Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
SMtés font és lent BÄR AZ UTÓBBI éveidben erősödött az a felfogás, hogy lehetőleg addig nyújtózkodjunk amíg a takarónk ér, roégiis elég gyakran előfordul, hogy a fejlesztési célok ikttje- üölíésekor abból indulnak ki: majd ,jfent” segítenek. Ami a lehetőségeket illeti, a kívánt segítség, ha nem Is úgy, ahogy elképzelik, többé- loevésbé megtörténik, ameny- nyi<ben egyetemes népgazdaságé érdekek indokolják. A fölfelé tekintés esetenként. mint például a szénbányászat visszafejlesztésénél indokolt, társadalmilag és politikailag szükségszerű. Ugyanez vonatkozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 500 millió forintos rekonstrukciójára, bár a gyár a hitelversenyben a feltételek kialakításaikor nem tudott olyat produkálni mint más hitelt kérő vállalatok. Hogy mégis rájuk esett a választás, azt elsősorban a nép- gazdasági érdekek indokolták. A fentről való segítségnek te megvannak a határai. Csak erre számítani, s ölhetett kézzel várná a fejlesztés során támadt nehézségek megoldását. idejét múlta, politikailag és gazdaságilag egyaránt káros dolog. Sőt, mint több megyei példa bizonyítja, a helyi kezdeményezésnek van hallatlan nagy jelentősége. ■Nem pontos adatok szerint a következő ötéVes tervben a beruházásokra szánt több mint 400 milliárd forint 50 százaléka a vállalatoknál keletkezik és marad mint fejlesztési alap. Ehhez jön majd 20. vagy 30 milliárd forint közötti hitellehetőség. Szép kis summa. A vállalatok viszont keveslik azt a pénzt, amit a fejlesztési alapba tehetnek. Szerintük a központi fejlesztési összegeket kellene tovább mérsékelni. Ha a központi elképzelésekre szánt pénzt csökkentjük, akkor a népgazdaság egészét döntően befolyásoló fejlesztéseket fogjuk vissza. Ennek viszont beláthatatlan következményei lehetnek. Azok az esetleges módosítások, amelyek árnyalataiban változtatják meg esetleg az arányokat, alapjában nem befolyásolják azt a helyes koncepciót, hogy a fejlesztési célok kitűzésekor elsősorban a saját lehetőségekből és a hitelfeltételekből keli kiindulni. MA MAR NEM LEHET azt csinálni, mint a múltban: kezdjük csak él a beruházást, majd csak lesz valahogy. Ha nincs pénz, nincs anyagi fedezet, akkor az elképzelések homokra épített vágyálmok. És ha a pénz is megvan, akkor sem biztos, hogy lesz építőipari kapacitás. Ez utóbbi gyors ütemű bővítésére a kormány központi forrásokból több milliárd forintot biztosít. Előnyös hatása azonban nem jelentkezik máról holnapra, s nem oldja meg azokat az ellentmondásokat sem, amelyek jellemzik a fejlesztési igényeket és a lehetőségeket. Nem marad más hátra, mint okosabban gazdálkodni a meglevő adottságokkal, oiyan elképzeléseket kidolgozni, amelyek reálisak, megvalósíthatók. Mostanában kevés szó esik arról, hogy a meglevő pénzforrásokat célszerű úgy felhasználni, hogy a létesítmény átadásakor ne, vagy csak elenyésző legyen a kívánságlista, melyben felsoroljuk mi nincs, mi kéne, mi az, amit elhagyhattunk volna. Ha szó is esik érről, ennél jóval kevesebb az az intézkedés, mely a hasznos célokat szolgálja. Mivel gyáraink a jövőben is nehezen jutnak a fejlesztési célok elérését biztosító hitedhez, sokszor hátrányos helyzetük miatt kényszerítve vannak arra. hogy azzal gazdálkodjanak, amijük van. Ezért szakítaniuk kell a korábbi módszerekkel, felfogással. Az új helyzet megkívánja, hogy a fejlesztésre kijelölt üzemek, üzemrészek vezetőit is bevonják a tervezésbe, a kivitelezésbe, annak minden folyamatába. Ennek saép példáit tapasztaltuk az öblösüveggyárban és a síküveggyárban. Igaz, ellenkezőjére is tudnánk sok példát említeni. Ünmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki igazgatóhelyettese az előbbi gondolat kapcsán a következőket mondta: — Nálunk jelenleg a termelő üzemek vezetői kész gyárrészleget kapnak. Ezután mondják el véleményüket, közük mi tetszik, mi nem. Emiatt az új létesítmények az első időkben nem hozzák meg azt a várt eredményt, amit joggal várunk tőlük. A jövőben ezen is változtatni kívánunk. A gyárrészleget vezetők először papírra vetik a fejlesztés során mi a kívánságuk, milyen állóeszközzel, milyen terméket kívánnak előállítaná és milyen minőségben. Megkérdezzük tőlük, kit bíztak meg a beruházás lebonyolításával, ki ellenőrzi a folyó munkálatokat, hány mérnökre, technikusra, .szakmunkásra, segédmunkásra van szükség, illetve kiket iskoláz be az új feladatok elvégzésére. Csak így tudjuk megszüntetni a „semmi sem drága” szemléletet. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS reformjának máig eltelt időszakában bekövetkezett előnyös változások még csak kis mértékben éreztetik hatásukat a fejlesztési elképzelések kialakításánál. Még mindig elég erős a felfelé tekángetés, emiatt kevés idő marad a helyi lehetőségek ésszerű, okos hasznosítására. Pedig az élet számtalanszor bebizonyította: mindenfajta késlekedés nem szűkíti, hanem növeli az amúgy is nagy feladatok sokrétűségét, nem Csökkenti, hanem növeli, súlyosbítja a megoldásra váró problémákat. Ezeknek többségét a jövőben a minden tekintetben önállósággal bíró vállalatok, gyárak, üzemek vezetőinek és dolgozóinak kell megoldaniuk. Hozzá még nagyobb területen mint eddig, még nagyobb hatékonysággal, még eredményesebben, Venesz Károly Fotózzon a NOGRÄD-nak! Hatezer tonna szén terven Jelül A salgótarjáni Király-táró dolgozói november 21-én teljesítették éves tervüket, ötvenhatezer tonna szenet szállítottak a felszínire. Az aknánál Angyal Vilmos szocialista brigádja küldi a felszínre a termelés csaknem egészét. A brigád vállalta, hogy év végéig mintegy hatezer tonna szenet termelnek terven felül. Király-tárón egyébként kiadták a jelszót: fokozott gondot fordítanak a minőségre és megvalósítják — a lehetőség határain belül — a munkahelyi válogatást. Uj üzletek a Pécskő utcában A Salgótarjáni városi Tanács vezetői, valamint a város átépítésében résztvevő építészek a közelmúltban tárgyalásokat folytattak, hogy miképpen lehetne üzleteket építeni a Pécskő utcai szövetkezeti lakóház elé. Üj üzletekre, illetve üzlet- helyiségekre nagy szüksége lenne a városnak és ez több A béke védelmezői 25 éves a Nemzetközt Demokratikus N ószövetség, /Át világrész 93 országának, egy híján száz nőszerve- " zete ünnepel: 25 éve ezen a napon, 1945. december 1-én bontott zászlót a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. Párizsban összegyűlt asszonyok és lányok határozták el: a világ minden részén tömörítik erőiket, hogy soha többe ne zúduljon háború az emberiségre, s békében nevelhessék gyermekeiket. Az eltelt negyedszázadban sikerült mozgósítani a nőit millióit nemcsak a béke megvédésére, hanem más, nem kevésbé fontos célok elérésére is. Sok helyütt a női egyenjogúság kivívásáért küzdött — többféle sikerrel — a nőmozgalom, másutt a nemzeti függetlenségi harcba kapcsolódtak be a harcos nőszervezet tagjai. Szinte nem múlt el hét, hogy a világ valamely pontján ne emelték volna fel szavukat a nőmozgalom képviselői a szociális haladásért, a demokráciáért. Nem hiányoztak nagyszabású nemzetközi akciókból sem: a Hanoiban felállítandó anya- és gyermekvédelmi központ költségeire például rövid idő alatt 50 000 dollárt gyűjtöttek. Hazánk abban a kitüntetésben részesült, hogy nemrég a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jubileumi tanácsülésének házigazdája lehetett. A budapesti kongresszus 260 küldötte — 91 ország képviseletében — október első napjaiban a Gellert Szállóban hat bizottság javaslatát fogadta el. A többi között felszólitottak a világ asszonyait és nőszervezeteit: nyújtsanak politikai és erkölcsi támogatást, anyagi segítséget a függetlenségükért küzdő indokínai népeiknek, támogassák az amerikai és más országok asszonyainak erőfeszítéseit, amelyekkel rá akarják bírni kormányaikat az agresszió haladéktalan megszüntetésére. Szolidaritást vállalt a világ legtekintélyesebb és legnépesebb nőszervezete az Izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel. Határozatban mondták ki Budapesten azt is, hogy támogatják az európai biztonsági értekezlet összehívását. Hertta Kuusinen, a szövetség elnöke a tanácskozás befejeztével kijelentette: hajlandók együttműködni minden haladó erővel a béke megvédésére, a világ gyermekeinek szebb, boldogabb jövőjéért. Szebb, magasztosabb célokat nem tűzhetett volna zászlójára a jubiláló nemzetközi nőmozgalom. Orvostovábbképzés a Szovjetunióban Tizenhat ázsiai, afrikai és latin-ameriikai ország képviselői tanulmányozták a Szovjetunió orvostovábbképzési rendszerét. A tanulmányok keretéül szolgáló szemináriumot a szovjet kormány rendezte, a fejlődő országoknak nyújtandó rendszeres segítség egyik láncszemeként Évente átlagosan tíz hasonló, orvosi kérdésekkel foglalkozó találkozóra kerül sor a Szovjetunióban. jelölt intézetekben, vagy a munkahelyükön rendezett speciális tanfolyamokon. A fődsi- kolákon a fejlődő országok képviselői is tanulnak. Nagy^ figyelmet keltett a látogatók körében a szovjet orvosi információs rendszer. Moszkvában orvosi és medi- kotechnikai tudományos intézet működik, amelynek fiókjai megtalálhatók valamennyi szovjet köztársaságban. Az újdonságokat az őszüzlet elhelyezési gondjait megoldaná. Másrészt a szép kirakatokkal rendelkező boltok megszépítenék a városképet. Jelenleg készülnek a tanulmánytervek, majd ezt további tárgyalások követik. Kilenc csoportbau A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház szervezésében érettségire, valamint az egyetemi és főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot indítanak december elsejei kezdettel a Madách Gimnázium és Szakközépiskolában. A tanfolyamra 150 tanuló jelentkezett — többségükben bányászszülők gyermekei. a TIT által biztosított előadók kilenc csoportban — 3 matematika, 2 fizika, 2—2 magyar és történelem — foglalkoznak a gyermekekkel a jobb eredmény eléréséért.. A Látogatók megtudták, hogy több mint 600 000 szovjet orvos állandóan fejleszti szakmai tudását. Három-öt évenként ingyenes továbbképzésben részesülnek az erre kiszes orvosi szakágazatba« megjelenő folyóiratokban publikálják ég, minden orvos számára hozzáférhető gyűjteményekben teszik közzé. Ezek a közlemények egy sor fejlődő o-rszágba is eljutnak. Tarjáni József (Salgótarján): „Megbeszélés” című fényképére a zsűri 7 pántot adott T Csehszlovák vendégek Az elmúlt napokban a csehszlo- iftett gyárrészleg főmérnöke és vákiai Hloloveci Kohászati Üzem- mpszaki osztályvezetője vála- ből vendégek érkeztek a Salgó- sjrolt. tarjáni Kohászati Üzemekbe. A A csehszlovák szakemberek vi- csehszlovák szakembereket a szondásképpen a jövő esztendőre huzalgyártás problematikája ér- baráti látogatásra hívták meg a dekelte. Kérdéseikre az előbb em- gyár huzalművének dolgozóit. Ifjúságpolitika Egy mondat Bércéiről Fiatal vállalat Bereden a Dél-nógrádi Tsz-ek Gépjavító Vállalatai amely ezzel a névvel mindössze két esztendeje működik. A gyorsan fejlődő üzem elődje hosszú ideig a Pásztói Gépjavító Állomáshoz tartozott. A változó profil eredményeként ma főleg három fontos területre terjed ki a vállalat tevékenysége: erőgépjavítások, a lakosság szolgáltatásával összefüggő feladatok és ipari üzemek részére készített lakatosipari termékek dőállítása. Két esztendővel ezelőtt hetven dolgozót alkalmazott az üzem, amelynek jelenleg 115 munkása, illetve alkalmazottja van. Adandó munkahelyet a fiataloknak — Évről évre több szakmunkástanulót foglalkoztatunk — mondja a berceli gépjavító vállalat fiatal igazgatója, Csata István, aki két esztendeje mérnöki képesítéssel Érsék- vadkertről került az újjászerveződő üzem élére. Az ipari tanulók számának növekedése azonban csak egyik motívuma annak a törekvésnek, amely az üzem gazdasági vezetését jellemzi: minél több munkaalkalmat biztosítani a hdyi fiataloknak. Az átlagos életkor így sem mondható „idősnek”, hiszen — Tudjuk, hogy az ifjúmunkások alapvető érdeke és célja, hogy midőbb állandó munkahelyet találjanak — mondja Csata István. — Tavaly például mindössze hat fiatal keresett máshol — elsősorban a nagy szívóhatású Iktadon, Budapesten és Vácott — új munkahelyet. A hat fiatal közül egy később mégis nálunk maradt, egy az NDK-ba ment szakmai gyakorlatra, de a teljességhez hozzá tartozik az is. hogy azóta a négyből három már kérte az újrafelvételét. Ezek az esetek dsősorban azt bizonyítják, hagy a fiatalok között sajnos, vannak olyanok, akik a legcsekélyebb dőnyökért — vagy vélt előnyért — munkahelyet változtatnak és persze személyes társadalmi vállalással: a minőségi munkával összefüggő, külön felajánlással kiegészíteni. Mit bizonyít ez a tény Bereden? — A fiatalok, az itteni brigádok nemcsak pénzkereseti forrásnak, hanem lelkiismereti ügynek is tekintik a munkát ... Igény keltés és megbecsülés A Berceli Gépjavító Vállalatnál jelenleg 33 KISZ-tagot tar tanak nyilván. — Két évvel ezdőtt, amikor az üzem újraszerveződött, mindössze hat KISZ-tagunk volt — mondja az üzem párt- , , titkára, Kerék Sándor, aki meggyőződés nélkül nehezebb „ „ „J, ’ . elfogadni az intő szót: „sehol sincs kolbászból a kerítés .. — Ennek ellenére nem adjuk fel a reményt, hogy fiataljaink személyes boldogulását itt, helyben tegyük lehetővé, elsősorban a megfdelő munkaalkalommal, keresettel, a munkakörülmények fokozatos javításával. Tervezzük például, hogy az üzem termelésé- bén ma még nem nagy értéket kitevő szolgáltatást tovább fejlesztjük. Ennek főként a társadalmi hasznossága jelentős — mondja az igazgató. helyben nyolc éve látja d ezt a feladatot és egyik alapítója volt a mostani üzem dőd- jének, a gépjavító állomásnak is. — Két év nem nagy idő, mégis dég volt arra, hogy türelemmel, figydemmel segítsük a fiatalokat itt beilleszkedni, s hogy midőbb megtalálják, maguk kialakíthassák a munkahdyhez, társadalmi szervezethez, vezetőkhöz és a munkahelyi környezethez fűződő új kapcsolataikat. A KISZ-szervezet pártirá- nyítását sem az aprólékos „előírásokra” alapozták Bereden, hanem például többet foglalkoztak az új munkásokban, beilleszkedésben, elismerték, ha a fiatalok öntevékenyen klubdélutánokat, műsorokat, veteránok és fiatalok találkozóját rendeztek, amelyre általában a szomszédos KISZ-szervezetet, a községieket is meghívták. A létszám- növekedéssel egyébként is előtérbe került a helyi KISZ- szervezet feladata, a fiatalok beilleszkedésének társadalmi, munkahelyi segítése. Nem bánta meg, aki a berceli üzem mellett döntött. Az üzem dolgozóinak átlagkeresete 2200 forint, az egy főre jutó évi jövedelem a 27 OfW forintot is eléri. Megalapozni a jövőt — A gazdasági építőmunká- oan fontos a segítség — vélekednek a fiatalok a berceli gépjavítónál — meg. kdl alapoznunk a jövőnket. Az új KISZ-titkár valamikor a községi fiatalokat vezette. Nándori Ferenc akkor vette át az üzemi szervezetei, amikor a létszám hirtelen „megugrott”. Sok társadalmi feladatot vállaltak, s olyankor mindig az élen volt a titkár. A tekintélyt is csak így szerez hette meg. Nemrégiben beválasztották a járási pártbizottr sági tagok sorába is. Bereden élénk érdeklődéssel fogadták a Szervezeti Szabályzat módosításának tervét. — Nem „öreg” a pártszervezetünk, de szeretnénk néhány rátermett fiatalt magunk között látni. A terv arra mindenképpen jó volt, hogy minden párttagunk személyes ügyének érezze az utánpótlás felfedezését — mondja Kerék Sándor. Pataki László ____ Bereden, a fiatal üzemben ___________________________ e gyre többen találják meg példamutató kezdeményezések kai, segítettek az eligazodás egyéni számításukat is a bér- is születtek. A Salgótarjáni ceii üzemnél a fiatalabbak kö- Kohászati Üzemekkel régebbi , _ , . , m zül is. munkakapcsolatubait szeretnék | NOGRAD — 1970. december 1., kedd v
