Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

Fotózzon a NŐGRÁD-nak!

Herbst Rudolf, (Jobbágyi): Arcot közeiről című fényképére a zsűri 5 pontot adott

Távolba látók

.Szövetkezeti elnökökkel, gok, hogy mennyire lesznek ki gazdaságok társulásában mezőgazdászokkal beszélget- szigorúak ezek a módosítások, működő málnaiéi dolgozót ,

tünk nemrégiben. Volt közöt- A kongresszus azóta befejez•ük nem egy, aki korszerűen te munkáját. A mezőgazdaság rris(til.’ AftA1 „ „nnHoi’a+t,=.i <*»n

helyzetének reális ertékelese, a

felszerelt, belterjesen gazdálnegyedik ötéves terv célkitűkodó, országosan is rangos aései, a jó előre meghatározott szövetkezetét vezet. Aztán el- állami támogatás lecsillapítot- fnondták véleményüket azok a te a felzaklatott kedélyeket is.

vezetők, szakemberek is, akik A ^vettetett vezetők, a szak- ’ ’ emberek, de a szövetkezeti taolyan mezőgazdasági üzemekben dolgoznak, ahol a viszonyok mostohábbak, az eredmények, a jövedelmek is szegők is látják az irányt — mindenekelőtt az állattenyésztés, a hústermelés fejlesztése, — amely felé az étólmiszer- gazdaság halad a következő

rűsítik. Attól a gondolattól sem idegenkednek az érdekelt szövetkezeti vezetők, hogy állami vállalattal társulnak, A tervezett 7

—10 milliós beruházás a gyümölcstermelés, a -feldolgozás, a -tárolás fejlettebb technológiáját is jelenti egyben. Átalakítja, gazdaságosabbá teszi az egész folyamatot, termelékenyebbé, jövedelmezőbbé a munkát.

rényebbek a megyei átlagnál, években. Előre néznek, a tá- A beszélgetésnek nem húztunk volba látnak, s , ennek megélőre határozott medret. Köz veüen és kötetlen volt, aktuális témák egész sora körül forgott a szó. A következtetések közül néhány jó párszor téma lesz még a következő hónapokban, a tervkészítés idején.

felelően alakítják a maguk elképzeléseit, a közös gazdaság terveit.

Gyorsan

Ahol érdemes

Ezekről a mindennapi gondokról, tervekről esett a legtöbb szó a beszélgetés során. A nógrádi szövetkezetekben dolgozó vezetők, szakemberek . élénk figyelemmel kísérték a

hcsegen gyorsan kiszamitot- kongresszus megállapításait,

tek, hogy a búza adókedvez- Nem ritka az olyan eset, hogy

menyének elvonása 150 000 fo- kot szomszédos gazdaság körinttal terheli meg a szövet- zött feszültség van a személyi

kezetet. Erre azonban nem ér- jövedelmeket illetően. Nagy

demes túl sok szót veszteget- többségük azonban képes arni, mert ezzel nem segítenek a ra> hogy a helyzet, s egy kiucin-curaci. »,0.1*13*11, *1 iwuiiio- dolgokon. A sertéstenyésztés csit a jövő ismeretében is

dik ötéves terv eredményeivel tevábbi fejlesztésével viszont gyorsan reagáljon az élet, a

mérik a szövetkezeti vezetők, a so1^ tehetnek, visszahozhatlak piac változásaira. A társadala ouzanál „elguruló formte- m(, a csoport és az egyéni érkat. Diósjenőn már esztendők úek összehangolása egyre jobóta eredményesen foglalkoz- ban sikerül a mezőgazdasági

nak baromfitenyésztéssel. A

Erii k ‘Ük

A IX. kongresszus határozatait, az őket követő ár-, hitel-politikai és szociális intézkedések hatását a harmatagok is. Ecsegen éppúgy mint Diósjenőn nagyra értékelik az ártámogatás 3 évben alkalmazott rendszerét, a beruhá- . , . ,, ... ... ,,,

zási kedvezményeket. Mint „™^^fl°r®la*

Búcsú iskolatársamtól...

Megrendülve hallgattam a rádió híradásában, hogy Nógrádi Sándor elköltözött az élők sorából.

— Tudtam, hogy súlyos beteg vagy és egyszer elérkezik az idő: a kérlelhetetlen halál nem fog kímélni. Mégis megdöbbentem halálod hírére, mert tudom, olyan igaz harcos, meg nem alkuvó és munkásosztályát szerető, érte harcoló egyén távozott az élők sorából, akire a szocializmus építésénél továbbra is szükség lett volna.

— Kimagasló egyéniség voltál már elemi iskolás korodban is Szécsényben, ahol egy tanteremben, de más osztályban jártál velem Szabó Lipót Igazgató tanítását hallgatva. Az iskolaudvaron azonban együtt voltunk, a tornaórán bakot ugrálva, a nyújtón és korláton végzett gyakorlatoknál— Tudom, végtelenül szeretted szüléidét, testvéreidet. Egyéni gondolkodásod már akkor megmutatkozott, hiszen számtalanszor láttam, mikor édesapádnak segítettél dolgozni, aki péksegéd volt Szécsényben. Javaslom is, hogy a szécsényi Malom utcát a jövőben Nógrádi utcának nevezzék el, és szüleid lakóházán emléktáblát helyezzenek el, ahol gyerekéveidet töltötted.

— Mintha ma is látnálak, mikor Budapestről látogatóba hazajöttél Szécsénybe, és betértél szüleid lakásába. Nem tagadtál meg minket, iskolapajtásaidat és pesti életedről beszélgettél velünk. Mi volt a célod vele, gyerekfejjel, nem tudtuk felfogni, de egyre biztattál bennünket, hogy mi is menjünk Pestre tanoncnak, szerzel jó helyet számunkra.

— Alkalomadtán édesanyádnál egyszer-kétszer találkoztunk Losoncon is. Amikor az 1939-es losonci visszacsatolás megtörtént, Te már csak a Losonctamási határsorompóig jöhettél családod meglátogatására, ahol egyszer itt is tudtunk beszélgetni. Édesanyád akkor már féltő gonddal beszélt rólad. Nem tudta, de érezte, hogy valami nagy dologban töröd a fejed, hiszen a csendőr- nyomozók számtalanszor kerestek — még éjjel is — szüleid házánál.

— A felszabadulás után büszkén gondoltam rád, hogy iskolatársamból olyan vezéregyéniség lett, mint te voltál, aki abban a nehéz időkben az élre álltái, a felszabadító harc egyik nagy hőstettét, az abroncsospusztai harcot irányítottad.

— Nem tagadtad meg ismeretségünket akkor sem, mikor egy párszor az Országházban felkerestelek néhány pajtást szóra. Nagy, országos gondjaid, mellett találtál módot, lehetőséget és időt arra, hogy a régi emlékeket feleleveníthessük. — Egyszóval ember voltál a szó legszorosabb értelmében.

— Amikor ezeket a sorokat írom, már halott vagy. Azonban a nógrádiak, a megyei emberek szivében és emlékezetében örökké élni fogsz. Mindig úgy fogunk rád gondolni, hogy egyik hőse voltál annak a gigászi harcnak, melynek során megyénk és hazánk felszabadult a fasiszta járom alól.

— Búcsúzom tőled, Nógrádi Sándor, iskolapajtásom. Tudom, pihenésed, nyugodt lesz, hiszen Te mindent megtettél, hogy szeretett munkásosztályod megtalálja azt, amire oly régen vágyott: a szabadságot, a. békét.

Gömöri Henrik

Együttműködés bolgár kukoricanemes! tők kel

A Magyar Tudományos gazdaságának vetőmagüzeme. ködési szerződést írtak alá. E Akadémia martonvásári Mező- A Magyar Tudományos Aka- szerződés egyik pontjaként a gazdasági Kutató Intézete né- démda, valamint a Mezőgaz- martonvásári kutatóintézet és

a knezsai kutatóintézet kölcsönös megállapodást hoz létre. A megállapodásra vonatkozó előkészítő tárgyalások megtörténtek és a megállapodás aláírására Knezsában január végén kerül sor. Ez az együttműködés kiterjed a két. intézet kukoricanemesítési tevékenységének kölcsönös megismertetésére, a nemesített:

hány év óta eredményes dasági és Élelmezésügyi Mi- együttmű'ködést folytat, első- Misztérium tudományos kuta- sorban a trnavai kükoricane- tásj főosztálya a Csehszlovák mesítő intézettel áll szoros Mezőgazdaáági Akadémiával a kapcsolatban. Szlovákiáiban napokban kötött újabb két év- tíz-tiaenikét termelőszövetke- re szóló együttműködési egyez- zetbetn évek óta nagyüzemi ménye alapján most tovább kukoricafaj ta-ikísérleteket ál- bővül az intézmények közötti tiltanak be a martonvásári ku- szakmai tapasztalatcsere lehe- tatóik. az ott legjobban tér- tősége.

mő martonvásári kukorioahib- Hasonlóan eredményes tu- ridek hely színi vizsgálatára és dományos együttműködés ala- alapanyagok és a beltenyésztew. kiválasztására. Ennek az kult ki a martonvásári me- törzsek cseréjére, a nemesíté- együttműködésnek az eredmé- zőgazdasági kutatóintézet és si módszerek kölcsönös átadó - nyélképpen évenként több ezer a Bolgár Népköztársaság lene- sara, valamint a két intézet tonna hibrid kukorica-vetőma_ zsai kuköricanemesítő intézete által előállított hibridek köl- giot szállít Csehszlovákiába a között. csönös vizsgálatára és az ered.

martonvásári kutatóintézet A közelmúltban együtfcmű- ményefc egyeztetésére. (MTI)

Központi támogatós a megyék iparának fejlesztéséhez

hatólag 300 000 forinttal csökkentené a szövetkezet bevételét. A szakemberek azonban a

3 , a további korszerűsítés, a gazda- ^ ^

doíío1™ säveÜtteSkk "ondjait terjesen gazdálkodó, önállóan

jolgozo szövetkezetek öondjait dok eűeniére ^ jgy a fogvasz- dolgozo szövetkezetek kialatóknak nem kell lemondani ok kításához a nógrádi tsz-eket is.

mondják, szabaddá tették az utat a korszerű technika, technológia, a belterjes gazdálkodás előtt, s enyhítették a kedüzemeinkben. A szövetkezeti tagok munkája, a hasznos tevékenységgel együtt járó állami támogatás közelebb viszi a célhoz: a jól felszerelt, belDiósjenőn mintegy 15 milli- a húsról, a tojásról, a szövette beruházást valósítottak meg, kezetnek meg a pénzről.

2 millióval többet, mint ahogy

eredetileg tervezték. Az elnök A gazdálkodás korszerűsíti azzal magyarázta az állatszál- f;ének igénye mind gyakrab- íások, á gépszín, a szakember- ^an jelentkezik a szövetkeze- lakások epítesenek erőltetett . ... . dréaeiv„a,ánki t*r

ütemét, hogy megpróbálták, tekben. A dregeiypaiamti terkihasználni a támogatási rend- melöszövetkezetben az ésszerű

szer nyújtotta lehetőségeket, szakosítás már korábban leheHiszen az tudott dolog volt tette az iparszerű termejnár hónapokkal előbb, hogy , meeszerrvezését Most olvan most, az új évben módosítják les megszervezeset, Most olyan

a gazdálkodást befolyásoló terveket forgatnak, hogy a

közgazdasági szabályozókat. A termelés korszerűsítése mellett

X. pártkongresszust megelőző további lépéseket tesznek a

beszélgetések sortn ta«yfflé- ^dolgozás, az értékesítés, a sekeii t-3 partértekezleteken . ... . „

már inkább amiatt aggódtak a P^c bővítésére. A honti, az szövetkezeti vezetők, s a ta- ipolyvecci és a dtégelypalánVincze Istvánná

A negyedik ötéve6 tervidőszakban lényegesen meggyorsul egyes területek gazdasági

zalékát. a jelenlegi 18 százalékkal szemben.

A legnagyobb összeget —

szerkezetének átalakulása, az 480 millió forintot — Szabolcs elmaradottabb vidékek iparo_ kapja. Ez az egyetlen megye, sítása. A felmérések szerint a amelynek egész területére kiterjed az iparfejlesztés támogatása.

Mintegy 30 nagyüzem és több kisipari szövetkezet tosítják majd a többletlét- ipartelepítésének támogatásá- szám 55—60 százalékál Az ra tesz majd javaslatot a vb

iparilag elmaradott körzetek a tanácsnak. Elsősorban nagyvállalatok beruházásait akarják segíteni. Szabolcs megyében a területfejlesztési alapból támogatott ipari bevállalati beruházások 40—50 százalékát az iparilag fejletlenebb országrészekben valósítják meg, s e területek biztámogatására központi területfejlesztési alapot létesítettek, amelyből a következő öt évben 11 megye elmarazépüzemmé. Szolnok megyében már a korábbi években megkezdődött az ipar fejlesztése. Központi támogatással az elmúlt öt évben kilenc új üzemet telepítettek és hét meglevőt korszerűsítettek.

Bács-Kiskun megye számára 70 millió forintot biztosít a központi fejlesztési' alap. s ezt az egész összeget Kiskunfélegyháza iparosítására kjöltik.

Az Alföld után Dél-Dunán- túl. az ország második iparilag legelmaradottabb rédottabb városainak, járásai- ruházások együttes összege öt sze, ezért a negyedik ötéves nak iparosítását, gazdasági év alatt valószínűleg túlha- szerkezetének átalakítását tá- ladja a 3 milliárd forintot, s

e fejlesztések segítségével 14 500 új munkahelyet hoznak

mogatják.

Ezek központi támogatása- ” »ir'XX1 ÍS öt óv alatt mintegy 14 mii- lét.re’. f5leg nok 08 £iatalok

forint áll rendelkezésra

tiárd re.

A negyedik ötéves tervidőszakban az Alföld ipara fejszamara.

Hajdú-Biharban a megyei tanács munkaprogramot dolgozott ki, amelyben ipari körzetté nyilvánította Balmaza leggyorsabban A te- újvárost. Berettyóújfalut. Haj.

rületfejlesztési alapból támogatott alföldi megyékben öt év alatt 22—25 ezer új munkahelyet létesítenek, így 1975-re Alföld foglalkoztatja az ipari dolgozók 20—21 6záMunkájuk eredményes volt

A közelmúltban vezetöségvá- lasztó közgyűlést tartottak a szécsényi ktsz-nél. szxnolnik István, a szövetkezet elnöke négy év munkájáról tájékoztatta a tagságot. Négy évvel ezelőtt mintegy kétmillió forint volt a termelési érték a szövetkezetnél, ez az idén már meghaladja a négymillió forintot. Természetesen a foglalkoztatottak száma is emelkedett ez idő alatt. Ennél magasabb volt azonban a termelési érték növekedése.

A szövetkezet célja változatlan»

a lakosság igényeinek kielégítése. Tevékenységük ezért új ágazattal, az építőiparral bővült. A kislakásépítkezések mellett javító-, karbantartó munkát is végeznek. Az elmúlt időszakban készült el -Szécsényben az új székház, ahol a cipész, a fényképész, a műszerész, órás, női és férfifodrászat kapott helyet. E mellett a környező községekbe is több •észleget telepítettek. A szövetkezet tagsága a következő időszakra is bizalmat szavazott az elnökségnek.

dúböszörményt, Hajdúná nást és Püspökladányt. E körzetekben a 250 millió fo rintos állami támogatással együtt összesen 850 forintos beruházást hajtanak végre, s újabb 7000 ember számára teremtenek munkaalkalmat.

Békés megyében a szeghalmi járás gyors ütemű fej. le&ztését tervezik. Szeghalmon több száz nő részére teremtenek munkaalkalmat. Szarvason a szövetkezeti ipart bővítik, Békéscsabán a kötöttárugyár fejlesztésére költenek nagyobb összegeket, Gyulán a telefongyár leányvállalatát bővítik 600

munkást foglalkoztató kötervben az ipar itt is az országos átlagnál gyorsabban fejlődik.^ Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt várhatóan 20 százalékkal nő, a központilag támogatott körzetekben 7—8 ezer új munkahelyet létesítenek.

Somogy megyében Barcs térségéi jelölték ki új ipari térségnek.

Zalában, Zalaegerszeg és ^ Nagykanizsa után Lenit! lesz millió a me"ye harmadik ipari központja. ahol 800 ember, főleg nőik részére teremtenek munkaalkalmat..

Baranyában a területfejlesztési alap segítségével Pécs város iparának szerkezeti átalakítását gyorsítják.

Észak-Magyarországom főleg a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar aránya nő a következő öt évben. Borsod megyében előreláthatólag bővülnek a munkaerőforrások. ezért itt is támogatják a területfejlesztési alapból az ipar fejlesztését. (MTI)

NÓGRÁD — 1971. január 5., kedd