Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Honim. a bizalmi

Az irodalom csendjébe«, äs aitíg hallható a hangja. Nem szereti a hangoskodást, sem a látványos dolgokat. Egész éleiében szerényem dolgozott. Most is látni az arcén, hogy szeretne miinél előbb túl lenni a beszélgetésem. Zavarja, hogy magáról kell szólnia. Igyekszik, de nem tudja izgalmát elrejteni. Morzsolja hossczú, keskeny kezét, az erek Ss kidomborodnak rajta. Arcán a pír és sápadtság váltja egymást. Tekintete hol az ablakon, hol a szoba valamelyik szögletében akad meg. Aztán tágra nyílt szemmel máza a papíron futó kusza betűket. Halkan tiltakozik:

— Minek ilyen semmiségeiket feljegyezni?

Munkatársai már élőre jelezték, hogy a Mátraaljai Állasra Gazdaság központi Irodájában Fain Ilona a legszerényebb dolgozó. Arcán elfáradtak a vonások, gondolatait a megfontoltság irányítja, érzései nem ragadják el. Akkor élénkül fel, amiikor segítséget kémek tőle. A múltkoriban Virágh Jánosné, a gazdaság egyik dolgozója kopogtatott be hozzá. Betegség támadta meg a szemét. Egyébként is egészségüket vesztett emberek a leggyakoribb látogatói. Elmondják fájdalmukat, Ilonka pedig segítséget nyújt nekik a gyógyuláshoz. Kitölti beteg- lapjukat, eljár ügyükben az SZTK-nál. Tanácsot ad, melyik orvoshoz forduljanak, aztán . elmegy betegágyukhoz meglátogatni őket

_A_mSkor ezekről az emberekről esik a szó, arcán nyoma sincs a zavarnak. Szlobodnik János bácsiról beszél, aki megérte nyugdíjaztatása idejét és ő rendezi részére a szükséges okmányokat. Pontosan sorolja, milyen papírokat kér a hivatal. Nála talán senki sem tudná ezt jobban. Fám Ilonka évtizednél is régebben végzi ezt a munkát. De e mellett ő a központban a szakszervezeti bizalmi is. Ezt a megbízatást iá íeUúismeretesen végzi mér hosszú évek óta.

*

A közelmúltban zajlott le náluk a bizalmiválas ztás. Ilonka most, amikor visszaemlékezik a választást megelőző napokra, őszintén bevallja, furcsa érzés uralkodott rajta. A termet megtöltő tagság előtt számot kellett adnia arról, hogyan képviselte a dolgozók érdekeit. Feljegyzések sokasága tanúskodik lelkiismeretes munkájáról. Gondoskodott arról, hogy az üzemi konyha kifogástalanul dolgozzon, az emberek munkájuk végeztével tisztálkodni tudjanak és akik megérdemlik, eljussanak az ország legszebb pihenőhelyeire. Havonta pontosan megkereste a negyvenhét szakszervezeti tagot és átadta nekik a tagsági bélyeget. Az ünnepségeken kicsinosította a termeket, gondoskodott a jó ellátásról. Beszélgetett a tagokkal gondjaikról, örömeikről. Dolgozott lelkiismeretesen éveken át.

Mégte egyre gyötörték a kétségek:

— Ezt mondjam el? Ezt emberi kötelességből tettem...

Igen, Fáin Honka amit tesz,

emJberd kötelességből teszi, az bizonyos. Munkatársai is ezt bizonyítják, és ezt erősítik felettesei is. Akik ott ültek a bizalmivá! aaztó taggyűlésen, valamennyien tisztában voltak ezzel. Amikor Ilonka felállt és bocsánatkérő tekintete találkozott a tagokéval, s 'még egy szót sem ejtett, már felzúgott a taps. Kalocsai Géza felállt, hogy javaslatot tegyen, de csak a nevét ejtette ki Fain Ilonkának. A kezek magasba emelKedtek, kifejezvén, hogy egyetértenek Kalocsai javaslatával. Ilonkát egyhangúlag bizalmivá választották. Azon az estén Fáin Ilonka jóleső érzéssel ült vonatra és utazott haza Hatvanba. Egész úton foglalkoztatta a gondolat: Igen, érdemes becsületesen élni.

Most, a választás után is pontosán olyan igyekezettel dolgozik, mint eddig tette. Olyan ember, aki nem szereti a látványosságot, a hangoskodást. A körülötte dolgozók egyszerű ügyeinek elintézése a legfontosabb számára. Tisztában van azzal, hogy akiknek ezt intézi, azoknak ez a legnagyobb ügy. Sorsuk, talán életük alakulása is függ tőle.

Bobál Gyula

Mezőgazdaságunk

Irtat Hét

^'ervlexikon (I.)

Egyensúly és arányosság

A termelés, a fejlesztés célja a növekvő társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítése. A népgazdasági tervezés, miközben a gazdaságpolitikát egy adott időszakra konkretizálja, fő feladatának tekinti, hogy az ország erőforrásait hatékonyan hasznosítsa, a növekvő szükségletek szolgálatába állítsa. Mivel az igények megelőzik a lehetőségeket, a terv a fizetőképes kereslet behatárolásával, a pénzeszközök kiáramlásának szabályozásával meghatározza a szükségletek kielégítésének a lehetségesen legkedvezőbb mértékét, biztosítva a termelés és áruforgalom zavartalanságát. Más szavakkal: a terv a" gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszik.

A népgazdaság belső és külső egyensúlyát szokás megkülönböztetni. A belső egyensúlyon a fogyasztási javak és a beruházási termékek összehangolt keresletét-kínálatát, a külső .egyensúly fogalmán pedig az import-export, a nemzetközi fizetési mérleg megfelelő alakulását értjük Akár a belső, akár a külső egyensúly hiányzik, zavarok, feszültségek keletkeznek a népgazdaságban Nehéz az egyensúlyra érzékeny különböző területeket rangsorolni, mindig azzal foglalkozunk többet, amely éppen a legtöbb feszültség fonása.

Az 1960-as évek első felében sikerült a lakosság ellátását alapvetően megjavítani, bőr jelenleg Is számos cikkből — főként sertéshúsból, építőFotózzon a NÓGRÁD-nak’

ksrisitt Lajos (Salgótar ján): „Türelmi” című fényképére a

zsűri 6 pontot adott

caényi J< me*9 a megyei tanaea vb tinók'.e'yeuese

anyagbél és személygépkocsiból — tartás hiány mutatkozik. A reformot követő három esztendő az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozott alakulására hatott kedvezően. A negyedik ötéves terv fontos feladata a beruházási javak iránti kereslet és kínálat egyensúlyhiányának megszüntetése. Persze a jövőben Is változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fogyasztási cikkek választékának bővítésére, a kínálat fokozására, az egyes termékek hiányának megszüntetésére. Nem kisebb feladat a gazdaságos kivitel és 'a hatékony import növelésének ösztönzése.

Az eddigiekből is kitűnt, hogy nem elég csupán a globális egyensúly megteremtése, a részletek összehangolájsa és a szükségletek magas szintű kielégítése is nélkülözhetetlen- A műszaki, gazdasági haladással a hazai és a külföldi szükségletek nem csupán mennyiségileg növekednek, hanem összetételükkel kapcsolatos igények is változnak. Ezért olyan dinamikus egyensúly létrehozása szükséges, amely számol a változó szükségletekkel. a formálódó igények részleteivel. így a nép gazdaság, az iparágak és a vállalatok belső termelési arányainak, fejlesztési céljainak kialakításánál eleve számolni kell a minőségben, a választékban, a korszerűségben jelentkező új igényekkel, a termelő és a személyes fogyasztás változásával. Főként a meglevő szükségleteket magasabb szinten kielégítő és az új igényeket ébresztő korszerű ágak (például a vegyipar, a számítástechnika, a kőolaj- és földgázfelhasználás), és az ezeket kiszolgáló: eszközök: gépek, nyers- és csomagolóanyagok. alkatrészek stb. termelése fejlődik az átlagosnál gyorsabban.

K. J,

A mezőgazdasági termelő” szó vet Kezetek vezetői és dolgozói minden évben nagy gonddal, figyelemmel készülnek az év végi zárszámadásra. Most különösen így van ez, hiszen köztudott, hogy mezőgazdaságunk rendkívül nehéz évet zárt. A mostoha viszonyok között gazdálkodó, vagy veszteséggel záró termelőszövetkezetekben fokozott érdeklődéssel várják a tagok, hogyan sikerült megbirkózni a rendkívül szeszélyes időjárás okozta gondokkal, milyen eredménnyel zárják aiz esztendőt. A tagok egy része bizony cseppet sem derűlátó, ha a gazdálkodás eredményessége, Illetve a személyes jövedelem várható alakulása kerül szóba.

Az Igaz, hogy még a viszonylag kedvezőbb körülmények között dolgozó és jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak szakmai hozzáértését, szorgalmát is próbára tette ez az év. A falun és a városban élő emberek, egész munkásosztályunk féltő aggodalommal figyelte a mezőgazdasági dolgozók esztendős küzdelmét a mostoha időjárással. Azt is látják, hogy elsősorban objektív oka van annak, hogy a termelőszövetkezetek egy részében gyengébb eredmények birtokában készülnek a zárszámadásra minit az elmúlt évben.

A viszonylag gyengébb gazdálkodási eredmény nem egyszerre jelentkezett, nem • érte meglepetésszerűen a mezőgazdasági üzemeket. A zárszámadás gondjai már a múlt év tavaszán előre vetették árnyékukat. A tavasz későn érkezett, sok csapadékkal, amelyet nagy szárazság követett. A nyári betakarításnál szokatlanul bő esőzés, később hosszú szárazság zavarta a munkát. Még nem volt olyan nehéz év, amely annyira próbára tette a szövetkezeti gazdaságokat, mint az 1970-es esztendő.

Természetesen nem lehet elhallgatni azokat a gondokat sem, amelyek néhány termelőszövetkezetben jelentkeztek. Már szeptemberben, októberben volt 4—5 olyan termelő- szövetkezet, ahol fizetési gondokkal küzdöttek. Ez nemcsak a tagok személyes jövedelmét, Iranern a gazdaság további munkáját. fejlődését is gátolta. Ha a kialakult nehéz helyzet okait keressük, azok között feltétlenül szólni kell arról, hogy a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek nem tudták ellensúlyozni a rendkívül kedvezőtlen időjárás káros hatását. Az igazsághoz tartozik az Is, hogy a most veszteséggel záró termelőszövetkezetek fele már az előző években is pénzzavarral küzdött, amelyet mér nem tudtak tovább „szépíteni”. Aztán vannak olyan tsz-vezetők is, akik az év közben támadt gondokat nem beszélték meg őszintén, nyíltan a tagsággal. Külső szervek segítségével próbálták elhárítani a bajokat, amelyről a tagság mit sem tudott. Az ilyen gazdaságokban most nehéz lesz szembe nézni a tényekkel, a tagsággal.

Csak tetézi a gondokat az egyes gazdaságokban kialakult helytelen szemlélet. A termelőszövetkezetek egy részénél, elsősorban objektív okok miatt, alacsonyabb a termelés mint korábban volt. Ezt azonban nem követte a személyes jövedelem ilyen arányú csökkenése. Előfordul, hogy ezek a szövetkezetek többet terveztek és fizettek is, mint az 1969-es rekordévben.

Traktorosok kiképzése

A mezőgazdaság gépesítésével egyre több traktorosra van szükség. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a tsz-szövetségek két alapfokú traktorostanfo- lyamot szerveznek, ahol het- ven embert képeznek ki a szakma Ismereteire. Ezenkívül azok számára, akik az alapfokú tanfolyamot már koráb ban elvégezték, lehetővé teszik, hogy növénytermesztő- gépész szakmunkás-képesítési szerezzenek. Erre a két évig tartó, évenként 3—3 hónap ta nulmányi időt igénybe vevő tanfolyamra 35—40 jelentkezőt várnak,

Ama Ja van példa, hogy a* évet veszteséggel záró szövetkezet ugyanazért a munkáért többet fizetett a tagnak vagy alkalmazottnak mint a szomszédos, viszonylag jól gazdálkodó, eredményesen záró szövetkezet Az Ilyen gazdaságokban a szövetkezeti vezetők figyelmen kívül hagyták a pénzügyi rendszer által elismert munkadíj-színvonalat így történhetett meg, hogy „elszámolták” magukat és az év utolsó két-három hónapjában már csak óvadék mellett tudtak munkabért fizetni.

Természetesen a pesszimizmusra, meggondolatlan intézkedésekre, a rendkívül nehéz esztendő ellenére sincs ok egyetlen üzemben sem. Többek között erre hívta fel a figyelmeit az MSZMP Nógród megyei Végrehajtó Bizottsága január 5-i ülésén, ahol értékelték a szövetkezetek helyzetét, a zárszámadások előkészítését A harmadik ötéves terv ideje alatt jó ütemben fejlődő mezőgazdaságunkról nem lehet messzemenő hátrányos következtetéseket levonni, egy kedvezőtlenebb év miatt. Ugyancsak helytelen volna, ha a nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte óta a legkedvezőbb esztendőt — az 1969-es évet — vetnénk össze a mostanival. Az bizonyos, hogy az 1970-es év gondjai nem változtatták meg megyénk mezőgazdaságának általános fejlődési irányát Agrár- és szövetkezet- politikai célkitűzéseink helyesek, változatlanok, a továbbiakban is következetes megvalósításukért kell dolgozni,

Czt bizonyítja, hogy a

"■ harmadik ötéves terv időszakában a szövetkezetek termelése 12,4 százalékkal növekedett évente, a bruttó jövedelem pedig 12,8 százalékkal emelkedett Az erőteljes, gyors fejlődést példázza a közös vagyon évi 14 százalékos gyarapodása, s a személyes jövedelem növekedése is. Hiszen 1970-ben 82 forint az egy

munkanapra eső jövedelem és

1966-ban ez még 67 forint volt A termelési érték négy és fél százalékkal magasabb minit 1969-ben volt, a munka termelékenysége a gondok ellenére is javult.

Mindezekből következik az is, hogy a múlt évi gondok, .bajok, hathatós intézkedésekkel lényegében megszüntethetek. Gondosan szervezett munkával, a hatékonyság és a termelékenység fokozásával a tartalékok kihasználásával maguk a mezőgazdasági üzemek tehetik a legtöbbet azért, hogy a mostani gondok ne kísérjék tovább a gazdálkodást. Jobban ki kell használni az állami támogatásban rejlő lehetőségeket is, hiszen a párt, a kormány mindig segített a szövetkezeteknek, ha a maguk erejéből nem tudtak volna úrrá lenni a mostoha viszonyok, az időjárás okozta bajokon. Most Is megteremtették a lehetőségét annak, hogy a munkadíj 80 százalékát a pénzügyi zavarokkal küzdő szövetkezetekben is fizetni tudják. Mintegy 25 millió forintot biztosítottak erre, és arra, . hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges anyagokat és egyéb eszközöket megvásárolhassák az üzemek. A veszteséggel záró termelőszövetkezeteket pedig. a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében szanálási eljárás alá vonják. Ennek során a szanálási bizottságok javaslatot tesznek a gazdálkodás megjavítására, s a nem pótolható veszteséget az állam magára vállalja.

A termelőszövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagság nagy rész« érzi az önállósággal járó felelősségét. Dicséretre méltó igyekezettel dolgoztak egész éven át. Hasonló higgadtságra, nyugodt, megfontolt döntésekre van szükség most is. Elhamarkodott és mindenképpen káros cselekedet lenne, ha a tagok első felháborodásukban indokolatlanül a vezetőség cseréjét határoznák el. A vezetők többsége megállta he- 'yét. Csak kevés van közöttük.

aki az új helyzetet helytelenül

értelmezi, a maximális önállóságot minimális felelősséggel párosítja. Figyelmein kívül hagyja az érvényben levő rendelkezéseket, s amikor a gazdálkodásban gondok támadnak, az állomtól várják, hogy segítsen.

Ilyen gondok közepette készülnek a nógrádi mezőgazdasági üzemek zárszámadásra. Arra a készülődés közben is ügyelni kell, hogy a zárszámadás nem csak a számok összegezése, hanem rendkívül fontos szövetkezetpolitikai aktus. Ezért a zárszámadást a* önálló, vállalatszerű gazdálkodás jegyében, teljes felelősséggel kell készíteni valamennyi mezőgazdasági üzemben.

Rendkívül fontos, hogy a gazdaság eredményeit reálisan tárja fel a beszámoló és az egy esztendős munka mérlege elemzése, a vezetők és a szövetkezeti tagok együttes munkájának eredménye legyen.

Mindezekből következik, hogy a vezetőség beszámolója ne legyen hosszú számtenger, hanem az egyszerű emberek számára is jól érthetően értékelje a gazdálkodást, a közös munkát. Készítse elő az őszinte, nyílt vitát, s kérje a tagok segítségét a további tennivalók megvalósításához. A múlt évben néhány termelőszövetkezetben. igen helyesen, a gazdálkodás legfontosabb mutatóit már a közgyűlés előtt eljuttatták a tagoknak. Helyes lenne, ha ezt a módszert, minél több mezőgazdasági üzemben megvalósíthatnák most is.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági üzemek további fejlődése szempontjából mennyire fontos a felhalmozás és a fogyasztás megfelelő aránya. As erőltetett ütemű fejlesztés, amely a jövedelem csökkenését vonja maga után épp úgy nem lehet bocsánatos bűn, mint ahogy nem lehet elnézni az indokolatlan, minden áron való osztást sem. Olyan arányt kell keresni már most, a zárszámadások idején, amely biz-, tosítja a mezőgazdasági üzemek továbbfejlődéséhez szükséges feltételeket. Ahol ez a belső egyensúly felbomlott, hj- tézkedéseket kell tenni

Az idei zárszámadásra az a jellemző, hogy a döntéseknél nemcsak az érvényben levő, hanem az új esztendőben életbe lépett közgazdasági szabályozókat is figyelembe kell venni a szakembereknek. A bekövetkezett változások ismertek voltak, azzal számoltak a mezőgazdasági üzemek vezetői. Mégis az új közgazda- sági szabályozók megítélése nem egészen egyértelmű, és nem Is túlságosan kedvező a szövetkezeti vezetők körében. Ez abból fakad, hogy az egyre bonyolultabbá váló közgazdasági ösztönzők üzemi hatását még nem ismerik kellő- kéopen a szövetkezetekben. Mindenképpen szükséges tehát, hogy a szövetkezeti vezetők és a tagok helvesen és gyorsan tájékozódjanak. A tapasztalatoknak már a tervkészítés idején nagy hasznát veszik.

Most a zárszámadások idején rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a pártezer- vek, tanácsok, a tsz-t erű lett szövetségek segítsék, támogassák a szövetkezetek erőfeszítéseit. Az a helves, ha a megyei párt-vérreh a i tóhj •’ottsá- gának iavas'ata alapién testületi ülésen beszelik meg a szövetkezet hrtvzetét, a további tennivalókat.

A közös munka, a közös

** erőfeszítések bizonyára nem maradnak hatástalanok. A zárszámadások jó előkészítése, a gazdálkodás reális értékelése biztosíték arra, hogy a szövetkezeti vezetők és tagok helyes következtetéseket vonnak le mezőgazdaságunk nehéz esztendejéről. Olyan döntéseket hoznak, amelyek megvalósításával a következő évek eredményesebb munkáját alapozzák meg.

| NŐGRAD — 1971. fonuőr 10., vasárnap