Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Gyógyítás — tudomány — gyakorlat Az orvosi szaklapokban a tudományos vándorgyűlések, tájjellegű, vagy éppen orszá­gos konferenciák programjá­ban gyakran találkozunk nóg­rádi orvosok nevével. Nem véletlen ez. Azt jelzi, hogy igencsak sokoldalú, szakmai körökben is elismert tudomá­nyos munkát végeznek me­gyénkben az orvosok. A me­gyei Tudományos Tanács el­nökét, dr. Merényi Sándort kerestük fel, hogy az elmúlt év tudományos „terméséről” kérdezősködjünk, — Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a megyei kór. ház fennállásának 100. év­fordulóját. Mit jelentett ez a tudományos munka szem­pontjából? — Nagyon sok erőtöbbletet kívánt ez tőlünk. Ügy tervez­tük hogy kórházunk száz éves jubileumát tudományos vona­lon is reprezentatív formában ünnepeljük, s azt hiszem, va­lamennyi elképzelésünk való­ra vált. Öt szekcióban, a ven­dégelőadósokon. s a kórház, szervezés és irányítás előadá­sokon csaknem 150 előadás hangzott eL A legkülönfé­lébb témákról volt szó. olya­nokról is, mint a gondozás, a rehabilitáció, a táppénz, sőt új eljárások bevezetéséről is hallottunk. Szerepeltek a programban olyan előadások, melyek témájuknál érdekes­ségüknél, újszerűségüknél fogva egyetlen szakmába, il­letve megszokott témakörbe sem illettek bele. Ilyenek voltak többek között: a bűn­cselekmény megelőzése, mint pszichiátriai gondozás és rendőrségi határkérdés; a mű­szertechnikai forradalom és az orvosetika; a dolgozó öre­gek munkaképességének meg­óvása; a gyógyszerész szerepe az egészségügyi felvilágosítás­ban stb. Mindenféle szem­pontból „szerencsés” témák kerültek napirendre, mert vagy a megye egészségügyi sajátosságait tükrözték, vagy általános érvényűek voltak, s így valamennyi előadás meg­találta hallgatóságát. A cen­tenáriumi tudományos prog­ram az egész megyében tá­mogatásra talált. Bizonyítja ezt az is. hogy szép számmal kapcsolódtak be rendelőinté­zetek, sőt körzeti orvosok is. — A rendezvények hosz- szű sora akár egy egész évi program is lehetne. Mi tör. téní még 1970-ben? — Csak távirati stílusban: megyei tudományos ülést ren­deztünk a szovjet bélvarró gépek bemutatása céljából, szintén megyei tanácskozáson volt szó a magyarországi uré- miás kezelés lehetőségeiről, nagy horderejűnek bizonyult az intenzív terápiára szoruló betegek ellátásának megszer­vezését taglaló tanácskozás is. amelyen főként megyénk lehetőségeiről esett szó' Mind­ezen kívül a különféle tajnács- kozásokon, országos vagy táj­jellegű konferenciákon, ván­dorgyűléseken 12 alkalommal tartottak előadást orvosaink — egy alkalommal a Hallé­ban megrendezett urológus- kongresszuson is képviseltet­tük magunkat — a hazánk­ban és külföldön megjelenő szaklapokban 16 alkalommal jelent meg írás orvosaink tol­lából. Egyik körzeti orvosunk munkája például az Orvosi Hetilapban jelent meg. A me­gyei KÖJÁL az újszerű bél­fertőzéseket okozó baktériu­mok újabb diagnosztikájáról közölt írást, az első része egy nagyobb munkának, amely még folytatódni fog. — Amellett, bőgj' a tudo­mányos munka ambíció dolga. mit „profitálnak” belőle a gyakorló orvosok? — Szeretném hangsúlvozni: tudományos munkán nemcsak és nem is elsősorban kutató­munkát értünk, ehhez ugyan­is drága felszerelésekre, be­rendezésekre és főképp há­romszor ilyen hosszú napra lenne szükségünk. Tudomá­nyos munkának értékeljük például a ritkán előforduló esetek összegyűjtéseit, egy-egy érdekes monográfia készítését, ritkán előforduló érdekes műtéti eljárások leírását, egy-egy gyógyszer kipróbálá­sa tapasztalatainak közlését, vagy esetleg egy külföldi gy ógyei járás hazai viszonyok közötti kipróbálásának puhli- káilását. Nem valami elvont fejtegetésekről van tehát szó, hanem gyakorlati dolgokról, olyanokról amelyeket min­dennapi munkánk során ap­rópénzre tudunk váltani. Hogy mennyire értékes egy- egy tudományos munka, az mindig a gyakorlatban válik el. — Mit tervez a Tudomá­nyos Tanács a jövőre? — Hagyományainkhoz hí­ven a jövőben is évente egy vagy két alkalommal megyei, tájjellegű, vagy országos kon­ferenciát rendezünk- Az egyik idei tanácskozásnak éppen a gyermekgyógyászat lesz a té­mája. az ország valamennyi részéből meghívunk gyermek- gyógyászokat. Kisebb hord­erejű tudományos rendezvé­nyekre is sor kerül majd. Legfontosabb céljaink közé tartozik, hogy a tudományos munkát a pályamunkák rend. szerének továbbfejlesztésével javítsuk. Az eddigi gyakorlat értelmében csupán a másod- orvosoknak írtunk ki pálya­munkákat. Ezután kiírt tema­tika nélkül is pályázhatnak, és nemcsak a másodorvosok, hanem főorvosok, adjunktu­sok, azaz mindenki. Újdon­ságról is beszámolhatok. Azt tervezzük hogy a megyei egészségügyi osztály javaslata alapján egy vagy két olyan témát írunk ki. amely a me­gye egészségügyének egy-egy súlyos gondjára keres megol­dást. Szerepel terveinkben a Tudományos Tanács szerveze­ti kereteinek megszilárdítása is, amelytől ugyancsak a tar­talmi munka fejlődését, az or­szág többi tudományos taná­csával való szorosabb kap­csolat kiépülését várjuk. Szendi Mária a Tsz a város pőrémén Balassagyarmaton. a „váro­si termelőszövetkezetben” a szokásos téli kép fogadja a lá­togatót. A nyitott kapun be­lépve — amely úgy tűnik, régen nem kapu, csupán két ház közötti átjáró — az egy­kori paraszti udvarok látvá­nya kísért. Annyi a különb­ség a jelen javára, hogy több a gép, s az a sajnálatos, hogy sok a rossz gép. Élőlénynek nyomót sem látni — a kapus is behúzódott a hideg elől meleg kuckójába. Végül is a főkönyvelőt találom. De kell- e hivatottabb kalauz a ter­melőszövetkezet dolgaiban, ilyenkor zárszámadások ide­ién? Csali a munkabérre jut Várkonyi Róbert főkönyve­lő két éve került a balassa­gyarmati termelőszövetkezet­be. Ez a második zárszámadá­sa. — Nem sikerült a múlt év úgy, ahogyan terveztük — in­dítja a beszélgetésit. — Az ed­digi felmérések, számítások alapján a várható nyereségből csupán a munkabért tudjuk kifizetni. A különféle alapok­kal azon,ban baj lesz... A szövetkezet vezetői még nem rendelkeznek végleges­nek mondható számadatokkal. „ Végvári Éppen ezért a főkönyvelő is csak óvatosan fogalmaz. In­kább leértékel olyan ered­ményeket, amelyeket csak az­után mutatnak ki, mintsem felfelé kerekítsen.. Az 1969-es év zárszámadásán négymillió tiszta nyereséget ért el a szövetkezet. Az idén miről számolhatnak be? Adatok he­lyett inkább a gazdálkodás gondjairól szól: — Sokféle okot lehetne fel­sorakoztatni a gyengébb eredmény megmagyarázásai'®. De nem arról van szó, hogy mondvacsinált okokra hivat­kozzunk, hanem őszintén, tár­gyilagosam vessünk számot a helyzetünkkel. Tervezett ered­ményünket alaposan megcsa­polta, hogy tizennyolc vagon gabonával, negyven vagon burgonyával és félmillió fo­rint értékű dohánnyal keve­sebb termett... Gyen«'* földek Csodálkozva vetem közbe,- oogy sokkal jobb a hírük a Balassagyaimat környéki föl­deknek. vitézek” — Az igaz, a hírük jobb, úe az értékük kevésbé — vála­szolja a főkönyvelő. — Az át­lagos aranykorona-érték nem éri el a hatot holdanként. A tsz Ipolyszoggel egyesült. A közösségi termelés kibonta­koztatása érdekében minde­nekelőtt gazdasági épületeket kellett építeni. Két dohány­pajtát, öntözéses kertészetet létesítettünk, telepítettünk ti­zenöt hold epret, s kiépítettük a villanyhálózatot. Mindez több pénzt vitt el mint ho­zott. Hogy a vezetők miért nem próbálkoztak melléküzemági tevékenységgel javítani ' az eredményességen? Megkísé­relték. A főkönyvelő néhány mondattal bizonyítja, megpró­báltak mindent, amit lehetett — Az építőipari részleg ér­tékes teljesítményt produkált, azonban a haszon elment az adóba — magyarázza Várko- nyi Róbert. — Azután az al­kalmazott dolgozóink után is többet fizetünk be. S még két számot: amíg két évvel ezelőtt csupán hétszázezer forintot, tavaly ennek az összegnek Fotózzon a NÓGRÁD-nak* Platt László (Berkenye): Múlt és jelen című fényképére a zsűri 5 pontot adott Űjlakások Segítik a dolgozók lakás­gondjainak megoldását a sal­gótarjáni öblösüveggyár. A KlSZ-lakásépítési akció kere­téiben az idén háromszázezer forinttal járul hozzá az üzem új lakások felépítéséhez. több mint a dupláját fizettük ki traktoraink és munkagépe­ink javítására. Elő a tartalékokkal A balassagyarmati közös gazdaság azt is megszenvedi, hogy „végvári vitézként” közvetlenül a város peremén helyezkedik ed. Kevés a mun­kaerő, s emiatt a munkacsú­csok idején Rimócról. Var­sányiból és Nógrádsipekről hoznak munkaerőt. Számukra ez kétszeresen hátrányos. Az időszaki dolgozóknak többet ítéli fizetni, ugyanakkor az ál­lami támogatást befolyásoló, egy főre eső jövedelem kiszá­mításánál nem veszik figye­lembe az idegen munkaerőt. A főkönyvelő megnyugtat, hogy a tagság és az alkalma­zottak a nehézségek ellenére is megkapták jövedelemben a tavalyi összeget. Hogy lesz-e többlet? Várkonyi Róbert er­re nem esküszik. Viszont ar­ról is őszintén szól, hogy az országos jellegű gondok meg­oldásán kívül sokat kell még tenniük, hogy a közösben ne csak a bérek emelkedjenek, hanem a teljesítmények is. Ugyanakkor minden megbúvó tartalékot, szervezési tudást vessenek be az olcsóbb terme­lés érdekében Erre már van­nak elképzelések, sőt intézke­dések is. P. T. in n i in KOSSUTH RADIO: 8.20: Déry Gabriella és Faragó András éne­kel. — 9.00: A történelem hajna­lán. A fémművesség forradalma. — 9.25: Tánczene öt országból. — 10.05: Rádióegyetem. Tompa Mi­hály Bisztray Gyula előadása. — 10.35: Szimfonikus zene. — 12.20: Ki. nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Vita a korszerű mezőgazda­ságról. 14.00: Szvjatoszlav Rich­ter Rahmaninov-prelüdökeí zon­gorázik. — 14.24: Népdalgyüjtő­úton Kodály Zoltán nyomában. — 14.44: Harcban születtek. . . A német munkásmozgalom dalaiból. I. rész. — 15.14: Rűdiószínház. A fösvény. Moliére vígjátéka Illyés Gyula fordításában. — 17.15: Ver­bunkos muzsika. — 17.35: Elfo­gadjuk-e a választ? Petress Ist­ván műsora. — 18.30: Mireille Mathieu és Riceardo del Turco énekel. — 18.48: Részletek Szergej Jeszenyin és Andrej Voznye- szenszkij költeményéből, Lenin halálának évfordulóján. — 19.25: A Vas fiai. Kodolányi János re­gényét rádióra alkalmazta; Ba­logh László, III. rész. — 20.15: Gyulai Gál János: A forrás. (A szerző — zongora, és az MRT eszt- rádzenekara.) — 20.23: Bizet: Carmen. Négyfelvonásos opera. 23.20: Nagyapa élni akar. Ar­mand Salacrou komédiája. — 23.50—0.25: Operettmuzsika. PETŐFI RADIO: 8.05: Musica­lekből. — 9.00: Két szimfónia. — 9.30: Mi van a varázsdobozban? Szablyár Ferenc összeállítása. — 10.00: * ?enp hullámhosszán. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. —* 12.30: \ HVDSZ Szilágyi Erzsé­bet női kara Bartók-kórusokat énekel. — 13.03: Mozart műveiből 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.LO: Rádióegyetem. Tompa Mihály. —• 18.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat. A Magyar Rádió és Televízió népf zenekarának hangversenye. Kb.: 21.13: Magyar Phanteon. Életraj­zi játék Teleki Sándorról. Kb.: 23.13: Holnap közvetítjük. . . Rán ki Dezső zongoraestje. — 23.15: Zenekari muzsika. — 31.00—0.16'- Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00—12.25: Iskola» tévé. — 14.00—17.10: Iskolatévé. — 17.28: Műsorismertetés. — 17.30s Hírek. _ 17.35: Karrier. Magyarul beszélő NSZK rövid játékfilm. — 18.00: Napilapok, hetilapok. . . Mi» ről ír a világsajtó? — 18.15: A biológia forradalma. — 18.35: Fa­bula. Irodalmi műsor nagy gye­rekeknek. „Mozi.” — 19.15: Es­ti mese. — 19.25; Szünet. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Farsyte Saga. John Galsworthy regényé­nek magyarul beszélő tévéfilm- változata. 3. a boldogság üldözé« se. — 20.50: Oscar Peterson Eu dapesten. A Magyar Televízió ri­portfilmje. — 21.20: Ember, jog, társadalom. Beszélgetés dr. Szabó Imre akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudo­mányi Intézetének igazgatójával. 22.00: Tv-híradó — 2. kiudás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30; Min den szerdán. (Tv-játék, ism.) — 11.10: Fúvós zene. — 19.00 és 22.05: Tv-híradó. — 2<r.oo: Lenin Svájc­ban. (Szovjet dokumentumfilm.) — 21.35: Glinka: Ruszlán és Lud­milla. Nyitány — 21.50: A jégko- rongozás hírei. Csavargó**, meglopta szüleit A Salgótarjáni városi-járási foglalkozása gépkocsivezető. Rendőrkapitányság előzetes munkát nem vállalt, csavar­letartóztatásba helyezte Báli -gással töltötte idejét, s Bu- Sándor 20 éves kotyházai la- dapesten, a Keleti pályaudva- kost. Bali a múlt év utolsó ron egy igazoltatás során ké­két hónapjában szüleitől kü- rült rendőrkézre. Báli Sándor lönböző ruhaneműket és pénzt büntetve is volt, s most. eljá- lopott. A fiatalember, akinek rás indul ellene. \ii*óliilaí(lonoso'!í. motor­kerékpárosok! I 1971. évi január 1-én esedékessé vált dijának befizetésére autós ég motoros ügyfelünknek névre szóló postautalványt küldtünk. A biztosítás díja január 31-ig pótlékmentesen fizethető. A díj befizetésének igazolására a postautalvány ke­letbélyegzővel ellátott feladóvevénye szolgál. ALLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom