Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

Bővült a nyomda Nemrégen új üzemrész kezdte meg a munkát a buda­pesti Közlekedési Nyomda pásztói telepén. Az egyik új lakóépület alagsorában szedő­termet alakítottak ki, ahol es­küvői kártyákat és különböző magánjellegű és hivatalos meghívókat állítanak elő. A szedő teremben a gépmester irányításával két Ipari tanuló sajátíthatja él a szedő szak­mát. Rajtuk kívül a három­éves képzés keretében ősztől újabb tíz könyvkötő és hat gépmester ipari tanuló kezdte meg tanulmányait a pásztói nyomdában. Képünkön: mun­kában a nyomdagép. Vlfrí«*<r Egymillió 115 ezer gyermek — 5480 általános iskolában Az idei oktatási évben — a most elkészült statisztikai felmérés adatai szerint — az ország 5480 általános is­kolájában 1 115 993 gyermek tanul, 62 000-nel kevesebb a tav&lyinál. Első osztályba az idén 139 000-ren iratkoztak be, közülük 76 ezren (54,7 százalék) előzőleg óvodába jártak, 15 700-an pedig isko­la-előkészítő foglalkozáson vettek részt. Ebben az esz­tendőben 153 000 fiatal fe­jezi be általános iskolai ta­nulmányait, A napközi otthonokban 210 125 tanulóról gondos­kodnak, csaknem 7000-rel többről, mint az előző tan­évben. A felső tagozatos ta­nulók 94,7 százaléka része­sül szakrendszerű oktatás­ban. Az általános iskolák­ban 62 589 diák tanul szako­sított tantervű (tagozatos) osztályban 12 százalékkal több, mint a múlt tanévben. Huszonötezerén járnak ének -zene, 23 700-an orosz, 3300- an számtan, 3600-an testne­velés tagozatos osztályba, a többiek pedig angolt, fran­ciát, németet, illetve eszpe­rantót tanulnak szakosított tanterv alapján. Az idei ok­tatási évben egyébként 345 új szakosított osztályt szer­veztek, amelyek száma az általános iskolákban elérte a 2200-at. Kitűnik az adatokból az is, hogy a nyári szünidőben 86 000 tanuló volt úttörő­táborban, 75 000-en része­sültek szervezett üdültetés­ben, s közel 60 000 általános iskolás vett részt a nyáron országjáráson. Tovább bővült a diákott­hon-hálózat: ma már 96 ál­talános iskolai diákotthon működik az országban, amelyekben 7589 hely van. Általános iskoláinkban 63 125 pedagógus tanít. A pedagógusellátottság 98,2 százalékos, a nevelők 72,9 százaléka a nők soraiból ke­rül ki. (MTI) Tervek a fejlesztésre Elkészítette ötéves fejlesztő- majd össze, amelyek jelenleg sd tervét a sziráki fogyasztási igen rossz állapotban levő szövetkezet. Ennek megfele- épületekben működnek. Kis- lően Bujákon ABC-áruház és bágyonban ugyancsak szükség élelmiszerbolt, Kisbágyonban, van a fejlesztésre. Ugyanis a Vanyarcon vegyesbolt épül. jelenlegi bolt már nem képes Bujákon az új áruházban azo- lebonyolítani a megnövekedett kát a boltegységeket vonják forgalmat. Sokba kerül a víz a nógrádi szénbányáknak A nógrádi szénbányáknál igen jelentős munkával ta­nulmányt készítettek a Vál­lalat vízgazdálkodásának ra­cionalizálása címmel. Molnár László bánya- és gazdasági mérnök irányításával az üzemgazdasági csoport vé­gezte el a szükséges felmé­réseket és dolgozta ki a jö­vőben megvalósításra kerülő javaslatokat.. A nógrádi szénbányáknál évente csaknem másfél mil­lió forintos költséget jelent a vízvósárlás. Ezenkívül a bá­nyák vízemelési költsége mintegy 7—8 millió forintot iesz kj évente. A vállalat sa­ját kútjaiból vízszükségleté­nek eddig egyharmadát állí­totta elő. Az emelt víz •mennyisége három—három és félmillió köbméterre tehető evente. A gazdálkodás javí­tása és a költségek csökken­tése kényszerítette arra a vállalatot, hogy behatóbban foglalkozzon ezzel a kérdés­sel és keresse a bányavíz hasznosításának lehetőségeit. Nógrád megye általában vízszegény terület, tehát nagy érték a víz, a vele való taka­rékos gazdálkodás oedig köz­érdek. A nógrádi szénbá­nyáknak is mindenkor be kellett tartani a vízfelhasz­nálásánál a szigorú, érvényben levő előírásokat. Ennek be nem tartásáért egyébként ko­rábban már egymilió forint büntetést is fizetett. A ta­nulmány elkészítésére tehát ez is ösztönzőleg hatott. A másik ugyancsak nem el­hanyagolható kérdés, a bánya szennyvizeinek kezelése. A tanulmány ennek lehetőségeit is taglalja. November 27-én az illeté­kes szakszervek bevonásával a Nógrád megyei Tanácsnál a tanulmányt egy tervkon- zuitációs értekezlet. kereté­ben megtárgyalták. Ezen a nógrádi szénbányák illeté­kesei úgy vettek részt, mint a terület geológiailag és hid- rogeológiailag legjobb isme­rői. A bányászkodás több mint száz éve alatt ugyanis ezen a területen már több mint négy és fél ezer fúrólyukat mélyítettek. A nógrádi szénbányákat tehát gazdasági okok is kény­szerítették a megoldás kere­sésére. Az idén már rendet teremtettek a vízgazdálkodás­ban és az utóbbi fél evben megtett intézkedések hatá­sára évente mintegy 380 ezer forint költséget takarítanak meg. Helyes, ha egy vállalatnál minden olyan költségténye­zővel foglalkoznak, amelynek csökkentésére meg van a mód. De ezzel a tanulmánnyal nemcsak vállalati érdeket, hanem közérdeket is szolgál a nógrádi szénbányák üzem- gazdasági csoportja. Tervet dolgoztak ki például Kányás- akna vízellátásának a saját erőből történő biztosítására. A régi tanbánya vizéből akar­ják megoldani. Későbbre ter­vezik a Kányás környéki ku­tak bekapcsolását is. ezenkí­vül a tiribesi volt próbaku- tak bekapcsolását. A vállalat salgótarjáni gazdasági udva­rában is saját erőből kíván­ják megoldani az iparivíz­ellátást. Ezenkívül mintegy 10—12 fogyasztóhelyen van még lehetőség víznyerésre. A nógrádi ivóvíz-körveze­ték kiépítésének munkái már folynak. Célszerűnek látszik A beruházások hatékonyságának fokozására ösztönöznek az új hitelpolitikai irányelvek Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a hitelpo­litikai irányeiveia'ől. Ennek jelentőségéről, az irányelvek új vonásairól a következő tá­jékoztatást adták az MTI munkatársának a Magyar Be­ruházási Bankban: — A kormány az új hitel- politikai irányelveket megha­tározatlan időre hagyta jóvá, szoros összhangban a negye­dik ötéves tervvel. A hite­lezés feltételei — éppen az új ötéves terv követelményei­nek megfelelően — hatéko­nyabb, jövedelmezőbb, s a népgazdaság számára legfon­tosabb beruházásokra ösztön­zik a vállalatokat. Továbbra is előnyben részesítik a jö­vedelmezőbb beruházásokat, a mérce azonban magasabb lesz, mint a korábbi években. Az új hitelpolitikai elvek alap­ján akkor jövedelmező a be­ruházás, ha az iparban és az építőiparban legalább 15, az élelmiszeriparban és a keres­kedelemben 10, az építő­anyag-iparban, a mezőgazda­ságban, a szállítás és a hír­közlés területén pedig lega­lább 7 százalékos nyereséget hoz. A magasabb követelmény a gyakorlatban kialakult át­lagokhoz igazodik, s lehetővé teszi a hitelezési versenyt, a szelekciót. — További új feltétel, hogy a vállalatok hitelt csak ak­kor kaphatnak, ha a beru­házási összeg 30 százalékát saját alapjukból biztosítani tudják. Ezzel az intézkedés­sel nagyobb megfontoltságra, a kockázatvállalás alaposabb elemzésére késztetik a vál­lalatok vezetőit. Ez annál is indokoltabb, mert a beruhá­zási nagyságrendek emelke­dése miatt a visszafizetési idő is fokozatosan nő, s a visszafizetések időpontjának távolodása könnyelmű elha­tározásokra is csábíthatja a vállalatok vezetőit. Mivel a beruházási összeg 30 százalé­kának megkövetelése egyes vállalatoknál most még át­meneti nehézségeket okozhat­na, 1971-ben még a saját alap biztosítási kötelezettségénél könnyítéseket biztosítanak. — Az új hitelpolitikai irányelvek jelentős lejárati, illetve kamatkedvezményeket biztosítanak a népgazdaság számára legfontosabb beruhá­zásokra. Kedvezményes hi­telt folyósítanak például azok­hoz a beruházásokhoz, ame­lyek segítik a konvertálható exportárualap bővítését, a lakosság részére végzett javí­tó-szolgáltató munkák szín­vonalának emelését, a közúti járműgyártást, az alumínium­ipar fejlesztését, a hazai vagy más szocialista ország­ban készült számítógépek al­kalmazását, a számítástech­nikai gépek és alkatrészek gyártásának fejlesztését. Ked­vezményes hiteleket nyújta­nak az építőipar .és a hozzá tartozó ipari háttér fejlesz­tésére, a ruházati ipar, a bú­toripar’ rekonstrukciójára, né­hány más fontos népgazdasá­gi program vegrehaj tására és a lakosság jobb ellátását szol­gáló egyes hiányzó cikkek gyártásának fokozására, szol­gáltatások bővítésére. — Ami az 1971-es évet il­leti, az állami támogatás csak­nem kétszer akkora lesz, mint az idén, összességében, pedig lényegében az 1970. évihez hasonló lesz a rendel­kezésre álló hitel összege. A beruházási piac helyzete ugyanis nem indokolja a hi­telek jelentősebb emelését. A hitelek iránti igény egyéb­ként igen nagy, máris sok hitelkérelem érkezett a Ma­gyar Beruházási Bankhoz. Az elbírálás megkezdődött, s mindenekelőtt a kiemelt nép- gazdasági programok megva­lósításához szükséges hitelek­ről döntenek. A minden szempontból jó és hasznos beruházási szándékok földe­rítésére a máris beérkezett nagyszámú kérelem ellenére a Magyar Beruházási Bank ver­senyfelhívásokat tesz közzé, s a verseny alapján dönt a hitelek odaítéléséről. (MTI) Mezőgazdasági szakmunkások A KÖZELMÚLTBAN négy­napos pályaválasztási tanács­kozás volt Balassagyarmaton és Pétervásárán, a mezőgaz­dasági munka iránt érdeklő­dő nyolcadikos tanulók rész­vételével. A rendezők — a megyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi, a népművelési é6 a munkaügyi osztályok, a ba­lassagyarmati és pétervásárai szakmunkásképző iskola — a tanácskozást úgy szervezték meg, hogy a gyerekekben az érdeklődés fokozatosan a ter­melőszövetkezeti munka meg­szereléséig emelkedjen. Be­mutatták nekik a szakmun­kásképző iskolát, feltárták előttük a tanítási módszere­ket, megismertették velük az iskola korszerű felszerelését. Elvitték őket a kollégiumba, a könyvtárba, a klubszobába és néhány termelőszövetkezetbe. Nagyon hasznos volt, hogy a tapasztalatcserére meghívták a szülőket is, akik ott hely­később egy iparivíz-körvezeték létesítése is, amelyben a nóg­rádi bányák vizét is fel le­hetne használni. A szénbá­nyászatnak azonban a tervek megvalósításához központi tá­mogatásra van szüksége. A legutóbbi értekezleten, igen nelyesen, a felmerült víz­problémákat közös ügyként kezelték, hiszen a megoldás is közérdekű. A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei elismerően nyilatkoztak a nógrádi szénbányáknál ké­szült tanulmányról, és a ta­nácskozáson meghatározták a soron következő tennivalókat is. A még szükséges vizsgá­lódásokat, felméréseket, elem­zéseket elvégzik. Ezeknek ösz- szehangolását a legilletéke­sebb, a KÖVIZIG vállalta magára és december végéig az egyes kérdésekben állást foglalnak. A megoldást sür­geti egyébként az is, hogy ezen a területen elég gyors ütem­ben halad az új ipari üze­nlek telepítése, amelyek víz­igényének kielégítése ma még nem megnyugtató. A jövő év első negyedében egy koor­dináló szakbizottságot alakí­tanak. amely valamennyi víz­ügyi problémát összefog és meghatározza a tennivaló­kat. B. J. ben, sok mindenről beszélhet­tek a tanárokkal és meggyő­ződhettek a fiatalokban éb­redő élénk érdeklődésről is. őszintéknek kell lennünk. Rendkívül nagy szükség van az olyan rendezvényekre, amelyek elsősorban a falusi fiatalok figyelmét a mező- gazdasági munka irányába fordítják. Ma még kevés fiú és leány kötelezi el magát a termelésnek erre a nagyon fontos ágára. Sok még a me­zőgazdasági munkával szem­beni előítélet, amely elsősor­ban a felnőttektől indul ki. A pályaválasztási tanácsadáson a szülők, a gyerekek sok min­denre választ kaptak. Többek között arra is, hogy szép ez a pálya, sokat ígérő, a végzett munka arányában biztos jöve­delmet nyújt idősnek és fia­talnak. A résztvevők válasza is biztató volt. A gyerekek többsége úgy nyilatkozott, hogy a mezőgazdaságban kí­ván dolgozni. SÚLYOS HIBÁT követnénk el azonban, ha ezen a tapasz­talatcserén kialakult véle­ménnyel a mezőgazdasági szakmunkásképzést lezárt ügy­nek tekintenénk. Az, hogy a 490 tanuló nagy többsége most igennel válaszolt, még nem jelenti azt, hogy megoldottuk a szakmunkások képzését és azt sem, hogy közülük való­ban mindannyian a szövetke­zetben vállalnak munkát Saj­nos előfordulhat, hogy a jövő év szeptemberéig még többen megváltoztatják véleményü­ket. Tehát a meggyőző munka csak elkezdődött, de nem ért véget. Nagyon figyelemre méltó a gyerekek véleményének össze­gezése. Többségük a gépész szakma iránt érdeklődött. Leg­szívesebben ott dolgoznának. Ez a szakma azonban telitett, és gondolni kell más szak­mákra is. Ami minket a leg­jobban érint, az az állatte­nyésztés. Köztudott, hogy Nógrád megye nagy léptekkel halad a korszerű állattenyész­tés kialakítása felé Ezt a fel­adatot csak jól képzett állat- tenyésztési szakmunkásokkal oldhatjuk meg. Arról már nem is szólunk, hogy az el­öregedés ezen a munkaterüle­ten a legnagyobb. De egy mai példa: az egyik tsz-ben az ország legkorszerűbb tejházát építik, amelyet a jövő eszten- • dobén beindítanak és nincs tejkezelő szakemberük. A ba­lassagyarmati szakmunkás- képző iskolában az elmúlt tanévben egyetlen szakmun­kás juhászt képeztek ki, amikor ?• megyében a juhászat az ál- L-tenyésztésnek egyik fő ága­zata. Sok szakképzett ju­hászra lenne szükségünk és a pályaválasztási tapasztalatcse. rén erre a szakmára jelent­keztek a legkevesebben. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés ezért állandó, fo­lyamatos munkát igényel A legtöbbet a tsz-elnökök tehe­tik. Nagy hatása van annak, hogy az elnök megjelenik az iskolában az osztályfőnöki órán. Tekintélyes ember a fa­luban, szavainak nagy jelen­tősége van. Szükséges a szü­lőkkel való állandó kapcsolat is, akikkel nem nehéz meg­értetni, mit jelent a gyerek, de a szülő számára is odaha­za, vagy távol a falutól dol­gozni, élni. A fiataloknak a mezőgazdaságba irányítását társadalmi üggyé keli tenni. Meg kell mozdulnia érte a pártalapszervezeteknek, a KISZ-nek, a tanácsnak, a tö- rnegszervezetekn ek. Méghozzá úgy, hogy ne a legalacsonyabb tanulmányi eredményt elért fiatalok mentenék szakmun­kásnak azzal a jelszóval, hogy ha másnak nem alkalmas, majd jó lesz mezőgazdasági dolgozónak, Küldjék oda a legjobbakat is, akik a magas fokú technika iránt fogéko­nyak. Olyanok menjenek szakmunkásnak, akik méltó utódai lesznek a sok nehéz­séggel megbirkózott és a me­zőgazdaságot magasabb szín­vonalra emelő, idősebb pa­raszti nemzedéknek. EZ MOST A mezőgazdaság­ban az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a termelőszö­vetkezeti tagság nyugodtan nézhessen a nemzedékváltás elé. B. Gy. NÓGRÁD — 1970. december 5., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom