Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
Hatvanöt asszony gondja Az asszonyok hívtok meg, vegyek részt azon a gyűlésen, amelyet a salgótarjáni öblös- üveggyár exposjt csomagolójá- han hívtak össze. Nagyon fontos dolgokról lesz szó — mondták — a csomagoló mindéin egyes dolgozóját érinti. Igazuk volt. A gyűlésen valóban olyan gondokról esetit szó, amelyeknek megírása mindenképpen időszerű. Főképpen, mert érdekes tanulságokat lehet levonni belőle. Hatvanöt asszony mindennapi munkája, a fizetések alakulása, az oly’ sokat emlegetett munkahelyi közérzet — talán ezek voltak a legtöbbet elhangzó szavak csütörtökön délután, az exportcsomagoló- bam. Az asszonyok nem fukarkodtak a hozzászólásokkal, őszintén, sokszor a kelleténél talán egy kicsit indulatosabban is mondták el, ami a szívüket nyomja. A válaszokat Földi Jenő üzemvezetőtől várták. De ott volt a gyűlésen Molnár Sándor párttitkár és Gordos Tibor, a műhelybizottság titkára is. Miért kevés » fizetés 7 Az exportcsomagoiőban felgyülemlett problémák nem új keletűek. Hosszabb ideje baj van a fizetések alakulásával, az asszonyok keveslik a borítékok tartalmát — Akármennyit dolgozunk, nyolcvannégy—nyolcvanöt százaléknál többet nem bitiünk elérni —, szól közbe az egyik asszony. Több mint harminc éve dolgozom az üveggyárban, és ezerháromszáz forintnál többet nem viszek haza. Nem tudom mi az oka, hogy nem tudjuk megtermel- ai a száz százalékot. De vannak közöttünk, akik még ezt az összeget sem érik él, ezer— ezerszáz forintért dolgoznak. — Exportcsomagolók vagyunk — veszi át a szót An- dóné, az egyik csoportvezető. Tehát fontos, amit csinálunk. Ha hibázunk és selejtes áru megy külföldre, jönnek a reklamációk. A gyárnak se jó, nekünk se. Betanított munkások vagyunk, az is igaz, nem is kívánunk kétezer forintot. De mostani bérünket nagyon kevésnek tartjuk. Amikor a normákról esik szó, mintha dar ázsf ősziek be nyúlnánk. — Asszonyok, értsünk szót — mondja az üzemvezető. A mostani normák közel tízévesek. Azóta nem egy átszervezés történt az üzemrészben, többször átalakították a brigádokat. Dolgoztak kiscsoportban és összevont brigádban, amíg kialakult a mostani csoportbeosztás. Alig egyéves ilyen formájában a csomagoló. Két dolog bizonyos. Az átlag- keresetek ezerkétszáz forint körül vannak, a bérek nem nőttek, hanem valamit csökkentek. A másik, hogy felszaporodott a dolgozók létszáma. Már többen vannak a cso- magolóban mint kellene. Divat lett itt dolgozni, mindenki a csomagolóba kéri a felvételét, nem akarnak máshová menni, ahol pedig esetleg többet kereshetnének. A másik oldal 7 A megállapított norma az üzemben sehol nincs kifüggesztve. Ezt joggal kifogásolják az asszonyok. De a gondokat és megoldásra váró problémákat vizsgálva nem szabad megfeledkezni arról a bizonyos másik oldalról sem. Tudniillik arról, hogy baj van a munka intenzitásával, az idő kihasználásával Gyakran előfordul, hogy homokos, piszkos poharak, üvegek kerülnék be a csomagolóba. Ez nyilván többletmunkát jelent a törölgetőknek. A gyűlésen szóvá is tették. — Nem mindegy, milyen áru jön föl — veszi át a szót az egyik asszony. Munkaigényesebb-e vagy kevésbé. Sokszor nincs időben doboz sem. Ilyenkor félre kell tenni az árut, aztán megint kézbe venni, amikor megérkeznek a dobozok. — Senki nem kívánja, hogy a többletmunka az itt dolgozó asszonyok keresetének rovására menjen, —, szól közbe ismét Földi Jenő. — Rendelet van arra, hogy írásban számon tartsák a csoportvezetőik ezeket a perceket és összesítve rávezetjük egy utalványra. Sok kicsi sokra megy, egy hónapban ez is pénzt jelent. A tárgyilagosság megkívánja, hogy szó essék a késésekről, arról, hogy egyesek előbb abbahagyják a munkát. Arról is, hogy ne üres asztal várja a váltóműszakot. Ez az, amit nehezen tudnak megérteni az asszonyok. Ha a váltótárs munkakezdéskor még kénytelen fölrakni a poharakat, azzal idő megy el. Ezt meg kellene már végre érteniük az exportcsomagoló asszonyainak, mert az időpazarlói;, a közös kereset rovására megy. — A csoportvezetők feladata az is, hogy számon tartsák, ki, hogyan dolgozik — tette hozzá Molnár Sándor. Egyelőre félnek kimondani, ha valaki rosszul dolgozik. Harag, sértődés lenne belőle — tartják, és inkább igazat adnak mindenkinek. Az ilyenfajta népszerűségnek nincsen helye. Azzal mindenki egyetért: any- nyi pénzt kapjon, amennyit megérdemel, ahogy dolgozik. Aki kevesebbet ad, az kevesebbet is kap. Ez egyre inkább nyilvánvaló. Amit tenni kell Tennivaló bőven akad, a gyár vezetői is véget akarnak vetni az itt kialakult visszás helyzetnek. Varga Gyula igazgató elmondotta; kiadta az utasítást a munkaügyi osztálynak, vizsgálják felül a normákat, béreket. Az üzemvezető megígérte, hogy mielőbb kifüggesztik a normákat. A teljesítményele alapján módosítják a százalékos bérbesorolást, hogy mindenki valóban azt kapja pénzben, amit nyújtani tud munkában. A brigád vezetők kötelesek a dolgozók kiesett munkaidejét számon tartani Bár nem könnyű feladat, de sort kell keríteni a megduzzadt létszám csökkentésére. Valamiként rendezni kell a fűtést is, mert hidegben dolgozni nem lehet, ebben igazuk vsat az asszonyoknak, A gyűlés, véget ért. A délelőttösök hazamentek, a dél- utánosok munkához láttak. Az asszonyok meghívással búcsúztak. Egy-két hónap múlva, március közepe táján ismét szívesen látnak az export- csomagolóban. A meghívást elfogadtam. őszintén remélem, hogy akkor már megváltozott körülményekről számolhatok be. Csata! Erzsébet A pásztói pártszervezet sokrétű munkája A PÁSZTÓI községi pártalapszervezetre a „leg”-szócs- kát kell használni. A járás legnagyobb községi alapszervezete, összesen 74 tagot számlál. Itt legtöbb az 1945-ös párttag, ugyanakkor a legtöbb nyugdíjast is itt tartják számon. Összetételében is a legváltozatosabb. A párttagok között van háztartásbeli, tanácsi, szikvíztizemi, közműipari dolgozó, de ehhez az alapszervezethez tartoznak a bíróság, a vízmű, a bölcsőde, a kézműipari vállalat dolgozói és a kisiparosok is. — Ez az összetétel rendkívül sokoldalú, árnyalt munkát igényel a héttagú vezetőségtől — vélekedik a beszélgetés során Szabó István, az alapszervezet párttitkára, aki „civilben” a pásztói járási ÁFÉSZ politikai osztályának a vezetője, s 25 esztendeje dolgozik ezen a helyen. — Igaz, havonta hat napot füg- getlenítés alapján kapok a cégtől az alapszervezeti munka végzésére, de az emberek, párttagok és pártonkívüliek tudják, hogy ajtóm mindig nyitva áll előttük. Így hát sokan felkeresnek itt is' ügyesbajos dolgaikkal. Bevallom őszintén, ennek nagyon örülök. Nem a személyem iránti bizalmat, hanem a pártba vetett hitet látom ebben. És ez így is vatí rendjén. Szabó Istvánt most már a második ciklusban választották az alapszervezet titkárává. A tények bizonyítják, hogy megérdemelte. A tagok mondották el, hogy az 1966- os évben még aligha lehetett pártéletről beszélni ennél az alapszervezetnél, ma viszont — a tagok fogalmaztak így — él a pártszervezet Pásztón is. Munkájukról érdemes néhány dolgot feljegyezni. Az alapszervezet munkaterv szerint dolgozik. Hét pártcsoportot hoztak létre, területi elv alapján, hogy jobban össze tudják fogni az alapszervezet tagjait. A csoportértekezlet. a vezetőségi ülést és a taggyűlést — tervüknek megfelelően — rendszeresen megtartják. — Üjszerű munkánkban, legalábbis megítélésünk szerint, a párttagok megbecsülése — folytatja a beszélgetést Szabó István titkár. — Párttagjaink tették szóvá, hogy mivel a kisebb üzemekben nincs alapszervezet, s hozzánk, a községihez tartoznak, hogyan érvényesül a párttagok megbecsülése. Vezetőségi ülésen is megvitattuk ezt Határozatot hoztunk arra, hogy levélben felkeressük párttagjaink üzemeit, intézményeit, amelyben beszámoltunk arról, hogy X. v^gy Y. milyen párt- munkát végez, ugyanakkor érdeklődtünk az üzemben végzett mupkája iránt is. A kettőt összevetve mint alapszervezet, tettünk is javaslatot kitüntetésre, jutalomra. Az eredmény várakozáson felüli volt. Az érintett 18 párttagunk közül 18-nál megértésre talált javaslatunk. A RENDSZERES pártélet a pártépítési munkában is gyümölcsözően jelentkezik. Hosz- szú éveken át nem vettek fel új tagokat az alapszervezetbe, de most az utóbbi két évben 8 új párttaggal gyarapodott a létszám. Közülük három nő van. Ügy érezzük, hogy ez a munkánk találkozik a Központi Bizottság elmúlt év elejei határozatával, ami a .nőkre is, a fiatalokra is vonatkozik. Természetesen itt sem állunk meg, tovább folytatjuk ezt a munkát. Van ebben a községben még sok nő és fiatal, akik érdemesek arra, hogy tagjai legyenek ajapszerveze- tünknek — vélekedik a párt- titkár. Vajúdó gond volt éveken át az alapszervezeti pártoktatás megszervezése a pásztói községi alapszervezetnél. Ma már arról számolhatunk be, hogy megszervezték az önálló politikai oktatást, s ha csak 12 fővel is, de ebben az oktatási évben már megkezdődött a tagok politikai továbbképzése. — Ahhoz, hogy egyre többet találkozzunk az alapszervezet tagjaival, új módszerhez folyamodtunk — folytatja a beszélgetést Szabó István. Megszerveztük az úgynevezett fogadónapokat, ahol a titkár és a vezetőségi tagok felváltva vesznek rés2t Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is nagy számban jönnek el hozzánk tanácsot, vagy segítséget kérni ügyes-bajos dolgaik intézésében. Egy_ kis epizódot elmesélek. Idősebb néni keresett fel, s azt mondja: igaz, hogy maga intézi az emberek dolgait? Na, akkor nekem is van bajom, ha tud segítsen. — Segítettünk! A pásztói községi pártszervezet életéből sok minden került a jegyzetfüzetbe. Az például, hogy a pártcsoport- bizalmiak, a vezetőség tagjai rendszeresen részt vesznek a község valamennyi rendezvényén. Ott vannak a fiatalok között, a vezetőség egy tagja külön is patronálja az' ifjúsági szervezetet. A határozatnak megfelelően nőfelelőst is választottak, mert ha valahol van mit tenni, akkor éppen a nőkre vonatkozó párthatározat megvalósításáért van! Feljegyeztem azt is, hogy nagy-nagy szeretettel gondoskodnak az idős párttagokról- Legutóbb összehívták az öregeket, a betegeket otthonukban keresték fel, s kisebb ajándékcsomaggal kedveskedtek a munkában elfáradt embereknek. — MOST KÉSZÍTETTÜK el idei munkatervünket — szól Szabó István párttitkár. Abban sokoldalú, differenciált munkát határoztunk meg a vezetőségnek, a taggyűlésnek egyaránt. Legfontosabb feladatunk a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása. Kiemelkedik majd munkánkban a nőkre és az ifjúságra vonatkozó határozat megvalósítása. Ugyanakkor feladatunk a jövőben is a tagépítő munka, a pártoktatás szervezése és még számos más feladat. Meggyőződésem, hogy ez az alapszervezet valóra is váltja az eléje tűzött feladatokat Bizonyítani akarjuk, hogy ez a pártszervezet válóban él! Somogyvári László Szolgáltatóház épül Pásztón, közel ötmillió forintos költséggel. Az épület emeletén lakások lesznek, a földszinti részben pedig Gelka-szerviz, fodrászat, kozmetika és több hasonló szolgáltató részleg kap helyet Fotó: Céhmester Erzsébet A Káma-parti óriás „Káma-partá változások” címmel adnak hírt a moszkvai lapok a kilencedik szovjet ötéves terv gigászi létesítményéről, a Káma-partí autógyár építéséről. Az üzemóriás elkészülte után, 1974-ben évi 150 ezer teherautót fog gyártani. Az építkezés az új esztendő kezdetén teljes lendülettel megindult. Megkezdődött már az autógyári hőerőmű építése, lerakták a szerelőműhely betonalapját, s kezdenek kirajzolódni a jövendő gyár öntőműhelyének körvonalai is. A tervek szerint néhány év múlva a Káma-parti város lakóinak száma félmillióra növekszik. Az utcáit 100 méter szélesek lesznek, a városközpontot az üzemmel összekötő úton 10 emeletes lakóházak sorjáznak majd. (MTI) Űjból felhasználható olaj Az üzemi olajféleségek újbóli felhasználására nagy jelentőségű újítást vezették be az ország első vidéki Dieseljavító bázisában, a szombat- helyi MÁV-jármű javító ban. Darázs Károly műszaki szocialista brigádja olyan tisztító- és szűrőberendezést szerkesztett. amelyen átszűrve az egyszer már felhasznált motor-. csapágy- és egyéb o’aj újból felhasználható. Természetesen nem az eredeti technológiai fázisban, hanem egy alacsonyabb fokozatban, de így is sok tízezer forintot takarítanak meg. Ez egyébként a 12 tagú brigád 50. újítása, A tíz éve együtt dolgozó munkás- kollektívát újabb ötletéért megjutalmazták, (MTI) NEB-vizsgálatok Három fontos NEB-vizsgálat ellenőrzéseit végzik ezekben a hetekben a népi ellenőrök. A helyszíni vizsgálatok befejeződtek a megyei kereskedelmi szervek áruellátási tevékenységével, valamint a kormány árpolitikai irányelveinek végrehajtásával kapcsolatban. a jelentés hamarosan NEB-üiés elé kerül. A népi ellenőrök tájékozódtak a vasúti kocsik késedelmes kirakásával kapcsolatos gondokról is. Ugyanakkor részletesen vizsgálják a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adó. rnanyázásának problémáit, valamint a már végzett ösztöndíjasok foglalkoztatásának helyzetét. Üvegáruk műanyagban Tetszetős csomagolást kapnak ebben az évben a salgótarjáni öblösüveggyár egyes termékei, amelyeket így teljes biztonsággal megvédenék a szállítás és raktározás közbeni károsodástól. A múlt évben a gyárban tartott csomagolási bemutató eredményeképpen az idén bevezetik a műanyagfóliás kartondobozos csomagolást. A kartondobozokat áttetsző műanyagfóliával légmentesen lezárják, így az üvegáruban az ütődés nem tehet kárt és por sem éri. Ugyanakkor a korszerű csomagolás révén az áru az üzletek polcain vonzóbb külsőt ölt. amivel nagyobb kedvet támaszt a vásárláshoz. NÓGRAD — 1971. január 19., kedd
