Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

SMtés font és lent BÄR AZ UTÓBBI éveidben erősödött az a felfogás, hogy lehetőleg addig nyújtózkod­junk amíg a takarónk ér, roégiis elég gyakran előfordul, hogy a fejlesztési célok ikttje- üölíésekor abból indulnak ki: majd ,jfent” segítenek. Ami a lehetőségeket illeti, a kívánt segítség, ha nem Is úgy, ahogy elképzelik, többé- loevésbé megtörténik, ameny- nyi<ben egyetemes népgazdasá­gé érdekek indokolják. A fölfelé tekintés eseten­ként. mint például a szénbá­nyászat visszafejlesztésénél indokolt, társadalmilag és po­litikailag szükségszerű. Ugyan­ez vonatkozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 500 millió forintos rekonstrukciójára, bár a gyár a hitelversenyben a feltételek kialakításaikor nem tudott olyat produkálni mint más hitelt kérő vállalatok. Hogy mégis rájuk esett a vá­lasztás, azt elsősorban a nép- gazdasági érdekek indokolták. A fentről való segítségnek te megvannak a határai. Csak erre számítani, s ölhetett kéz­zel várná a fejlesztés során támadt nehézségek megoldá­sát. idejét múlta, politikailag és gazdaságilag egyaránt ká­ros dolog. Sőt, mint több me­gyei példa bizonyítja, a helyi kezdeményezésnek van hallat­lan nagy jelentősége. ■Nem pontos adatok szerint a következő ötéVes tervben a beruházásokra szánt több mint 400 milliárd forint 50 százaléka a vállalatoknál ke­letkezik és marad mint fej­lesztési alap. Ehhez jön majd 20. vagy 30 milliárd fo­rint közötti hitellehetőség. Szép kis summa. A vállalatok viszont keveslik azt a pénzt, amit a fejlesztési alapba te­hetnek. Szerintük a központi fejlesztési összegeket kellene tovább mérsékelni. Ha a köz­ponti elképzelésekre szánt pénzt csökkentjük, akkor a népgazdaság egészét döntően befolyásoló fejlesztéseket fog­juk vissza. Ennek viszont be­láthatatlan következményei le­hetnek. Azok az esetleges mó­dosítások, amelyek árnyalatai­ban változtatják meg esetleg az arányokat, alapjában nem befolyásolják azt a helyes koncepciót, hogy a fejlesztési célok kitűzésekor elsősorban a saját lehetőségekből és a hitelfeltételekből keli kiin­dulni. MA MAR NEM LEHET azt csinálni, mint a múltban: kezdjük csak él a beruházást, majd csak lesz valahogy. Ha nincs pénz, nincs anyagi fe­dezet, akkor az elképzelések homokra épített vágyálmok. És ha a pénz is megvan, ak­kor sem biztos, hogy lesz épí­tőipari kapacitás. Ez utóbbi gyors ütemű bővítésére a kor­mány központi forrásokból több milliárd forintot biztosít. Előnyös hatása azonban nem jelentkezik máról holnapra, s nem oldja meg azokat az el­lentmondásokat sem, amelyek jellemzik a fejlesztési igénye­ket és a lehetőségeket. Nem marad más hátra, mint okosabban gazdálkodni a meglevő adottságokkal, oiyan elképzeléseket kidolgozni, amelyek reálisak, megvalósít­hatók. Mostanában kevés szó esik arról, hogy a meglevő pénzforrásokat célszerű úgy felhasználni, hogy a létesít­mény átadásakor ne, vagy csak elenyésző legyen a kí­vánságlista, melyben felsorol­juk mi nincs, mi kéne, mi az, amit elhagyhattunk volna. Ha szó is esik érről, ennél jóval kevesebb az az intézkedés, mely a hasznos célokat szol­gálja. Mivel gyáraink a jövőben is nehezen jutnak a fejlesztési célok elérését biztosító hited­hez, sokszor hátrányos hely­zetük miatt kényszerítve van­nak arra. hogy azzal gazdál­kodjanak, amijük van. Ezért szakítaniuk kell a korábbi módszerekkel, felfogással. Az új helyzet megkívánja, hogy a fejlesztésre kijelölt üzemek, üzemrészek vezetőit is bevon­ják a tervezésbe, a kivitele­zésbe, annak minden folyama­tába. Ennek saép példáit ta­pasztaltuk az öblösüveggyár­ban és a síküveggyárban. Igaz, ellenkezőjére is tudnánk sok példát említeni. Ünmössy László, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek mű­szaki igazgatóhelyettese az előbbi gondolat kapcsán a következőket mondta: — Nálunk jelenleg a ter­melő üzemek vezetői kész gyárrészleget kapnak. Ezután mondják el véleményüket, közük mi tetszik, mi nem. Emiatt az új létesítmények az első időkben nem hozzák meg azt a várt eredményt, amit joggal várunk tőlük. A jövő­ben ezen is változtatni kí­vánunk. A gyárrészleget ve­zetők először papírra vetik a fejlesztés során mi a kívánsá­guk, milyen állóeszközzel, mi­lyen terméket kívánnak elő­állítaná és milyen minőség­ben. Megkérdezzük tőlük, kit bíztak meg a beruházás le­bonyolításával, ki ellenőrzi a folyó munkálatokat, hány mérnökre, technikusra, .szak­munkásra, segédmunkásra van szükség, illetve kiket iskoláz be az új feladatok elvégzésé­re. Csak így tudjuk megszün­tetni a „semmi sem drága” szemléletet. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS reformjának máig eltelt idő­szakában bekövetkezett elő­nyös változások még csak kis mértékben éreztetik hatásukat a fejlesztési elképzelések ki­alakításánál. Még mindig elég erős a felfelé tekángetés, emiatt kevés idő marad a he­lyi lehetőségek ésszerű, okos hasznosítására. Pedig az élet számtalanszor bebizonyította: mindenfajta késlekedés nem szűkíti, hanem növeli az amúgy is nagy feladatok sok­rétűségét, nem Csökkenti, ha­nem növeli, súlyosbítja a meg­oldásra váró problémákat. Ezeknek többségét a jövőben a minden tekintetben önálló­sággal bíró vállalatok, gyárak, üzemek vezetőinek és dolgo­zóinak kell megoldaniuk. Hoz­zá még nagyobb területen mint eddig, még nagyobb ha­tékonysággal, még eredmé­nyesebben, Venesz Károly Fotózzon a NOGRÄD-nak! Hatezer tonna szén terven Jelül A salgótarjáni Király-táró dolgozói november 21-én tel­jesítették éves tervüket, öt­venhatezer tonna szenet szál­lítottak a felszínire. Az akná­nál Angyal Vilmos szocialis­ta brigádja küldi a felszín­re a termelés csaknem egé­szét. A brigád vállalta, hogy év végéig mintegy hatezer tonna szenet termelnek ter­ven felül. Király-tárón egyéb­ként kiadták a jelszót: foko­zott gondot fordítanak a mi­nőségre és megvalósítják — a lehetőség határain belül — a munkahelyi válogatást. Uj üzletek a Pécskő utcában A Salgótarjáni városi Ta­nács vezetői, valamint a vá­ros átépítésében résztvevő építészek a közelmúltban tárgyalásokat folytattak, hogy miképpen lehetne üz­leteket építeni a Pécskő ut­cai szövetkezeti lakóház elé. Üj üzletekre, illetve üzlet- helyiségekre nagy szüksége lenne a városnak és ez több A béke védelmezői 25 éves a Nemzetközt Demokratikus N ószövetség, /Át világrész 93 országának, egy híján száz nőszerve- " zete ünnepel: 25 éve ezen a napon, 1945. decem­ber 1-én bontott zászlót a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség. Párizsban összegyűlt asszonyok és lányok hatá­rozták el: a világ minden részén tömörítik erőiket, hogy soha többe ne zúduljon háború az emberiségre, s békében nevelhessék gyermekeiket. Az eltelt negyedszázadban sikerült mozgósítani a nőit millióit nemcsak a béke megvédésére, hanem más, nem kevésbé fontos célok elérésére is. Sok helyütt a női egyenjogúság kivívásáért küzdött — többféle sikerrel — a nőmozgalom, másutt a nemzeti függetlenségi harcba kapcsolódtak be a harcos nőszervezet tagjai. Szinte nem múlt el hét, hogy a világ valamely pontján ne emelték volna fel szavukat a nőmozgalom képviselői a szociális haladásért, a demokráciáért. Nem hiányoztak nagyszabá­sú nemzetközi akciókból sem: a Hanoiban felállítandó anya- és gyermekvédelmi központ költségeire például rö­vid idő alatt 50 000 dollárt gyűjtöttek. Hazánk abban a kitüntetésben részesült, hogy nem­rég a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jubileumi tanácsülésének házigazdája lehetett. A budapesti kong­resszus 260 küldötte — 91 ország képviseletében — októ­ber első napjaiban a Gellert Szállóban hat bizottság ja­vaslatát fogadta el. A többi között felszólitottak a világ asszonyait és nőszervezeteit: nyújtsanak politikai és er­kölcsi támogatást, anyagi segítséget a függetlenségükért küzdő indokínai népeiknek, támogassák az amerikai és más országok asszonyainak erőfeszítéseit, amelyekkel rá akarják bírni kormányaikat az agresszió haladéktalan megszüntetésére. Szolidaritást vállalt a világ legtekinté­lyesebb és legnépesebb nőszervezete az Izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel. Határozatban mondták ki Budapesten azt is, hogy támogatják az európai biztonsági értekezlet összehívását. Hertta Kuusinen, a szövetség el­nöke a tanácskozás befejeztével kijelentette: hajlandók együttműködni minden haladó erővel a béke megvédé­sére, a világ gyermekeinek szebb, boldogabb jövőjéért. Szebb, magasztosabb célokat nem tűzhetett volna zász­lójára a jubiláló nemzetközi nőmozgalom. Orvostovábbképzés a Szovjetunióban Tizenhat ázsiai, afrikai és latin-ameriikai ország képvi­selői tanulmányozták a Szov­jetunió orvostovábbképzési rendszerét. A tanulmányok ke­retéül szolgáló szemináriumot a szovjet kormány rendezte, a fejlődő országoknak nyúj­tandó rendszeres segítség egyik láncszemeként Évente átlagosan tíz hasonló, orvosi kérdésekkel foglalkozó talál­kozóra kerül sor a Szovjet­unióban. jelölt intézetekben, vagy a munkahelyükön rendezett spe­ciális tanfolyamokon. A fődsi- kolákon a fejlődő országok képviselői is tanulnak. Nagy^ figyelmet keltett a látogatók körében a szovjet orvosi információs rendszer. Moszkvában orvosi és medi- kotechnikai tudományos in­tézet működik, amelynek fi­ókjai megtalálhatók vala­mennyi szovjet köztársaság­ban. Az újdonságokat az ősz­üzlet elhelyezési gondjait megoldaná. Másrészt a szép kirakatokkal rendelkező bol­tok megszépítenék a város­képet. Jelenleg készülnek a tanulmánytervek, majd ezt további tárgyalások követik. Kilenc csoportbau A salgótarjáni Bányász Művelő­dési Ház szervezésében érettségire, valamint az egyetemi és főisko­lai felvételre előkészítő tanfolya­mot indítanak december elsejei kezdettel a Madách Gimnázium és Szakközépiskolában. A tanfo­lyamra 150 tanuló jelentkezett — többségükben bányászszülők gyer­mekei. a TIT által biztosí­tott előadók kilenc csoportban — 3 matematika, 2 fizika, 2—2 ma­gyar és történelem — foglalkoz­nak a gyermekekkel a jobb eredmény eléréséért.. A Látogatók megtudták, hogy több mint 600 000 szovjet or­vos állandóan fejleszti szak­mai tudását. Három-öt éven­ként ingyenes továbbképzés­ben részesülnek az erre ki­szes orvosi szakágazatba« megjelenő folyóiratokban pub­likálják ég, minden orvos szá­mára hozzáférhető gyűjtemé­nyekben teszik közzé. Ezek a közlemények egy sor fejlődő o-rszágba is eljutnak. Tarjáni József (Salgótarján): „Megbeszélés” című fényképé­re a zsűri 7 pántot adott T Csehszlovák vendégek Az elmúlt napokban a csehszlo- iftett gyárrészleg főmérnöke és vákiai Hloloveci Kohászati Üzem- mpszaki osztályvezetője vála- ből vendégek érkeztek a Salgó- sjrolt. tarjáni Kohászati Üzemekbe. A A csehszlovák szakemberek vi- csehszlovák szakembereket a szondásképpen a jövő esztendőre huzalgyártás problematikája ér- baráti látogatásra hívták meg a dekelte. Kérdéseikre az előbb em- gyár huzalművének dolgozóit. Ifjúságpolitika Egy mondat Bércéiről Fiatal vállalat Bereden a Dél-nógrádi Tsz-ek Gépjaví­tó Vállalatai amely ezzel a névvel mindössze két eszten­deje működik. A gyorsan fej­lődő üzem elődje hosszú ideig a Pásztói Gépjavító Állomás­hoz tartozott. A változó pro­fil eredményeként ma főleg három fontos területre terjed ki a vállalat tevékenysége: erőgépjavítások, a lakosság szolgáltatásával összefüggő feladatok és ipari üzemek ré­szére készített lakatosipari ter­mékek dőállítása. Két eszten­dővel ezelőtt hetven dolgozót alkalmazott az üzem, amely­nek jelenleg 115 munkása, il­letve alkalmazottja van. Adandó munkahelyet a fiataloknak — Évről évre több szakmun­kástanulót foglalkoztatunk — mondja a berceli gépjavító vállalat fiatal igazgatója, Csa­ta István, aki két esztendeje mérnöki képesítéssel Érsék- vadkertről került az újjászer­veződő üzem élére. Az ipari tanulók számának növekedése azonban csak egyik motívuma annak a tö­rekvésnek, amely az üzem gazdasági vezetését jellemzi: minél több munkaalkalmat biztosítani a hdyi fiataloknak. Az átlagos életkor így sem mondható „idősnek”, hiszen — Tudjuk, hogy az ifjúmun­kások alapvető érdeke és cél­ja, hogy midőbb állandó mun­kahelyet találjanak — mond­ja Csata István. — Tavaly például mindössze hat fiatal keresett máshol — elsősorban a nagy szívóhatású Iktadon, Budapesten és Vácott — új munkahelyet. A hat fiatal kö­zül egy később mégis nálunk maradt, egy az NDK-ba ment szakmai gyakorlatra, de a tel­jességhez hozzá tartozik az is. hogy azóta a négyből három már kérte az újrafelvételét. Ezek az esetek dsősorban azt bizonyítják, hagy a fiata­lok között sajnos, vannak olyanok, akik a legcsekélyebb dőnyökért — vagy vélt elő­nyért — munkahelyet változ­tatnak és persze személyes társadalmi vállalással: a mi­nőségi munkával összefüggő, külön felajánlással kiegészíte­ni. Mit bizonyít ez a tény Bereden? — A fiatalok, az itteni bri­gádok nemcsak pénzkereseti forrásnak, hanem lelkiismere­ti ügynek is tekintik a mun­kát ... Igény keltés és megbecsülés A Berceli Gépjavító Vállalat­nál jelenleg 33 KISZ-tagot tar tanak nyilván. — Két évvel ezdőtt, amikor az üzem újraszerveződött, mindössze hat KISZ-tagunk volt — mondja az üzem párt­- , , titkára, Kerék Sándor, aki meggyőződés nélkül nehezebb „ „ „J, ’ . elfogadni az intő szót: „sehol sincs kolbászból a kerítés .. — Ennek ellenére nem ad­juk fel a reményt, hogy fia­taljaink személyes boldogulá­sát itt, helyben tegyük lehe­tővé, elsősorban a megfdelő munkaalkalommal, keresettel, a munkakörülmények fokoza­tos javításával. Tervezzük pél­dául, hogy az üzem termelésé- bén ma még nem nagy érté­ket kitevő szolgáltatást to­vább fejlesztjük. Ennek fő­ként a társadalmi hasznossá­ga jelentős — mondja az igazgató. helyben nyolc éve látja d ezt a feladatot és egyik alapító­ja volt a mostani üzem dőd- jének, a gépjavító állomásnak is. — Két év nem nagy idő, mégis dég volt arra, hogy tü­relemmel, figydemmel segít­sük a fiatalokat itt beillesz­kedni, s hogy midőbb meg­találják, maguk kialakíthas­sák a munkahdyhez, társadal­mi szervezethez, vezetőkhöz és a munkahelyi környezethez fűződő új kapcsolataikat. A KISZ-szervezet pártirá- nyítását sem az aprólékos „előírásokra” alapozták Ber­eden, hanem például többet foglalkoztak az új munkások­ban, beilleszkedésben, elis­merték, ha a fiatalok öntevé­kenyen klubdélutánokat, mű­sorokat, veteránok és fiatalok találkozóját rendeztek, amely­re általában a szomszédos KISZ-szervezetet, a községie­ket is meghívták. A létszám- növekedéssel egyébként is előtérbe került a helyi KISZ- szervezet feladata, a fiatalok beilleszkedésének társadalmi, munkahelyi segítése. Nem bán­ta meg, aki a berceli üzem mellett döntött. Az üzem dol­gozóinak átlagkeresete 2200 forint, az egy főre jutó évi jövedelem a 27 OfW forintot is eléri. Megalapozni a jövőt — A gazdasági építőmunká- oan fontos a segítség — véle­kednek a fiatalok a berceli gépjavítónál — meg. kdl ala­poznunk a jövőnket. Az új KISZ-titkár valami­kor a községi fiatalokat vezet­te. Nándori Ferenc akkor vet­te át az üzemi szervezetei, amikor a létszám hirtelen „megugrott”. Sok társadalmi feladatot vállaltak, s olyankor mindig az élen volt a titkár. A tekintélyt is csak így szerez hette meg. Nemrégiben bevá­lasztották a járási pártbizottr sági tagok sorába is. Bereden élénk érdeklődéssel fogadták a Szervezeti Szabályzat módosí­tásának tervét. — Nem „öreg” a pártszer­vezetünk, de szeretnénk né­hány rátermett fiatalt magunk között látni. A terv arra min­denképpen jó volt, hogy min­den párttagunk személyes ügyének érezze az utánpótlás felfedezését — mondja Kerék Sándor. Pataki László ____ Bereden, a fiatal üzemben ___________________________ e gyre többen találják meg példamutató kezdeményezések kai, segítettek az eligazodás egyéni számításukat is a bér- is születtek. A Salgótarjáni ceii üzemnél a fiatalabbak kö- Kohászati Üzemekkel régebbi , _ , . , m zül is. munkakapcsolatubait szeretnék | NOGRAD — 1970. december 1., kedd v

Next

/
Oldalképek
Tartalom