Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

Siédorsxág és Dánia mesngaxdaságráról ff.) Társadalmi, termelési viszoniok Irta: Matú% Jóxsei Mezőgazdasagi szakom berekkel, termelőszövetke­zeti elnökökkel Svédországban és Dániában jártam a nyáron. A két­hetes tanulmány­utat a Cserhát- és ICaramcshegy vi­déki Tisz-ek Terü­leti Szövetsége szervezte. Egy he­tet Svédországban, egyet pedig Dá­niában töltöttünk. A tanulmányút célja az volt, hogy egészen közelről ismerkedjünk a két ország mező­gazdaságával és a jó tapasztalatokat itthoni munkánk­ban hasznosítsuk. Vendéglátóink rendkívül gazdag programmal vár­tak. Stockholmban a Svéd Farmer Szövetség (SLR) képviselői fogad­ták a tanulmány­út résztvevőit, s ”**. tájékoztattak bennünket a lyamait különösen az utóbbi Az utóbbi évtizedekben mezőgazdaság helyzetéről. Jár- években gyorsult meg, amikor Svédországban és Dániában tünk Tumbában, ahol az Al- a szántófölddel párhuzamosan egyaránt erősen csökkent a ía Laval Műveket és annak kisebb lett a hasznosított rét- farmergazdaságok száma, kísérleti gazdaságát tekintet- terület is. Unatkozó koppenhágai fiatalok tűk, meg. Vöstarasban meg­mutatták a gép-, műtrágya-, növényvédőszer-értékesítő és terményfelvásárló szövetkeze­tét. Hdllstában jártunk a mes­terséges termékenyítő állomá­son, Katrineholmban pedig a & mezőgazdasági munkás Az utóbbi éveikben erőtel­tej feldolgozó üzemet, Kalmár- jesen csökkent a mezőgazdá­ban a húsipari feldolgozóüze- Ságban foglalkoztatottak szá­mét néztük meg. Svédországban például 3U év leforgása alatt 121 ezer ] armargazdaságot számoltak fel. A kis gazdaságok tönkre­menetele különösen az utóbbi évtizedben volt gyors ütemű. Hiszen 1951-ben több mint 282 ezer, 1966-ban pedig már csak 186 200 volt a farmok száma, a viszonylag kis terü­ma Is. Svédországban egy ne- a 2~T5, vaJfmu?t az 5—10 gyedszázad alatt 750 ezerről hektáros üzemek szama a leg­jeleqtosebb, ezek megközelítik a százezret. Az ezer, az ezer holdon felüli mezőgiarzdasági üzemekből 1966-ban 2243-at számoltak. Küzdelem a létért Zsúfolt volt a dániai prog­ram is. Holbackban a takar­mányszárító üzemben, az aarhusi vetőmagtisztító üzem­ben, a mallingi farmerképző szakiskolában és az odderi tej­sajt üzemben gyűjtöttünk hasznos tapasztalatokat. Emel­lett mindkét országban lehe­tőséget adtak arra, hogy meg­tekintsünk néhány állatte­nyésztő, növénytermesztő far­mergazdaságot. Természetesen ,r„ 1IJIXI „ a szigorú értelemben vett zőgazdasági népesség fogyat- csalt l,?° ezer faonergazdaság- saakmai ismerkedésen túl, a kozása a szántóterület és az 881 szarnx>ljLak Svédországban, városokat, az üzemeket jár- üzemek számának csökkenése Kíasspkus példája ez annak a va, közeli képet kaptunk a nélkül történt A farmerek mar*j, politikai, gazdaságtana kapitalista életformáról. Jól elbocsátották a mezőgazdasági megállapításnak, hogy a nagy érzékeltük a farmerek, az át- alkalmazottakat és újakat nem ^ ,megeszi, a kicsit. Az egész iagembetr mindennapos har- alkalmaztak. Később a segítő mez°gazdasaSra jellemző cát a létért, az ifjúság gond- családtagok hagyták el a me- egyébként 8 kíméletlen gazda­250 ezerre esett a mezőgazda- sági keresők száma. Svédor­szágban jelenleg 200 ezer em­ber dolgozik a mezőgazdasági üzemekben, ez az összes kere­sők 5 százaléka Ez az arány a következő években tovább csökken és az előzetes számí­tások szerint 1980-ra 3 száza- Mindkét országra az jellem- lék marad. ző, hogy a mezőgazdasági üze­Érdemes nyomon követni ezt nagyarányú koncentráci­a folyamatot. Eleinte a me- ^Ja. nJ?8y végbe. Az idén már jait, problémáit is. CsökVen a müveit terület zőgaadaságot, és végül a gaz- sagi kar?’. a Sazdasági ver" dálkodó is megvált a földtől. f1»' s ebbea a versenyben a Most, Dáma és Svédország ^rtnernek, a mezőgazdasagi mezőgazdasága munkaerő- mir>den na!1 hiánnyal küzd. A mezőgazda- kell kuzdeni a létért, a hol- ságban foglalkoztatottak élet- Iiapert' a farmer, ah a Dániában versenyben lemarad, előbb­Harangszó lakosság 12 százaléka foglal­kozik mezőgazdasági munká­val. A 3 millió hektár szántón 153 ezer üzem van. Svédország, Dánia, de a töb- kora igen magas, ____ ói északi állam mczőgaZdasá- például 55—00 év. A kis svéd- k^fe^k ^i^grobb wŐMbb gában is a családi üzemek do- országi farmokon is hasonló a t b minálnak. Ezt a következtetést helyzet A fiatalok mindkét »armer gazdasagok, vontuk le a rendelkezésünkre országban a városba tartanaik, A Svéd Farmer Szövetség­bocsátott statisztikából, az az iparban keresnek munkát ben beszélgettünk erről és el- üzemlátogatásokból, a beszél- Mindezekből az következik, mondották, hogy az állam vetésekből Is. Dániában jelen- hogy Svédországban és Dániá- igyekszik segíteni a tönkre- leg 4,8 millió ember él, s a ban is rendkívül drága a me- ment gazdálkodókon. A segít­zőgazdasági munkás, az élő ség módja az, hogy a megyei munka. A mezőgazdasági mun. tanács a farmerek földjét kást nem cselédnek, hanem rendkívül alacsony áron meg- istállómestar úrnak nevezik, vásárolja. Az így megváltott és viszonylag jól megfizetik, területet a tanács néhány évig Svédországban, Finnország- Havi fizetésük többé-kevésbé műveli. Bizonyítja, hogy a oan és Norvégiában is hason- azonos a gyengébben képzett földek jók, lehet rajtuk gaz­ló a helyzet. Svédországban a ipari munkásokéval. Negyven- daságosan termelni, s ezután 7,8 milliónyi lakosságnak csu- két és fél órát dolgoznak egy jó pénzért eladja. A tönkre- pán 5 százaléka dolgozik a héten, és fizetett szabadságot ment farmereknek az állam mezőgazdaságban, s a három- kapnak. munkaalkalmat is ad. Elhe­rnillió hektár szántóterület lyezkedhetnek például az ipar­171 ezer üzem között oszlik A gaznak vagy a bérlők elet- ban. A farmersaövetségben meg. Finnországban 285 ezer színvonala természetesen a megpróbálták enyhíteni a ver- üzem alakult a mindössze 2,7 birtok nagyságától, a termelés seny kíméletlenségét. Elmon- millió hektár szántóterületen, színvonalától függ. Általában dották, hogy tulajdonképpen Norvégiában pedig a 0,8 mii- azt tapasztaltuk, hogy életszín- jut csődbe a farmer. Be­lió hektár szántón 131 ezer a vonaluk elén a legjobb szak- 1 át ja. hogy az iparban végzett mezőgazdasági üzemek száma, munkásokét, vagy a kisebb tő- munkája után jobban jár, és kés vállalkozókét. ISJindkét or- ígv szívesebben otthasvia -i Ezek a statisztikai adatok az szagra, de különösen Dániá- ^ országok jelenlegi helyzetet mu- ra jellemző, hogy a mezőgaz­tátják. Vendéglátóink azt is daságban főképpen külföldi Rendkívül gyenge vigasz ez elmondották, hogy az utóbbi munkaerőt foglalkoztatnak. A annak a gazdálkodónak, aki­években jelentősen csökken a dán mezőgazdaságban dolgozó nek a föld kicsúszott a lába mezőgazdasági művelés alatt munkások 30 százaléka kül- alól. álló terület Svédországban és földről érkezett. Ami a soo- Dániában is. Svédországban ciális juttatásokat illeti, nem 1937-ben még 3 millió 590 ezer kényeztetik el túlságosan a hektár volt a szántóföld, s ez mezőgazdasági munkásokat. 1966-ra 3 millió 58 ezer hek- Svédország köztudottan a gaz­tárra zsugorodott. Nem égé- dag országok közé tartozik, szén harminc év leforgása mégis, akárhány évet dolgozik alatt több mint félmillió hek- is az ember, csak akkor me- I A MÉK tárólótelepeiii 33 tárral csökkent a művelés hét nyugdíjba, ha betöltötte a I vágjon vöröshagymát, 27 va­álatt álló földterület. Ez a fo- 67 esztendőt. I gon fejes káposztát. 4.5 vagon ] kelkáposztát, 8,5 vagon sár- I garépát, 7,5 vagon gyökeret I tároltak. Megfelelő mennyiség­4 Mu közepén áE a ház. Az utcában egyedül en­nek van nádfedele. Tizenegy- néhány évvel ezelőtt még Itt végződött a község, akkor a legutolsó házban lakott Var­ga István. Most, hogy ikerab­lakos villákkal kiraing06Odott az utca, a falu közepére ju­tott a nádfödél. Az udvaron akácfa, dereká­hoz lánccal kötöttek egy na­gyobbacska malacot Az ud­vart felverte a porfű, a virá- goskertbe sóskát ültettek. Varga István kezében ásó, a íviskabátja ott lóg a kert­ben a szilvafa gallyán. A zsí- rosfekete földön csillan a fény, bogarak, kövér giliszták másznak elő a hantok közül. Ásó tétován nehezen rpozdul, minden fölszakított harat egy sóhaj. A kisiziklkadt karon ké­ken futnak az erek, az izmok helyén ráncolódik a bőr. Felnéz. Földbe szúrja az ásót, végiigtörli izzadt homlo­kát. — A fele már megvan. Ez itt kutyányüoík, de beljebb a kerítés felé már engedelme­sebb. Friss földszag árad. Régebbi ismerősök vagyunk, ezért így könnyebben forog a szó. — Így, magamban ásogaitok, Amíg a feleségem ólt, segített ő is. A fiam küldött a minap kétszáz forintot napszámra, de megcsinálom magam. Ta­valy ásatlan maradt a leért.. — Ásatlan maradt? — Az. Varga István lesüti a sze­mét, mintha csak a csizmája orrán keresne valamit, lefe­lé pislog. — Ásatlan maradt, mert úgy volt, hogy meghalok.,. A döbbent csöndben hallani lehet a vén tüdő egyenletes sípolását, — Olvasóé asszony volt a feleségem. Negyvenkét évig éltünk együtt... Elviszi a rák — mondta egyszer a fiatal doktor úr. — Tegyen vala­mit! Ha csak lehet — kértem. A fejét rázta. Amikor ki- kísértem, az udvaron meg­mondta: — Meghal az asszony, Ist­ván bácsi. Egy hónapon belül. El is temettük, nem kellett neki egy kerek hónap. Azt kérte utoljára, mondassak érte misét, meg a magam lei­kéért is. Még a misében sem akart megcsalni szegény... Az öregember homlokán összefutnak a ráncok, ahogy a feleségéről beszél. Hangja fátyolos, el-elcsuiklik. — A temetés után üres ma­radt a ház. A kutyát is el­ütötte aznap egy autó. Ügy gondoltam, legjobb lesz, ha ón is „elmegyek” a feleségem utón. Rám néz — Azért mondom ezeket magának, hogy tudja miért maradt tavaly ásatlan a kert... Bólintok — Egy szombat, reggel men­tem el a parókiára. Öregecske papunk van, szelíd, halk sza­vú ember. Szívesen fogadott, mindjárt meg is kérdezte, mi- végett jöttem. — Misét mondatnék, plébá­nos úr. Rám nézett megértőén. — Csak egy hét múlva, Ist­ván. Liberás nagymdsét, a megboldogul lelke üdvéért. Sajnálom, de csak akkor ke­rülhet rá sor. Bólintottam. Egy füzetbe beírta a nevet. Misére haran­goztak, sietnie kellett, de az ajtóból még visszaszóltam. — Még egy mise kellene,'plé­bános úr. Rám nézett, — Elég ez az egy is, István. Majd az évfordulón újra gon­dolnak a megboldogultra. Ahogy az illik. Kijött a szakácsaié. előt­te nem akartam beszélni. A plébános úr visszahívott. — Mondom, még egy misét szeretnék. A magam lelke üd­véért. El akarok menni a fe­leségem után... A plébános úr a fejét csó­válta, att mondta, hogy élő­kért nem szokás gyászmisét tartani. Törtem a fejemet egy darabig, aztán egy százast húztam elő... — Rendben van, István, <fc csak pirosban lesz a gyász- mise. A lelke üdvösségéért. Varga István most már nem keresi a szavakat. Látom minden porcikájám átérzi. amit mond. — Nehéz három hét volt az, kérem. Szentül hittem, hogy akinek a lelke üdvéért misét mondatnak, azt kellő időre magához szólítja a jóisten. Első héten a fiaimnak írtam levelet. Éppen csak eszeget­tem valamit, és éjszakánként többnyire a megboldogult fe­leségemmel beszélgettünk Elmondottam neki, hogyan jártam a plébános úrnál. Pa­naszkodtam is, hogy csak pi­rosban vállalta a gyászmisét Dolgozni nem volt erőm, pe­dig az ásásra már itt volt az idő. — Minek is dolgoznék — gondoltam —, néhány nap még, .aztán úgyis megkondul a lé­lekharang Varga István fe­lett is. ( — Az utolsó éjjel virrasz- tottarri. Nem gondoltam, hogy a halálomat az utolsó pilla­natra hagyja a jóisten A vén falióra már háromnegyed éj­félt ütött, amikor egyszerre nehéz lett a fejem.. — Reggel a harangszó éb­resztett fel a hosszú álomból. Mire felikászálódtam már ki­felé jöttek az asszonyok a templomból Az én halotti mi­sémről. Csend van. Egy ideig nem szól senki. A fény elönti a leertet. Varga István kihúzza a föid'ből az ásót. — Ide tavasszal krumpérí ültetek. Az öreg barackfa he­lyére jonathán alma kerül. Látta elöl a virégoskertben a sóskát? Az* mondja mindig a fiatal doktor úr: — Sok főze­léket egyék, István bácsi, mert abba' van a vitamin... V arga István folytatja a munkát. Lassan, öre­gesen nyomva a2 ásót a föld­be, néha kétszer is rátapoa, hogy befogadja a fényes va­sat a föld A hantok egymásra borulnak,' olyan szépen, mint a könyvben a sorok.. Saalay István (Folytatjuk) Lekötött kapacitás A balassagyarmati Szabó Ktsz üzletkötőinek — már ami a kész- ruhák eladását illeti — jövőre nem lesz sok dolguk. A ktsz ka­pacitásának go százalékát egyet­len cég, a Férfiruha-nagykeres- kedelmi vállalat kötötte le, 19 ezer darab férfiöltönyt éa 10 ezer blézert rendelve. A folya­matos munkaellátottság lehető­vé teszi, hogy a szövetkezet a' tervezettnél valamivel nagyobb összeget fordítson új telepének kialakítására. Előzetes számítá­sok szerint az Idei nyereség — a 190 ezer forint többletbér kifize­tése miatt — valamivel kevesebb lesz, mint 1908- ben volt. Erdősítés Kisterenyén és zabaron a Mát- raaljl Állami Gazdaság 500—600 holddal rendelkezik, amelynek megművelése a kedvezőtlen föld­rajzi viszonyok miatt szinte le­hetetlen. Hirtelen lejtősek, ero dáltak. gépekkel művelni élet- veszélyes és rendkívül drága. Ezért az állami gazdaság veze­tői elhatározták, hogy 500—600 holdat kivonnak a termelésből, a művelésre alkalmatlan területe­ket erdősítik. Az Idén három­száz holdnyi kerül fásításra. Az erdősítéssel való hasznosítás az­zal az előnnyel is jár, hogy a szomszédos, a termelésre alkal­mas szántókat megvédik a szél pusztításától. Védekezz, védekezz! Hagyma- és zöldségfélék Igen, legjobb mindig vé­dekezni. ámbátor a támadás sem rossz. Sokan esküsznek az első pofon erkölcsinamesítő, lebilincselő, sőt bénító hatá­saira. Ám az az óvó szöveg, ami a Pécskő Üzletház csemege­boltjának minden pénztárán díszeleg irigység-sárga papí­ron. ékes fekete betűkkel, hi­ába mondja: „Védekezz az áramütéstől!”. Hiába, mert a kicsiny kuckójába kerített pénztárosnő talán (sőt min­den bizonnyal) amúgy is resz­ket az áramütéstől — joggal. Szeretne is védekezni. De ho­gyan védekezzék „tőle?”. Ne­ki ott kell pötyögtetoie az elektromos masina billentyűit, nem menekülhet el. Nem hi­szem. hogy közülük egy is akadna, aíki vaktában, meré­szen belemarkolna a villany­drótok ismeretlen titkai közé. Mióta pedig ott a vészjelző írás, alighanem a billentyűket is remegve, talán félelemtől csukott szemmel üti le. s ta­nácstalanul fószkelődik ketre. eében. hogyan védekezzék? Ha a szerkezet zárlatos és a villanyáram szabadon grasszál. Legjobb, ha közielébe se ül Ha nem zárlatos, miinek' a féle­lemkeltés? De. ha már mégis ott áll, álljon helyesen. így; „Óvakodj az áramütéstől!” Avagy: „Védekezz az áramütés ellen!” Ámbátor az is megoldás, ha az üzlet - vezetősége valami szakemberrel úgy szigetelted elektromos gépeit, hogy csak másik nagy szakértelemmel lehet a géptől egy kis halá­los áramütést kapná....--——— y NÓGRAD — 1971. január 5., keddi ben biztosítottak fekete rét- | két, céklát, zellert, karalábét i és más zöldségfélét. Jelenleg | a piacokon a felsorolt áruk­ból nincs hiány., ; f-----­I L——r—--­' * / ; * * ' í • ' éji: í ' vJyM i ­í%j4_______ . . .I.. „ í ' !• |t • • t.----'-IC * • ! i Sts ^ v i i —v ’ ^ Ml­£ ............................. Y áltuetassuli meg az étlapot! Kemény tojás helyett írjon rántottét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom