Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

Négyszemközt az igazolatlan mulasztóval Pezsgő helyett teával Látogatás a pásztói Pajtás-klubban összekocCannak a poharak es mindenki jó izüen kortyol egyet — az aranyszínű — pezs­gő helyett — az ugyancsak aranyszínű citromos teából. De emiatt senkinek sincs hiányérzete, hiszen az új évet kissé megkésve köszöntő, vi­dám sereg csupa apróságból, 10 év körüli gyerekekből áll. A pásztói Lovász József Mű­velődési Központ Pajtás-klub­jának tagjai ők, akik az új­esztendő köszöntése mellett köszöntik a nemrégiben meg­alakult klubot is, amely a közös játék és szórakozás le­hetőségével ajándékozta meg őket — Mikor is alakult a klub? — kérdezzük Kecskés László­nál, a Pajtás-klub vezetőjét. — Igen rövid pályára te­kinthetünk vissza. Október 15-én, az ismeretterjesztő na­pok keretében jött létre ez a foglalkozási forma. A klubta­gok tíz éven felüli úttörők, akik iskoláik engedélyével lá­togathatják összejövetelein­ket, melyeket havonta két al­kalommal, vasárnap rende­zünk. — Mi a klubfoglalkozások célja? — Elsősorban arra törek­szünk, hogy harmonikus kö­zösségi életet alakítsunk ki: a pajtások saját szervezetü­ket felnőtt irányításával, ma­guk vezessék, s így önálló­ságra szokjanak. Ennek a cél­nak megfelelően történt a vezetőségválasztás is: a klub titkára, a pénztáros és az ügyeletesek egyaránt a gye­rekek köréből kerültek ki. A közösségi élet zavartalan ki­alakítása persze meglehetősen nehéz feladat, mivel a gyere­kek különböző korúak, s nemcsak más-más osztályból, de más-más iskolából való pajtásokat kell összeszoktatni. — Milyen programmal igyekszik a klub e célokat elérni? — A tagok önállóságának elve alapján már a program tervezésekor is figyelembe vettük a gyerekek vélemé­nyét, javaslatait. A munka­terv összeállítását meghatá­rozó tényezők; a világnézeti nevelés, a művészetek iránti érdeklődés fokozása, az olva­sás, a könyv megszerettetése és nem utolsó sorban az úttö- . rőmunka segítése. Kis ízelítő az elképzelések­ből. Zenélő órák; Bach, Beethoven bemutatása a mű­velődési központ lemeztárá­nak felhasználásával; Kö­szön tlek tavasz! címmel iro­dalmi összeállítás Arany és Petőfi műveiből; mesemondó verseny; Mi leszek, ha nagy leszek címmel pályaválasztási tanácsadás, s még színes, ér­dekes foglalkozások hosszú sora. Feltétlenül meg kell azonban jegyezni, hogy — gyerekekről lévén szó — a komoly dolgok mellett termé­szetesen a játék, a vidám program sem hiányzik, azaz játszva tanulnak a gyerekek. A klubvezető ugyanis el­mondja, hogy az elmúlt év foglalkozásai amolyan kerek- asztal-beszélgetések voltak, amelyek során a gyerekek bi­zony hamar elfáradtak. En­nek tapasztalatait hasznosít­va, az idén tértek át a kö­tetlen foglalkozási formára. — Mi nyerte meg eddig legjobban a gyerekek tetszé­sét? — Koruknak megfelelően lpginkább a vidám játékokat, ügyességi versenyeket, film­vetítéseket kedvelik, de a sza­valóverseny is nagy élmény volt számukra. A gyerekekkel folytatott beszélgetés során megtudom, hogy van egy nagy álmuk, amelyet egyelőre — anyagi okok miatt — nem tudnak megvalósítani. Nagyon szeret­nének egy bábszakkört alkí- tani, ez azonban, amint Kecs­kés Lászlóné elmondja, csak a járási úttörőszervezet támo­gatásával lehetséges. Eddig csak a klubról és a gyerekekről beszéltünk, és nem esett szó a foglalkozáso­kat irányító felnőtt vezetés^ ről. Pedig a klub jó munkája elsősorban ennek személyétől függ­Kecskés Lászlóné jó kap­csolatot épített ki a gyere­kekkel, élvezi a velük való foglalkozást, hiszen közel áll­nak még hozzá is a gyermek­évek (alig múlt húszéves). Hallottam, hogy amikor férj- thez ment a gyerekek elkese­redetten kérdették tőle; — Ezek után már nem tegezhe­tünk? De arról is beszélnek a kis klubtagok, hogy az új évi összejövetelen — mivel a fi­úk nem voltak hajlandók táncolni — Marika sorra szedte őket és mindekivel eljárta a nyitótáncot. Az eddigi tapasztalatok te­hát azt mutatják, hogy hasz­nos, jó kezdeményezés volt a Pajtás-klub létrehozása, amely rövid élete ellenére is nagy népszerűségnek örvend. S azt hiszem ez a népszerűség elsősorban a jó szervezésnek, a jó vezetőnek köszönhető. — rkm T Tűzharc az expresszen Jóravaló ember Öt ember halálát okozta két reto kétségbeesett szökési kí­sérlete a Torino és Kóma kö­zött közlekedő expresszvoma- tom. Egy torinói börtönből Genováiba szállítottak át rab- kocsin nyolc foglyot, minden ralbra külön őr vigyázott. Amikor a vonat fél úton volt a két város között, két fogoly engedélyt kért. hogy kimehes­sen a kocsi folyosójára. Ott megtámadták, lefegyverezték két őrüket és lelőtték őket. A többi rab nem csatlakozott szökési kísérletükhöz. Az őket őrző hat csendőr, azonnal tü­zet nyitott a két gyilkosra. A tűzharcban életét vesztette mindkét rab. de golyóik még egy őrt halálra, sebeztek, egy másikat pedig a karján sebe- sátettek meg. (MTI) Egy besanconi fogolynak si­került megszöknie. Felbolydult a rendőrség. Már éppen utá­na akartak eredni, amikor a szökött fegyenc telefonált; „Csak meg akartam csókolni a feleségemet és a fiamat. Máris taxiba ülök és jövök vissza. Várjanak nyugodtan.” Fél órával később kiszállt a taxiból a rendőrség épülete előtt. Nehezen lehet szólásra bír­ni. Előbb könnyedén és elfo­gulatlanul beszél életéről, de amikor gyakori igazolatlan mulasztásairól kérdezem, hir­telen elnémul és elkomorul. Csak ketten vagyunk Mo­nostori Ottó üzemvezető ap­ró irodahelyiségében. R. Re­zső tűzhelygyári formázó elöl összekulcsolt kézzel, mozdu­latlanul áll 'lőttem, száját szigorúan összezárja, még le­ülni sem hajlandó. Középtermetű, zömök fiatal férfi. Huszonnégy éves. Már hat éve dolgozik a gyárban és hét éve házas ember. Amikor szólásra bírom, lassan. el­mondja, hogy még tizennyolc éves sem volt nősüléseikor. Felesége még nála is fiata­labb: tizennégy éves, s ma sem több huszonegynél. En­gedéllyel házasodtak. Három gyerekük van, a legidősebb, a kislány négyéves. Öt kö­vette egy fiú és még egy kis­lány. Öttagú család. A. feleség nem dolgozik. Ennél többet mondani sem kell ahhoz, hogy bárki el tudja képzelni, meny­nyi gonddal és nehézséggel birkóznak. Annál kevésbé érthető, hogyan engedheti meg magának ilyen anyagi körül­mények között ez a fiatalem­ber, hogy igazolatlanul mu­lasszon? Kérdezem, hol laknak és hogyan élnek? Zárkózottsága lassanként feloldódik, de még i Óvoda három hét alatt Székesfehérvárott az óvodai helyhiány csökkentésére a vá­rosi tanács vállalati támoga­tássá>1 az idén három, úgyne­vezett „mbbü”-óvodát építtet Az új. 75 személyes óvodákat előregyártott, fa-, illetve fa- rostpanelekből szerelik ö&z- szer kettőt az Ybl-lakóbelepen, egyet a Velinszky-iakó telepen. A hőszigetelt épületekbe be­vezetik a vizet és a villanyt, valamint a lakótelep távfűté­si hálózatáról a központi fű­tést A Fejér megyei Tanácsi Tatarozó Vállalat három hét alatt szerelte össze az első épületet, s a tervek szerint az első fél év végére mindhárom ,Jm»bir’-óvodát tető alá hoz­zák. (MTI) mindig színtelenül, hangsúly­talanul mondja: — Bndnefalván lakunk a szüleimmel, egy kétszobás házban. Mi az egyik szobát használjuk. Nagyon zsúfoltan vagyunk, mert a konyhabú­tort is itt tartjuk. Itt is fő­zünk. Keresetem nem sok, ahhoz képest, hogy milyen nehéz a munka az öntödében. Formázó vagyok, egy műszak­ban 400—500 önitőszekrény megy át a kezemen. Egy-egy (intőszekrény 40—45 kilo­gramm. Ha jó hónapom van, a 2400—2600 forintot megke­resem, ehhez jön a családi pótlék. Ebből élünk. Jövedelmükből 6—700 fo­rint jut egy-egy családtagra. Bizonyára minden fillérnek helye van, s egyetlen napi kereset elmaradása is pótol­hatatlan hiányt okoz a csa­ládi költségvetésben. Még ez sem tartja vissza R. Rezsőt az igazolatlan mulasztástól? Mi lehet az oka ennek? Itt megint elakad a beszél­getés. Később kényszeredetten kezdi magyarázni, hogy ahol három gyerek van, gyakori a betegség, hát ki vigye orvos­hoz a kis beteget, és ki vi­gyázzon addig a többiekre? Valóban csak ez lenne az oka? Üjna hosszas hallgatás a válasz. — Rendben van. mindent elmondok — mondja végül, mint aki nagy lelki tusa után elszánta magát, hogy feltárja az igazi okokat. — Nem élünk jól a féleségemmel. Azelőtt semmi baj sem volt velem. Megmondhatja az üzemvezető is. Négy év óta nincsenek rendben köztünk a dolgok. Ezért időnként erőt vesz raj­tam az elkeseredés, leiszom magam, atkán meg nem tu­dok bejönni... Most is kü­lön vagyunk. Dehát megoldás-e az ital, ha valakinek családi problé­mái vannak? Milyen jövő ez a gyerekek számára, ha az anyjuk után az apjukra sem számíthatnak igazán? — Utána mindig megbánom — válaszol fojtott hangon. — Ha lehet, később le is dolgo­zom a hiányzást. Érzem, hogy felelős vagyok a gyerekekért. Rendesen fel akarom nevelni őket, de eddig nem tudtam erőt venni magamon. Pedig mindig elhatározom, hoav többel nem fog előfordulni Szeretném visszaszerezni a becsületemet... — Hogyan ítéli meg az iga­zolatlan mulasztókat? — Én megértem a vezető­ket — válaszol, — Nekik ren­det és fegyelmet kell tartani ahhoz, hogy jól menjen a munka. Csak azt becsülik és annak van szava a gyárban, akire mindig számítani lehet. Megértést és bizalmat csak az várhat, aki ezt magatartásá­val és munkájával kiérdemel­te. Milyen jól tudja!.. K. s. Moziélet Coi/tboyfibn egy bélig Jelenet az Idegen a cowboyok között című színes, ame­rikai monstreprodukcíóból. A kétrészes film főszerepét Gregory Peck alakítja ' — Hello Charly — szólalt meg végre a köpcös. Vi­szonozta a nyurga üdvözlését. — Mehetünk... — és előre indult. A kényelmes pihenőkkel megnyújtott lépcsőn fel­felé haladtában ezúttal újra némi irigységgel gondolt a há­zigazdára, aki tíz esztendővel ezelőtt, potom egymillió dol­lárért, az arra elől horgászta el ezt a tündérkertet a De Como grófi családtól. Capri szigetének erre a délnyugati csücskére még nem tört be a huszadik század. A sziget belseje felől csak gyalogosan lehetett megközelíteni ezt a szelíd sziklacsú­csot, ahol kétezer esztendővel ezelőtt Caracalla római császár ezer rabszolgája kézzel és kalapáccsal vésett három, egymás alatt elhelyezkedő teraszt a bizarr alakú kőtömbbe, és épí­tette ezt az azóta is épen álló pazar nyári palotát, szökő­kutakat és fürdőmedencéket a mániákusan tisztálkodó csá­szárnak. Luciano egy nápolyi hivatásos idegenvezető szakszerűségével saoifeta midezt elmondani vendégeinek. És Frank Coppolából nem hiányzott a szép iránti fogékonyság. Egyre csak azon bosszankodott, hogy ő is megszerezhette volna magának, díszen Luciano őnála találkozott a római társaság játék­szenvedélyéről közismert grófi tagjával. Franc Coppola, mert hiszen ő volt a látogató, miközben a lépcsőforduló korlátján túl sötétedő mélységbe pillantott, arra gondolt, hogy aki innen leesik, annak már nincs szük­sége utolsó kenetre. Az öbölben hófehér yacht ringatózott. NÓGRÁD = 1971. január 27„ szerda és Coppola, érzékelve a mélységet és magasságot, ösztönösen beljebb lépett és meggyorsította lépteit. A villa felső teraszán a házigazda egy négy lábon füg­gő hintaágyban ringatózott. Mellette, az óriás napernyő alá állított asztalnál, csinos, huszonéves, bikinis lány üldögélt, és gépelt — Hello, Salvatore? — lépett a teraszra, gyöngyöző homlokát torölgetve a vendég. Salvatore Luciano Frank üdvözlésére felkönyökölt a hintán, majd egy fekete párduc lomha puhaságával a márványlapokra lógatta lábait. — Hello, Frank! Gyere közelebb — és üdvözlésre nyúj­totta kezét. — Ismerd meg új titkárnőmet — és a lányra mutatott — Maria Belloni kisasszonyt. — Orvéndek Frank Coppola vagyok — hajolt meg gá­lánsán az idős, zömök férfi. — Ügy vigyázzon — fordult Mariához Luciano —, hogy a barátom nagy szívrabló hírében állt, de azt hiszem, ma már nincs mit tartani tőle... Hány éves is vagy Frank? — Ó, még csak hatvankilemc... — Ügy látszik, old boy, a humorodat nem nyűtte még el az idő. Gyere közelebb... Charley! — kiáltott a villa bejáratánál támaszkodó nyurga testőrének — hozz valami hűsítőt és némi francia konyakot. — Ezután Frankhoz for­dult és ezt kérdezte: Bírod még a piát? — Lucky, neked peched van. ha azt hiszed, hogy Frank barátod csupán szódán tengeti életét. — Ez az, cimbora. Isteni szerencsénk, hogy ml aztán nyugodtan éltünk, és az izgalmakban nem ment tönkre az idegrendszerünk, sőt az emésztésünk is kitűnő. — Az ám! Hála istennek, még az ólmot is megemész­tem... — Hogy megemészted-e? Néhány esetről én is tudok. Hány golyót dolgoztál fél életed során? — Pontosan egy tucatot. Tizenkettő akadt meg a bő­röm alatt, és a pancsarok mindegyikről azt hitték, hogy az volt az utolsó... Már mint nekem az utolsó, hogy attól harapok a fűbe... — és Frank kajánul Mariára hunyo­rított. Luciano félreértette a mozdulatot és megnyugtatta barátját: — Nyugodtan beszélhetsz. A kisasszony megállta a szolgálatunkhoz szükséges próbákat. Egyébként is ki me­részelne rosszat feltételezni Salvatore Lucianóról ás Frank Coppoláról? Nem igaz?! Maria egyébként Berti barátunk neveltje. Ugye? — bólintott a lány felé. Belloni kisasszony zavartan elmosolyodott és felállt: — Nem szeretnék az urak terhére lenni. Utána nézek a konyhaszemélyzetnek — mondta és távozni akart. — Maradjon csak, Charley majd elintézi a-konyhát. (Folytatjuk) Különleges műsorhete lesz csütörtöktől a salgótarjáni November 7. Filmsziniháznak. \ műsorhét programját egyet­len film, az Idegen a cow­boyok között című, színes, szélesvásznú, kétrészes ameri­kai proukció tölti be. A tör­ténet hősei — természetesen — cowboyok, s a viszály egy birtok tulajdonjogáért folyik. A filmből természetesen a pa­rázs csetepaték és a szerelem sem hiányzanak. Új eketípus a hegyvidékekre A Salgótarjáni Kohászati üzemek eddig is sok segítsé­get nyújtott és nyújt a jövő­ben is a jó mezőgazdasági ter­meléshez. Számnös mezőgazda- sági gépalkatrész, boronatár­csa. kultivátortartozék került ki innen a termelőszövetkeze­tekhez, állami gazdaságokhoz, gépállomásokhoz. Itt kísérle­tezték ki a dimbes-dombos hegyvidékek műveléséhez leg­jobban alkalmazkodó eketípu­sokat is. Most még bőven a téliben járunk, de a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek szakemberei már la mezőgazdaság nagy ta­vaszi programjára készülnek. Még \ február hónapban 1250 darab ekét gyártanak a ter- vetkezetek és az álla­mi gazdaságok, igényeinek ki­elégítésére. Ezenkívül azon­ban 1971-ben összesen ötezer darab eke került ki a ková­csológyár \,B” üzeme kiváló szakembereinek keze alól. JXem dolgoxott, lopoí A Salgótarjáni városi-járási Rendőrkapitányság közveszé­lyes munkakerülés és egyéb bűncselekmények miatt őrizet­be vette Hajas Ibolya 18 éves mátnamindszenti lakost. A fi­atal lány a múlt óv szeptem­berének végén kilépett mun­kahelyéről, s összesen csak nyolc napot dolgozott. A mun­kához nem volt kedve, de a lopáshoz igen. Hajas Ibolya volt az, aki a múlt év no­vemberében a salgótarjáni Pécskő fodras zszalöniból két nővendég táskájából 490\ fo­rintot lopott el. Emiatt bálysértési eljárás indult lene. Salgótarjánban, a Pécs\ kő Üzletházból december 15- én egy női kosztümnadrágot lopott, majd átsétált a szom­szédba. a Centrum Áruház- ba és innen egy pár női csiz­mát tulajdonított el. Hajas Ibolya ügyében nyomozást folytat a rendőrség. ,'j_

Next

/
Oldalképek
Tartalom