víg özvegy. Készletek Lehár Ferenc operettjéből. — 9.00: Pilátus. Szabó Magda regényé folytatásokban. — 9.20: Zenekari muzsika. — 10.05: Nyitnikék. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: MPezők, falvak éneke. — 10.59: Lottó. — 11.00: Az olasz Dolomitok. Harkay Pál előadása. — 11.10: André Chénier. Opera­részletek. — 12.20 s Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Déki Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. — 13.45: így is la­káshoz juthat. . . Riport. — 14.00: Tudod-e? a Gyermekrádió műso­ra. — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: Kóruspódium. — 15.43: Kettősök Huszka Jenő operettjeiből. — 16.00: A világgazdaság hírei. ' — 16.05: Menekülés. Dokumentum­játék. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.16: Beethoven: II. szim­fónia. . — 17.55: Mikrofórum. — 18.10: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35: A Rádiósztiház bemuta­tója. Magyarország romlásáról, avagy mi történt Mohács után? — 20.50: France Gall és Bodrogi Gyula énekel. — 21.20: Láttuk, hallottuk. — 21.40: Kőrösy Ma­rianne énekel. — 22.20: A Stúdió 11 játszik. — 22.48: Meditáció. — 22.58; Bemutatjuk a Magyar Hang cmezgyártó vállalat új le­mezét. PETŐFI RADIO: ».os: Népdalok­kall egész éven át. — 8á20: De­bussy müveiből. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00— 10.00: Ezeregy délelőtt. . . — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.43: Genmagyij Ajgi, Debora Vaaarandi versei. — 12.00: Zenekari muzsi­ka. — 13.45: Időjárás- és vízállás- jelentés. — 14.00—18 00: Kettőtől hatig. — 18.10: önéletrajz. — 19.00: Richard Strauss: a rózsalovag. Háromfelvonásos vígopera. — Kb : 20.15—20.30: Hírek. — Kb.: •21.35: Üj könyvek. — Kb.: 21.38— 21.50: Az ötéves terv programjá­ból. — Kb.: 23.15: Verbunkosok, nóták. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20: Iskola - tévé. — 14.00—14.20; Iskolatévé. — 17.20: Hírek. — 17.25: Óvodások filmmüsora. — n.50: a technikus­képzés mai gondjai. — 18.15: Kompozíció *71. — 18.45: Nyitott társadalom. — 19.15: Reklám. — 19.20: Esti mese. — 10.30: Tv-híra­dó. — 20.00: Péntek esti bemuta­tó. Útközben. Tévéfilm. — 21.00: Strougal nyilatkozata a jégtánc szünetében. — 21.30: Tv-híradó, II. — 21.-40: A jégtánc közvetíté­sének folytatása. BESZTERCEBÁNYA: 10.00: Ka­nadai természelfilm. —- lo.öí): Koc­kázat. — 11.25: Fúvószene. — 16.40: Dickens-elbeszélések tv­változata. — 19.00 és 23.40: Tv-hí­radó. — 20.00: Arany csalogány. — 21.15: Műkorcsolya-vb. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom