Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

Fotózzon a NŐGRÁD-nak! A fcányagépgyárbtii» Kincsei Gésa (Salgótarján),: Tetőteraszon című fényképére a zsűri 7 pontot adott Álekszej Koszigin nyilatkozata (Folytatás az ?. oldalróll 9c támogató Egyesült Államok obstrukciós magatartása miatt. Ha az Egyesült Államok nem adna pénzt és fegyvere­ket az agresszornak, úgy már régen sikerült volna felszá­molni a közel-keleti tűzfész­ket” — jegyezte meg a szov­jet minisztertanács elnöke. Helyes a finn J kezdeményezés Á fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tár­gyalásokról szólva Koszigin hangoztatta: „Üdvözölnénk, ha a stratégiai fegyverzetek kox‘- lá to zása terén ésszerű, nem egyoldalú és nemcsak az egyik fél számára előnyös megálla­podás születne. Abból indu­lunk ki, hogy a stratégiai fegyverkezési hajsza korláto­zását és feltartóztatását szol­gáló tényleges lépések nem­csak a szovjet és az amerikai nép, hanem a világ valameny­nyi népének érdekeit szolgál­nák”. „A Szovjetunió, amellett foglal állást, hogy tegyenek más lépéseket is a fegyverke­zési, mindenekelőtt a nukleá­ris fegyverkezési hajsza kor­látozásáért, a leszerelés elő­mozdításáért.’’ A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke rámutatott: a különböző társadalmi rendsze­rű európai országok között észrevehető az a törekvés, hogy csökkentsék a feszültsé­get és egymással jószomszédi kapcsolatokat létesítsenek. „Ebben nem kis szerepet ját­szik a kapcsolatok kedvező alakulása, egyrészt a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág, másrészt Franciaország között, valamint azok a szer­ződések, amelyeket a Szovjet­unió és Lengyelország írt alá a Német Szövetségi Köztársa­sággal”. Koszágin kijelentette, hogy ;;a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország támogatja a finn kormánynak azt az új kezdeményezését, hogy az ér­dekelt országok Helsinkiben tartsanak megbeszélést az össz­európai értekezlettel kapcso­latos kérdésekről. A most kez­dődő évben lehetőleg minél élőbb meg kell kezdeni az ilyen találkozó előkészítését”. Koszigm ezzel összefüggés­ben emlékeztetett arra, hogy a NATO-hoz tartozó országok „előzetes feltételeket támasz­tottak az összeurópai értekez­let összehívásához. A többi kö­zött az értekezlet megtartását a Nyugat-Berlinnel kapcsola­tos kérdések rendezésétől kí­vánják függővé tenni”. A Nyugat-Berlinről folyó •■’árgyalásokról szólva Koszigin kijelentette: „Készek vagyunk arra, hogy megtegyük a meg­állapodáshoz vezető úton a magunk részét. Ha erre tár­gyalófeleink is készek, úgy a problémát meg fogjuk oldani.” S/orjct—kínai kapcsolatok A szovjet minisztertanács el­nöke kitért a szovjet—kínai kapcsolatokra is. Hangoztatta: „Még a legbonyolultabb idő­szakban, a szovjet—kínai kap­csolatok legválságosabb idő­szakában is a Szovjetunió vál­tozatlanul arra törekedett, hogy megőrizze a Kína és a Szovjetunió közötti jószomszé­di kapcsolatok helyreállításá­nak elvi politikáját és készsé­get tanúsított a tárgyalások­ra”. „Az elmúlt évben történt egy-két lépés a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálásának irányában: a két fél nagykö­veteket cserélt, megállapodott a kereskedelmi kapcsolatok ki- szélesítésében és Pekingban kormányküldöttsógi szinten ta­nácskozásokat folytat”. „Ami a szovjet felet illeti, kész mindent megtenni, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között felmerült minden kérdést az egyenjogú­ság, a kölcsönös tisztelet és egymás törvényes érdekéinek figyelembevétele alapján ren­dezzék. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok nor­malizálása azonban csak anr nak eredménye lehet, hogy a két ország erőfeszítéseket tesz ennek megvalósítására”. „Mindez nagy mértékben szolgálná a nemzetközi béke szavatolását, a délkelet-ázsiai népek biztonságát, és az im­perialista agresszió ellen fő­ivé harc ügyét” — mondotta Koszi gin. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke megelége­déssel szólt arról, hogy az utóbbi években tényleges ha­ladás mutatkozott a Szovjet­unió és Japán kapcsolataiban. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az utób­bi' időben Japánban mindin­kább mozgolódnak azok a kö­rök, amelyeknek nincs ínyére a szovjet—japán kapcsolatok kedvező alakulása. „Szeretném remélni, hogy Japánban a megfontoltság erői jutnak túlsúlyba, és az ország veze­tői helyesen értékelik felelős­ségüket a béke fenntartásá­ért.” Álekszej Koszigin kijelen­tette, hogy a Szovjetunió jó eredményekkel zárta az 1970- es évet és kedvező feltételek közepette kezdi az 1971-es esz­tendőt. Az új ötéves terv ki­dolgozás® közben a célkitűzés az, hogy a szocialista ipar és mezőgazdaság termelésének szakadatlan növelése alapján javítsák a szovjet emberek élet­színvonalát — hangoztatta Ko­szigin. (TA5ZSZ) A mögöttünk maradt negyedszazadnak talán legnagyobb politikai, erkölcsi sikere, hogy az em. bért egyenrangú emberré for. múlta, biztosította a jogot az emberi méltóság számára. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól ér­zékelik e mondat súlyát; hi. szén aki egykor két kezével kereste a kenyerét, megkü­lönböztetetten kevesebb jo. gokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbetétjé­nek kamataiból élt. A szó. cialista társadalomban szem­berek érezhetik, hogy az al­kotmány, a törvény érettült van. védelmezi, s biztosítja jogaikat. De a most lezáruló huszon­öt évnek ez csak egyik vo­nása- Legalább ilyen fontos a másik: a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek bele­szólhatnak országos kérdé­sekbe és döntenek helyi ügyekben. Nemcsak beleszól­nak, véleményünk, elgondolá­suk az országos politika Ki­alakításában. éppen úgy. mint a helyi kérdések megoldásá­ban — mérvadó. Különösen az utóbbi né­hány évben sikerült közéle­tünket erőteljesebben feilesz­Retidhe hozzák az iskolát Több mint félmillió forint- követő tanítási szünetben ba kerül a balassagyarmati végzi el a munkálatokat. Az Balassi Bálint Gimnázium ács- és tetőfedő munkák ha- épületének felújítása. Az 1970 tárideje a téli szünidő vége. októberében létrejött vál- A tető állagmegóvási munká- lalkozási szerződés szerint a latat már folynak, s előrelát- RIOLEX Építőanyagipari hatólag be is fejeződnek a Vállalat a mostani tanévet tanítás megkezdéséig. teni úgy, hogy hazánk fel­nőtt lakossága mind jobban érezze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszusán meg­fogalmazásra került, högy cé­lunk a szocialista demokrá­cia fejlesztése, ami körülbe­lül egveniő a jogok és kö­telességek további bővítésé­vel- A következő négy év­ben népünk még inkább ér­zékeli, hogy a haza dolga, sorsa „fönt” és „lent” egy­aránt személyes ügye is. Siker utón újabb lemlc A bányagépgyár legmoder­nebb üzeme a görgőgyáriáké. A fétau torna tagépek et. -beren­dezéseket a technológiai sor­rendnek megfelelően helyez­ték el. Az üzemszervezésiben talán, itt érték el a legma­gasabb szintet. litt dolgozik már régóta Béres Sándor ve­zetésével a Kun Béla szocia­lista göngjősaereliő brigád. Mi , voft az 1970-es év legiamléker zeteseb'b eseménye a brigád. életében? — tettük fel a kér­dést a brigád vezetőjének. — A legsemllákezeteséMv hogy 1970-ben kaptuk meg a Szocialista brigád kitüntetés bronz fokozatát. A másik, hogy december 29-ón reg­gel 8-ra befejeztük az elő­írt munkát. Az éves tervei már korábban teljesítettük. ha a teljesítményt vesszük ala­pul. A decemberre megszabott 15145 darabos tervet viszont most fejeztük be. Az idén összesen 160 824 darab külön­böző típusú görgőt szereltünk össze a hat fős brigáddal, any- nyiit amennyit talán még egyetlen évben sem — mond­ja a brigád vezető, majd így folytatja: — A Német Szövetségi Köz­társaságba is határidőre el­szállítottuk az exportgörgő- ket. A kongresszus tiszteleté­re ászt ígértük, hogy 120 szá­zalékos átlagteljesítményt érünk eäL A második fél éves átlagunk 160 százalék fett és az éves átlag is jó. — összeszokott brigád a mi­énk. Két lakatos, egy hegesz­tő és három betanított mun­kásból áll. Előfordult, hogy az egyik brigádtagot hegesztő- munkára kölcsönkérték. En­nek ellenére teljesítettük, amit ránk szabtak. Az első fél év­ben nem, de a másodikban bizony előfordult túlórázás is. Brigádbérezés van nálunk, ezért az egyik munkájától a másik keresete is függ Havi átlagkeresetünk 3000, forint kiürül volt. Sokszor úgy véle- vedtünk, hegy ezt az ütemet tartósan nem lehet bírni. Mi lesz 1971-ben? — kérdez vissza- Annyit látunk, hogy még nagyobb követel­ményeket támasztanak a gör- gőüzemrész elé. Januárban már 16 és fél ezer görgőt keli összeszerelnünk. 1970-ban eny- nyi egyetlen hónapban sem volt. Mit rámánk még 1971-ben?. Egy embert még a brigád­hoz, hogy a megnövekedőit feladatokait teljesíthessük. A ‘ létszámkérdés., jói tudom, ne­héz és valószínűleg nem jár­ható út. Más megoldásit keli keresnünk. Biztos van, illet­ve lesz megoldás és ezzel is foigfa’fcozunk már. A műszaki­aknak is jobban kellene ke­resni a lehetőséget, mert nincs az a tökéletes technológia, amit ne lehetne még tökéle­tesebbé tenni. Ezt elsősorban tőlük várjuk akkor is, ha köz­ben mi is törjük a fejünket a megoldáisan — mondta a brigád vezető. A görgőüzemrészre való­ban nagyobb feladatok vár­náik. Németh Endre főmérnök szerint az igények nagyon megnövekedtek. Az bizonyos, hogy kevesebb típus lesz a jövőben, viszont nagyobb szé­nákat kell gyártaniuk, ama a salgótarjáni Bányagépgyár szempontjából kedvező. A Km, Béla-brigádra nagy szükség lesz az idén, hiszen a .szerződéskötéseknél az ő mun­kájukra is gondolnak. Van más terv is. A bni- gád tagjai közül ketten szak­munkásvizsgáira készülnek. Jo­gos igényük, hogy a vál ’leüli elit segítse, illetve, ahogy itt mondták, patronálja okét. Megérdemlik, mert nem ma kezdték az üzemnél, hanem már régen és azóta .nagyon sokszor, bizonyítottak. Szá­mukra jez a legfontosabb terv 1971-re. Egy egész brigád szurkol majd sikerükért. B. J Bizonytalan utak Az év első munkanapjának reggelén ugyancsak megtre- fáit az időjárás. Vastag hótakaró lepte el az utat, egyre ha­vazott és fújt a szél. Személygépkocsival el merjek indulni? Vajon meddig jutok el, hol akadok el és mikorra érek Sal­gótarjánba? Hatvanban egyre nagyobbodtak a hóbuckák. Telefonon felhívtam az autóbuszpályaudvart, azután a VOLÄN-kiren- deltséget, majd a Városgazdálkodási Vállalatot. De sehol nem tudtak semmi tájékoztatást adni. A legnagyobb bizony* talanságban, bizonytalan úton indultam el. Még nem volt nyolc óra. amikor feltűnt az első hőkotru. Szinte fellélegeztem és fényjelzéssel üdvözöltem megmen- tőmet. De örömöm nem tartott sokáig, mert csak Jobbágyi és Hatvan között kotortak, a Nógrád megyei útsza­kaszon csak egy-két mindenre elszánt teherkocsi törte kissé a havat. Magam sem hittem volna, hogy különösebb baj nélkül megérkezem Salgótarjánba. Többen kérdezgettek, hogy jár­ható az út? Nem akadtam el? Megnyugtató válaszom után az érdeklődők keresgélték a hójelentést, de sehogyan sem találták. Utánuk kiáltottam, hogy a város szélén elhelyezett tábla szerint a megyei tanáccsal szemben kell lenni. Salgótarjánban állítólag van hójelentő tábla. Ki találja meg és vajon mikor, mit olvashat rajta? Ebben a kérdés­ben aligha megalapozatlanok aggályaim. Viszont szeretnék a gépjárművezetők és az utasok segítségére lenni, ezért le­írom hogy Nógrád megyében hol, milyen telefonszámott tudnak az utakról felvilágosítást adni. Salgótarjánban a 15-75- ös telefonon a KPM Közúti Igaz­gatóság. Balassagyarmaton a 312-es, Rútságon a 17-es tele­fonon az útmesterség ad felvilágosítást. Nógrád megyében vajon nem dolgozhatnának olyan gyorsan és eredményesen a hókotrók mint Hevesben és Hatvanban, miért ne lehetne olyan jól szervezett az infor­máció mint Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Rélságon? F. U Jogaink E kedvező fejlődéssel egy- iclóben sokká! erőteljesebben, mint eddig, jelen txezneK. ná­lunk olyan íratlan erkölcsi szabályok, amelyes a jövőben sem kerülnek jogi formulák­ba és mégis az írott törvé­nyekhez hasonló erővel hat­nak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szo­cializmus a munka társadal­ma. amelyben a munkaképes embernek dolgoznia kell, hogy jogai legyenek”. Ha ezt egyé­nekre vetítjük, akikor azt mondhatjuk, hogy Íratlan er­kölcsi szabály7 szerint hazánk, ban mindenkinek annyi joga van. amennyit hasznos, tisz­tességes munkájával biztosít önmagának. Ez sehol sincs leírva. Az életben azonban mégis így van, helyesebben: így kellene lennie mindenhol. E rről azért is érdemes szót ejteni, mert az al­kotmány biztosította jo­got néha különválasztják at­tól az erkölcsi szabálytól, hogy annyi a jogod, ameny- nyit teszel a szocialista haza és a kis és nagyközösség boldo­gulásáért. Az írottakat és az íratlant tehát nem lehet elválasztaná egymástól. Sajnos azonban, ez az egy­ség gyakran megbomlik- Van­nak olyan emberek például, ak'k szívességből dolgoznak a szocializmusért. S úgy vi­selkednek. élnek, mintha ne­kik is annyi joguk lenne, mint azoknak, akik szívvel­iélekkel, becsülettel végzik el vállalt munkájukat. Erre a furcsa helyzetre utalt a gárt X. kongresszusa, nak zárszavában Kádár Já. nos elvtárs a csepeli pártér. tekezlet egy felszólalóját idézte: „Kényszer volt egy­kor a munka, vagyis a kapi­talista rendszerben. Majd di. csőség- Most meg egyesek számára ’szívesség’ ”. S azu­tán hozzátette, hogy „nálunk a munka becsület do-ga is kék legyen, s ha netán akad. nak olyanok, akik ezt nem fogadják el, ahogy annak idején társadalmi osztályok számára volt kényszer a rrjun. ka. majd most egyes embe­rek számára lesz az. Be fog­juk nekik bizonyítani, hogy nálunk »fern lehet munka nél­kül és a többi dolgozó ro­vására jó] megélni”. így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társa­dalmunk egészséges törvé­nyeivel. Akik „szívességből” dolgoznak, vagy csak ím- mel-ámmal végzik el mun­kájukat, azoknak semmilyen fórumon nincs joguk ahhoz, hogy kibic módján kritizál, ják azokat, akik „ társada­lom életének, fejlődésének alapját jelentő munkával élik éveiket. Az baj, hogy ennek az íratlan erkölcsi szabálynak az erejét nem tudjuk min­denütt jól megmutatni és fő­iéig érvényesíteni. Pedig e nél­kül nehezen érhető el a jo­gok és kötelességek egységes .gyakorlása és számon kérése. S főleg a konkrét, személy- nez szóló alkalmazását sür­geti az idő. P edig egy-egy üzemben, vagy termelőszövetke­zetben, kutatóintézet­ben a dolgozók többsége azok mellé áll, akik személyre szólóan 'megmondják: „Ná­lunk mindenkinek annyi jo­ga van, amennyit munkájá­val és emberi magatartásé- val szerez. S annyi fizetése, amennyit munkájával kiér- leméi”. A becsületes több­ségre kell támaszkodni ah­hoz. hogy érvényesíteni tud­juk azt a kongresszusi állás, pontot, hogy a szocializmus sehol sem tart igényt szí vét­ségből végzett munkára. A határozott föllépés min­denütt azt eredményezi majd, hogy míg a többség támogat­ja ezt a szelektálást, addig a rosszul dolgozó, másodálláso­kat hajszoló, fusizásból élő, szívességi n unkát végző em­ber kezdi magát rosszul érez­ni. Szükséges ezt a tisztessé­ges elven alapuló szelekciót elvégezni, miért e nélkül nem tudjuk jól megkülönböztetni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nincsen joga. A jogot és a kötelességet együtt érvényesítve le­het eljutni azoknak a politikai, gazdasági és társa­dalmi feladatoknak a megol­dásához, amelyeket a párt X, kongresszusa reánk bízott S. L. NÓGRÁD — 1971. január 4., hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom