Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Nemcsak beleszólási Jog A következő napokban, hetekben választják meg a szak- szervezetek megyei bizottságait és megyei tanácsait. Ezekben a vezető testületekben most meghatározzák a szakszervezeti munka négy évre szók) programját. A korábbi évektől lényegesen eltérő kérdésekről van szó. Ugyanis a szakszervezetek nemcsak fent, hanem „lent” is a politikai, gazdaságpolitikai élet cselekvői, alakítói és végrehajtói. A kérdésnek azért van most különös fontossága, mert az bonyoi uh a legkevemunkáját elhatározni, hogy sebb hiba essék. örvendetes az a figyelem, amely a közéletben most megnyilvánul a szakszervezet héz és végzik. Azért is fontos ez a kérdés, mert a közép lejáratú téris készülnek. Viszont ahhoz, hogy időtállónak bizonyuljanak az elgondolások, a munkásság érdeklődő többségével szükséges őket megvitatni. Hiszen itt bér- és munkaügyi jellegű döntésekre kerül sor, az üzemi szociális problémák öt évre szóló programját is felölelik a szerződések. Szóba kerülnek az üzemi lakásépítés mennyiségének kérdé- üzemi közép lejáratú tervek sei, továbbá a dolgozó nők va- helyzetének javítása és a Túl vagyunk már azon, amikor a szakszervezeteket úgy kezelték: „ha vannak, hát legyenek”. De sajnos, még nem értünk el oda, hogy közéleti rangjukat, a politikában játszott szerepüket úgy fognák föl, ahogyan ezt a párt X. kongresszusa megjelölte. Most, a szakszervezetek megyei tanácsainak újjáválasztó: sánál ezekkel a kérdésekkel ebből a szempontból is szükséges foglalkozni. A párt X. gyünk. Ezt pedig a szakszer- nagycsaládosok problémája, az velük Sen'tá" vezetek, a munkások szeles üzemben dolgozó fiatalok, es a e k szemben ta körű — demokratikus — köz- szakmunkások és ipari tanulók remőködése nélkül aligha le- helyzete, sorsa a következő öt hét jól elvégezni. évre. Az üzem, vállalat a legfon- Van e kérdésnek egy má- tosabb terepe a munkásáé- sik vetülete is. Mindenütt elő- mokráciának. A munkáshata- készülőben vannak a területlom politikájának formálásé- fejlesztési tervek. Ezeket a hoz, és cselekvő megvalósítá- lakossággal kell megvitatni, sához a termelő ember ezen tehát az ott élő munkásokkal a ponton tud érdemben a leg- is. Hogyan fejlődjék egy me- többet nyújtani. Az a baj, gye, vagy város a következő hogy ezt még nem mindenütt öt évben, mit építsenek, miérzékelik kellőképpen azok a lyen kommunális és kereske- vezetők, akik a saját ötéves delmihálózat-fejlesztést akartervüket számtani technikai, nafe megvalósítani, mindezt „Vétóként'káptakTzerepet műszaki, kereskedelmi össze- csak a lakossággal való vita, gezésének, kijelölésének ne- megbeszélés alapján lehet úgy Siklós János masztott igényből kiindulva Ezt viták útján is tisztázni kell, ott, ahol értetlenség tapasztalható. Csak megalapozott vitával, munkával, okos cselekvéssel lehet a konzervatív, maradi gondolkodásmód ellen eredményesen küzdeni a szakszervezetek közéleti szerepének növeléséért. Mert nemcsak beleszólási jogról van szó, hanem a gazdaságpolitika kialakításáról és végrehajtásáról, amelyben a szakszervezetek közéleti téLfj vonások Balassagyarmat közművelődésében Az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága és a városi tanács felmérést kezdeményezett Balassagyarmat ipari üzemeiben, illetve intézményeiben, hogy képet nyerjen a közművelődés jelenlegi helyzetéről, az emberek ideológiai-tudati szintjéről, szellemi igényeiről, az üzemek, intézmények kulturális ellátottságáról, a dolgozók rétegződéséről, és így tovább, Az adatok összegezése alapján kívánják a város közművelődési munkáját a munkásság és az ifjúság részére vonzóvá tenni. Az üzemi felmérések Jelentős százaléka már befutott a városi tanácsra, összegezésük, elemzésük megkezdődött. Az üzemi népművelés színvonalának emelése, a szocialista brigádok kulturális vállalásainak tartalmasabbá tétele. az ideológiai, szakmai ismeretek nyújtása stb. tekintetében a felmérés — természetesen — csupán kezdeti lépés. Nem sejtett gondok Az elkövetkezendő hetekben kerül sor a közművelődés dolgozói, s a gazdasági vezetők közötti eszmecserére, amelynek célja mindenekelőtt egyfajta szemléletváltoztatás. Napjainkban a gazdaságvezetőknek mindinkább népművelőkké is kell válniuk. A dolgozók kulturáltságának magasabb vagy alacsonyabb volta már egyre inkább a termelést is befolyásoló tényezővé lesz. Ezek a beszélgetések a párt, a KISZ, a tanács, az SZMT, a TIT, a művelődési központ munkatársai, valamint az üzemvezetők, kultúr- és nőfelelősok, az üzemi párt- és szakszervezeti vezetők között májusig zajlanak le. Ezek során 33 üzem, illetve intézmény kollektíváit keresik fel a városban. Nem túlzott-e kissé e széles körű megalapozó tevékenység? Semmiképpen sem. Balassagyarmat fokozódó iparosodása. az ipartelepítést követő szerkezetváltozás a gazdasági életben, s ennek társadalmi vetületei számos, a fejlődéből fakadó gondot, megoldandó feladatot vetnek fel a közművelődés számára. E gondok többségét például öt éve még nem is sejtették a város népművelői. Röviden: az üzemi kulturális munkáról van szó. Ez a fogalom azonban rendkívül sok ■ irányú problémakört jelent. A város vezető testületéinek, párt- és tanácsi szerveinek előrelátását dicséri az a tény. hogy e gondok megoldását magukévá tették, felszámolásukra enyhítésükre társadalmi összefogásra szólítanak fel. Milyen gondokról van szó? A teljesség igénye nélkül csupán néhányat említenénk. Balassagyarmaton is jelentkezik a gazdasági vezetés esetenkénti kizárólagos, vagy túlzott termelésiközpontú szemlélete, amely hajlamos figyelmen kívül hagyni azt a rendkívül szoros összefüggést, ami az úgynevezett termelő, illetve az anyagi és szellemi javakat fogyasztó ember között fennáll. Az általános és szakmai műveltség emelése ma, a termelékenység oldaláról nézve is kifizetődő. E vonatkozásban tehát szemléletváltozásra van szükség. Gond az üzemek zsúfoltsága, a férőhelyhiány. Biz az oka például annak, hogy az üzemek közül csak a Fémipari Vállalatnál működik klub, a telephelyek helyhiánnyal küzdenek. Természetesen a szűkösség átmeneti gond csupán, hiszen új ipari objektumok épülnek, s elkészültük néhány éven belül ezeket az elemi gondokat megoldja. Segít továbbá abban is, hogy a munkahelyi kulturáltság a munkakörülmények javulása következtében ugyancsak emelkedjék. Joggal igénylik Az alapvetően befolyoso- ló tényezők közé számít az is, hogy Balassagyarmat iparosodásában jelentős szerepet kapnak azok a telephelyek, ipari üzemegységek, amelyek központja nem a városban van. Mit jelent ez a közművelődés szempontjából? Elsősorban azt, hogy nincs önálló kulturális és szociális alapjuk.Vagy ha van is, igen szűk marokkal mért ez az összeg. Néhány példa. A Kábel Műveknek nincs kulturális alapja, a Kőbányai Porcelán- gyár helyi egységeinek 8000 forint (40 millió forint termelési értékkel), a Volánnak (termelési értéke 55 millió forrót) nincs rtt kulturális alapja, a Fínomkötöttáru- gyámak 18 000 forintja van erre a célra, holott 107 millió forrót termelési értékkel dolgozik, s még sorolhatnánk a példákat. Ha a helyi gazdaságvezetőkben is erősödik a népmű. velő szándék, kétségkívül javulhat ez a helyzet. A felelősség nem csökken A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai tíz üzem és intézmény kulturális tevékenységének patro- nálását vállalták ebben az évben. Havonta egy alkalommal munkanapjukat az üzemben, intézményben töltik, ahol módszertani segítséget adnak a KISZ- és a szakszervezeti kultúrfielelősök- nek. Természetesen ez nem csökkenti a gazdaságvezetés felelősségét például az anyagi és erkölcsi támogatás szervezettebbé tételében. Hiszen ők látják, hogy a termelés érdekében például milyen ismeretterjesztő előadássorozatra van szükség, s a pénzt is nekik kell adniuk. T. E. Szemle A salgótarjáni Balassii Bá tint Nógrád megyei Könyvtár megjelentette a Szemle 1970. évi utolsó, negyedik szám A kiadvány a népműveléssel foglalkozó ciki kékből közöl válogatást. E szám anyagát az október, november, december hónapokban megjelent ilyen jellegű írásokból áMtották össize. A negyedévenként napvilágot látó Szemle oélja az, hogy az érdeklődőiknek, de kü lönösen a népműveléssel aktívan foglalkozóknak segítségeit adjanak e tematikusain rendszerezett anyaggal. E szómban ismételten köáliik a közművelődés asemónynaptá- i át is. Nagyobb forgalom Megtartotta küldöttgyűlését a Iáiké és Vidéke ÁFÉSZ. A harmadik ötéves terv időszakában a káskereskedélmá áruforgalom 52,3 százalékkal nö- vékedett. Ennék a forgalomnak nagy részét az élelmiszer- boltok eredményezték. A ruházati boltok forgalma kétszeresére emelkedett. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a keresett cikkek a vásárlók rendelkezésére álljanak. Emelkedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is. Bútort i6 értékesítenek, a megvett bútort házhoz szállítják. A céltudatos gazdasági munka eredménye, hogy az elmúlt esztendőben 763 000 forint nyereséggel zártak. A küldöttgyűlésen határozatokat hoztak a munka további javítására. Hasznosítják Nóigráid községbe új tűzoltó- szertárat építettek. A községi tanács-vb úgy határozott, hogy a régi szertárat hasznosítja. Megállapodást kötöttek a rétsági gabonafelvásárló és -értékesítővel, hogy a régi szertárat rendelkezésére bocsátják abrak- és tafcarmámy- tápök árusításéira. Ugyanis a községben, a háztáji gazdaságokban sokan foglalkoznak sertés, és marhahizlalással, a tafcarmányellátás viszont nem volt megoldva. A határozat óta hetenként szombaton, szükség esetén vasárnap is árusítanak takarmányt a közÖrökkön győz e Had! A SZOVJET hadsereg napján, február 23-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttjére emlékezünk. Őszinte tiszteflettel és hálával kösaöntjük a Szovjetunió dicső hadseregét, hazánk felszabadítóit, a viláigbéke fegyveres védelmezőit. A történelemiből tudjuk, hogy a vüliágnaakció rabló és kizsákmányoló céljai megvalósítása érdekében már sokszor megkísérelte elpusztítani a szovjet hatalmat, kiírtam még a gondolatát is egy szebb és jobb, békés viliágnak, amelyért a szovjet nép és hadsereg oly sóikat áldozott. A szovjet hadsereg mindig leckét adott azoknak, akik kezet emeltek a szooiaüizmusra, merényletet követtek el a béke és a haladás eilest-. tgy volt ez 53 évvel ezelőtt is, amikor a Vörös Gárda osztagaiból és a félfegyverzett munlkáscsoportokból reguláris hadsereggé fejlesztett, de akkor még rosszul felszerelt és gyengén kiképzett Vörös Hadsereg Pszkov és Narva alatt, 1918. február 23-án megállította a német csapatok előrenyomulását. Azóta ezt a napot -a Vörös Hadsereg születésnapjának tekintjük. A Vörös Hadsereg nehéz csatákban edződött. Kemény harcok során fejlődött a munkásokból és parasztokból lett katonai vezetők felkészültsége, nőtt a katonák harci tapasztalata, erősödött a hadsereg erkölcsi-politikai állapota és fegyelmi helyzete. A polgárháború befejezése után, mimtegy mósM, viszonylag békés évtized alatt, a roppant gazdasági és kulturális célkitűzések megvalósításával együtt, korszerű hadsereggé nőtt. A hitiieri Németország 1941. június 22-én orvul, hitsae- gő módon rátört a Szovjetunióra. Hatalmas katonai sikerek ellenére a német fasisztákat hamarosan csalódás érte. Bekövetkezett az a kudarc, amely már két évtizeddel azelőtt érte seregeiket a szovjet földön. A Nagy Honvédő Háború olyan csatái, mint a sztálingrádi, a moszkvai és a berlini, a hadtörténelemben egyedülállóak: ezekben milliós erőik csaptak össze. A szovjet nép ismét nagy véráldaaaitokat hozott, mintegy 20 millió állampolgárát veszítette él. A Vörös Hadsereg katonád, parancsnokai hősiességére jellemző, hogy 11 500 katona nyerte el a Szovjetunió Hőse” kitüntetésit, több mint 8 millió katona kapott bátorságáért érdemrendet. A Nagy Honvédő Háború során a világdmiperializmus a második nagy történetim vereséget szenvedte éL. A szovjet hadsereg győzelme eredményeként a szocializmus világrendszerré, a társadalmi haladás fő erejévé vált, amely tovább gyengítette az imperializmus katonai kilátásáét, pedig azok sietve hozták léikre a katonai szövetsógék egész láncolatát a Szovjetunió és a szocialista országok körül. A Szovjetunió és a szocialista országok népei — köztük hazánk is — proletärfnternaoionalisiha összefogással, gyors ütemben építették ki védelmi erejüket. A szovjet fegyveres erők tovább fejlesztették harckészültségüket. Az atom-, majd a raikétafiegyverek létrehozásával, a fegyveres erők átszervezésével és átíegyvérzésével, a világ legkorszerűbb, legerősebb hadseregévé vált. A maga erőfölényével már sokszor arra kényszerítette az imperialista köröket, hogy a vitás nemzetköz' kérdéseket a katonai erőszak ki zárásával rendezzék. SZÜLETÉSÉNEK 53. évfordulóján köszöntjük testvéri fegyverbaráitunkat, hazánk felszabadítóját. Szívből kívánjuk a szovjet hadseregnek, hogy tovább növelve erejét, fokozza harci készenlétét, érjen ed újabb sikereket a technika fejlesztésében, a hiaídművészet tökéletesítésében, a csapatok kiképzésében és neveléséban! Dr. Mezővári Gyula alezredes, megyei kiegészítő parancsnok A lakosság szolgálatában Népszerű az OTP-fiók Míg 1966-iba® és 1967-ben évente mintegy négymillió forinttal emelkedett a balassagyarmati OTP-fiókban őrzött, taikaréfcbetét-állomáinv összege. addig 1968-tól kezdve már 9,4 milliót tett ki az emelkedés, s elérte a hatvanmillió forintot, öt esztendő alatt így jelentősen megnőtt az egy lakosra jutó átlagmegtakarí- tás: 1848 forintról 4375 forintra. A lakosság takarékosságára. előrelátására jellemző, hogy a termelőszövetkezeti túlozzon 4 NOGKAD-nak! Kirisics Lajos (Salgótarján): 5 pontot adott „Testvérek” e. tényképére a zsűri zárszámadás a vállalati nyereségrészesedések kifizetései mintegy negyven százalékban csapódnak le a betétállomány megnövekedésében. A betétfajták között a legnépszerűbb az öt százalékkal kamatozó, de mivel az elmúlt két év alatt a balassagyarmati OTP-fiók körzetében tizenkét személygépkocsit nyertek — ebből ötöt balassagyarmati betétkönyv-tulajdonosok — ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a gépkocsi betétkönyvéit iránt. Három év alatt a gépkocsi-előjegyzésekre, -vásárlásokra fordított befizetések összege meghaladta az ötmillió forintot. Az OTP tevékenységének mésiik fontos területe a hitelezési munka. Elmondható, hogy a helyi fiók messzemenően igyekszik kielégíteni a lakosság lakásépítési igényeit. A számok is ezt igazolják: a harmadik ötéves terv során a KISZ-lakótelepen 300 a Kuin Béla-lakótelepen pedig 100 lakás épült fel OTP-kölcsön- nel. A takarékpénztár a telekvásárlásoknál is segített: 203 üdülő, és 23 beépítésre alkalmas telket értékesített, s nyújtott a vásárlásokhoz kétmillió forintos kölcsöntámogatást. A balassagyarmati OTP-fiók munkáját jelentősen megkönnyítette. hogy másfél éve új, minden igényt kielégítő helyiségbe költözhetett. Ez nemcsak az ügyintézés gyorsaságát növelte, de hozzájárult az ügyfélfogadás gyorsabbá válásához, kulturáltabba tételéhez is. Eredmények és tervek Az elmúlt öt év alatt kilenc- A következő öt esztendőbe, millió forinttal növekedett a tovább gyarapodik a szovetke- Salgötarján és Vidéke ÁFÉSZ zet vagyona, s miniden bizony- vagyona. A beruházásokra ez nyal a bálitok forgalma is nö- idő alatt hat és fél mililió fo- vakszik. A főbb beruházások rintat fordított a szövetkezet, között említette az igazgató- Ezit állapította meg Szabó Já- ság elnöke a városköziponitbam nos. az igazgatóság elnöke, a egy ABC-áruház építését, és közelmúltban, megtartott zár számadó küldöttgyűlésen. A szövetkezet árbevétele meghaladta tavaly a 32 millió forintot. öt. évvel ezelőtt még alig 14,5 millióméi tartottak. A gazdálkodási eredmény tavaly már megközelítette az egymillió forintot. Z agvv apálfal vá n a munkás fogyasztási szövetkezet ABC- áruházát, valamint sósrúd- üzem létesítését. Salgótarjánban a tervidőszak alatt épülő vásárcsarnokban is helyet kap a fogyasztási szövetkezet. 1 NOGRAD - 1971. február 23.. kedd
