Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
ÉLENJÁRÓK A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál jelenleg 13 brigád versenyez a kongresszusi versenyben. Közülük élen jár az egy éve alakult 21 tagú Le. nin-brigád. Tervüket átlag 120—130 százalékra teljesítik. Többlettermelésükkel a nemzeti jövedelem egyszázalékos teljesítését segítik elő. Jelenleg a hajtómű, és felvonógyár részére exportra liftaiknaajtó- kat készítenek. A kollektíva al5>”"ő tagjai közé ter'ozik: Mjlnár István hztő Dolli István lakatos Cserni Mihály lakatos b-igádvezető-helyettes (Fotó: Koppány György) hl mg ^JSL. immam mm hhk NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ XXVI. ÉVF„ 285. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 5., SZOMBAT A tanácsok továbbfejlesztésével összefüggő szervezeti változásokról, a tanácsok ónálló- ;ágának és felelősségének növekedéséről tanácskozott tegnap az országgyűlési képvise- i lök Nógrád megyei csoportja ! jzécsényben, A tanácsok történetében rendkívül komoly változás megy végbe, amely meghatározza a tanácsok to- j vábhi munkáját. Ezért vitatták meg megyénk országgyűlési képviselői is az ezzel kapcso- atos gondokat. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatosan széles körű vizsgálatot folytatott a Központi Bizottság, majd irányelveket fogadott el a tanácsaink fejlesztésére és a vá- .asztójogi törvény módosítására. Az irányelvek alapján .elkészült a választójogi törvény módosítása, az új tanácstörvény pedig most van készülőben. Ebben új módon kerül megfogalmazásra a tanácsok jellege, szemléltetve mindazokat a változásokat, amelyek a tanácsok munkáját jellemzik a következő években. A képviselőcsoport ülésén a legtöbb szó a tanácsok önállóságával kapcsolatban hangzott el. A kérdésekre Géczi János, a megyei tanács elnöke adott választ. A leglényege- ! sebb változás az, hogy a közlóan döntenek anyagi eszközeinek felhasználásáról. Minden község és város maga rendelkezik anyagi erőivel és azokkal a bevételekkel, amelyeket a területén levő üzemek, termelőszövetkezetek fizetnek a tanácsoknak. A tanácsok gazdálkodásában az önállóság mindenképpen döntő. A megyei tanács nem szól bele a helyi tanácsok város-, illetve községpolitikájába, ha azok összhangoan vannak a jogszabályokkal és nem törvénysértők. Természetesen az önállóság nem jelentheti azt, hogy nincs szükség központi irányításra, mert a párt- és tanácsi határozatoknak minden körülmények között érvényt kell szerezni. Előfordulhat, hogy a községi, illetve városi érdekek nem mindig azonosak a megye, illetve a környék igényeivel, ilyen esetekben meg kell keresni azt a megoldást, amely egyaránt megfelel a megyei és helyi elképzeléseknek. A tanácsok jövőben is felelősek lesznek a lakosság kommunális, kulturális, kereskedelmi, szociális ellátásáért. Ebben mindenképpen kezdeményező szerep hárul rájuk. A tanácsok dolgozóit, de a járások lakosságát • is sokat foglalkoztatja a járási tanácsok tervezett megszüntetése. A járások továbbra is politikai. közigazgatási egységek lesznek. a megyei tanács végrehajtó bizottságának járási hivatalaiként dolgoznak. Feladataik közé tartozik a községi tanácsok munkájának ellenőrzése és segítése, együttműködés és kapcsolat teremtése a járásban levő politikai, társadalmi és más állami szervekkel. E mellett első- és másodfokú hatósági feladatokat is ellátnak, illetve bizonyos esetekben intézmények fenntartásáról is gondoskodnak. Az átszervezés természetesen nem egyik napról a másikra történik, a járási tanácsok dolgozóinak elhelyezéséről, munka- területéről minden esetben a körülmények figyelembevételével, megnyugtató módon gondoskodnak. A községi tanácsok korszerűsítése, összevonása a jövőben is folytatódik. Az elmúlt két évben 29 közös községi tanács kezdte meg munkáját, 72 községi tanács összevonásával. Ezzel megyénkben a községi tanácsok száma 116-ról 79-re csökkent. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös tanácsok megállták helyüket, eredményesebben tudnak megbirkóz(Folytatás a 2. oldalon) NAPIRENDEN Jt tanácsok önöBlőságn Üléseztek megyénk országgyűlési képviselői ségi és városi tanácsok önáiÍJIést tarlót! a KEB Hogyan hasznosították a belső tartalékokat ? Több szén kellene! Hí várható a nógrádi szénbányáktól? A Nógrádi Szénbányák Vállalat 10 termelő aknaüzeme közül az óv elmúlt 11 hónapjában hat teljesítette túl esedékes éves tervét. Elmaradt viszont a nagybatonyi akna- üzemek közül Szorospatak, ahol több mint 30 000 tonnás adósságot gyűjtöttek össze, rajta kívül Kányás sem teljesítette időarányos tervét. A mi- zserfai bányaüzem területén 29 000 tonnás adóssága van Gusztáv-aknának és nem teljesítette maradéktalanul tervét a Rákóczi-akna sem. A hat aknaüziem tervtúlteljesitése sem tudta pótolni azt a szénmennyiséget, ami az elmaradóknál hiányzik. Az elmaradás okai nagyreszt ismertek: Kányáson a közismert geológiai gondolj oKoztak sok zavart. Szorospa- iakon a két akna egyesítése óár jelentős gazdasági megtakarításokkal járt, átmenetileg mégis visszavetette a termelést. Gusztáv-aknán, Mizseríán az évközben történt létszám- -«.csoportositás után nem tudták úgy telepíteni a munkahelyeket, mint kellett volna. Az elmaradó aknák mellett viszont Tiribesen csaknem 23 ezer tonnával, Ménkesen több mint nyolc és fél ezer, Királytárón csaknem hétezer, Csurgón csaknem négyezer tonnával teljesítették túl a bányászok eddig esedékes tervüket. A legtöbb helyen a bányászok a megnövekedett energia-, illetve szénigények kielégítése érdekében már több szabad szombaton, sőt vasárnap is termeltek. Szinte általánossá vált a vasárnapi rakodás, amire azért volt szükség, mert a MÁV nem mindig tudott elegendő üres vasúti kocsit a bányák rendelkezésére bocsátani. A csaknem húszezer tonnás elmaradásban ennek is igen nagy része van. Mi várható az év hátralevő heteiben? — kérdeztük Laczkó István főmérnöktől. — Sajnos, az éves terv százszázalékos teljesítésével már nem számolhatunk. Igaz viszont, hogy a bányáknál igen nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az elmaradást a lehetőség határain belül pótoljuk és ennek érdekében a jövőben is lesz szabad szombati, illetve vasárnapi termelés. Ezt egyébként a bányaüzemek is kérték, hogy engedélyezzük számukra. A decemberi tervet teljesítjük, annak ellenére, hogy egy sor ünnep miatt lesz műszakkiesésünk, sőt olyan nap is lesz, amikor a háromharmados termelés helyett csak kétharmadban tudunk termelni. Ezt a kiesést is pótolni szeretnénk. Azt mondhatom, hogy a bányászaink decemberben is kevesebbet pihennek, mint amennyit a naptár szerint pihenhetnének. Erre azért van szükség, mert az országos szénigény megnövekedett. Decemberben úgy akarunk többet termelni, hogy közben biztosítsuk a zavartalan átmenetet a jövő évre is. Igaz, csökken a tervünk. Decemberben naponta 734 vagon szenet vár tőlünk a népgazdaság, januárban viszont 623 vagon a napi tervünk. Erőfeszítésekre természetesen még januárban is szükség lesz és éppen ezért nem a bányák kirablásával, hanem a folyamatos termelés zavartalanságának biztosításával szeretnénk elérni az igények minél jobb kielégítését. A vállalatvezetőség kérése a bányászokhoz, hogy mint eddig, az év hátralevő napjaiban is segítsék az elképzelések valóra váltását úgy, hogy törekedjenek a fokozott biztonságra. Erre különösen szükség van azért, mert az ünnepi hangulatban korábban nem ezvszer fordult elő baleset. A MÁV-tól a zavartalan vasúti- kocsi-ellátás biztosítását, kérjük, mert számunkra ezzel tudják a legnagyobb segítséget adni. Néhány szót érdemes szólni a nagybátonyi gépüzem kollektívájáról is. Ök az utóbbi időben igazán sokat segítettek azzal, hogy javítómunkájukkal elsősorban a szénbányák ilyen igényét igyekeztek kiélé- gíteni. Továbbra is várjuk segítségüket. A már elmondottak mellett szükséges az is, hogy a bányászok figyelmét felhívjuk a minőség javítására. Ebben is van még mit tenni, hiszen árbevételünk, a vállalat gazdasági eredményei, ettől függnek elsősorban — mondotta Laczkó István főmérnök. B. J. 1971. június 1-ig fti ketl hirdetni az új kollektív szerződéseket Meg jelentek a MŰM —SZOT irányelvek Tegnapi ülésén a Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság egy korábbi vizsgálata alapján azt vitatta, hogy a Nógrád megyei Fémipari Vállalat miként hsznosí tóttá az anyag- és saját termelésű i készletek gazdálkodásában jelentkező tartalékokról szóló NEB-vizsgálat megállapításait. j A vállalat vezetői megszívlelték a népi ellenőrzés í útmutatásait, megállapításait, j ami tükröződik is a bekövet- I aezett fejlődésben. A gyár- i tóeszközrakitár áthelyezésével az 1. számú munisacsar- nokiban új termelő területhez jutottak, amely lehetővé tette a fülkegyártás technológiai folyamatainak egybehangolását. Előnye a termelékenység emelésében és a gazdaságosságban jelentkezik. Hasonló eredményeket hozott a szerszámkészítő részleg kü- I lönválasatása a termeléstől. Ennek nyomán sikerült az új terméknek, a liftakna- ! ajtóknak termelő területet i biztosítani. Elkészült az új, * 20 tonna kapacitású hídmér- | leg. Október elseje óta ezen mérik az üzembe érkező alapanyagokat. Az alapanyagokat raktározó terület bekerítése is előnyösen hatott az anyag- gazdálkodásra. Megszűntek az utólagos kivételezések, pontosabbá vált az elszámolás, nyomon lehet kísérni a fel- használás útját. Javult a helyzet az elfekvő anyagok értékesítésében is. Az értékesítés 3 millió 667 ezer forintot tesz ki. Ezzel az intézkedéssel a vállalat fizetőképességét növelte. A készletezési normák bevezetésével pedig egyszerűbbé és áttekinthetőbbé vált az anyag- gazdálkodás. A hatékonyabb gazdálkodás, a megbízhatóbb információszerzés céljából különválasztották a központi anyagraktárt és a darabolóüzemet. Ez utóbbi október 1-től önálló elszámolási egységként működik. A folyamatos termelés szempontjából nagy gondot fordított a vállalat a piaci kapcsolatok megtartására, kiterjesztésére. Ennek során nőttek ismereteik. A külön e cóira szervezett munkacsoporton kívül a vállalat vezetése is fontosnak tartja a piaci változásokra való gyors reagálást. Ennek köszönhető, hogy a Csehszlovákiába irányuló kábeldob exportjának csökkentését az idén aránylag rövid idő alatt belföldi termékekkel tudták helyettesíteni. Az öntödében szinte máról holnapra megduplázták a termelést. A tett intézkedések ugyan nem pótolják a dobok exportjának csökkenése miatt bekövetkezett bevételkiesést, hosszabb távon azonban garantálják a folyamatos termelést. Előre léptek a használatból kivont és termelésen kívül elhelyezett állóeszközök értékesítésében, a kész termékek raktározási idejének csökkentésében. A beruházási hitel terhére pedig megvásárolták és termelésbe állították a korábban tervezett gépeket, kivéve a CO 2-es hegesztőberendezést. Több területen viszont csak félmegoldások születtek. Hatvan százalékban készült el a festőüzem, emiatt a régi dobgyártó üzem helyére tervezett raktárt nem tudták kialakítani. Az anyagkészlet az anyagszállítások bizonytalan ideje miatt nem csökkent a kívánt szintre, hanem 2 millióval növekedett. Az anyagok minőségi átvétele is megmaradt a régi szinten, mivel nincs laboratórium, hiányzanak az anyagvizsgálathoz szükséges műszerek. A program tervezés és a technológiai fegyelem hiányosságai miatt nem mindig megfelelő a befejezetlen és félkész termékállomány. E tekintetben sokat várnak a folyamatban levő szervezési intézkedésektől. Mint látható, csak egyes területeken sikerült végrehajtani a Népi Ellenőrző Bizottság javaslatait, észrevételeit megszüntetni a korábbi mulasztásokat, hiányosságokat. Ezért a jelenlegi gondok megoldására irányuló intézkedési tervet a bizottság elfogadta, s valószínű egy későbbi időpontban utóvizsgálat formájában győződik meg a benne foglaltak végrehajtásáról. A munkaügyi miniszter a közelmúltban rendeletet adott ki, most pedig ugyancsak a munkaügyi miniszter a SZOT- tal közösen irányelveket is kibocsátott az új kollektív szerződések megkötéséről. A szabályozás egyik legfontosabb új vonása, hogy az 1971. január 1-én életbe lépő kollektív szerződéseket öt évre, tehát az eddiginél hosszabb időre kell megkötni. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, például, ha a vállalatból előreláthatóan öt évnél rövidebb időn belül több önálló vállalat alakul, más vállalattal összeolvad, ha várhatóan olyan profilváltozás vagy műszaki fejlesztés következik be, amely jelentősen megváltoztatja a vállalat belső körülményeit. öt évnél rövidebb időre köthetnek kollektív szerződést például olyan újonnan alakult vállalatoknál is. ahol még nincsenek meg a hosz(Folytatás a 2. oldalon.) Árengedmény üvegtermékekre Az Üvegipari Művek gyárainak — gazdaság’, párt- és szakszervezeti — vezetői pénteken igazgatói tanácsülésen „emelték törvényerőre” az iparág 1971. évi tervét. Elöljáróban elhatározták, hogy a vásárlók érdekeit szem előtt tartva, módosítják az iparág üzemei közötti nyereségelosztást, hogy a nagyobb kockázatot vállaló gyárak nyeresége arányban álljon a sikerekkel. A lakosság ellátásának növelésére a jövő évben az ideinél 12 százalékkal több üvegárut szállítanak a belkereskedelemnek E termelékeny módszerekkel — préseléssel és üvegfúvó gépekkel — készített poharak korábban még hiányciknek számítottak, most nemcsak a hiány megszűnésé- sével, hanem árengedménnyel, a préselt és a gépi fúvású poharak árának 5—15 százalékos csökkentésével is javítják a hazai ellátást. A január 1-től életbe lépő árengedményt a kereskedelem sem „nyeli el”, s így a jövő évben mintegy hétmillió forint megtakarítás maradhat a vásárlóknál Síküvegből egymillió négyzetméterrel készítenek többet, mint az idén, de ez is kevés, s így még 1974-ig a hazai új beruházások befejezéséig importtal pótolják fedezik a hiányt. Az építészeti ornamentális öntött üveg gyártását jövőre megkétszerezik, s 20 százalékkal növelik az „U”-profilú üvegpadló termelését. A külföldön keresett magyar üvegipari termékekből 17 százalékkal gyártanak többet exportra. A jövő évi termelésnövelésnek több mint 80 százalékát a munka hatékonyságának fokozásával alapozzák meg. Ezért 660 millió forintot költenek beruházásokra, a termelés műszaki fejlesztésére. A jövő évi termelési és beruházási irányzat szoros összhangban áll az iparág negyedik ötéves tervével, amelyben roham ts 50—80 százalékos fejlődést írnak elő a különösen keresett üveg termelésé» ben is. (MTI)
