Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

Képernyő előtt «4 sex és a tehetség Ceruza jegyzetek A félévi osztályozásról Há az elmúlt hét úgyneve­zett Műsorát keresem, zavart meghökkenéssel kell konsta- tálnoím, hogy hiábavaló dolog­ra fecsérelem az időt. No, egyáltalán nem a bőség zava­ra okozza a gondot, hanem ama felismerés, hogy a hét műsorában a folytatásos pro­dukciókon túl — mint a le­nyűgöző India felfedezésén, a monstrum vállalkozást jelentő Forsyte Sagán, valamint a bűbájos Daktarin kívül alig láttunk átlagon felülit Mert például, amiről érde­mes volna komolyabban és bővebben szólni, Franz Werfel regényének színpadi változata, A Musza D^g negyven napja című drámai hősköltemény — a győri Kisfaludy Színház elő­adásában — csalódást keltett a korábbi, jóval tömörebb, így feszültségében mélyebb hatású rádió változathoz mérten. Nem elsősorban az egyes színészi alakításokon múlott — a győ­ri együttes Nagy Attila és Magda Gabi vendégjátékával megerősítve —, igazán minden tőle telhetőt megtett a bemu­tató hatásosságáért — a hiba inkább a történés epikus fun­damentumában keresendő, s abban, hogy a lelki történést Vártady György rendező nem tudta szereplőiből kellő érzék- letességgel felszínre segíteni. Így lett többek között átmenet nélkülivé Juliette alakjában Herendi Mária jellemváltása — minden utómagyarázkodás ellenére —, a nézőben érthe­tetlenné. Az előkészítetlen for­dulat előtt tanácstalanul ál­ltunk, s valamivel mérsékel­tebb fokon ugyanez az előké- szítétlenség lepett meg Isz- icuhi (Magda Gabi) és Bag- radjatn (Nagy Attila) kapcso­latában is, hiszen az előzmé­nyekben látottak után olyan szituációban találja magát a néző, amire semmiképp nem számíthatott. Ami eléje tárul­kozik, inkább mellbe vágja, meghökkenti —■ ahelyett, hogy megrendítené. A pro­dukciónak ez a jelentős gyengéje, ha nem is teljessé­gében, de a rendező és a dramaturgia közös figyelmet­lenségére utal, mert a mű rá- dióváltazatábam ilyen hiány­érzeteink egyetlen pillanatra sem jelentkeztek. A színpadi produkció pszichikai hitelét gyengítette Kilikjan alakjá­nak, jenemének kevéssé ma­gyarázható színeváltozása, a korábban nemes tartású, min­den fenyegetőbb veszélyt a fenyegetettekkefl. együtt válla­ló ember szennyes indulaté kalandorrá formálása, Voltak tehát bőséggel alap­vető gyengéi a győri színház produkciójának, mindemellett méltán említhetjük meg a né­pes szereplőegyüttesből Gár­donyi László, Solti Bertalan, Perédy László, Környed Osz­kár, Korándy Dénes és S. Tóth József nevét Ami mellett nem mehetünk él $zó nélkül a hót műsorá­ban, az Silvano Ceccherini olasz író novellájának magyar tévéfilm-adaptációja, az Álka­tonák. A derű s -szomorkás, vé­gül megrendítő történet a má­sodik világháború I tál iájában, egy istenhátaimögötti tanyán játszódik. A történés szerep­lőd meglehetősen extrém jelle­mek; börtönből szökött, ön­maguk, vagy társadalmuk hi­bájából élzüllött emberek, akik egy-egy pillanatnyi meg- feledkezésükben bontakoznak ki előttünk teljes plasztikus­ságukban. Vérbosszúk, nehéz bűnök részesei valamennyien, akiknek sorsa a háború vár- va-várt vége is sivár kilátás- talanság, mégis, tetteik indíté­kát ismerve sajnálatra méltók, sőt rokonszenvesek, —, egé­szen akcióképtelen élgyávulá- suldg. A különféle, kiváló tí­pusokat képviselő Dégi István, Koltay János, Szilágyi Tibor, Tardy Géza, Kautzky József, Biztosítási hónap két üzemben a biztosítási hónap során, ame m% a ZIM-aéí »6 CS£B 30-as lyet az Állami Biztosító salgó- biztosítást kötettek a dolgozók, tarjám fiókja két tarján! üzem- Az új cs£B-tagokkal mindkét ben, a Kohászati üzemekben és üzemben jelentősen nőtt a biz- a ziM-ben rendezett, a dolgozókkal tositottak száma. Az említett biz- több csEB-blztosítóst kötöttek. A tositási módozatokkal a Kohá- Kohászati Üzemeknél 133 darab szatl üzemekben geo, a ZIM-ben CSEH 50-es biztosítás jött létre, pedig 2000 dolgozó rendelkezik. Benfcő Péter, Dömsödi János, Gaái János, Gyulád Karoly, Szabó Ottó és Szénás i Ernő mellett a produkció egyetlen nőalakja Pécsi Ildikó ezúttal nem sexhatására épített, ha­nem a magára maradottságá­ban is szívós, a háborút kö­vető békés családi életet min­den fizikai és lelki erejével váró, azért kemény elszánt­sággal küzdő parasztasszony típusát mintázta, meglepő hi­telességgel. Egyéni megpróbál­tatását követően is egyenes de­rékkal, a jellem, az etkölcs változatlan makulátlanságát példázza. Feladata iskolapélda ama, hogy fiatal művészeink­nek mennyire óvakodniuk kell a színészi „beskatulyázás” el­len. Mert íme, ez a kifejezet­ten sex-színésznőnek ismert alkat — Pécsi Ildikó —, ilyen nemesen egyszerű és szép feladatra is képes, és méltó, mint amit az Álkatonákban nyújtott. Ilyen élményt nyúj­tó meglepetésre (barna) SZAMOMRA m az eszten­dő keserű csalódással kezdő­dött. Negyedszázados tanári pályám során makacsul hit­tem, hogy a tanárokat nem fogja a diákéltek. Csak ágy­nak dőlve és az orvostudo­mány segítő tortúrádnak iz- zadsáigos viselése köziben döb­bentem rá, hogy engem is utolért a nemezds. Az sem ví­gasztalt különösebben, hogy jámborságra egyébként is haj­lamos agyamban azonnal fel­villant egy ismert mondás: életigazségos dolog, hogy időn­ként a hóhért is akasszák, így legalább némileg egyen­lők vagyunk: én a betegség fájdalmait, tanítványaim pe­dig a bizonyítvány és a szülői szigor okozta gyötrelmeket kénytelenek illő szerénység­gel elviselni. De nincs olyan, rossz, amely­ből valami jó ne származhat­na. Kényszerű időmilliomos­sá előlépve, lehetőségem nyílt a félévi bizonyítvány és aiz osztá­lyozással kapcsolatosan szinte minden publikációt, rádió- és televírió-feMlágosátást ma­A naiv. Nem Is tudom, hogyan háláljam meg netted esi ax aranygyűrűt... SZAMOS RIBOLft Káin szigete „Pedig nem lehetett valami utolsó fickó’' — töprengett Fieurot, valahányszor a különböző összefüggésekben belebot­lott Matranga nevébe. Fieurot csoportjának nyomozói már hetek óta utazgat tak Nyugat-Eurőpa és Észak - Ol a&zor&zág között. Harminc­negyven gyanús fickót követtek eddig, ö maga nyolc napig tartózkodott Palermábam és ez alatt végígtanulmányozta az összes fellelhető iratot... És sehol semmi, ami arra utalha­tott volna, hogy a maffiának köze van a mostani nagy ká­bítószer-üzlethez. Két embere és Casetti detefetívjei ugyan ú parti őrséggel és a vámhivatal tisztjeivel együtt nyomán akadtak egy bizonyos di 'Pisa nevű fiatal vagánynak, de mielőtt elkaphatták volna, valaki az orruk előtt lelőtte. Ca- settiék most a gyilkost keresik... A maffia kezét sejtik az ügy mögött. A nyomozás során a gyanú árnyéka rávetődött egy köztiszteletben álló idősebb úira, Manzellána is, aki a palermói főpolgármester szoros baráti köréhez tartozott és a város előkelőségei közül a legbőkezűbb adományozó vodt minden liaritászmegmozduláson. Manzellát ez Ideig sem ki­hallgatni, sem letartóztatni nem lehetett. Nem volt rá tör­vényes alap de még csak ürügy sem. Casetti most a fejéi verte a falba, mert hiszen addig-addig kerülgette a macska a kását, mígnem Manzella, tegnap, villája kapuja edől odébb akarta tolni a bejáratot el torlaszoló és ott üresen parkírozó sport Giuliettá-t... Az eredmény: Casettdék a robbanás után csak Manzella táskáját találták meg a közeli fa tetején. A robbanás ugyanis autóstól, kapustód. és a gazdája segrtsé­4 NÓGRÁD - 1971. január 19, kedd géné siető ínasostóü elűmtetbe az „ájtatos manón** becézett öreg mUliomosit Hogy a palermói rendőrség gyanúja nem volt alaptalan és helyes nyomon járt, amikor di Pisáira gya­nakodott, kiderült a Manzella táskájában talált feljegyzések­ből. Casetti szerint arra is találták utalást, hogy a közelmúlt napokban Manzella villájában valamilyen okból a maffia- nagytanacs ülésezett... Az események elemzésére egyelőre nem maradt idő, mert a palermói rendőrséghez tegnap óta egymás után érkeztek az edhagyott és felrobbanó siportko­csikról szóló bejelentések. „Valaki újított” — mondta Casetti. Ez az újítás Fieurot szerint a maffia modernizálásának fo­lyamatába illeszkedett be és feltehetően valami üzleti né­zeteltérés tisztázása kezdődött két egymással rivalizáló ban­da között. Fleiurot felügyelőt töprengéséből az ügyeletes tiszt meg­jelenése zavarta fel. Rádiógrammot tett az Interpol képvi­selője elé Fieurot rápillantott és mint akit a kiigyó mart meg, felugrott. — Miikor megy a legközelebbi repülőgép Milánóiba? <— kérdezte izgatottan. — Fél óra múlva indul egy gép Népolyba és annak köz­vetlen csatlakozása van Róma—Milánó felé — válaszolta a rendőrtiszt, miközben a kopott faliórára pillantott. — Kér­jem az ügyeletes kocsit? — Igen — bólintott Fieurot, mikxtóben a fogasról seb­tében maigára kapta felöltőjét és kalapját. — Legyen szíves, adja át embereimnek az üzenetemet is: Milánóba mentem, a csoport továbbra is működjön szoroson együtt a palermói hatósággal... * . .Mar magasan a város fölött keringett a repülőgép, cui ukor Fieurot lenézett a kó'ken fénylő öbölre, a parti sé­tány medúza fejű pálmafáira és eszébe ötlött, hogy idefele hajón jött, kényelmesen és lassan és most, mintha csak me­nekülne erről a sejtelmektől terhes, elátkozott szigetről. „Talán Milánó több szerencsét hoz”, vigasztalta magát. Maga eié képzelte főnökét, a jó öreg Manc-ot. A párizsi központ padlássizobának is beillő második emeleti kuckóját, ahol egy lomha keresztespók mozdulatlanságával ül a háló közepén és vizsla szemekkel pislog át a falon, át Párizson, át Euró­pán és mint egy keleti mágus, bűvöli ellenfelét: jöjjön, jöj­jön végre már. .. „A milánói repülőtéren a helyettese és a milánói rend­őrség bűnügyi csoportvezetője fogadta Fleurot-t. — Estére várjuk a nagyfőnököt is — hadarta helyette­se, a gyors beszédű Jannot. „Marc tata is befut?” meditált Fieurot, „akkor ezek elkapták a madzag végiét”... — Nos, mi újság? — kérdezte hangosan, miután a milánói kolléga ma­ga vezette gépkocsijában elhelyezkedtek... (Folytatjuk) gomba szívni Különösen az az igyekezet hatott meg, amellyel néhai jó Karinthy Frigyes nyomdokaim haladva tippeket adtak a bizonyítvány megmagyarázásához. A ma­gatartás és szorgalom jegyek kerültek az érdeklődés közép­pontjába és az emberinek sír- haiünékja támadt, miért is nem lehet ezekkel erősíteni az ál­talános tanulmányi eredmé­nyeiket? Ha nem is minden évfolyamnál, de legalább a most végző nyolcadikosoknál, akiknél néhány tized emelke­dés „aranyat” érne. A FENTI FORRÄSMÜVEK nem említették, de a valószí­nűségszámítás mai színvona­lén könnyen megállapíthat­juk, hogy a családi konfliktu­sok résztvevőd által legsűrűb­ben emlegetett „tényezők” maguk a tanárok voltak, akik a sokat emlegetett érdemje­gyeket kiosztották. Rossz je­gyek esetén hihetetlen bőség­ben, és nyelvünk gazdagságát messzemenően igazolva hull­tak a díszítő jelzők, de nem maradt el a spontán minősí­tés gazdagsága akkor sem, ha a zseniálisnak minősített cse­mete teljesítményét összeha­sonlították a szomszédék em­lítésre sem méltó tehetségű gyermekének teljesítményé­vel, akinél azonban fellelhető az a bizonyos jóságos kereszt­apa. .. Persze ón a magam részé­ről jó szívvel megbocsátom a könnyelműen ítélkezők elha­markodott véleményét. Az 5 fülükbe nem csenghet vissza csaknem harminc esztendő tá­volából bölcs professzorom szentenciája. Förster Aurélnak hívták a derék tanár urat és az ókori történelem szépséged­be vezetgetett bennünket di­cséretes buzgalommal. Vizs­gáztatni pedig úgy vizsgázna* tett, hogy tanári szobájába összegyűjtött vagy húsz páci­enst és angyali türelemmel el­kezdett kérdezősködni. Volt, aki kifogástalanul tudott, volt aki makogott-hebegett, volt aki semmit se tudott. Ez utób­biakat mélységes szomorúság közepette elbocsátottá, ám a többiek indexébe angyali mo­sollyal beírogatta a jelest Közben pedig szólt a prófécia: — Ha már mostan kollega urak úgy találják, hogy az ön jelese (rámutatott arra, aki jól tudott) és az ön jelese kö­zött (rámutatott a hebegő fe­lelőre) valami különbség van,, az forduljon a Bibliához. Az mindent megmagyaráz. ÉN EGY KICSIT azóta is derék professzorom osztályo­zási elveit követem, azzal a különbséggel, hogy én két je­gyet adok nehezen: a jelest és az elégtelent. A többit már könnyebben adom, ha ,nem is érdemtelenül. De egy kicsit zsörtölődve a sok pedagógiai szentencia és felvételi követel­mény ellen is. Mert ha a fél­évi bizonyítvány megmagya-» rázásánál olyan sok érvet tud­tunk — igen helyesen — fel­hozni az egyenletes szorgal­mú, de gyengébb képességű tanulók védelmében, akikor el kellene odáig is jutnunk, hogy a felvételiknél sem csalt a tizedek emelkedésének hi- ganyszálára ügyelnénk, hanem eljutnánk végre az érdeklődé­si kör és emberi magatartás figyelembevételéig. S akkor biztosak lehetünk benne, hagy sokkal kevesebb lesz ,az átok”, a könny és több a jö­vőjében derűsen hinni tudó és azért munkálkodni is képes fiatal, Csnkly László i Harminc százalékhal magasabb gondozási díj Életbe lépett a művelődés- ügyi miniszter utasítása a ne­velőszülőket megillető gondo­zási díj emeléséről. Értnek ér­telmében a nevelőszülők a rájuk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az ed­diginél több mint 30 százalék­kal magasabb gondozási dí­jat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek javítását, igényesebb nevelé­sét, gondozását is. Előnyös változás a múlthoz képest az is, hogy a nevelőszülőknek ezentúl nem három hónapon­ként. Iranern havonta folyósít­ják a pénzt a gyermek- és if­júságvédő intézetek. Másik újdonság: figyelem­mel arra, hogy az életkor változásával párhuzamosan növekednék egyebek közt az élelmezésre fordított családi kiadások is, az eddigiektől el­térően a nagyobb gyermek után a jövőben magasabb ösz_ szegű gondozási díjat fizetnek. A miniszteri utasítás úgy in­tézkedik, hogy ha a gyermek súlyos betegség miatt kórhá­zi, vagy gyógyintézeti ápolás­ra szorul, a nevelőszülő eb­ben az esetben is felveheti a gondozási díj 70 százalékát. Ennek természetesen előfelté­tele, hogy ellássa az ilyenkor szokásos szülői feladatokat. Gyakran előfordul, hogy a gyermek tartósan betegeske­dik. vagy hosszabb ideig tart gyógyulása valamilyen beteg­ségből. Mindkét esetben fcftmuit ápolásra, gondozásra van szüksége, hogy egészsége hely­reálljon. Ezért a rendelkezés a betegség. Illetve a lábado­zás Időszakára módot nyújt a gondozási díj emelésére, Gyakori, hogy a volt neve­lőszülők anyagi hozzájárulás nélkül is szívesen otthont ad­nak a vakációzó gyerekeiknek. A jövőben — az utasítás ér­telmében — a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója gondozási díjat fizet a neve­lőszülőnek, ha a gyermek 15 napnál hosszabb időt tölt korábbá otthonában. Hasonló­képpen a patronáló szülő is megkapja az ellátás díját, ha az általa patronált gyermek nála tölti nyári szabadságát. Érvényesíti a miniszteri ren­delkezés azt a helyes nevelé­si elvet is. hogy az önálló ke­resők minden családban anya­gilag járuljanak hozzá a ki­adásokhoz. Ennek megfelelő­en, ha a nevelőszülőknél élő állami gondozottnak önálló keresete van, a gondozási díj­hoz való hozzájárulás címén — mérlegelve a kiskorú gyer­mek egyéb anyaga körülmé­nyeit is — a gyámhatóság a kereset legfeljebb 30 százalé­kát ilyen célra igénybe ve­heti. Ezt a gyermek nem köz­vetlenül a nevelőszülőjének adja. hanem a gyámhatóság számlájára fizeti be. (MTI) Papír és cellulóz Finnországból A közelmúltban, érkeztek haza Finnországból a LIG- NIMPEX képviselői, akik a fiún cellulóz- és papíripar ve­zetőivel az 1971. évi beszerzé­sekről és a következő évek cellulózvásárlásainak előkészí­téséről tárgyaltait. A magyar külkereskedelem a finn papíripari termékek rendszeres vásárlója. 1971-ben az import értéke 5,3 millió dollár volt. az idei vásárlá­sok pedig előreláthatólag meg­haladják a 7 millió dollárt. Máris megállapodtak abban, hogy a finn exportőrök a múlt évi 7300 tonna helyett 12 ezer tonna celluloat szállítanak, s így csupán a cellulózvásáriá- sok értéke 1,2 millió dollárról 2,2 millió dollárra nő. Hazánkban az egy lakosra jutó papírfelhasználás jelen­leg 40 kiló, 1975-ben ez a mennyiség a tervek szerint 6° kilogrammra. 1980-ban pedig 80 kilogrammra emelkedik. Bár az új gyárak építésével a Lábatlanon épült új — finn gépekkel felszerelt — papír­gyár üzembe helyezésével a hazai termelés nagymértékben fokozódik, de az importra, sőt annak növelésére, s egyben a finn importpiac fenntartására változatlanul szükség lesz a jövőben is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom