Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

AZ OLVASOK, Jár-e a felmondás) idő? A jelen és jövő zenéje... Uj kezdeményezés az á.talános iskolákban Válaszolt a KPM A 22-es út sok gondot okoz Ki tud válaszolni? — tet­tük fel a kérdést lapunk ja­nuár 15-i számában, amikor megkérdeztük, miért nem sózták fel az utat, takarítót, ták- el a havat a Zagyvapál- íalva—Szécsény útszakaszon. A KPM Salgótarjáni Köz­úti Igazgatósága — mint il­letékes — levélben válaszolt kérdésünkre- Idézünk a levél­ből: ,A 22-es üt Szécsény—Sal­gótarján szakaszának a töb­bi szakaszhoz viszonyított rosszabb állapota a valóság­nak megfelel. Igazgatóságtmk ismeri a helyzetet és a tőlünk telhető legmesszebbmenő el­hárítási és védekezési mun­kát végezzük. Nem mentségül kívánjuk felhozni, de a szó­ban. forgó útszakasz az év bármely szakában sok gon­dot jelent. Elsősorban a Sal­gótarjánba irányuló nagy helyi forgalom miatt az út­burkolat fokozottan igénybe van véve. Ezért még a múlt év őszén megerősítettük a burkolatot. A téli nagy for­galom következtében a leesett hőmennyiséget a gépjármű­vek azonnal összetömörítik, és az a leszórt salakkal ke­veredve vastag réteget alkot. Igazgatóságunk a legkorsze­rűbb sószóró gépét nem vé­letlenül erre a szakaszra osztotta be, azonban a többi utakhoz viszonyított többlet­szórás sem volt képes a jég­páncélt áttörni- Ezért továb­bi gépeket (grädereket) irá­nyítottunk a fenti útszakasz­ra. Sajnos, azonban, ez a sza­kasz igen nehezen szárad, szélvédett. Ezért a fokozott védekezés ellenére az út tel­jes letisztítása lassabban ha­lad ” — olvashatjuk többek között a KPM Salgótarjáni Közúti Igazgatóságától kapott levélben, amelyet Vukovics József főmérnök irt alá. Kigyulladt a televízióm Azt hiszem, kicsit furcsa felvilágosítást kérek. Annál is inkább megmaradok elha­tározásomnál, mivel az elmúlt időszakban több hasonló eset­ről hallottam. 1970. december 15-én előt­tem eddig ismeretlen okból kigyulladt a televízióm és használhatatlanná vált. A tv Favorit gyártmány és a há­roméves üzemeltetése alatt semmilyen meghibásodás nem történt. Az említett napon az esti órában bekapcsolás, és mintegy nyolc perces üzemel­tetés után a tévé kigyulladt, és szabályos lángcsóvával égett. A gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy a szobabe­rendezésben nagyobb kár Címzett: Az Ipoiyvideki Mind a ketten, Szlobodnyik János és Herczeg István he- rencsényl lakosok az Ipoly- vidéki Erdőgazdaság berceli erdészeténél dolgoztunk mint fogatosok. Munkakörünkkel járt, hogy kiküldetési díjat is kaptunk fizetésünk mellé. Mind a ketten rendes fel­mondással ott hagytuk a vál­lalatot és október 16-án ki­léptünk az erdészettől- Ebben a hónapban még kiküldetés­ben dolgoztunk, de az arra járó időre a kiküldetési díjat nem kaptuk meg rendesen. Én. Szlobodnyik János, 12 na­pot végeztem kiküldetésben, de csak 4 napra kaptam meg az érte járó díjat. Herczeg István 24 napoit dolgozott ki. nem esett. Feszültségkimara- dást és egyéb rendellenességet az áramszolgáltatásban nem észleltem. Másnap reggel káresetet je­lentettem be az Állami Biz­tosító szécsényi fiókjánál. Ott azt ígérték, hogy hat napon belül a káreseményt szakér­tők bevonásával kivizsgálják. Ebből fakad a kérdésem is. Szeretném megtudni, hogy az általános tűz és háztartási biztosítás kiterjed-e .az ilyen jellegű káreseményre? Azt hi­szem, az ilyen esetben már a konstrukció megvizsgálása is eredményes lehet, tűz és egyéb gyártási szempontból. Közérdekű lehet azért is, hi­Erdogazdaság küldetésben, de csak 14 nap­ra fizették ki az összeget. Több esetben telefonáltunk, sőt levelet is írtunk az erdé­szetnek és Media Frenc bri­gád vezetőnknek. kérdeztük: mi van a kiküldetési pénzünk­kel? Sajnos, kérdésünkre sem­mi választ nem kaptunk. Kérjük, szíveskedjenek köz­bejárni. Szlobodnyik János és Herczeg István Herencsény * A két dolgozó panaszának elintézésére szerkesztőségünk is várja a választ szén az utóbbi időben mind több ilyen esetről hall az em­ber. Percze Péter Rimóc * Panaszát az Állami Biztosí­tó Nógrád megyei Igazgatósá­gánál kivizsgáltuk. Az ön ál­tal beküldött kárjelentés alapján a biztosító szakembe­rei megállapították, hogy a televízió kigyulladását műsza­ki hiba okozta. így az ilyen esetre, az általános tűz- és háztartási biztosítás nem terjed ki. Javasoljuk azonban, hogy panaszával forduljon a gyártó vállalathoz. Szerkesztői üzenetek 3. SE. Salgótarján. Panaszával felkerestük a Társadalombiztosí­tás Nógrád megyei Igazgatóságát. Kérésére közöljük, hogy a nyugdíj összegébe az ön által felsorolt öt pont közül csak a nyereség- részesedést számítják be. A jubi­leumi, a kormány-, vagy minisz­teri kitüntetéssel, a hűségjutalom­mal nem számolnak. Amennyiben a nyereségrészesedést nyugdíjba vonulása után kapja kézhez, úgy módosító határozatot kell kérni a Nyugdíjfolyósító Intézettől, ugyan­is a később kapott nyereségré­szesedést is beszámítják a nyug­díj összegébe. B. Jánosné, Palotás. Kérésére közöljük, hogy megítélésünk sze­rint is jár a gyermekgondozási segély. Azt üzenjük, hogy iratai­val személyesen keresse fel a Társadalombiztosítás Nógrád me­gyei Igazgatóságának ellenőrzési csoportját (Salgótarján, Karancs u. 10), ahol kérésére orvoslást ke­resnek. Segítségüket kérem. Fér­jem kőműves volt a Kohásza­ti Gyárépítő Vállalat salgótar­jáni kirendeltségénél. Mivel a vasúthoz akart menni dol­gozni, ezért beadta a felmon­dását, sőt le is dolgozta azt. A felmondási idő 1970. de­cember 23-án telt le. Másnap, december 24-én megkapta a katonai behívót és 1971. ja­nuár 4-én bevonult. Vállalata január 8-án elküldte a mun­kakönyvét, de azonkívül egy fillért sem. Az lenne a kérdé­sem, hogy ilyen esetben jár-e felmondási pénz, illetve a be­vonulási segély? Csonka Lajosné Kisterenye * Ügyében eljártunk a ki­egészítő parancsnokságnál és férje volt munkahelyén, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: amennyiben férje el­ső tényleges katonai szolgá­latra vonult be, úgy a fel­mondási időre járó összeg, illetve a bevonulási segély jár. A Kohászati Gyárépítő Vállalat salgótarjáni építés­vezetőségénél Fónai Miklós elvtárs arra tett ígéretet, hogy a felmondási időre járó ősz- szeget rövidesen az ön címé­re postázzák. Reklám van, patron nincs Már az elmúlt évben a mát­raszelei lakosok nevében kér­tük a szerkesztőség segítségét: akkor sem lehetett szifon-pat­ront kapni a község üzleté­ben. Intézkedésük eredmény­nyel járt, egy ideig volt is patron a faluban. Most azon­ban megint hiánycikk lett, már több mint egy hete. A televízió állandóan rek­lámozza az autószifon-patron használatát Reklám tehát van, patron viszont nincs. Is­mét az önök segítségét kér­jük, segítsenek abban, hogy Mátraszelén is lehessen szi­fon-patront kapni. Ügy gon­doljuk, hogy a szövetkezet kereskedelmi dolgozói is töb­bet tehetnének a lakosság el­látásáért. A szifon-patront előállító cég nem hiába rek­lámozza áruját, ami azt is jelenti, hogy a keresletet bő­ven ki tudná elégíteni. A hiányt talán a kereskedelmi dolgozók hanyagsága idézi elő? Lehet. Ha nem így van, bizonyítsák be. Salamon Lajos Mátraszele A főmérnök is állítható társadalmi bíróság elé, ha az elkövetett fegyelmi vétség ainra alkalmas J. Gy. olvasónk tévedésben van, mert a társadalmi bíró­ság hatásköre a vezető állású, sőt a magasabb vezető állású dolgozókra is kiterjed. Ha ilyen dolgozót aikamak társadal­mi bíróság élé állítani, a társadalmi bíróságokra vonatkozó jogszabályokban felsorolt esetekben az csak a felügyeleti szerv hozzáj árulásával történhet Mindenesetre, mint min­den társadalmi bíróság elé vitt ügyiben, alapos előkészítésre van szükség. A társbérlet fennállása alatt szabályozható-e újból a mellékhelyiségek használata? Z. M. olvasónk társbérletben lakik. A társbérlet kSutaüá­sakor szabályozták a mellékhelyiségek használatát. Nemré­gen a lakásügyi hatóság újabb határozatot hozott, és azon indokok alapján, hogy a társbérlőnek gyermeke született, el­vették tőle a fürdőszoba kizárólagos használatát. Jogos-e a tanács intézkedése? — kérdezi olvasónk. Olvasónknak annyiban igaza van, hogy korábban a la­kásügyi hatóság a mellékhelyiségek használatát csali új társbérlő kijelölése esetén rendezhette újból. Minthogy ez sok vitára adott okot, a Legfelsőbb Bíróság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy nincs törvényes akadálya annak, hogy a lakásügyi hatóság a társbérlet fennállása alatt a mellékhelyiségek használatát a korábbi határozatban foglal­taktól eltérően rendezze, amennyiben ezt valamely társbér­lő személyi körülményeiben időközben bekövetkezett válto­zás — mint például jelen esetben a családtagok számának növekedése — indokolttá teszik. Hinnék az álláspontnak a helyessége — mondja a határozat — abból is következik, hogy a lakásügyi hatóság, a lakás kiutalásakor és a társ­bérlet létesítésekor a felek személyi és családi körülményeit a legmes&zebbmenően figyelembe venni köteles. Ebből kö­vetkezik, hogy ha a társbérlet létesítésekor fennállott körül­mények, a későbbiek során megváltoznak, bármelyik társ­bérlő kérheti a lakásügyi hatóságtól a mellékhelyiségek használatának újabb rendezését. A mellékhelyiségek használatának újabb szabályozásá­ra tehát sor kerülhet, ha valamelyik társbérlő személyi kö­rülményeiben időközben változás történt. A gázfővezeték javítása a bérbeadó kötelessége L. N. olvasónk azzal a kéréssel fordult a háztulajdonos­hoz, hogy a falon levő gázvezetéket javíttassa meg. A ház- tulajdonos elutasította mondván, hogy a falon kívüli hiba megjavíttatása a bérlő kötelessége. Abban a háztulajdonosnak van igaza, hogy van olyan rendelkezés, miszerint a falon belüli hibákat a bérbeadó­nak, a falon kívül keletkezett hibákat pedig a bérlőnek kell megjavíttatma- Azonban az épület központi berendezéseiben keletkezett hiba — és ide tartozik a falon áthúzódó gázve­zeték is — falon belüli hibának számit, és aat a bérbeadó háztulajdonosnak kell meg javíttatnia. Mikor lehet az egész lakást albérletbe adni? K. F. olvasónk egészségügyi okokból hosszabb ideig sza­natóriumi kezelésre megy. és arra az időre szeretné lakását albérletbe adni. Azt kérdezd tőlünk, hogy jogosult-e a teljes lakást kiadni, kell-e mentesítő igazolást a tanácstól kérni, és köthet-e az abérlővel olyan megállapodást, hogy vissza­érkezése után köteles a lakásból kiköltözni. Az albérlővel az albérleti szerződés megköthető hatá­rozott vagy határozatlan időre is. A lakásbérleti rendelke­zések szerint az egész lakást általában nem lehet albérlet­be adni. Kivételes esetekben azonban erre is van lehetőség. Ha ugyanis a bérlő gyógykezelés céljából 30 napot meg­haladó időre elhagyja lakását — mint ahogy olvasónk is — akkor a lakásügyi hatóságtól mentesítő igazolványt köte­les kérni. A lakásügyi hatóság az igazolt kérelemre a men­tesítő bizonyítványt köteles kiadni. Ebben az esetben pedig, ha a mentesítés három hónappal hosszabb időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy haszná­latra ingyen másnak átengedni. Olvasónk tehát orvosi igazolással vagy a szanatóriumi beutaló bemutatása mellett néhány soros kérelemben kérje az illetékes tanács lakásosztályát a mentesítés megadására. Amint a tanácstól az igazolás* megkapja, jogosult az albér­leti szerződést úgy megkötni, hogy az albérlő köteles a la­kást rendelkezésre bocsátani, amikor a szanatóriumi keze­lésből visszatér. Baj van az általános isko­lai számitantanítással. A kö­zépiskolába kerülő gyerekek nem rendelkeznek olyan tu­dással, mely a magasabb szin­tű oktatás alapját képezhetné. Az ebből származó hátrá­nyok közismertek. A tanulók elbizonytalanodnak, reszket­nek a matematika óráktól, és osztályzataik — még a jó ta­nulók esetében is — jóval gyengébbek az általános is­kolai szintnél. Gyaikran hallhatunk ilyen panaszokat a szülök, a neve­lők és a gyerekek szájából egyaránt. Éppen ezért fogadtuk öröm­mel a hírt, amely arról tájé­koztat, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia Pszicho­lógiai Intézete kidolgozta egy új kísérleti számtantanítás módszerét. Városunk három iskolájában — a Rákóczi, a Május 1. úti és a Gagarin is­kolában — vezették be a kí­sérleti oktatást az erre kije­lölt osztályokban. Rákóczi úti Általános Isko­la, második A-osztály. A számtanéra mai anyaga a szorzás és az osztás gyakor­lása. Iskolai éveimre gondo­lok, arra az időszakra, ami­kor az egész osztály kórusban énekelte végig a szorzótáblát, legalább olyan élvezettel, mintha mi ma valamelyik di­vatos slágert fújnánk. Ezért lepődöm meg, amikor a táb­lára nézek és a következőket látom: 7X3=x, 4“ =2> a gyerekek pedig rövid gon­dolkodás után mondják az s értékét. Később még bámulatosabb dolgok történnek. Az össze­függésekre szöveget monda­nak, kérdéseidet tesznek fel, és a válasz is gyorsan meg­születik. Az osztály aktívan dolgozik, a kis emberkék egy­más után pattannak fel he­lyükről. Mennyire más ez, minit a szokványos számtanára — is­mét csak személyes tapaszta­lat —, ahol egy gyerek lega­lább negyed óráig felel a táb­lánál, míg a többiek unat­koznak, „szórakoznak”, vagy mást csinálnak, a tanár szi­gorától függően. Az új módszert alkalmazó osztályokban a felelés sem a szokványos módon történik. A tanulók önállóan, feladatla­pok segítségével dolgoznak, és a tanár irányításával pontoz­zák a megoldott feladatokat. Egy-egy anyagrész lezárása után az összegyűjtött pontok alapján kapják az osztályza­tot. A másik dolog, amit szintén az órán figyeltem meg, hogy a gyerekek beszédkészsége Igen fejlett. Szövegmondásnál az „osztva, egvenlő. műveleti jel” szavakat használják. — Posta Istvánná, már má­sodik éve vezeti a kísérleti sízámtanoktatást. Mi a véle­ménye róla? — Több szempontból is rendkívül jónak tartom. Vég­re sikerült túladni a hagyo­mányos oktatásra oly jellem­ző magolás módszeren. Az új módszer — bár a konvencio­nális tanmenettől alig tér el — a gyerekek gondolkodását, értelmi és beszédkészségét sokoldalúan fejleszti. Másik előnye, hogy az általános is­kolában elsajátított matema­tikai nyelvezetet a középisko­lákban is alkalmazhatják a gyerekek. — Válogatóit gyerekekkel dolgozik? — Nem. A gyerekek osztá­lyokba sorolása még a be­iratkozáskor megtörtént, s ezen azóta sem változtattunk. Osztályom közepes, és jó ké­pességű tanulókból áll. *■ Németh László igazgató — maga is matematika szakos — a felső tagozatban, ötödikben vezeti a kísérleti osztályt — Ezek a gyerekek nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hi­szen az alsó tagozatban még a hagyományos módszerrel ta­nultak. Legalább fél évre volt szükség jihhoz, hogy át tud­janak állni. — önnek mi a véleménye a kísérletről? — A jelen éá jövő zenéje a matematika. Ma már ott tar­tunk, hogy szinte minden tu­dományágban nélkülözhetet­len. Ezért fontos, hogy a most felnövő generáció már kisiskolás korban olyan tu­dásra tegyen szert amelyre a későbbiekben is építeni lehet. A kísérleti számtantanítás nagy segítséget nyújt ehhez, mert fejleszti a gyerekei« lo­gikai és kombinációs készsé­get, önálló munkára nevel. Németh László elmondja, hogy az új anyag feldolgozá­sánál — a hagyományoktól eltérően — a tanár nem ma­gyaráz. A gyerekek munka közben, szinte észrevétlenül jutnak új ismeretekhez. — Milyenek a követelmé­nyek a kísérleti osztályok­ban? — Jóval magasabbak mint a normál tagozatnál Ötöst csak 95 százalékos teljesít­ménnyel lehet elérni, s a 40 százalék alatti eredmény már elégtelen osztályzatot jelent Ennek ellenére — egy orszá­gos konferencián elhangzot­tak alapién mondhatom —, a kísérleti osztályok eredmé­nyei jobbak a normál tago­zatos osztályokénál. Az eddigi tapasztalatok te­hát kedvezőek. Remélhető, hoiev az elkövetkezendő idő­szakban egvre több iskolá­ban alkalmazzák majd az új módszert. * Az új, kísérleti számtanok tatás módszerének ismerteté­se és pontos leírása megtalál­ható a Nógrádi Művelődés legutóbb megjelent számá­ban. Posta Istvánná (Rákóczi úti iskola) és Beiczy Károlyné (Gagarin-iskola) közös mun­kája részletes felvilágosítást nyújt az új oktatás lényegé­ről és pedagógiai jelentőségé­ről. —vkm— A Palóctáj munkaterve A tavalyinál gazdagabb tervvel indul 1971-ben a Pa­lóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Minde­nekelőtt a választott testüle­tek tevékenységét javítják, s rendszeressé teszik az elnök­ségi üléseket, a küldöttérte­kezleteket. Hét elnökségi ülést és két küldöttgyűlést tartanak az idén. Vizsgálják többek között a közgazdasági szabályozók hatását, segítik a rétsági és a balassagyarmati járásban a szövetkezetek gaz­dálkodási szerkezetének kor­szerűsítését. A szövetség köz­reműködik, ha szükséges, a gazdaságok éves üzemi és a közép távú fejlesztési terveinek elkészítésénél. Kezdeményezi a társulások szervezését, se­gíti a meglevők munkáját. Elemzi a termelőszövetkeze­tek és a felvásárló vállalatok kapcsolatát. A szövetség mel­lett működő revizori irodát megerősítik, hogy a szövetke­zetek belső ellenőrzése rend­szeres és hatékony legyen. A kisgyermekes anyákért A pilinyi termelőszövetke­zetben módosított alapsza­bály intézkedik arról, hogy a lányok, asszonyok a férfiak­hoz hasonló kedvezmények­ben, juttatásokban részesül­jenek munkájuk után. Kü­lönös gondoskodás övezi a termelőszövetkezetben dolgo­zó kisgyermekes anyákat. A rendelkezéseknek megfelelően — ha gyermeke hat éven aluli — 12 nap szabadság il­leti meg a dolgozó anyát, amennyiben évente 150 tíz­órás munkanapot teljesít. Ezenkívül minden két év után 1—1 nappal gyarapodik sza- badságos napjainak száma. NÓGRÁD — 1971. január 21., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom