Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

es a reform ■főEiaiaftí teendőként Zárszámadás idejét A NÉPGAZDASÁGI TERV * ■$ a reform szoros kapcsolat­ul! áll egymással. A terv a izdaságfejiesztés céljait, .rányalt, irányait jelöli meg. \ reform e feladatok haté­kony végrehajtásához szol­gáltat eszközöket, módszere­ket. Tehát a tervcélok a meg­határozóak. az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek má­TERV vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez al­kalmazkodnak a közgazdasági sodlagos szerepet játszanak, szabályozás formái, módszerei jóllehet, visszahatnak magára is. A módosított vállalati bér­es jövedelemszsabályozás az ésszerű eszközgazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka-taka­rékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszám­tartalékaikat, s a népgazdasá­második része: „A kormány — utasíthatják a vállalatot, alakítsa úgy a gazdasági sza- közvetlenül beavatkozhatnak bályozókat, hogy azok előse- a gazdasági munkába. Ha gítsék a tervben előirány- vállalati és a népgazdasági zott fő arányok, az előirány- érdek szélesebb körben kerül zott növekedés és a fő terv- szembe egymással, azért, mert célok megvalósulását’'. a szabályozás hibás vagy el­A NEGYEDIK ÖTEVES avult, akkor a közvetett irá­a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől válto­zott meg a gazdaságirányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik öt­éves terv cél- és eszközrend­szere először került komplex módon, egyidejűleg, a köl­csönhatások figyelembevéte­lével kidolgozásra. Így a terv nyitás közgazdasági eszközeit módosítják. A GAZDASÁGI SZAKA HOZÁSNAK vannak vi szonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősé­ge persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati érde­keltség kialakítására, a kö­zép távú népgazdasági tervek hatékony teljesítésére törek­gi tervnek megfelelően emel- szünk. Bizonyos változtatáso- jék a munka termelékenysé- a terv célkitűzései, a nép- gét, mivel alapvetően az élő gazdaság érdekei feltétlenül munka hatékonyságától függ megkövetelnek. Azért a köz- a dolgozók bérének, egyéb P°nti tervcélokat és a népgaz- személyi jövedelmének nőve- dasági érdeket sem szabad fóliái és a közvetett eazdasá- kedése- A gazdasági szabályo- °^r®n.ab!zo.lú‘ fjx yiszonyítási céljai es a közvetett gazaasa . - iznveees változása pontoknak tekinteni, amelyek­éi szabályozás szerves egysé- ^ mdsIK lenyef?es vauozasa’ .-------í.._ g et alkotnak. Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves terv­ről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ága­zati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági sza­bályozás rendszerét. hez akár közvetlen beavatko­zással, akár közvetett szabá­lyozással a vállalati tevé­kenység minden részletét iga­zítani kell. A vállalati önállóság és a gazdasági szabályozás közve­tett keret jellege bizonyos fO' kú mozgási lehetőséget felté­telez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági cé­lok megvalósítására. Ez a hogy az export állami támo­gatása az iparág átlagos devi­zakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a vállalatokat. Hasonlóképpen sorra vehet­nénk a gazdasági szabályozás Ez a formai kapcsolat tar- valamennyi elemét, amely talmi egységet is jelez. A ne- együttes hatásában eredmé- gyedik ötéves terv közép távú nyezi a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek meghatározd- célkitűzéseinek végrehajtását, sánál a központi irányítás A vállalatok kénytelenek sa- először vehette számításba az ját terveik összeállításánál visszahatás nem nagyobb, ha- egész tervidőszakra a reform mind a gazdasági szabályozás nem kisebb eltérést eredmé által kínált lehetőségeket, sokoldalú hatását, követeimé- nyez azonban, mint amit a Ezért a terv viszonylag kevés nyeit, mind a munkájukat, a rf~'Fm előtt a termelési egy- részletadatot tartalmaz, és az kapcsolódó ágazatokat érintő fjekre felbontott tervek kü eddigieknél jobban összponto- népgazdasági célkitűzéseket l°mJozo mértékű vállalati túl sít a fejlesztés fő irányaira, figyelembe venni. Saját érdé- teljesítése, illetve az elmara- arányaira, a szerkezeti váltó- keik ellen vétenek, ha ezt Bí­zásokra. A konkrét, számsze- mulasztják. Az irányító ható- rű összefüggések, célki tüze- ságok viszont szüntelenül sek sem kategorikusak, ha- elemzik, hogy a gazdasági nem bizonyos értékhatárokat szabályozás és az egyéb kö­teleznek, tól-ig-okat. S ez rülmények hatására a válla­érthető, hiszen az előirányzott lati magatartás, a döntés feladatok megvalósításának mennyiben felel meg a nép­fő eszköze nem közvetlen gazdaság érdekeinek, a köz­utasítás, hanem a közvetett ponti terv célkitűzéseinek, gazdasági szabályozás. Ezért Kirívó ellentmondások lát- Uangsúlyozza a tervtörvény tán — ha azok elszigeteltek dások okoztak. Az önálló vállalati tevékenység — fő­ként a piaci hatásokra —, azokban az apró részletek­ben finomítja, pontosítja a népgazdasági tervet, amelye­ket a központi célkitűzések, az átfogó társadalmi szükség letek meghatározásánál erede­tileg nem vehettek figyelem­be. Kovács József Két tanintézetet kell megjelölni 1 ájékostatás as iskoláztatásról és a pályaválasztásról Ém iskoláztatással, a pályaválasztással kapcsolatos fel­adatokról, tudnivalókról tájékoztatták a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az MTI munkatársát; ‘ A" — B' — Az általános iskolákban ■légzők a jelerwikeziési lapon két olyan, tanintézetet jelöl­hetnek meg, ahol tovább sze­retnének tanulná. Akik gámnniá- ziumii szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szaktárgyakon kí­vül azt is írják be, hogy ked­vezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tanter­vű osztályba. A szakmai kép­zést. nyújtó iskolákba jelent­kezőknek a tanintézet címén kívül a választott szakmát, il­letve sarakét is tel kell tüntet­niük. A szakmunkásképző isko­lákba jelentkezőik a választott szakmán kívül a tagozatot ihagyományos „A” emelt szin­tű „B”) is jelöljék meg. — Az általános iskolák igaz­gatói a jellemzéssel és javas­lattal eáüátoét jelentkezési la­pokat az első helyien megje­lölt iskolához továbbítják. A felvételi kérelmet elbíráló is­kola igazgatója döntéséről az általános iskolát értesíti, s el­utasítás esetén a jelentkezési lapot eljuttatja a második he­lyen megjelölt tanintézetibe. He a kérelmet a második he­lyen is ekitasítják, az érintett középiskolák a jelentkezési la­pokat a megyei, megyed jogú tanulók lapját áprifis 25-ág küldíik el a második helyien megjelölt iskoláikhoz. Ha a ké- rehnazőt onnan is elutasítot­ták, a jelentkezési lapot má­jus 15-ig juttatják ed az ille­tékes megyei, megyei jogú vá­rosi tanács művelődésügyi, vénosd tanács művelődésügyi, Budapesten május 31-ig a ke­Budapesten a kerületi tanács oktatási osztályának küldik meg. Az általános iskolák igazgatód a felvételi kérelem elbírálásáról és a fellebbezés tehetőségéről három napon belül tájékoztatják a sízülöket. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés elten — a kéhezvéfcett követő nyolc na­pon belül — fellebbezhet. A fellebbezést a döntést hozó is­kolánál kell benyújtani, de a tanintézet közvetlen felügye­leti szervéhez címezve. Április 15-iq Az iskoláztatási munka ad­minisztratív lebonyolítása február elején kezdődik. A jelentkezési lapokat a közép­iskolák!», a gépíró- és gyons- ír< iskolákba, a szakmunkás­képző iskolákba február 20- ig továbbítják. A felvételi be­szélgetéseket — azokban a-’f5" gimnáziumokban, ahol két­szeres. vagy annál nagyabb a túljelentkezés — április 15-ig tartják meg. A fel nem vett rütetd tanács oktatási osztá­lyához. A középiskolába fel nem vett tanulók kérelmére a megyei, megyei jogú városi művelődésügyi, illetőleg a fő­városban a kerületi oktatási osztály június 15-ág ad választ. Szülői értekezleten A következő napokban az iskolákban országszerte rész­letesen tájékoztatják az szü­lőket és a diákokat a tovább­tanulás lehetőségeiről. A pá­lyaválasztás, a jelentkezés he­lyes irányítása érdekében az osztályfőnökök szülői érte­kezletet hívnak össze, de szükség esetén egyénileg is elbeszélgetnek a szülőkkel A tanácskozásokon ismertetik a jelentkezési lap kitöltésével kapcsolatos tudnivalóikat is. Megalapozott eredmények, elégedett emberek ■isatszámadő miárt dolgoznak. Az pedig 0274 holdon erősítette a tagság és veze­tőség kapcsolatát, hogy a munkából a vezetők sem von­ták ki magukat. A feladatok igen gondos megszervezése mellett — ha más tennivaló nem szólította el őket —, ott dolgoztak az emberekkel Keresik az atal Megtartotta közgyűlését s gazdálkodó Karamcsmante Termelőszövetkezet. Az év vé­gi zárszámadás a várakozás­nak megfelelően alakult. A tsz az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is nyeresé­gesen gazdálkodott. A közös együtt, ahol éppen, vagyon az előző évi 42 millió kézre volt szükség, forintról 49 millió forintra emelkedett A négymillió fo­rint adósságukból kétmilliót törlesztettek. A tagok 10 órás munkanapra jutó részesedése, az elmúlt évi 79 forintról. 86 forintra nőtt. Tizenkétmillió forint értékű épületet és utat építettek. Hétszázezer forin­tot erdősítésre költöttek. A gépek és járművek vásárlá­sára hárommUlió-százhar- mmoezer forintot fordítottak. Az elkövetkező gazdasági év­re egymillió-ötszázhetven* nyolcezer forintot tartalékol­tak. zárná vidékükön »iúr eleve veszteséges. A gabona mellett sok kukoricát termesztenek, amelyből az elmúlt esztendő­ben is a tervezetthez viszo­nyítva, 1»8 százalékos ered­ményt értek el. Jó tett min- rrttxnícás- dentiesnű tekarrnánytermésük, amely nyereségessé tette az állattenyéseibési Az egy te­hénre jutó tejtermelésük 289» liter. Ete — saját bevallásuk szerint is — nem dicsekvés­re méltó. De biztosak banne, Körülöttük hegyek, számító­ik hirtelen dombosak és ter­mésre gyengék. Nagyon találó , , a közgyűlésen részt vett szé- hogy a betegségtől mentesített csónyi tsz küldöttsége vezető- állomány, az elkövetkező jónak az ezzel kapcsolatos években az erre fordított megjegyzése: „Ezen a vidéken munkát jó hús- és tejterme Vezetők és tagok naponta meg kell küzdeni a terméseredményekért..Kü­lönösen áll ez akkor, ha fi­gyelembe vesszük a szövetke­zeiteket érintő módosult köz- gazdasági szabályozókat. Élet­be lépésük az ilyen eredmé­nyekkel záró szövetkezetben is gondot jelentettek. A szö­vetkezet vezetői keresik a ki­vezető oteit, de nem valószí­nű, hogy egyedül megbirkóz­nak a gondokkal. léssel szolgálja meg. ötszáz- hat kilogrammos áttagsúllyal, a tervezett 106 hízómarha he­lyett már most is 140-et ér­tékesítettek, Segít a melléküzem A tsz- közösségbe Teljesen érthető, hogy a közgyűlésen a tagok bizako­dón tekintettek a jövőbe. Horváth Sándorné, az etesi üzemegység dolgozója felszó­lalásában ezt úgy fejezte ki: hisznek a nagyüzemi mező- gazdálkodás jövőjében. Hiszen az olyan mostoha termőterü­lettel rendelkező községben is mint az övék, a tisztességes „ . , munka után jó jövedelemhez srtaseert. Ennek együttes ered­emberek eddig is megragad­tak minden lehetőséget, amit a párt és kormány nyújtott a mezőgazdaságnak. És dol­goztak hosszú esztendőkön ke­resztül szívósan a közös erő­A gabona kivételével, a nö­vénytermesztés legtöbb ágá­ban nyereségesek lettek. Et­től eltekintve a melléküzem­ágakra megkülönböztetett fi- tömörült gyeimet fordítanak. Régmúlt­jutnak az emberek. Elismer­te a vezetőség erőfeszítését a közösárt. A tagság jóban- rosszban kitart mellettük. A felszólalók túlnyomó többsé­ge Harváthnéhoz hasonlóan nyilatkozott. A Karamcsmente Termelő­szövetkezetben a tagok és a vezetőség viszonya szilárd alapokon nyugszik. A mun­ka és az eredmények ková­csolták őket össze. Nem csu­pán a zárszámadáskor, hanem év közben is — ahogyan a menye, hogy a hetvenes esz­tendő nem megrázkódtatást, Iianem gyarapodást hozott ne­kik. Az időjárás őket is pró­bára tette. S ma a növénvter- meszrtésben minden erőfeszí­tésük ellenére négymillió fo­rint veszteségük volt. Ha az ból visszamaradt, okos pa­raszti gondolkodásból ered ez az álláspont. A legjobb mó­dú egyéni parasztember is vallotta: ezen a vidéken a mezőgazdaságban melióktevé- kemység nélkül megélni nem lehet. Fuvarozni jártak, fát vágni, követ fejteni, amikor a földmunka ezt megengedte. A közös gazdaság is nyitott kőbányát, homokbányát, só­derbányát. Nem megfontolat­lanul, mert emlékezetes: a szilárd alapokat, a zárszám­adás részükre is szomorúan zajlott volna le. De ahogyan Tórák Sándor tsz-elnök a ve­zetőség jelenlétében megfogal­mazta: „Tagságunk bizalom­mal néz a jövőbe, mert közös gondok megkövetelik —, tár- erővel évről évre olyan alaipo­előzö években nem képeznek *k>bonyérban levő kőbányájuk: gyalnak egymással. Nincs ar­ra példa, hogy a valóságot meghamisítva, egymás előtt szépítenék a nehézségieket. Az elmúlt évben is, a rendkívüli körülmények bekövetkeztekor a tagok és a vezetők között szúmtalain megbeszélés folyt arról, hogyan győzhetik le az időjárás okozta nehézségeket. Nincs tag, aki nem tudná: a tcedvezőtlen időjárást meg­feszített munkával le lehet győzni. Fáradságos ugyan, mert nem egy esetben napi ti­zenhat munkával eltöltött órát is dolgoztak, de tudták kát képeztünk, amely bizto­sítja, hogy amit magunk elé tűzünk, azt meg is valósít­hatjuk. ..” A termelőszövetkezet fő ter­melési ága — minden ellen­kező híresztelés ellenére — a növénytermesztés. De tekin­tettél arra, hogy földjeik mindössze hat aranykorona- érték űek, gondosam megvá­lasztják, mivel foglalkozza­nak. Nem olyan növényeket termesztenek, amelyeknek ,ho­minőségileg gyenge köveit adott. Kitermelése gazdaság­talan volt, ezért leállították a termelést. Nyitottak helyette egy másikat, jó minőségű kő­vel, százszázalékos gépesítés­sel. Így lett aztán kifizető. Mindent, amit eddig tettek, a gazdaságosság szempontjai­nak messzemenő figyelembe­vételével tették. A Karamcsmante Termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlése sok-sok tanulsággal szolgálhat azoknak, akik szí­vükön viselik a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztését. A zárszámadáson nem ringatott el senkit az eredmények má­mora. A holnapba tekintettek, amely minden eddiginél meg- feszítettebb munkát követel a négy község határában gaz­dálkodó szövetkezettől. Bobál Gyula (MTI! Legalább 37 halott Hétfőn lezuhant Venezuelá­ban egy Viscount típusú négy- motoros repülőgép. A Vene­zuelai Posta szolgálatában, ál­ló repülőgép fedélzetén 47 utasával Meridából Madque- tiáfba repült. Motorhíba miatt kényszerleszállásra keresett megfelelő terepet, de köziben egy hegycsúcsba ütközött. A negyvenhét személy közül lég­ii lább harminchét meghalt. Az egyik életben maradt utas ki­mászott a gép roncsai közül, a közéit faluba vánsaorgott és ott riasztotta a hatóságokat. (UPI) Lézertechnika a esillasfáwzathan A Szovjetunió Tudományos m. Az asztrofizikai berende- Akadémiája által a Krímben zést az NDK-ból a Zeiss cég létesített nemzetközi asztro- szállítja. A tudósok lézertech- íizik&i központ rendszeresen nikát alkalmaznak majd. hogy fogja figyelni a Napot, illető- a szférikus képernyőn az égi­leg a naptevékenységet. A központot a hegyedben. Jalta fölött helyezik el és épülete formájára nézve hasonlítani fog az első mesterséges hold­testről minél nagyobb méretű képet kapjanak, és így a Nap­ban végbemenő folyamatokat legalább 300 ember tudja egy­szerre figyelni. Költsége 30 millió dollar Csak negyedszerre sikerült Felbocsátották a vifiég ed­digi legnagyobb, kereskedelmi célokat szolgáló, távközlési mesterséges holdját, az Intel­sat—4-et, amely 12 televíziós csatorna műsorénak közvetí­tótag hót évig fog keringeni, szerdáin foglalja el végleges helyét az Atlainltii-óceán felett. A fellövést — kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt — eddig háromsaor halasztották léséhez, illetve 30&0—9000 egy- el. A távközlési célokat szol­gáló mesterséges holdak gyár­táséval és felbocsátásával fog­lalkozó nemzetközi társaság (COMSAT) ebben az évben még három hasonló űnszanke- zet felbocsátását tervezi. • (MTI) idejű telefonhívás lebonyolí­tásához nyújt segítséget. A mesterséges hold előállítási költségei meghaladják a 13 millió dollárt, fellövése pedig 17 millió dollárba került. Az I-nitelsat—4, amely előrelátha­Ami /ár. és amit külön kapnak Jutalmak az úiítási feladottéi vek megoldásáéit A Salgótarján: Kohászati Üzemekben vezetők és veze­tettek egyaránt legfőbb köve­telménynek tartják a terme­lékenyebb és gazdaságosabb munkára való törekvést. A gyár vezetősége külön újítási feladattervet dolgozott ki, hogy az újítók figyelmét is olyan technikai megoldá­sokra irányítsák, amelyek nö­velik a termelékenységeit, ja­vítják a gazdaságosságot. Az újítási feladatterv külön rész­letezi a megoldásra váró fel­adatokat és gyárrésziegenként jelöli meg a korszerűbb tech­nikai megoldások kidolgozá­sára váró tételeit. A kovácsoló gyái részlegnél három, a huzalműnél három, a hideghengerműnél négy, az öntödéknél kettő, a gyártóesz­köz-gazdálkodásnál három, a közlekedés & szállítási üzem­nél négy, a karbantartó és szolgáltató gyárrészlegnél hét. a munkavédelmi osztálynál pedig három megoldásra vá­ró feladatot jelöltek ki a2 újí­tási feladattervben. Az újítási feladatok ilyen rendszerezése céltudatossá te­szi a műszaki-technikai fej­lődést és az újítók népes tá­borát arra mozgósítja, hogy a gazdaságos termelés meg­kívánt irányában gondolkoz­zanak és tevékenykedjenek. Az újítási feladattervben meg­jelölt témák megoldása ese­tén az újítók nemcsak ac: újítás amúgyis törvényes anyagi előnyeit élvezik, ha­nem kedvező megoldás esetén különjutalmat is kapnak. A külön jutalmak az újítás ha­tékonyságától függően 1000 fo­rinttól 5000 forintig terjed­nek. Az anyagi ösztönzésnek ez a formája érdekeltté teszi a gyár dolgozóinak népes tábo­rát, hogy keressék a legjobb technikai megoldásokat, ame­lyek gazdaságosabbá és gyü­mölcsözőbbé teszik a terme­lést. NÓGRAD - 1971. január 27^ szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom