Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Képernyő e'őtt fiéídáza! a szerepáhttok korlátáiról A LEGTÖBB színészben él bizonyos szerepálom, amit el­játszani pályacéljának tart. A szerencsések el is érik ezt, mások leélik életüket — eset­leg sikert sikerre is halmoz­nak anélkül, hogy találkoz­nának a Nagy Szereppel. Érdekes megfigyelni, hogy ilyen tekintetben a nagy mu­gikomikus alakjában Szendrő megidézése R. Karmen és B. József sajnos, nem a színészi- Makaszejev operatőrök felvé- leg bizonyára vágyott hatást teleiben, Granada, Granada keltette. Vergődése a ráikény- címfnel. Az első spanyol köz- szerített szituációban nem a társaság és az oldalán küzdő figura emberi tragikumát nemzetközi brigádok elbuk- nyújtotta — sokkal inkább a nak ugyan a belső reakció, fa­színészét, aki erejét meghala­dó feladatot vállalt. Szendrő még csak részletekben is kép­lattatók kétségkívül előnyte- télén volt megbirkózni a szé­lén helyzetben szerepkörű szemben. A zönsége azt várja, hogy meg­jelenése pillanatától nevettes­sen s igazán nagy színésznek kell lennie annak, akit tra­gikusként is elfogad. Csupán a hazai film- és színművészet közelmúltbeli példái is ele­gendők ennek igazolására. Mindössze egyetlen alakításra emlékszem, melyben a közön­sizmus és a fasizálódó Európa túlerejével szemben, de a tör­ténések és filmdokumentumai tovább mutatnak; nemcsak a vannak más rep követelményével; Jacoby polgárháborút közvetlenül kö pályatársaikkal ügyvéd tragikomikumának áb- vető évek világtragédiájára fi- komikustól kö- rázolásában sem megrendítő, gyelmeztetnek, de napjaink- sem mulattató nem volt. Csak ban is intelmet hordozók, a színészi becsvágy önismere- Szombaton, A vörös posta­iét nékülöző túlméretezettsé- kocsi vígszínházi előadásának gét éreztük itt, a verítékszagú közvetítésével megyénknek igyekezetei, amivel a karak- különösen kedves író művét terkomikus egy számára me- élvezhettük. A századforduló rőben idegen közegben pró- éveiben játszódó, álmokból és balta önmaga emlékművét költészetből szőtt történet a megalkotni. Végül is ez szülte meg nem a szerep, hanem a ség fenntartás nélkül „idegen szerepjátszó tragikomikumát. pályán” is elfogadta mű­vészetét — ez a kivételes egyetlen, a valahai táncos- és később jellemkomikus Szabó Ernő volt, aki a Hannibál ta­nár úr című film címszerepé­ben valóban megrázóan emlé­kezeteset produkált. De már félsikerű volt Feleki Kamill hasonló tendenciájú szerep­kör-kiruccanása, és sikertele­nül kísérelte eljátszani élete Nagy Szerepét a Fel a fejjel című filmben Latabár Kál­mán, mert színészi eszközei­Nem a történet hőse, hanem színpadi formálója vergődött előttünk. A Lujza bemutatója e sze­reposztási baklövés miatt lett suta vállalkozás, de jócskán közrejátszott a tévéprodukció hatékonyságának mérsékelt- ségében a játék túlnyújtott- sága, a dramaturgiai összébb- fogottság hiánya és a gyakran felesleges rendezői aprólékos­kodás is. Ilyen feltételek, adottságok között az egyéb­ként rangos együttes tagjai az bohém és dzsentri kor alko­nyát vetíti elénk sejtelmes fény- és árnyjelenségekben. Krúdy Gyula egészen sajátos, nosztalgikus lírája egy elmú­lásra érett társadalom és élet­forma búcsúztatása e műben, — végtisztességadás egy im­már csak írói képzeletben megidézhető világnak. Ne­künk bizony már erősen kü­lönös és idegen ez a miliő, az írói hangulat érzelmi fűtött­sége azonban ma is megkapó és magával ragadóan tündök­letes, mert Krúdynak kora si­várságából való kivágyásáról szolgál kései híradással. Egy eßyetlen színészi lehetőségre “nvdÄ,Ä őszintén megindíthatták vol­na a nézőt. Jellemkomikusa­ink sorából talán Rajz Já­nos még, aki Szabó Ernő sze­rencsés adottságaival, színé­szi sokrétűségével bír —, te­hát a komikus és drámai áb­rázolásra egyaránt alkalmas művész eléggé ritka jelenség, (nem szólok itt az olyan ra­dikális szerepkörvéltásról, épített játékban nagyobbúra csak statisztáltak, képessé­gükhöz méltatlan feladatokat láttak el — meglehetősen unottan. Csalódást keltett csütörtö­kön az újságokból már ismert kémíkedéRi história, a Kerémyi- ügy tévésített változata is. A riporter, Vértessy Sándor nak álmodott világról és em­bereiről, de amiről és akikről maga Krúdy oszlatja el a „tündériség” jegyeit. Mert tudja, hogy amit róluk ál­modni szeret, csupán érzékek játéka. A VÍGSZÍNHÁZ produkci­ója hangulati erejével, lírai emelkedettségével Kapás De­mint például Páger esetében ezúttal nem remekelt, érdek- zső rendezői erényeit dicséri. lehetne, aki fiatal éveiben vi­déki társulatok táncos komiku­sa volt), ezt láttuk újólag igazolni az elmúlt hét egyik tévéjátékában, a Thomas Mann novellájából készült, szerdán bemutatott, Lujzi fő­szerepe révén is. EGY, a társasági életben félszeg, kisvárosi ügyvéd tra­telen kérdésekre semmitmon­dó válaszokat hallottunk az esetről, így a beszélgetést ösz- szegező konklúzió is súlyta­lanná vált. Megrázó élményt nyújtott viszont a 35. éve lejátszódott spanyolországi események és nemzetközi hátterének doku­mentatív eszközökkel való Megindítóan szép formálást nyújtott az együttesben Dar vas Iván, Halász Judit, Tahi Tóth László, a kor jellegze­tesen mulatságos típusait min­tázták sok kellemmel, ked vességgel Pethes Sándor, Bi- licsi Tivadar, Bulla Elma és Schubert Éva. (barna) Tervek a falusi nőkért ElikésaüWeik a nőik heüyaeflé­mek javítását célzó intézkedé­si tervek a pásztói járás va­lamennyi községi, termelőszö­vetkezeti és állami gazdasági pártalapszervezetében. Az in­tézkedési tervek világosan tükrözik: hol, mennyire ér­tették meg a tennivalókat, az zSciószánVha ment már az első összejövetel is. a vérségi kró- nikásasszonyt láitták vendégül a vamyarci asszonyok. A Pásztói járási Tanács párt- alapszervezete 29 nődolgozó­val való fokozott törődést vál­lalja. Mint nagyon fontos fel­adatot tartják szem előtt a új igényeket, követelménye- nők továbbképzését és előlép két. Akadnák olyanok is, amelyek jobbára csak a köz­ismert irányelveket tartal­mazzák, inkább másolási mun­káik, mint jó ötletek gyűjte­ményei. Néhányat a kezdeti bizonytalanság jellemez, A többség azonban feljogosít a tetését. Régen kérik már az repel a tervekben, a kösz és félkész ételek választékának bővítése Is. Kiemelt feladat­ként kezeld a pártalapszerve- zat a nők tervszerű képzését — akár szakmai képzésről, akár az általános műveltség emeléséről legyen is szó. A tsz és az iskola sokat segít­het ebben. A szurdokpüspöki pártailap­rtt dolgozó nők. hogy keresse- szervezet tervében is szerepel nek lehetőséget munkaidejük csökkentésére. Kérésük most előtérbe került, s remélhető­leg mihamarabb megoldódik. Tervezd a pártalapszervezet azt is, hogy a gyermeküket a nők munkába szállításának kulturáltabbá tétele. Felada­tul határozták meg azt is. hogy a tsz a gépesítésiek el­döntésénél a jövőben jobban vegye figyelembe a női dolgo­reményne: az elkövetkező idő- egyedül nevelő anyák anya- zólkat. Nagy könnyebbség lesz ben jó kezekben lesznek a nők gazdasági. politikai, szoci­ális helyzetének javítására szolgáló tennivalók. A Sziráki Állami Gazdaság pártalapsizervezeténak például az a véleménye, hogy nincs biztosítva kellőiképpen a nők vezetésre váló felkészítése, helyzetét különféle intéz­kedésekkel — különleges se­gély, üdültetés stb. — javít­ja. A bujáid Zöldmező Tsz tag­ságának több minit a fele nő, egyáltalán nem mindegy te­hát a tsz-nek sem, hogyan ér­zik magákat munkahelyükön erre a jövőben nagyabb gon- az asszonyok. A pártalapszer­dot kell fordítani. E nélkül hiába is várnák, hogy a ve­zetésiben való részvételük emelkedjék. Feladatul tűzték ki a nők téli foglalkoztatásá­nak megoldásét, s ha erre a gazdaságon belül nem nyílik mód. akkor más vállalatokkal együttműködve. Elhatározták azt is, hogy az üzemi étkez­tetést ki kell terjeszteni a vezet intézkedési tervében sze­repel a csökkent munkaké­pességű nők foglalkoztatásá­nak megoldása, s ahol lehető­ség van rá, a nők munkájá­nak gépesítése. Az óvoda, is­kola bővítése elkelne már Bu­jákon, s a tsz anyagi támo­gatásával bizonyára korábban megvalósulna a terv. S ami még nagyon fontos: az ÁFÉSZ dolgozó anyák családtagjaira, rugalmas módszerek aüJkalma- ne legyén az anyáiknak gond zásával könnyítsen a nők be- kiskorú gyermekeik étkeztető- vásárlási gondjain, se. A vállalati és a szak- Az erdőkwrti. pártaiapszeir­szervezeti üdültetésnél a jö- vezet többi között a nőik ne­vében előnyben részesítik az héz fizikai munkától váló egyedülálló nőket. megkíniélését szorgalmazza, s A vamyarci pértalapszerve- előbbre kíván lépni az egyen- zet azt tűzbe ki célul, hogy lő munkáért egyenlő bért. el- a községtől meglehetősen tá- vérnek érvényesítésében is. vol fekvő kertészetbe kiszál- Az ecsegi pártalapszervezet a szurdokpüspöki asszonyok' nak az is. ha megépül a ma­jor mellett a már megterve­zett üzemi konyha és fürdő. Kár, hogy a határidő elég hosszú időszakot — 3 éven beiül — jelöl meg. A jő szándékot, segíteni aka rást tükröznek a pásztói já­rásban elkészült intézkedési tervek. Igaz. hogy nem száz százalékosan tartalmazzák tennivalókat — kevés szó esik például az ségügyi ellátásáról, rákszűré, sek szervezéséről stb. —, de így is garanciát nyújtanak arra: gondos gazdák ügyéinek az asszonyok sorsának köny nyí lésére. — szendi — 1970-ben létesült A Metrii kelet- nyugati vonalának első szakasza,a Baross tér rendezése, a Soroksári útiésaKacsóh Pongrác üti közúti télüjjárókMjb«^^ Hazáink 1970. évi eredményei biztos alapot nyújtanak a negyedik ötéves terv megvalósításához. Az el­múlt évben a nemzeti jövede­lem 4—5 százalékos növékedé- ütemet ért él. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az 1969-ben tapasz­talt stagnálással szemben a növekedés 75—80 százalékban termelékenység emelkedé­séből származott. Ipari terme­lésünk 7. ezen belül a vegy­ipar 11—12, a gépipar 8—9. a könnyűipar 8 százalékkal nö­vekedett. az alig 1 százalékos létszámnövekedéssel szemben. Az építőiparban viszont, amely ugyancsak 7 százalék­kal növelte termelését, az eredményt főleg a létszámnö­veléssel érték el. Mezőgazda- sági termelésünk, a természe­* Energetikai ipar & Gép-, és fémfeldolgozó ipar ./O Vegyipar b Házgyár Papírgyártás ■ Textilipar ft Cipőgyártás ® Élelmiszeripar tU Gimnázium Bm Művelődési otthon 9 Kórház ti tényezők kedvezőtlen ala­kulása ellenére is teljesíteni tudta a III. ötéves terv cél­kitűzéseit. Az elmúlt évben 83 milli­árd forintot fordítottak beru­házásokra. ami az összehason­lító áron 8—9 százalékos emel­kedést mutatott az 1969-es év­hez képest. Térképünk az el­múlt évben üzembe helyezett fontosabb létesítményeket mu­tatja be. Elrejtett ékszerek röntgenleleplezése A múmia kincsei tették állá a vizsgálatnak, ha- ez az első jéle annak a® egyip­tomi temetkezési szokásnak, hogy ilyen roppant értékű remekmívű ékszert elhelyeztek a múrolapólyán belül is. E A «manói mútettm kezdemé­nyezésére • közelmúltban nem tucatnyi más múmiáit is. megröntgeneztek több egyipto- A röntgenképek azután lelep- mi múmiákat, hogy a vizsgálat lezték a elrejteiht ékszereket, adataiból következtethessenek olyan ékszereket, amilyeneket háláink oknra. a vastag pé- a régészek csak ábrázolásokról lyán áthatoló röntgensugarak ismernek, de még egyetlen is »ejtett «cszerkincnefc valóságos példányuk sem ke- tsjmötéik M s r'ilit elő. tényképnáHemeaeken. Kha és MMt egyébkén* «A Delta legújabb «témából.) először kelt szenzációt a régészet világában. 1906-ben, nyakláncon kívül Miriit aee- szony több soros, kagyló for­májú ananygyömgyökből ösz- szeálliított övét is viselt, amely a pólya alatt kissé lecsúszott a csípőjére. A röoitgenkép egyébként aizit is felderítette, Kha egyiptomi építészt és Ernesto Schiaparelli olasz né- súív<^Z^rülésZá érte* iíjú feleségét, Minilet nemié- gesz egy házaspár emlékét “ éUtkt'' gilben kórháziba szálilátották. A megörökítő kicsiny sírkőre egyMt nyakcsigoiyaja eltart, torinói Mtaurtziami kórházban, bukkant. Elhatározta, hogy a torinói múzeum graHag alaposan megröntgenezték ásatásokba kezd a lelőhelyen, könyvtárában. Curto profesz- őket, hogy megbizonyosodna- az egyitomr Luxor közelében, szórnak már sikerült is ú/tmn- niak feltételezett csonübeteg- Csakhamar hosszú alagútna tatást találnia arra vonaitko- ségiukrol. bukkant a föld mélyében. Az zóatn, milyenek is lehetnek a Sifovio Curtn nrofeKSZoa-bam. a,*a©ú* végién azután, rátalált valóságban a csupán ronitgen- a torinói egyiptológiád mú- a n^JteíŰ4lÍPtj!!Í;',)ö árnyékként látott ékszerek. A zeum igazgatójában azonban egy 60116. *teotbam feni’' Kha homlokán viselt kígyó- azomnal megszűnt az orvom mara^t családi „ sírboltra, az amulettnek nyilván az volt a érdeklődés, amint néhány nap ?Sy?iptomi. ■réeia”t.. rendeltetése, hogy távol múltán a röntgenfelvételek a higfantosafab családi knptájá- tartsa a kígyókat az amulett kezébe kerültek. A röntgene«- pa> ^fleíy?fk szépee®e . f0^ visetójétőL. A nyakába akasz- gár ugyanis elővarázsolta azt v^aitkj^tan . a. yLlaglhíI?s to« aranyláncon függő nehéz a felbecsülhetetlen értékű k,1'nalysírt’ Tut-Aneh-Amon fá- skarabeust és a masszív arany aranyéksaert, amelyet a ...pá- nyugvóhelye-t is tulszár- kolltét már ismerték a kő­ciensek” vastag pólyák alatt y ja' szobroktel és a reliefek ábrá­a testükön viselteik. Az egyip- Kha múmiája szarkofágban tolásairól. Egyelőre senki sem tömi házaspár részére amúgy nyugodott, amelyet egy na- tudja, melyik nagyszerű is elkésve érkezett volna az gyobb láda, majd egy haita.1- omvosi segítség: mindketten más fakoporsó zárt magába, ugyanis már három és fél ezer Miniitet hasonlóképpen temet­ővé halottak. Signora és Sig- téfc ed, csak koporsóját díszí- nor Kha — így nevezik őket a tették gyönyörű faragásokkal múzeum munkatársai — hat- és bearanyozták. Egy ajtó mö- van évvel ezelőtt érkezett To- gött rátaláltak személyes hol- rinóba. Azóta az egyiptológiai májukra is: kozmetikai és múzeum üvegtál-lódban óraik borotválkozó szerekre, olajitar őket, amit egyiptomi építészeti emléknek lehetett Kha az alkotója, de ékszereiből joggal lehet kö­vetkeztetni rá, hogy híres és elismert mester volt a maiga idejében­Gurto professzor most dol­gozik azon az átfogó jelenté­. . .. . yv““- "TT. sem, amélyben részletesen köz­heflyesebben mindazt, to es boros edenyre, valamint a mumofifkálós tetemük- szárított kenyérre es zoidseg­aé teszi majd a ranitgerivizsgiá­bői megőrzött. Elrejtett éksze- félékre — ez utóbbiakat nyíl- e^^’Sóaus^koMjSi^­n/vll1r<nÁl «AM/^Uniítlr cwm ttAlif n trálTI +4.ÓlIríVC'JiQinifálIr ne Ü0J-, vetiík majd péddiaját és a világ az út­reá'kről sejtélmiik sem volt a vám táplálékként szántóik muzeológusoitoniak, és mean int- istenekhez vezető hosszú u-t- . h«* hSuk »« » tj «« «- ST1Ä5S ment ha a pólyákat editávohta- remekmívű aranyozott mérő- , .. ,r -rl nák, csak maroknyi por ma- szerszám bizonyult a legénté- zeseveL ** eulPe,Te® eKszer radna a mumifikált tetemek- kesébbnek — feltehetően ki­ből. rélyi ajándék lehetett. Még a . _ ., . ..... durva huzattal bevont halot­A Onto professzor adtod él- ls nek, kimcsnek nyomára. bukkannak rendelt röntgenvizsgálatnak eredetileg az volt a oélja, hogy megállapítsák haláluk okát. És nemcsak a Kha házaspárt ve­megmaradtak. látják és haza is hozzák az asszonyokat. A községben egyébként nagy népszerűség­nek örvend a nemrégiben megalakult nők klubja. Szen­a nők távoli munkahelyekre való szállítását, a faluból ki­járó nők közlekedési gondjai­nak megoldását, illetve meg­oldatását tűzte ki célul. Sze­NÓGRAD - 1971. február 23., kedd Habarovszki levél Debrecenbe A Szovjetunió távol-keleti hatják. Kérik Debrecen vá- városából, Habarovszkból levéL ros vezetőit: írják meg. mi­érkezett a Debreceni városi Tanácshoz. A levélben az im­már hagyományos debreceni nemzetközi vánágkarnevál szervezése és lebonyolítása fe­lől érdeklődnek a habarovsz- kiaik. Mint írják, városukban szin­tén rendeznék virágkiállításo­kat, s a debreceni tapasztala­tokkal gazdagon kamatozta t­lyen virágokat használnak a karneváli kompozíciókhoz, mi­ből készítik a maketteket és szeretnék, ha olyan virágmag­vakat is küldetnének, amelye­ket Habarovszkban meghono- sí Ihatnak. A debreceniek teljesítik a távol-keleti város kérését. (MTI) Nem feledkezett meg azon­ban a röntgenakoló eredeti céljáról sem. A felvételeket Az egész leletet Tóráméba ugyan még csak most értéke- szállíitották és külön termet Hk és a közeljövőben további rendeztek be a múzeumiban felvételeket is készítenek. Kó- bemutaitásukra. Azóta is sok rt* csontbetegségre utaló ezren csodáltaik meg a lelete- egyértelmű nyomokat még két, csak az aranyozott mérő- nem sikerült találni, de a műszert nem, mert ezt a pán- vizsgálat máms leleplezte Kha oélszekrény biztonságában egykori betegségét: mintegy őrizték. Minthogy a múmiákat 3400 evvel ezelőtt megsérült övező pólyák ritkáin tártál- a hátgerince és ezt a baleset maznak értékes leleteiket. Kha nyilván sok hetes ágynyiiga- és Mirit tetemeit sem akkor, l«nana kényszerttette. Megle­sem azóta nem hátoangatták. hetős nagy biztonsággal tud­juk már, hogy hatvan évvel E pólyák alatt derített fel korábbam hunyt el, és olyan most a röntgenvizsgálat rop- betegséggel küzdött, amely pant értékű ékszereket. Mind- nem kevés szenvedést okoz ketten súlyos nyakláncot vi- napjainkban sem: krónikus seinek. Miriit asszony nyakián- sokizületi gyulladásban, ca súlyos arainygyöngyök egy­máshoz kötött soraiból áll — —i—s i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom