Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
Áczéí György: Eszménk erejével Kék Iény-m4rfeg Ä kötet Aczél György kulturális életünk problémáiról szóló előadásainak, interjúinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkciójukat tekintve elemzések, műfajuk szerint tanulmányok, hatásukat vizsgálva étalények. Mégpedig frissek: kulturális életünk elmúlt években felmerült problémáival, a változó valóság mindennél aktuálisabb gondolataival és tényeiivel szembesítenek ma is. Nem kronologikusan, hanem a kialakult problémák, folyamatok, viták összetettségének szintjén, olyan szintézisben, ahol az összefüggések világossá, a konzekvenciák elkerülhetetlenekké válnak. Ilyen értelemben Aczél György könyve felöleli kulturális életünk minden lényeges, megoldott vagy vitatott kérdését Mi teszi vonzó olvasmánnyá, a témák sokszor rapszódiikus változásában is folyamatosan érdekessé, izgalmas stúdiummá könyvét? A választ köny- nyű megadni: mindenekelőtt a szerző fáradhatatlan erőfeszítése és hivató ttsága, hogy alakuló szocialista kultúránk jelenségeiről hatékony, marxista elemzést adjon. Ahogy másokra vonatkozóan egyik előadásában konkrétan is megfogalmazza: „A közvélemény azokra figyel, akik a valóságos kérdésekről beszélnek, akik elvszerűen kezelik a lényegesnek vélt problémákat, akiknek szellemi rangját az adja meg, hogy alkotóan képesek megfogalmazni marxista álláspontjukat”. A megállapításban természetesen leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotóan alakítja ki marxista álláspontját az általa felvetett, megoldásra, vagy megvitatásra érett kérdésekben. Ez a tény alapvető, gyakorlattá válása pedig azért oly termékenyítő, mert nem a múlt, hanem napjaink művészi és tudományos produktumaira, a kiadást, a népművelést, az ismeretterjesztést érintő kérdésekre alkalmazza. Éppen ezért szükséges a kötet írásainak néhány általános, Aczél György szemléletét meghatározó vonását kiemelni. Annál is inkább, mert ezek a tételek ma már kulturális életünk gyakorlattá vált alapelvei. Így mindenekelőtt az a tétel, amelyet nemésak kimond, hanem következtetéseiben hitelesít is — hogy a politika és kultúra között igen szoros, de nem mechanikus az összefüggés. A kötet konkrét példái igazolják, hogy a szerző a művészi érték és humánum értője és tisztelője. Gondolatmenetében nem a napi politika téziseitől jut él az értékítélethez, hanem az alkotói tendencia és eredetiség bázisát, elvszerűségét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. S módszeréből következik a köteten is végigvonuló minden kultúrpolitikus számára nélkülözhetetlen emberi alapállás: a tehetség védelme. S minthogy a tehetség önmagában még nem eredmény, nem gondolati, vagy művészi önmegvalósulás, csak alkotói lehetőség, a szerző tisztában van e lehetőség veszélyeivel és buktatóival. Fenntartja számukra — és ezzel önmaga számára is, —, a tévedés jogát. Saját szavaival: „Nem abból kell tehát kiindulnunk, hogy nincsenek hibák, s hogy minden tekintetben megoldottuk feladatainkat, hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektív és szubjektív adottságaink, kellő alapot biztosíthatnak a meglevő problémák megoldásához.” E tételékből alakul ki az Eszmék erejével című kötetet átható elvi-ideológiai pozíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető területen, a kultúrpolitika frontján. A dogmatizmus és revizkmizmus zátonyai között kalauzolja az olvasót, a tudomány és művészet marxista elemzésének és értékelésének nyugtalan vizein. Avatott és gyakorlott érzékkel alkalmazza egész politikánk kétfrontos gyakorlatát, kulturális életünk jelenségeire, nem fosztva meg magát stílusának és gondolatmenetének egyéni ízeitől. Ily módon, a változó és alakuló valóság reményeiben, sikereiben és kudarcaiban segít rendezni gondolatainkat, összegezésének kísérleteiben a múlt és jelen tapasztalatai alapján megrajzolja azt a politikai előteret, amelyben további feladataink és tennivalóink kibontakoznak. Kerekes Imre Sokat segít a nyomozásban a lakosság Madách a művelődési házak színpadán AZ EMBER tragédiájának bemutatása évtizedeken át az ország legnagyobb színházainak előjoga és kiváltsága volt és a kisebb városokat, falvakat járó társulatok nem gondolhattak arra, hogy szerény lehetőségeik birtokában megpróbálkozzanak a sok szereplőt, színváltozást, fejlett technikai apparátust kívánó drámai költemény műsorra tűzésével. 1933-ban tett először sikeres kísérletet Németh Antal, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, hogy olyan kama- raszínpadi megoldást hozzon létre, amely eljuthat az addig elérhetetlen közönségrétegekhez. Az emberöltővel korábbi vállalkozás ránkmaradt. emlékei — színpadkép, műhelyfalók — a csesztvei Madách- emlékmúzeumiban láthatók. És most, 1970 őszén a Déryné Színház vette fel műsorára a Tragédiát, hogy a tévé vetítette változat után élőben is eljusson Madách remeke a művelődési házak színpadára, mindenhová, ahol játszóhely hívogatja a rendezőt, színészt es a nézőt a teátrum mindenesti közös csodájának találkozójára. Bocsássuk rögtön előre: Szűcsi Ferenc nagy rendezői próbája sikeres. Tizennyolc színészével lényegében csonki- tat lan, teljes művet játsszat el, jó értelemben mondva nyújt : átványosságot és tisztán zengett a madáchi szót. Nem csekély érdeme a kicsiny, 5—6 méteres nyílású színpadon, amelynek lezáródását szép .sHőhatásokkal és jelzésekkel hangulatot alapozó, képenként változó háttér adja. A gazdaságos helykiihasználású. mégis látványos diszletezés Sostarics Zsuzsa munkáját dicséri, A .'zerény dekára,fcivitás kettős feladatát jól látták el a Já- .szai-díjas Rimianóczy Yvonme jelmezei is, talán csak a prágai császári udvar mellék- alakjait éreztük kissé ..túlöltöző ttnek”. A KAMARA JELLEG azonban nemcsak a színpad méreteivel. technikájával függ öszsze. hanem a dráma értelmezésében is fellelhető. Egyrészt: kimaradtak mindazok a részek, ahol a költői ábrázolás láttató ereje túllép a kis méretű játékszín megvalósítási lehetőségein. Másreszt: Szécsi Ferenc rendezése a történelmi tapasztalatain okulva fejlődő Ádám vdvóoását állította, középpontba, minden egyebet ennek rendelve aki. így szükségszerűen kisebb hangsúlyt kapott a jócskán meghúzott bibliai keret, és Lucifer is elsősorban Ádám vitapartnerévé, belső, „kamarakonffliktu- sánaik” gondolati kivetődésévé változott. Éva figurája halványabbra sikerült annál, amit Madách sorait olvasva elképzelünk magunknak. Mindig kényes kérdés, hogyan birkózik meg a rendező azokkal a színekkel, akik Madách számára még a távoli jövőt jelentették, a holnapot, sőt a holnaputánt, számunkra vászon! már a mát Szécsi javára kiéli írnunk, hogy a XX. század eigépiesedő társadalmának veszélyét felidéző fialan&ztarkép egyike a legszebben megoldott jeleneteknek. A múzeum valóban modem, diavetítéses szemléltetése rendezői telitalálat, amelyet a jó színészvezetés juttat maradéktalanul érvényre: Hajdú Endre remekel az érzelmek nélkül élő, szinte robottudós szerepében. Az elmondottakkal vélhetően sikerült bizonyítanunk, hogy számos korábbi rendezés-értelmezés árnyékában is Szécsi tudott az adott lehetőségekkel gazdálkodva és okosan számot vetve újat. eredetit mondani Madách színre vitelével. A színészi játékra térve ismét. kettős . megállapítással kell monda ódánkat kezdenünk: hatással szolgálja, a rendezői elképzelést, anélkül azonban, hogy megkötné a szerepformálás önállóságát. Szigeti Géza Ádámként fokról fokra vetkőzi le kellemes orgánumának csábításait, és az előadás második részében mint Keplernek már hibátlan percei is vannak. Vereczkey Zoltán szemlátomást küszködik a romantikusan ágáló ördög bizonyos emlékeivel, későbbi jeleneteiben viszont meggyőzően alakítja „a tagadás ősi szellemét:''. Várnagy Katalin szőke, szoprán szavú Évája — adottságainak megfelelően — azokban a színekben jobb. hol az érzelmek szavát képviseli az eszmékben és jzniéknek élő Ádám oldalán. Külön elismerés illeti a rendezőt es a koreográfusként foglalkoztatott Köílő Miklós panlomimművészt a tömegjelenetek megkomponálásáért. A kis színpadon mozgásuk gazdaságos, látványos és nem egynemű, szürke alakok cso- portozatát jelentik. AZ EMBER tragédiájának immár világsikeréről beszélhetünk. Nemrég a Nemzeti Színház NDK-bélá síiikerérö! olvashattunk; a közelmúltban közölte a sajtó a Tragédia észt nyelvű fordításának tényét és az ottani színire vitel tervét. A Déryné Színház vállalkozása sikeres. Madách megyéje, Nógrád, elsők között láthatta az előadásit és a csesztvei múzeum anyaga is gazdagodni fog a rendezés színháztörténeti jelentőségű adataival. Kerényi Ferenc A „Kék fény” óévben sugárzott utolsó adása a tizedik alkalom volt arra, hogy a lakosság közvetlenül bekapcsolódhassák a nyomozásba. Az eddigi tapasztalatokról dr. Dobos János rendőr őrnagy, a műsor szakértője elmondta: — A Kék fény „Nyomozz velünk” mozgalma jelentős eredményeket hozott. » Jellemző erre, hogy a „Kék fény” útján országosan körözött személyek mintegy 75 százaléka az adást követő három napon belül kézre került. De a kéthavonként jelentkező adásokban a bűnügyek csupán kis töredékének felderítéséhez kapunk ilyen formán támogatást. Ennél sokkal nagyobb jelentőségűnek tekintjük azt, hogy a Kék fény segítségével mind szorosabbá és rendszeresebbé válik a lakosság, valamint a bűnüldöző szervek kapcsolata-. Egy-egy adás alkalmával egyébként 100—200 telefon- hívás érkezik a Kék fény szerkesztőségéhez. (Ez lényegében telefonkapacitásunk teljes kihasználását jelenti.) A legtöbb értesítést természetesen a televízión bemutatott ügyekre, illetve körözött személyekre vonatkozik, de lelkes és szenvedélyes magánnyomozók is megragadják ilyenkor az alkalmat, hogy ötleteket adjanak a rendőrségnek. Végül előfordul, hogy a drót túlsó végéről valóságos szitokáradat zúdul ránk. Ilyenkor tudjuk, hogy a műsor negatív „főszereplői”. a bűnözők köréből érkezik a hívás. Az eddigi tapasztalatok szerint a csalókra vonatkozó bejelentések hasznosíthatók a leginkább. Érthető, hiszen., ezekben az esetekben a bűnöző szemtől szembe találkozik az áldozattal, s a becsapott emberek sietve jelentkeznek, ha felismerik a televízióban a csalók fényképét, vagy trükkjét. Ugyancsak sok hívás érkezik az olyan betörések ismertetése után is, amikor a tettes jellegzetes tárgyakat hagyott el, illetve nagy mennyiségű, értékes darabot vitt magával. (Így történt a többi között, a Mátyás templomi betörők és az álnyomozók ügyében is.) Nem egyszer előfordult az is, hogy a bemutatott fotók láttán a bűnöző önként jelentkezett, mert belátta, hogy hasztalan a további bujkálás. Az adások közötti időszakokban a Kék fény munkatársaihoz seregnyi levél érkezik, amelyekben különböző egyéni vagy társadalmi vélt vagy valódi sérelmekhez kérik a rendőrség segítségét. E leveleket, panaszokat gondosan tanulmányozzuk, s minden esetben eljuttatjuk az illetékesekhez. Az érdekeltek 30 napon belül érdemleges választ kapnak leveleikre — fejezte be nyilatkozatát dr. Dobos János. (MTI) fontos a társadalom segítsége Emelkedett a garázda cselekmények száma Az év első háromnegyedében több mint háromezer esetben kellett büntetőeljárást indi. tani garázda cselekmények elkövetése miatt; az emelkedés a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva csaknem 40 százalékos. Ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium illetékesei elmondták: — Feltétlenül figyelmeztető a garázda csc—smények elszaporodása, még akkor is, ha a közrend, a közbiztonság egészét tekintve változatlanul megnyugtató, pozitív az összkép. s ha a rosszabbodó statisztikában szerepet játszik a szigorúbb fellépés is. — Tapasztalataink szerint a garázda cselekményeket az esetek csaknem 30 százalékában csoportosan követték el. Háromnegyed.év alatt 800-zal több esetben indult büntetőeljárás mint tavaly, az elkövetők száma azonban mintegy ezerrel gyarapodott 1969- hez viszonyítva, A garázdák többsége a bűncselekmény elkövetése előtt a kelleténél mélyebben nézett a pohár fenekére. Erre utal, hogy a garázda cselekmények mintegy 60—70 százalékát ittasan követik el. A notórius iszákosok, nem. csak garázdaságot, hanem sok más erőszakos bűntettet is gyakran követnek el. A talponállók, italboltok törzsvendégeit el kell gondol- koztassa. hogy a garázdaság^ tetteseinek csaknem 90 százaléka szórakozóhelyekről távozva vagy éppen ott okoz botrányt. Ezért a rendőrség a garázdaság ellen eredményesen csak akkor tud harcolni, ha a vendéglátóipari szak. Rontja a városképet A balassagyarmati MÁVÁ. UT.pályaudvar igénybe vevői az utóbbi időben egyre gyakrabban ütköznek meg — néha fizikai értelemben is! — a pályaudvarhoz vezető Madách utcán, a Finomkötöttárugyár elé kitett ládákon. Ismeretes, hogy a volt vármegyeháza szűkös épületében dolgozó üzem raktározási problémákkal küzd — az utcán való anyagtárolás azonban mégsem a legcélravezetőbb megoldás. Az összevisz- szaságban heverő ládák nemcsak a városképet rontják, hanem balesetveszélyt is jelentenek — elsősorban az üzemben dolgozó nyolcszáz lány, asszony számára. 4 H^GRÁD -> 1970. december 31., csütörtök Szilveszteri előzetes embere^ betartják az előírásokat, s ittas embereket nem szolgálnak ki. — A garázda cselekmények inkább a fiatalabb korosztályra jellemzők: az esetek csaknem 80 százalékában a tettesek 35 évnél fiatalabbak. Az ifjúkorú bűnözők — a 16 es 24 év közöttiek — * garázda cselekmények mint. egy felét követik eL Nem újkeletű az a tapasztalat, hogy a bűnöző galerik nagy számban követnek el garázda cselekményeket. 1970-be® ezen a téren országosan javult a helyzet. Az idén mintegy 225 galerit számoltak fel a rendőri szervek, s jelentősen csökkent a bűnöző gale, rak száma. Ennek eredménye, hogy ebben az évben mintegy feleannyi garázda cselekményt követtek el a galeri- tagok mint 1969-ben. A helyset kedvező alakulásában nemcsak a rendőrség megelőző intézkedéseinek volt jelentős szerepe, hanem annak is, hogy a bíróságok példásan szigorú büntetéseket szabtak ki az erőszakos, köz- botránkozást keltő galeritagokra. A rendőri szervek következetesen folytatják a harcot a bűnöző galerik ellen. Felderítik az ilyen csoportosulásokat és lehetőleg igyekeznek megelőzni azt. hogy tagjai a bűn útjára lépjenek. — Hathatós intézkedésekkel igyekszünk visszaszorítani, megelőzni a garázda cselekményeket: továbbra is számítunk azonban a társadalom segítségére is. Elsősorban nem azt kérjük, hogy a garázda cselekmény szem. és fültanúja közvetlenül maga próbálja megfékezni a renitenskedőket, hanem azt, hogy ilyen esetékben haladéktalanul értesítse a rendőri szerveket, amelyek hathatósan tudnak intézkedni. (MTI) Távlati terveit S A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága távlati tervet készített — 1975-ig bezárólag — nagyközségek kialakítására. A terv elkészítésénél figyelembe vették a párt-, a Hazafias Népfront-bizottságok, a járási tanácsok, a megyei tanács illetékes osztályainak véleményét, illetve a településhálózat fejlesztésének irányelveit is. A megyei tanács úgy döntött, hogy a járási tanácsok által előterjesztett javaslatok közül a következő években a salgótarjáni járás két községe, Homoktere- nye és Karancslapujto nagyközséggé szervezését tartja indokoltnak. A számítások szerint a megye többi községe a következő öt évben még nem éri el a nagyközségi szintet.
