Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
Jól ii SB isi ti a sxaksm'¥e%e<i viselők újjá választása Natt a nők és fiatalok aránya Az SZMT elnökségének megyeDizottsagi üiésén több titkár — HVDSZ. ME- DOSZ, közalkalmazottak, — valamint az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemek szervezője beszámolt a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól. A szóbeli beszámolókból kiderült, hogy a szakszervezeti tisztségviselők újjává- iasztása a SZOT határozatának szellemében, annak útmutatása alapján, kedvező politikai légkörben, a tagság aktív közreműködésével zajlik. Aiz előbb említett szakmák alapszervezeteiben befejeződött, illetve befejezés előct áll a szakszervezeti bizalmiak újjáválasztása. A ME- DOSZ-hoz tartozó szakszervezeti tagok december 10-ig 361 bizalmit választanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban megválasztott bizalmiak 10— 15 százalékát nem választja újra a tagság. Nem azért, mert rossz munkát végeztek, hanem egyéb okok miatt. Egyesek más tisztségbe kerültek. voltak akiik elhagyták az üzemet, többen nyugdíjba mentek. A HVDSZ-hez tartozó alapszervezetekben a korábbi tisztségviselők 90 százalékát újjáválasztják. A köz- alkalmazottaknál az eddig megválasztott 179 bizalmiból, 37 új, most választották meg erre a tisztségre. A választások egyértelműen bizonyítják, hogy mindenütt az üzemi sajátosságok érvényesülnek. A termelőszakmákban elsősorban fizikai dolgozókat választottak meg bizalminak. Ugyanakkor — igen helyesen —, nőtt a nők és fiatalok aránya. Egyes szakmákban, mint például a közalkalmazottaknál, a számarányukhoz képest több nőt választottak meg szakszervezeti bizalminak. mint ahogy eredetileg tervezték. A választások jó politikai és szervezeti munkáját tükrözi, hogy a dolgozók 75—85 százaléka részt vett a bizalmiakat választó eszmecserén, de volt olyan termelési egy-, ség is, ahol minden szakszervezeti tag megjelent. A bizalmiak 60—65 százaléka írásban készítette el beszámolóját. sokan voltak, akik szóban mondták el kétéves munkájuk eredményeit, elvétve akadt csak olyan hely. ahol egyáltalán nem tartottak beszámolót. A felszólalások is visszatükrözik az üzenjek sajátosságait. Az állami mezőgazdasági üzemekben a termelés mellett elsősorban a munkásszállítás és a munkahelyi melegedők létesítése került szóba. A jelenlevő gazdasági vezetők megnyugtató választ adtak a felvetésekre. A helyiipari vállalatoknál a törzs- gárda fokozottabb megbecsülését, az üdültetésekkel kapcsolatos régi problémákat tették szóvá. Szótaa hozták a szocialista brigádmozga- lammal kapcsolatos tennivalókat, a termelés folyamatosságát gátló tényezőket. A közalkalmazottaknál a községi tagsággal való fokozottabb foglalkozás, a szakmai képzésben résztvevők praktikus segítése merült fel. Többen szóvá tették a munkakörülmények javítását, s azt, hogy a bizalmiakat jobban vonják be a vezetésbe. Szeretnének többet tudni az átszervezésről. Az élelmiszer- ipari üzemekben rendszere1971. június bis: hi kelt hirdetni az új kollektív szerződéseket sebb tájékoztatást szorgalmaztak. Szóvá tették, hogy csak akkor lesz eredményesebb a munka, ha jobb kapcsolat alakul ki a művezetőkkel. Ennek kapcsán majdnem mindenütt probléma volt a szakszervezeti bizalmiak joga és hatásköre. A választások demokratizmusát tükrözi, hogy több üzemben nem éltek a SZOT határozatának azzal a lehetőségével, hogy szakszervezeti bizalmihelyettest is válasszanak. Ilyen igény fel sem merült az élelmiszeripari üzemekben és a helyiipari vállalatok többségében. Ezzel szemben a MEDOSZ-hoz tartozó alapszervezetekben mindenütt választottak bizalmihelyettest is. Az elmondottakból kitudódik, hogy ott volt zökkenő- mentes a bizalmiak újjáválasztása. ahol egységes álláspontot képviselt a szakszervezeti vezetőség, ahol jó volt az összhang a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság között, ahol a jelölés találkozott a tagság véleményével és egyetértésével. A vitában felmerült kérdésekre Lipták József. az SZMT vezető titkára válaszolt. Felhívta a figyelmet, hogy a műhely-, a szakszervezeti bizottságok és a szak- szervezeti tanácsok választásé ra készülő beszámolókban kapjon helyet a X. párt- kongresszus állásfoglalása, határozata. A beszámolókban a szakszervezeti tisztségviselők konkrétan szabják meg az üzem előtt álló tennivalókat, mondják el mit, miért támogatnak, mit nem, milyen témákat kívánnak a felsőbb szervek elé terjeszteni. Az SZMT elnöksége nem ért egyet azzal, hogy egyes gazdasági vezetők olyanokat akamaik megválasztatni, akiknek a tagság nem szavaz bizalmat. (Folytatás az 1. oldalról) azabb távra szóló szabályozás feltételei. A jogszabály módot ad arra, hogy a hosszabb időtartamra között kollektív szerződésen belül egyes kérdéseket, amelyek körülményei a következő évben várhatóan változnak — például a bér- fejlesztés mértékét vagy a részesedési alap felosztását — csak egy évre rendezzenek. A kollektív szerződések megkötését úgy kell előkészíteni, hogy azokat legkésőbb 1971. június 1-ig mindenütt kihirdethessék. A szerződések kidolgozása és megkötése a vállalat és a szakszervezet együttes feladata. Ezért azt a vállalat igazgatója és a szakszervezet vállalati szervének titkára már kezdettől együttesen irányítja és segíti egészen az aláírásig. Mivel az új szerződések általában öt évre szólnak, kidolgozásuk fokozott gondot igényel. . Feltétlenül el kell kerülni, hogy az előző kollektív szerződés valamely hibáját — különösen esetleges törvénysértő rendelkezését — átvegyék. Az előkészítés során elsősorban az érvényben levő kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait kell értékelni, de figyelembe kell venni a vállalat előtt álló termelési-gazdasági feladatokat, s vizsgálni kell a dolgozók fontos igényeit, különösen a nőket és a fiatalokat érintő kérdéseket. A kollektív szerződés tervezetének készítésébe kezdettől be kell vonni a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező vállalati szakembereket, a nagyobb egységek képviselőit, a szakszervezet és egyéb tö- megszervezetek, például a KISZ tisztségviselőit. A szerződés tervezetét a dolgozókkal való széles körű megtárgyalás előtt a vállalat vezetésének és a szakszervezet vállalati szervének együttesen meg kell tárgyalnia és az így megvitatott tervezetet kell megbeszélni a dolgozókkal. A tervezet egyes rendelkezései többféle javaslatot is tartalmazhatnál; Ilyen esetekben helyes rámutatni az egyes változatok mellett vagy ellen szóló indokokra. Biztosítani kell, hogy a tervezethez minden dolgozó hozzájuthasson és kellő időt kell engedni arra, hogy azt megismerhessék. Igen fontos rendelkezés, hogy a vállalat minden év elején köteles írásban részletesen beszámolni a kollektív szerződés előző évi végrehajtásának tapasztalatairól. Az első beszámolót 1971. első negyedében kell megtartani a kollektív szerződés 1970. évi végrehajtásáról. A beszámolóban különösképpen vizsgálni kell, hogy nincsenek-e a kollektív szerződésnek törvény- sértő rendelkezései, megfelelnek-e valóban a helyi körülményeknek, nincsenek-e olyan rendelkezései, amelyek megnehezítik a hatékony operatív gazdasági vezetést, s ki kell térni arra is, hogy különféle végrehajtási elvek — ' például a bérszínvonal-emelés, a premizálás elvei a végrehajtás során valóban érvényesültek-e. A kollektív szerződés végrehajtásáról adott beszámoló és annak megvitatása üzemi demokrácia egyik fontos feltétele. Ezért a beszámolónak olyan részletesnek kell lennie, hogy a dolgozók teljes képet kapjanak a kollektív szerződésben előírt jogok és kötelezettségek megvalósulásáról. Ha a végrehajtás során nehézségeket tapasztaltak, ezek okairól is be kell számolni. Célszerű, hogy a dolgozók észrevételeit, javaslatait a vállalat vezetése és a vállalati szakszervezeti szerv együttesen tárgyalja meg. Ha a javaslatok teljes mértékben nem fogadhatók el, a választ olyan részletesen kell megin - dokolni, hogy a dolgozó előtt világosak legyenek az el nem fogadás okai. (MTI) NDK*ti?tal<ozás Az NDK Külügyminisztériu. mának szóvivője pénteken nyilatkozatban tiltakozott dr. Gustav Heinemann, nyugatnémet szövetségi elnök tervezett nyugat-berlini „munkalátogatása” ellen. A nyilatkozat megállapította: az NSZK azzal, hogy demonstrálja az NDK területén fekvő Nyugat-Berlinre támasztott, a nemzetközi joggal ellentétes igényeit, közvetlen ellentmondásba került Heine, mann kijelentéseivel, amelyek szerint ő az enyhülés és a béke biztosításának politikáján fáradozik. Nyugat-Ber- lin sohasem tartozott az NSZK-hoz és soha sem fog ah_ hoz tartozni. Ez a politika nem utolsó sorban Nyugat-Berlin lakosságának az egyetértéshez és enyhüléshez fűződő érdeke ellen is irányúi és további nehézségeket gördít a nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalások útjába. (MTI) Gyermekrablás Egy 27 éves párizsi taxisofőr csütörtökön bevallotta: nyolc hónap alatt két gyermeket rabolt el, hogy a kapott váltságdíjból házat építhessen. A tuniszi származású Mohamed Liefrenni vallomása fényt derít a hétfőn eltűnt és szerdán sértetlenül megtalált hatéves Attain Lebard esetére. A kisfiú szülei 50 ezer frankot helyeztek el a gyermekrabló által megjelölt helyen, de ehhez az összeghez Liefrenni már nem 'juthatott hozzá, mert egy véletlenül arra haladó teherautó vezetője a pénzt megtalálta és átadta a rendőrségnek. Liefrenni bevallotta, hogy áprilisban ő rabolta el Carole Benainous hatéves kislányt is, akit szülei 30 ezer frank ellenében sértetlenül visszakaptak. (MTI) 2 NÓGRAD — 1970. december 5., szombat Finnország nemzeti ünnepe NAPIRENDEN (Folytatás az I. oldalról) ni a feladatokkal, látják el államigazgatási, hatósági munkájukat. Pásztó és Nagybátony megkapta a nagyközségi rangot, a közeljövőben pedig Kis- terenye. Szécsény és Réi- ság válik nagyközséggé. A megyei tanács a feltételek fokozatos megteremtésével egyidejűleg újabb hatásköröket biztosít a községi tanácsoknak, hogy az ügyek intézése a helyi feladatok megvalósítása valóban ott történjék, ahol azokat legjobban ismerik. ' Megyénk országgyűlési képviselői ezt követően ellátogattak az ELZETT nemrég Szá- csrnybe települt üzemébe, ahol az üzem vezetőd fogadták a vendégeket. Miki ősik Ignác igazgató vezetésével végigjárták a csarnokokat, megismerkedtek a dolgozókkal és a munkakörülményeikkel. Majd Gazdag Imre, a budapesti gyár műsza'ü fejlesztési osztályának vezetője tájékoztatta a képviselőket az üzem várható fejlesztéséről, amely nagyban hozzájárult Szécsény munkaerőgondjainak megoldásához. SALT—10. Pénteken a helsinki amerikai nagykövetség épületében megtartották a hadászati fegyverrendsverek korlátozásáról indult szovjet—amerikai tárgyalások jelenlegi szakaszának tizedik munkaülését. A tanácskozás időtartama egy óra volt. Az ülés után a két küldöttség tagjai nem hivatalos találkozóra jöttek össze ugyancsak az amerikai nagykövetségen. (MTI) FENNÁLLÁSÁNAK 53. évévfordulóját ünnepli a Finn Köztársaság. Északi rokonnépünk százéves cári elnyomó uralom után az októberi forradalom győzelme, a népek önrendelkezési jogáról szóló lenini elvek érvényesülése következtében léphetett a nemzeti önállóság és állami függetlenség útjára. Fejlődésének első évtizedeiben a fiatal köztársaság nehéz politikai küzdelmek színhelye volt. A hazafias, realista gondolkodású vezetők kezdettől fogva felmérték, hogy az ország függetlensége csak akkor lehet szilárd, ha békés kapcsolatokat épít ki valamennyi európai állammal, mindenekelőtt a szomszédos Szovjetunióval. Ezt a politikai irányzatot elsőnek Paasikivi. a nagy finn államférfi fogalmazta meg, s olyan kiváló ve- zétők támogatták, illetve folytatták, mint Kekkonen, az ország jelenlegi elnöke. A nemzetközi és hazai reakció azonban a finn államiság első pillanatától más célokat követett. szovjetellenes politikát szorgalmazott és veszélyes bonyodalmakba sodorta az országot. A második világháború után véglegesen győzött a Paasikivi—Kekkonen-vanal. Belpolitikában ez a reakció visszaszorítását, a közélet demokratizálódását, a baloldali és más népi erők összefogását jelentette. Külpolitikában Finnország semlegessége az alap. 1948-ban létrejött a szovjet—finn barátsági szerződés. A finn nép immár több mint kétévtizedes gyakorlatból tapasztalja a Szovjetunióval kiépített szoros politikai és gazdasági kapcsolatok előnyeit. A Szovjetunió hosszú lejáratú kölcsönökkel, nagy összegű rendelésekkel támogatja a finn gazdaságot, s egyes iparágak, például a hajógyártás szinte teljes egészében szovjet rendelésekből tartja fenn magát. Finnország következetes békepolitikájával jelentős nemzetközi elismerést és meg. becsülést szerzett magának. Helsinki az európai biztonsági konferencia házigazdájaként jelentkezett, s a finn diplomácia óriási aktivitást fejt ki a Konferencia sikeres előkészítésére. A finn békepolitika Külföldi elismerését dokumentálja, hogy jelentős nemzetközi konferenciák, találkozók, tárgyalások színhelyéül választják Helsinkit. így például már két ízben is a finn fővárosban hívták össze a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai konferenciát, rendeztek inár Helsinkiben világifjúsági találkozót, nemzetközi nőkongresszust. Északi rokonaink nemzeti ünnepén örömmel és elégedettséggel állapítjuk meg, hogy biztatóan fejlődnek a magyar—finn politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. A két ország vezetőinek rendszeres és magas szintű találkozói, államközi egyezményeink. kulturális és tudományos életünk reprezentánsainak alkotó együttműködése és a közös munka sok más formája biztosíték arra, hogy népeink hagyományosan jó kapcsolatai a jövőben még gyümölcsözőbbek lesznek. AZ ÜNNEP alkalmával sok szeretettel köszöntjük a testvéri finn népet. Szívből kívánjuk. hogy még eredményesebben munkálkodjék hazája felvirágoztatásán Finnország és egész Európa békéjének, biztonságának megszilárdítása érdekében. Harakiri — politikai hűt iám veréssel Aligha volt még politikai öngyilkosság, amely akkora hullámokat vetett volna külföldön is, mint a japán Yukio Mishima halála a minap. Ebben ugyan kétségtelenül közrejátszott az, hogy Mishima jelentős író volt, akit sokan a Nobel-díj várományosai között emlegettek, s harakirijét egyszer már kísérteties hűséggel „végigélte” a mozivásznon, amikor egyik kedves hősét alakította saját regényének filmváltozatában. Azok a külső körülmények azonban, amelyek közepette most, november utolsó napjaiban, a szamuráj-időket idézve eldobta magától az életet — a japán valóságnak azt az oldalát állította hirtelen rivaldafénybe, amelyet hosszú hói napokon át jótékony árnyékban tartott az Expo—70 világkiállítási ragyogása. S ez: a nacionalista és militarista hagyományok ébresztgetése. 4 Pajzs Társasága Yukio Mishima öngyilkossága volt annyira szenzációs napihír. hogy ehelyütt fölösleges legyen elismételni, miként rohamozta meg híveinek egy csoportjával a keleti hadsereg főhadiszállását, tette harc- képtelenné Mashita tábornok főparancsnokot, s mondott összeterelt katonái előtt uszító beszédet, mielőtt a harakiri hátborzongató szertartása kezdetét vette volna. Nem fölösleges viszont emlékeztetni arra, hogy Mishima mindezt a televíziónézők millióinak szeme láttára csinálta végig: a helyszíni közvetítések (!) jóvoltából ország-világ hallhatta, amint felkelésre, a hadviselést tiltó alkotmány elsöprésére hívta fel a japánokat. Yukio Mishima tudatosan és szervezetten készült tehát az akcióra, akárcsak mozgalma, a Pajzs Társasága, melyhez hasonló nocionalista szervezet több száz működik újabban a japán szigeteken. Valójában Yukio Mishima már márciusban Dejelentette, hogy miután a parlament aligha fogja módosítani az alkotmányt, „nem marad más hátra, mint az államcsíny”. Ezt az államcsínyt Mishima a hadsereggel együtt kívánta volna végrehajtani: a novemberi főhadiszállás-foglalás eredetileg jeladásnak készült, hogy a szélsőjobboldal — mindenütt megtalálható — erői támadásba lendüljenek és kikényszerítsék a fokozott fegyverkezéshez vezető fordulatot. Ma még nem lehet felmérni, hogy e politikai harakiri, bár közvetlen célját nem érte el, nem vonja-e maga után a szélsőjobboldali csoportok fegyveres kilengéseit — amitől Japánban sokan aggodalommal tartanak. A Fehér Könyv Noha természetesen Mishima és a szélsőjobboldal fellépése elvileg arra is alkalmas lehet, hogy elrettentő ellenpontként kiemelje a kormány mérsékletét éppen a japán hatalmi szerepét és „biztonsági szükségleteit” taglaló évtizedes vitában — a harakiri-ügy mégis a lehető legrosszabb pillanatban érte a tokiói kormányt". Mishima öngyilkosságát ugyanis alig egy hónap választotta el csupán a kormány katonai „Fehér Könyvének” jóváhagyásából és az 1972—1976-ra szóló úgynevezett védelmi terv adatainak nyilvánosságra hoza tálától. Igaz, a hivatalos doktrína elmarad a szélsőjobboldal igényeitől, mégis elgondolkoztató adatokat tartalmaz. Már csak azért is, mert a következő négyéves időszakra a folyó terv két- és félszeresét, kereken. tizenhatmilliárd dollárt tábláz be katonai kiadásokra, s ezzel a hetvenes évek közepére — az Egyesült Államokat leszámítva — a tőkés világ legfejlettebb haderőinek színvonalára emeli Japán úgynevezett „önvédelmi erőit” A katonai Fehér Könyv nyíltan beszél róla, hogy a japán fegyvereknek kell betölteniök azt a hatalmi űrt, amely Dél- kelet-Ázsiában az Egyesült Államok esetleges kivonulása után keletkezik. Mi több. mind a Fehér Könyv, mind Nakaszone hadügyminiszter — éppen a Mishima öngyilkosságát követő sajtónyilatkozatában — olyan értelmezést próbál adni a japán alkotmánynak, amely szerint megengedhető a „védelmi célú” atomfegyverkezés (taktikai atomfegyverekkel). Ennek az értelmezésnek különös nyomatékot ad, hogy a Fehér Könyv a nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas japán rakéta-arzenál megduplázására készül... A dzsinnek és a gázpedál Tudnivaló, hogy Japán a tőkés világ egyik legerősebb ipari hatalma. Sokasodnak a jelek, hogy egyes, a régi militarista kaszttal összefonódott gazdasági és politikai körökben időszerűnek érzik, hogy a japán katonai potenciált is ehhez a „technológiai nagyhatalmi” helyzethez igazítsák. A hivatalos, és az alkotmányos lehetőségeken belül kiskapukat kereső fegyverkezési program veszélyeit éppen az a nacionalista-soviniszta háttér etneli ki, amely Yukio Mishima harakirijéhez is a keretet szolgáltatta Nem utolsó sorban azért, mert sokak véleménye szerint Nakaszone hadügyminiszter közismert szélső- jobboldali kapcsolatai és a Fehér Könyv fegyverkezést gyorsító tervszámai, amelyek hónapok óta közszájon forogtak, ösztönzőleg hatottak a militarista hangulatot élesztgető csoportokra. S megfordítva: ezek a csoportok, mint a palackból kiszabaduló dzsinnek, alkalmasint arra kényszeríthetik a kormányt, hogy még jobban rálépjen a fegyverkezési gázpedálra. Yukio Mishima öngyilkossága — a párizsi Monde tudósítójának szavaival — arról tanúskodik, hogy valami nincs rendjén Japán politikai egészségével Az író a drámai harakirit egy nacionalista puccs jeladásának szánta: tette — szándékává1 ellentétben — talán alkalmas lesz arra, hogy ráébressze honfitársait az újonnan erjedő militarizmus tényeire és veszélyeire. (sp)
