Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Az eddigi úton — még eredményesebben A balassagyarmati Mikszáth Művelődési Központ tervei — Az 1970-es évet Balassa- az üzemeken belüli szakszer- ködik a művelődési gyarmat kulturális életében vezeti és kulturális életben irodalmi színpada is. mind tartalmi, mind anyagi való erőteljesebb tevékenyke- tekinitetben általában jó ered- désünk, a szocialista brigádok mennyel zártuk. Ezért köszö- kulturális vállalásainak segí­központ Szintén bontakoznak már az őszi, VII. irodalmi színpadi nettel tartozunk a városi párt- tése. A művelődési központ elgondolásai. Terv sze­biaottságnak, a tanács vezető- dolgozói irányítják, szakmai fi & inek és a közművelődési ősz- tanácsadói feladatot vállalnak 7® fordulóban ^bonyolítják le. tálynak. Komoly erkölcsi és az üzemi kulturális bizottsá- e*®° Iorclulo a megyei üzemi kulturális anyagi segítséget adtak mun- gokban, s ez remélhetőleg to­kunkhoz. vábbi eredményekre vezet. A együttesek vetélkedője lesz, melyek közül a legjobbak „ művelődni ítózpont újabb terdutóban mérik ösz­Ezzel kezdte és összegezte tengelyét jelenti a szakmai és ff. tudásukat az országos az elmúlt esztendőre vonatko- ^ általános műveltség növelé- legiobbakkal, esetleg külföldi zó mondandóit Hemerka Gyű- a világnézeti, Esztétikai <^P<^»kkal is, mert csehszlo­la, a balassagyarmati Mik- képzés, de ezek mellett az v^c*ai irodalmi színpadok, száth Művelődési Központ igaz- if júság megfelelő szintű iáé- szm.iatszo együttesek mellett gatója. De mit ígér az új év a művelődési központ munkájá­ban? — különös tekintettel a megyei pártértekezlet és pár­tunk X. kongresszusának ha­tározatai szellemében. Erről beszélgettünk a továbbiakban. nyes szórakoztatása is. — Milyen fontosabb rendez­vények szolgáljak mindezt? baráti kapcsolatot teremtett a művelődési központ a szabad­kai magyar színjátszókkal, valamint a beregszászi, 40 tagú művészegyüttessel, — Terveink meglehetősen amelynek különleges érdekes- sokrétűek. Az őszi VII. iro- sóge, hogy háromfelvonásos dalmi színpadi napokat meg»- bemutatóit a nemzetiségi te­— Igyekszünk mindazt meg- íőzően, júniustól augusztusig rületeknek megfelelően ukrán, tartani, ami eddigi tevékeny- palóc nyár címmel szeretnénk vagy magyar nyelven tartja, ségünkben bevált, eredmé- változatos, idegenforgalmi vo- nvesnek: mutatkozott, s ami a natkozásban is vonzó közmű- határozatokkal is összhangban velődési programsorozatot van. Tovább folytatjuk a kis- szervezni megyei, esetleg or- formás népművelést. Ennek szágos közreműködőkkel is. A fontos pillérei a különféle jellemző, hogy ekkor tarta nánk meg a megyei és a me­- Ügy tudom, igen büszkék ^bői elkerült alkotók: írók az immár harmadik esztende- . ^Pzorrluyeszek gyarmati tá­jé működő Horváth Endre Ga- rendeznénk a rejtvenykiubok országos ver­senyét, zenés ismeretterjesztés _ Valóban azok vagyunk, keretében tovább folytatnánk T avaly 22 kiállítást rendez- a múlt évben elkezdett udvari tünk a Galériában, a látogatók muzsika hangversenyeket, sze- száma meghaladta a 15 ezret, retnénk városunkba hozni a ami a képzőművészeti ízlés megyei népművelők konferen- íejlesztése, formálása szem- ciáját. A Galériában a megye pontjából nem lebecsülendő, népművészetét bemutató kiál- Ismert megyei és országos ütést, a művelődési központ­rangú alkotók műveit mutat- észak-magyarországi tár­tuk be, soraikban nem egy sastancversenyt, augusztus 20­íiatal képzőművész első tár- án megyei folklór napot ren- ^„0; «zfnnadokra i* tatának is mi adtunk helyet, deznénk. Ezeken kívül érdé- Itt új kísérletünk lesz az esz- kességkant országos kutyaki- tendőben, hogy a képzőművé- állításra és Skoda gépkocsik *aet mellett irodalmi jellegű magyar és csehszlovák baráti Végül a város színházi éle­tére terelődik a szó; — Az utóbbi időben nagyon éle Palóc nyár változatosáé«ra jó visaonyunk alakult ki új­művészeti csoportok, szakkö- jellemző, hogy ekkor tarta- KLjf? A Hornt Déryné S2f" Kik és klubok. nánk « * m^_ “*»*• Az evadb®£ »^yeaett előadássorozatra 220 bérletet kötöttünk le. Az eddigi bemu­tatók sorából kiemelkedő Az ember tragédiája színrehozata- la — melyet minden beavat­kozási szándék nélkül Salgó­tarjánnak is ajánlhatok. A bemutató nagy közönségsike­re arra ösztönöz bennünket, hogy márciusra újabb előadást kérjünk a darabból. Egyébként az együttes rendezőjét, Szécsi Ferencet és a három főszerep­lőt emlékplakettel ajándékoz­tuk meg, mert ez a kitűnő vál­lalkozás Madách remekét a legkisebb falusi színpadokra is teljes eszmei sértetlenségében képes eljuttatni.- - . ... .... — Megemlíteném még — kiállításoknak is teret nyi- találkozójára, ügyességi bemu- mondotta befejezésül az igaz­tunk. így kerül sor január 31- tatéira kerülne sor én egy Szabó Lőrinc-emlékki- szerint, állításra, melynek anyagát a költő családja, á Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a Széchényi Könyvtár ajánlotta fel. Fokoz­ni szeretnénk a megyei képző­terveink gató —, hogy a városi tanács támogatásával az idén mikro­buszt kap a művelődési köz­nrofírsmok mellett nenwe pont> ami aaért jelentős, mert programok mellett pensze megkönnyíti a já_ Az ilyen nagy lélegzetű művészekkel való foglalkozást ^-án megem­i* eéiHám 1 Aránt lekezmek Bérezi Karoly balas­sagyarmati író 150. évfordulójáról. A koszo­egyebek is akadnak a művelő- d dési központ munkatervében, rásban ránk váró módszertan,. is. Februárban például Lóránt János anyagából nyitunk tár­latot. — Feladatunk a 71-es évben rúzási ünnepségen közremű­ismeretterjesztő munkát, s művészeti együtteseinket is születésének a2 J***1“« pval tobb hely­re tudjuk műsoraikkal eljut­tatni. — barna — Vera Macseva Gáncsévá bolgár iparművész kiállítása (Selmeczi Tóth János felvételei Korszerű szellemi építkezést Nem Salgótarján a szülővárosom, magam választottam a várost, tudatosan, lsmerked em vele, szenvedélyesen kere­sem arcvonásait. Örülök a jónak, szépnek, bosszant az ér­telmetlen, a rossz, s észreveszem, hogy már nemcsak ben­ne, hanem vele élek. így hát elevenen érint kultúrája is. Érdeklődve, s tisztemben érdekelve is figyelem a kulturális élet fejlesz­tésének terveit. Az első és a legfontosabb teendő az urbanizáció, a vá­rosi életforma, a városi at­moszféra megteremtése. Ez ugyan nem teremt önmagá­ban megfelelő szintű kulturá­lis életet, de enélkül nem is alakulhat ki ilyen kultúra. Egy város kultúrájának is van „biológiai” élete. Miként a gyermekkortól a felnőtt korig az ember organizmusa is különböző fejlődési foko­zatokon megy át, s ezt nem lehet természetellenesen sür­getni, vagy élőbbre hozni, hasonló a helyaet a kulturális élettel is Ahogy az ötéves gyermektől például nem le­het elvárni, hogy hirtelen 15 éves formát mutasson, úgy a kulturális életben is ki kell vámunk ezt a természetes fejlődést. Ez persze nem pasz­I A z űj évre jött jólkí- "*■ vánságok között va­lamelyest tovább forgattam egy különleges formájú üd­vözletét. mély az alakjának szokatlamságán kívül szöve­gével ig figyelmeztetett va­lamire. 1951—1971. A szín- padfüggönyös kartont szét­tárva ez áll: ,,Boldog új évet kíván a 20 éves Állami Dé­ryné Színház.’’ Tehát ismét egy jubileum, tyasäritaiti ieauzet A húszesztendős Déryné bőkezű volt az allikalom, csupán az érdemék hivata­los becsülésének jeleiben adás, 724 840 néző jutott. De hol tartunk ma már mind­ezektől is! Igaz — el kell mondanunk —, hogy megyénk ég a szín­ház köteléke a legutóbbi években érezhetően megla­zult. Kissé talán túlontúl igényesekké lettünk, főképp a megyeszékhelyiek, de fal- . vainkban is, pedig az élő a többi kitüntetett is nem g^tnjiáz „testközelségét” sem csupán művészi teljesítmé- a televízió, sem a mozi, te­jei immár a színháznak, de amely mellett nem mehe- meglehetősen szűk keblű. Azt nyévél, de az együtteshez hat a géptechnika közvetí­tünk el szó nélkül, sőt kö- hiszem, a már zömbös szavakkal sem, mert Kossuth-dijas ez a művészi társulás volt az, amely legelsőként ismer­tette meg Nógrádban. de számos eldugott zugában, Ascher Oszkáron és a Já szád-díjas Czénh Gittán kívül egyetlen kitüntetésre nem került sor. pedig ennél a falvában és tanyavilágában színháznál egy évtizedet el- a munka jutalmára. _ . ___ r - _ - —Im t, .1 __ X k orábban való hűségével — Feleki Sá- tstte művészet <^3 ^ igazgatón, ri Jászai-dijas, Érdemes mű- pótolhatja. S az is tény, hogy vé^, Jurik Júlia, Kanully a Déryné Színház az utóbbi Judit, Sálury Kornelm, Ha;- éveikben fokozott mértékben du Endre Jaszai-dijas, s igyeksztk lépést tartani emlí- meg jo néhány — rászolgált az országnak a színház fo­galmát. Sokáig, jó egy évti­tölteni — negyed századdal felér. Hóban, hőben, járat­Micsoda út áll valameny­fett versenytársaival. Olyan, szinte páratlan produkciók­ra vállalkozik, mint Madách zedig nem is ismertünk lan utakon, családtól hetekig rajta kívül más színházat távol, szinte megkülönböz- sem falvairakban, sem váró- tetőn méltatlan gázsiért jó­sainkban, s jószer int — szó gies, vagy hőtől fülledt szin- szerint: általuk ismertük padokon játszani estéről es­meg az irodalom legnagyobb téré — hogy mit jelent? — színpadi klasszikusait: csak azok tudják, akik pró­Shakespeare-t, Moliere-t, Ben balták ezt, s akik jó szeren­cséjük, tehetségük révén nem is kevesen, ma leg­rangosabb színházaink tag­jai. adatók e pillanatban még csak a 20 esztendő másfél évtizedéről vannak birto­komban, de ezek is ékesen beszédesek. 1966 végéig a társulat megtett kilométerei ben. S az ilyen: tiszteletet és pártolást érdemlő tett. jVl indezak ellenére ügy vélem, az „elidegene­désnek” a két érdekeltre; totó leumán — ez alkalommal a Nemzeti Színházban. Kö­szöntők, baráti kézszorítá­nek szarna 8 299 3-8 kilómé- megyére és a színházra egy- tett Földünk egész kerülete arimt vonatkozó okai van- mindössze 40 000 kilométer, Ezek feloldása mielőbb A Hold távolsága 384 000 S0r0ri következő közös fel- kitóméter, ezek után könnyű adataink egyike. Hogy a számvetést tenni, hogy ha- húszéves színház, megyénk Épp ezért öröm tudnom, zánk létszámban talán leg- színházkultúrájának alap- hogy ma már a Déryné mű- nagyobb, de legmpstohább ra,kója újból gyakoribb ven- veszgardájaban is többen viszonyok között elő szinha- dége legyen nem csupán né­za hányszor _ tehette volna hány, alig féltucatnyira fo- meg az űrhősök útját. S gyatkozott községünknek, de jóval több játszási ___ mellett, esetenként, d eli. évek meg egyszerűbb legkiemelkedőbb produkció- .faikaruszai” után, trage- vaj a megyeszékhelynek is. Jansont, Lope de Vega-t, Schillert, Goldonit, majd Ibsent, Sardou-t, Scribe-t, — az újabb és legújabb drá­mai törekvések legkiválóbb­jait. külföldieket és magya­rokat egyaránt Ott voltam 1961-■ben. az magukénak mondhatják a akkor már Állami Faluszín- fáradságé® hivatás elismerő házból Déryné nevére vál- kitüntetéseit. A társulat so- nem rakétákon, csupán egy- ennél társulat tízéves jubi- raiban Érdemes művészek, szerű Ika/ruszokom, a kéz- hely* Kossuth-dijasok és Jászai- díjasok munkálkodnak; nem _ __ _____ g egy közülük — mint Kassai diákkal, vígjátékokkal, bő­s ek, buzdító szavak, s az Ilona Jászai- és Kossuth- hózatokikaL, operettekkel, ünnepség után némi keser- díjas. Czénh Gitta, Szántó 1966 végéig 31418 előadás, nyés szájíz bennem. Mert dicsérő jelzőkben pazarul Margit. . Fenyvessy Balázs alapító, tehát 20 éves 8 647 993 néző az eredmény. Ezekből Nógrádra 2825 elő­« Cs* szív várakozás. Hogy a pél­dánál maradjunk, az emberi szervezet fejlődéséhez szüksé­ges táplálék mennyiségét és minőségét is rendkívül tuda­tosan kell adagolnunk a he­lyes fejlődés érdekében. Ugyanígy áll ez a kulturális élet fejlődésére is. Mindent meg keli adnunk ahhoz, hogy egészségesen fejlődhesse^. Ez a város egyre tágabb körben híressé válik arról, hogy rendkívül merészen, korszerűen és koncepciózusán építkezik. Korszerűen, vagyis nemcsak a inának, hanem a holnapnak és holnaputánnak is időtállóan. Ezt a korszerű és koncepciózus építkezést kell megvalósítanunk a szel­lemi építkezés terén is. S ahogy a város tervezői és épí­tői rendkívüli alapossággal felmérték a lehetőségeket, igényeket és szükségleteket, ugyanígy szükség van erre a szellemi építkezés területén is. Ma már nyilvánvaló, hogy a kulturális életben is meg kell szűnnie az ötletparádék­nak és csak tudományos igé­nyű mérések és belőlük le­vont következtetések alapján lehet munkálkodni. Ezt min­denekelőtt szükségesnek tar­tom' Természetesen, nem a kívülálló szemlélő módján, hanem annak tudatában, hogy ebben intézményünknek, a megyei művelődési központ­nak is részt kell vennie. Itt külön megemlíteném a fela­dat kettősségét. Azt tudniil­lik, hogy nem elég csak az igényeket mérni, hanem az­zal is tisztában kell leírni, hogy mire van szüksége vá­rosunk, s a megye lakos­ságának. Nyilvánvalóvá vált, hogy napjainkban a kultúra köz­vetítő csatornái is lényegesen megváltoztak. Ma az egyre emberibb, kulturáltabb, au­dio-vizuális eszközökkel be­rendezett, könyvekkel és fo­lyóiratokkal ellátott ottho­nokban is elérhetők a szellemi értékek. Sokkal nehezebben mozdíthatók ki az emberek különböző rendezvényekre, mint koráb­ban. Építenünk kell tehát közművelődési tevékenysé­günkben az önművelés útjara. Másrészt kulturális tevé­kenységünkben sokkal inkább kell érvényesíteni a mozgal­mi jelleget és az érdekeltsé­get. Semmilyen művelődési apparátus vagy intézmény nem képes ma már a közmű­velődés feladatait önmagá­ban megoldani. Az iskoláiktól az üzemekig mindenkinek egyformán érdeke és köteles­sége szolgálni a teljes embe­ri kibontakozás és kibonta­koztatás nemes célját. Ahhoz, hogy a város való­ban a kulturális élet kisu­gárzó központja legyen, meg­felelő objektumokkal és esz­közökkel is rendelkeznünk kell. Figyelembe kell venni azonban, hogy nem nagy vá­ros vagyunk, nem kerületek­re bornló. s területileg is egy­mástól távol eső helyzetben élünk. Ennek következtében szükségtelennek látszik a ki­sebb peremkerületekben na­gyobb jellegű kulturális ob­jektumokat létesíteni. Megíté­lésem szerint az egy-két központi intézmény mellett inkább a kiscsoportos formák­ra alkalmas klabkönyvtára- kat célszerű telepíteni az egyes városrészekbe. Ám, a központi jellegű intézmények­nek — így a megyei művelő­dési \ központnak is — min­denféle vonatkozásban bizto­sítani kell a megfelelő rang­ját, súlyát és tartalmát. A megyei művelődési köz­pont ennek tudatában igyek­szik tevékenységét szervezni. Nyilvánvaló, hogy színházi, zenei, kiállítási igényeket el­sősorban itt kell szolgálnunk. Jelenlegi helyzetünk elsősor­ban ezekre a nagy rendezvé­nyekre tesz alkalmassá ben­nünket. De természetesen sze­retnénk elérni azt, hogy mind a városnak, mind a megyé­nek valóban művelődési köz­pontja, s egyik legfontosabb műhelye legyen intézményünk. Szeretnénk ismerni és kielégí­teni mindazokat az igényeket és szükségleteket, amelyeket a megyeszékhely lakossága, de az egész megye jogosan tá­maszthat intézményünkké! szemben. A magunk részéről nemcsak az épület homlok­zatán akarjuk viselni József Attila nevét, hanem szellemé­ben akarunk dolgozni. Megszerettem a nógrádi hegyeket, melyek számomra szimbolikusak. Ennek a nép­nek a története azt mutatja, hogy mindig csak a völgyek­ben. vagy a hegyek gyomrá­ban küszködött, harcolt a lét- fenntartásáért. Ám napjaink­ban elérkezett annak a lehe­tősége, hogy lassan az emberi lét emberéhez méltó formájá­nak megteremtése valósággá válik, s feljuthat a völgyek­ből hegyeink ormán is, s büszkén és bátran szétnézhet országának határain. Lassan, de egyre biztosabban elérke­zik oda. hogy beépíti hegyeit is. fizikailag és szellemileg egyaránt, a mérnöki munka pontosságával, tudatosságával és igényességével. Vencsz Ernő a megyei művelődési központ igazgatója NÓGRAD — 1971. jcinuái 10., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom