Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

A fejfájásról Természetvédelem 'jrrssssffSfSSMrssjimjSMrmmsMrsssssss/SMrfs/sjsjjyffsssssMtmeiM'SJrssjsj -rr*ffsfrssssssss*sssss*ssssssjcsssss'ssf*sf. A GYAKORLÓ ORVOS te­(tóktsnysége sarán szinte min­den nap találkozik olyan beteggel, aki fejfájásról panaszkodik és valamilyen fájdalom csillapító tablettáit kér, amit már megszo­kott, és ami hosszabb vagy rö- videbb idő múlva megszünteti a fájdalmát. Az emeberek többsége nincs tisztában az­zal, hogy a fejfájásnak kü­lönböző okai lehetnek és en­nek megfelelően esetleg nem az általa használt fájdalom­csillapítóra lenne a legna­gyobb szüksége, hanem az alapbetegségét kellene gyógyí­tani. A fejfájás nem maga a be­tegség, csak tünete a kóros ál­lapotnak. A statisztikai adatok szerint a népesség több mint 80 százalékának van visszaté­rő fejfájása. Nőknél gyakrab­ban észlelik, de ez talán abból adódik, hogy előbb keresik fel az orvost A visszatérő fejfájások kí­nozzák a beteget, munkáját megnehezítik, és mint uralko­dó élmény, befolyásolják a hangulatát. Az orvostudomány a fájdalomcsiUapításban nagy eredményeket ért el, de a fej­fájás egyszeri csillapítása mel­lett az a célunk, hogy beavat­kozásunkkal tartós eredményt érjünk el. Ebből a célból egyenesen következik az alap­betegség kiderítésére irányu­ló törekvés, és ajánlatos ezért mindem ismétlődő fejfájásban szenvedő betegnek panaszaival felkeresni orvosát. A tudományos eredmények lehetővé teszik a fejfájások osztályozását. Osztályozhatjuk a fájdalom létrejöttének mód­ja saerint és a fejfájást elő­idéző megbetegedések megje­lölésével. A gyakorlatban megkülönböztetünk több cso­portot, ahol inkább a fájda­lom létrejöttének módját vesz- szük alapúi. Az ér eredetű fejfájásokra jellemző, hogy a fájdalmat lük­tető jellegűnek észleljük, amely egyidejű a szív puízá- lásával. A fejfájást produkáló ér láthatóan és tapinthatóan ágf SEP kitágul. A fájdalom az erek falából származik. Leggyak­rabban a halánték tájon észlel­jük. Az ér eredetű fejfájások­hoz tartozik a migraine tí­pusú fejfájás, melyre gyakori­sága és a családban, rokonság­ban való halmozódása miatt külön is visszatérek. A NEM migraine típusú ér eredetű fejfájások oka lehet különböző mérgezés, például szénmonoxid, nitritek stb, ré­szegség utáni állapot, magas vérnyomás, amely az éjjeli és kora reggeli fejfájást okozza Részben ide tartozik a nap­szúrás következtében létrejött fejfájás is. A fejen és nyakon elhelyez­kedő izmok tartós összehúzó­dása fejfájást válthat ki. Rendszerint kétoldali és a fáj­dalom legerősebb helye a tar­kó, fejtető, ritkábban a hom­lok. A fejfájás fokozatosan, lassan alakul ki, egész napon át tarthat, és másnap is megis­métlődhet. Jellemző, hogy az alkohol fogyasztása inkább csökkenti a fájdalmat, szem­ben a más típusú fejfájással. Koponyaűri térszfikítő fo­lyamatok, pl. daganat, az ereknek feszítése, húzása ré­vén fájdalmat idéznek elő. A fejfájós rohamok naponta ‘öbbször jelentkezhetnék. A 'ezdetá körülírt fájdalom ké­sőbb általánossá válik. Fejsérülések után is előfor­dulnak fejfájások, ezek köz­vetlenül a sérülés után követ­keznek be és kiújulhatnak. Ezekkel a betegségekkel a baleseti sebész találkozik. A különböző gyulladásos fo­lyamatokból származó fejfájá­sok oka viszonylag könnyen kideríthető. Lehetnek egysze­rű gfcmnyes folyamatok a fej­tetőn, az arcon, de ide sorolha­tó az agyhártyagyulladás is. Kiválthat fejfájást az orr, az orrmelléküregek, a fül, a szem megbetegedése is. KÍVÁNATOS, hogy pana­szaival minél előbb forduljon orvoshoz a fejfájó® beteg. Helytelen, ha saját maga ál­tal beállított fájdalomcsillapí­tókkal elfedi a szervezet fi­gyelmeztetését. I>r. Géczy Imre Védjük menedékházaínkat! Ma már a Cserhátban, a Börzsönyben, a Karancsban több menedékház nyújt vé­delmet, szolgál pihenőül a természetet járó embernek. A menedékházakat társadalmi munkában a turisták legjobb­jai építették fel. Ajtajuk nyitva, bennük mindenkor készen a tűzifa, a gyógysze­réit és a víz. Természetjáró­hoz méltó, hogy ha elhagyja a menedékkunyhókat, gon­doskodjon amrói, hogy fa- és vízkészlet maradjon a házi kékban. A nagy hó a mene- dékházakat is próbára teszi. Roskadoznak a teher alatt. Olvadáskor a hóié tehet ben­nük nagy kárt. A házakat igénybe vevő természetjáró fel­adata a házikók környékéről, s tetejükről eltakarítand a havat. Csak egy kis fárad­sággal jár, de megéri, mert a téli hidegben menedéket nyújtanak az átfázott embe­reknek. Járhatatlanok a turistautak A paiiéc vidék váltakozó szépségei messze vidékről vonzzák a természetjárókat. A fővárosból és az alföldi váro­sokból üzenetet kaptunk, hogy a téli időszakban is szí­vesen jönnének természetjá­rók vidékünkre, de járhatat­lanok a turistautak. Valóban, a hó annyira betemette az er­dei utakat, hogy a vidéket nem ismerő ember könnyen letérhet róluk. Az átjelzése­ket is hó takarja. Nekünk, vendéglátóknak kötelességünk az utakat járhatóvá tenni. Ha három, négy ember végiggya­logol rajtuk, utait tör a hóban, már nem lehet eltévedni. Lóvomtatású rönkkel is jár­hatóvá lehet tenni az utat, legalábbis kisebb távókon. A természetjáró-szakosztályaink beszéljék meg, hogyan való­sítható meg a feladat. A téli tájaink szépségét nem ismerő természetjáróknak tennénk vele jó házigazdához illő szí­vességeit. Kipusztulnak a baglyok A baglyok felmérhetetlen szolgálatot tesznek az ember­nek. Legfőbb eledelük az egér és a pocok. Rengeteget elpusz­títanak ezekből, a mezőgaz­daságra veszedelmes rágcsá­lókból. Vidékünkön a macska- és az erdei fülesbagoly, a ku­Mindtg is eltűnődtem azon, !togy Salgótarjánban, ahol a robbantásnak szinte hagyomá­nyai vannak, (hiszen példáid nagyobb ünnepeken a bányá­szok robbantásai teszik, ün­nepélyesebbé a hangulatot), a a robbantást, a hatalma^ erő­nek ezt a megnyilvánulását csak ünnepeken hallani, és csupán föld alatti munkára fogják. Hangot is adtam egy- sser: „Bezzeg Miskolcon...” «— irtam. Azóta megtudtam száz okát is annak, hogy az épületek bontásánál — ami nem ritka munka városunkban —, itt miért nem robbantanak. Bot­ka Miklós, a megyei építőipari vállalat főmérnöke világosí­tott fel. — Nem érdemes — mondta „ vik ég az uhu honos. Igaz, e két utóbbi már ritka, kipusz­Tarjáni mozaik drótkötéllel kötötték át, a Rohamtempóban jár, hogy mint mondtam —, egyszerűen nem erdemes. Igaz, sok bontás van, de ezek nem olyan méretűek, hogy e célra egy külön, szakemberek. bői álló részleget hozzunk lét­re. A robbantásnál az építési anyag nagy része használha­tatlanná válik, mi azt már nem tudjuk értékesíteni. A szanálásra szánt épületek bon­tási anyagát „maszek” vállal­kozók megveszik, építkezése­iknél bedolgozzák. Nekik így kifizetődik, amellett a robban­tás annyi, igen szigorúan vett hatósági előírás betartásával — ezek a kis mennyiségű bontások még a hosszadalmas utánjárást sem érik meg. Hát igen, az indokok és még jó néhány más indok is, amit felsorolt, érthetővé te­szik, hogy ezt az eljárást nem alkalmazzák. Ám, azért van mód a munka meggyorsításá­ra. mint az OTP bontása is mutatta. Valahol el kell kezdeni, le­bontották hát a tetőt. Aztán az ablakközök falát alul meg­vékonyították. A kimart részt drótkötelet Szerovszky János, egy Mokányberci kinézésű le­gény bikaerős talajmaró gépé­re kötötték. Szerovszky bará­tunk rántott egyet e kötélen, masinájával — hullott a va­kolat. Rántott még egyet — la­zultak a téglák, tágulták a repedések. A harmadik rántás­ra leomlott a két ablak tartó­köze, majd a második, a har­madik, a többi. Ma már alig két napi mun­kával földön hever az épület emelete, a tégla és egyéb anyagot már csak el kell szál­lítani. Ha csákánnyal bonto­gatnak. tán tavaszig is eltart... Tágult a tér, hogy fogadja az oda tervezett új épület alapo­zó munkásait, gépeit. — kussinszky — tuló félben van. A baglyok szigorú védelem alatt állnak! Mi okozza e hasznos mada­rak pusztulását? Szaporodá­suk lehetőségét raboljuk el tőlük. A baglyok többsége odúban költ. Az erdőgazdasá­gok pedig a vén, odvas fákat mind kivágatják. Felmérést kéne végezni, vajon lehetsé­ges-e egyes erdőrószekben meghagyná az odvas fákat, hogy a baglyokat megment­sük a kipusztulástól. Megérné, hiszen e szárnyasok hasznot hajtó szerepe rendkívül nagy. mm iui Segítséget a madaraknak! Szokatlanul kemény a tél a nógrádi erdőkben. A fagyos zúzmara még azt a lehetősé­get is megvonja a madarak­tól, hogy a létfenntartáshoz szükséges eleséget megszerez­zék maguknak. Ezért a lakott területekhez közel húzódnak. Észleltek már messze északon honos maradakat is az ember­lakta környékeken, ami rit­kaság. Ugyanis ezek a szár­nyasok félénkek. Az éhség szorítja őket az emberek kö­zelébe. Segíteni kell őket a tél átvészelésében. Kevésről van szó. Szórjuk az ételhulladéko- kat — kenyér- és tésztafélék kivételével — az erdők szélé­re, a kertekbe. A madarak etetésére az olajos magvak a legalkalmasabbak. A madarak megszolgálják a velük való törődést. Nyáron is visszatér­nek gyümölcsöseinkbe és meg védik fáinkat a rovarok kár­tevésétől. Téli túra a Mátrába Megrugadóan szép a nógrá­di téli táj. A zúzmarás fák, a IzristályUszta hó teljes pom­pájában csillog a napsütésben. Az a természetjáró, aki sze­reti a telet és bírja a gyalog­lást hóban, felejthetetlen él­ményeket szerezhet magának egy téli túra alkalmával. Két­ségtelen a téli barangolásra 0 Mátra a legkedvezőbb. Autó­busszal, vonattal minden irányból könnyen megközelít­hető. Ez a hegység hazánk­ban a legmagasabb Levegője tiszta és egészséges Az 1015 méter magas Kékes-tetőn a hő­mérséklet mínusz egy és tís között ingadozik. A téli túrá­ra jól felkészült természet- járó számára a legkedvezőbb.. Síelésre, szánkózásra egyaránt kitűnőek a lesikl&pályák. Menedékházakban, vendéglők­ben kényelmesen megpihenhet a fáradt turista. Érdemes kü­lön megemlíteni a Mátra déli lejtőjét, amely az Alfölddel határos. Az északi oldal fel­fogja a hideg szelet, a déli oldalon kellemes az éghajlat. A januári mátrai sétát nem szabad kihagyni. (Varga) Reggeli napsütés Salgótarján fölött KOSSUTH RADIO: 8.W: Hírek. — 8.30: Két versenymű. — 9.00: A történelem hajnalán. — 9.25: í Népdalok, néptáncok. — 10.05: Heten vagyunk. Oláh Gábor re­gényének rádió változata. — 10.55: Haydn-müvek. —- 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: A Bálvány. Pogány eposz. — 14.01: A Philharmonia-zenekar Bach-müveket játszik. — 14.38: Népdaígyűtőútosi Kodály Zoltán nyomában. — 15.16: Zengjen da­lunk -- 15.40: Vendégségben. — 16.00: A világgazdaság hírei, — 16.05: Burkó Zsolt: Szimbólumok kürtre és zongorára. — 16.19: Szí­nes népi muzsika. — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Gperacsillagok — operaslá gerek. — 17.45: Tanácsaink az új törvénytervezet tükrében. — 18.13: Magnósok, figyelem! — 19.25: Sze­gedi Anikó zenekari zongoraest­je. Kb.: 21.13: Dokumentumműsor az asszuáni gátról. Kb.: 21.43: Csárdások. Kb : 22.15: Sporthírek. — 22.20: Beszélgessünk zenéről! — 22.40: Ikerpárok. — 23.07: Baba­vásár. — 0.10—0.25: Éji zene. PETŐFI RADIO: 8.05: Füvósze- ne. — 8.20: Juanita csókja Rész­letek Miljutyin operettjéből. — 8.45: Külpolitikai figyelő. - 9.00: I Operarészletek. — 9.40c A (éli ügyeletek vezérkarai. Riport. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.30: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik. — 12.45: Henryk Sze- ryng hegedül. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Kettő t©S hatig. — 18.10: Elisabeth Schwarz., köpf és Dietrich-Fischer Dieskau énekel. — 18.52: Csak ép testben., ép a lélek? II. rész. — 19.07: Üj könyvek. — 19.10: Dalok Buda pestről. — 19.23: Embert enni ti­los! Gáspár Margit szatirikus já­téka. — 19.55: Jó estét, gyerekek! — 21.38: Garai László: Személyi­ségdinamika és és társadalmi lét c. könyvét ismerteti Erős Fe­renc. — 21.48: Muzsikáról — fiata­loknak. — 22.16: A Bourne Sin« gers-együttes énekel. — 22.30: Radics József népi zenekara ját­szik. — 23.15: Oper »részletek. TELEVÍZIÓ: 8.10—10.10; Iskolaté­vé. — 10.10—10.40: Telizsák. — 13.10—15.10: Iskolatévé. — 17.30: Hírek. — i7.35: Postásmese. —. 18.25: Nyílt tárgyalás az „Egy ut­ca” című filmről. — i9.15; Esti mese. — 20.00: A Forsyte Saga. 2. rész. — 20.50: Vendégünk: Jevge- uyij Nyeszterenko. — 21.10: Al­kat, onák. Tévéfilm. — 22.15: Tv„ híradó — 2. kiadás, BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Ham­let király (Tv-játék.) — 19.00 es 21.40: Tv-híradó. — 20.00: A 7-es osztag nem válaszol. (Szovjet— jugoszláv film.) — 21.25: A jég- korongozás hírei. Autótulajdonosod. Megváltozott a motor­kerékpárosok! kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjbefizetésének rendszere. Az 1971. évi, január 1-én esedékessé váló díj befizetésére minden autós és motoros ügyfelünknek névre szóló posta- utalványt küldünk, nem kell tehát csekkért fiókjainkhoz fordulniuk, A díj befizetésének igazolására a postautalvány postai keletbélyegzővel ellátott feladóvevénye szolgál. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom