Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

NYUGODT, KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS JELLEMEZTE MEGYÉNKET (Folytatás a 4, oldalról.) A visszafejlesztés üteme eltér-e a korábbi elképze­lésektől? SZÖG BÉLA: Ismereteink szerint közép távon —, ami a nógrádi bányászatot illeti —, alapvető változás nem várha­tó. Az 1969—70. évben bekö­vetkezett átmeneti szénhiány és ennek felszámolása érde­kében tett és teendő orszá­gos intézkedések alapvetően nem érintik a medencét. A jövő évi széniigény nem. tér el az előzőleg kidolgozott éves termelési tervtől. Továbbra is fő feladat a költségszint csökkentése, a műszaki szín­vonal emelése, a nagybátonyi körzet versenyképessé téte­le. Ennek érdekében használ­ja fel a vállalat saját fej­lesztési alapját és más for­rásból kapott pénzeszközeit. A bányászatból felszaba­dult munkaerő elhelyezése okoz-e gondot? SZOÖ BÉLA: A bányászat- bói. a munkaerő a tervezett ütemben szabadul fel Elhe­lyezésüket biztosítja a telepí­tett üzemek folyamatos be­lépése a termelésbe. Ezt köny nyitó meg az a helyes kezde­ményezési, hogy több száz: bányai dolgozó — zöm t technikus — átképzi maga' öntő, villanyszerelő, gépipari szakmákra. A megyei párt­vezetés továbbra is figyelem­mel kíséri a bányászok mun­káját, visszafejlesztését, első­sorban politikai és emberi vonatkozásban. Ezek a prob­lémák azonban a negyedik ötéves tervben más jellegűek lesznek, mint voltak az 1968 —69-es években. A beszélgetés eddigi so­rán sok sző esett a politi­kai éfc gaadasági életünk­ről Most arról szeretnénk hallani, hogy a harmadik ötéves térv milyen válto­zásokat hozott a tanácsi munkában? GÉCZI JANOS: A IX. kongresszus állásfoglalása, ha_ r.ározaita alapjain több pánt- és kormányhatározat született szocialista álilaméletünlk to­vábbfejlesztése, a szocialista demökráciia szélesítése, ezen belül a tanácsok . hatásköré­nek. öméillléségáneil növelése, szervezetük, működésük töké­letesítése érdekében. Az em­lített határozatok alapján megyénkben is korszerűsödött a községi tanácsok szrevezete, egyszerűsödött valamennyi szinten a tanácsok és szer­vednek működése, fokozódott önállóságuk, s a községi és vá­rosi tanácsok tevékenységé­ben iiövekedlbek az önkor­mányzati elemek. A harmadik ötéves terv i dőszakára esett népgazdasá­gunk további fejlődéséit dön­tően meghatározó feladat, a gazdasáigikányíitási rendszer bevezetése. Ez sok tekántatben módosítást hozott a tanácsi munkában, de változást igé­nyelt a községi tanácsok szer­vezetében is. Ennek megfele­lően trend elite el a kormány a községi egységes szakigazgatá­si szervek létrehozását. E ren­delkezés célja aiz volt, hogy a községekben olyan egységes szakigazgatási szervek jöjje­nek létre, melyék lehetővé te­szik a minőségileg jobb tes­tületi. közsógpoLitikai, gazdál­kodási munkát, gyorsabbá, egyszerűbbé az államigazga­tási, a hatósági tevékenységet az által, hogy az ügyek ke­letkezési és elintézési helyét közelebb viszik egymáshoz. Az elmúlt években több jogszabályi rendelkezés látott 'napvilágot, melyek a tanácsi önállóság fokozásának irányá­ba hatották. így: több ható­sági jogkör, melyet eddig a járási tanácsok szakigazgatá­si szervei gyakoroltak első fo­kon, községi hatáskörbe ke­rült. Érdekeltté tettük alsóbb szintű tanácsainkat a helyi be­vételek fokozásában, a saját bevételek kiterjesztésében, fel­kutatásában, de ezzel együtt a kiadások növelésében is. Az elmúlt három év ta- pasata’ateá megítélésünk sze­rint kedvezőek voltaik. Lé­nyegesen csökkent a fellebbe­zések és panaszok sízáma. A lakosság ügyei, problémái többségükben már a közsé­gekben megnyugtató módön rendeződjek. A kialakult új lehetőségek, feltételek, illetve követelmények aíapján me­gyénkben is átgondoltabb, cél­tudatosabb városi é® köaség- politikaá tevékenység bontako­zott ki. Summázva úgy fogal­maznék, hogy a lakosság ügyelt ott intézik, aíboi a ta­nácsi szervek legközelebb áll­nak a lakossághoz. Különböző fórumokon sokait hallunk a szocialista demokráciáról. A tanácsi munkában ez hogyan ér­vényesül? GÉCZI JÁNOS: Az elmúlt évek munkájában fontos he­lyet foiglalt el a saoetálista demokrácia fejlesztése. Nagy gondot fordítottunk a társar- dalmi erők bevonására, a la­kossággal való kaosolat erő­sítésére. A pártszervezetek irányításával s a tőmegszer- vezetetokel. mozgalmakkal együttműködve jelentős töme­geiket mozgósítottak tanácsa­ink a helyi gazdasági, társa­dalmi és egyéb problémáink, feladataink megoldására. A testületi munkába olyan elvet aükalmaiztunk, hogy a tanácstesitületeíknek minden egységek kialakulásával a székhely község funkcióját is ellátják. A céLtudatosább közsógpo- lükaá tevékenység eredménye­ként kiemelt központi anya­gi támogatással, jelentős he­lyi, anyagi eszközök igénybe­vételével gyorsított ütemben folyt a körzeti jellegű közin­tézményeknek a körzeti sze­repkörű falvaikba telepítése, 8 ha nem is a kívánt mérték­ben, de már mutatkoznak e községek urbatrózálód ásóinak jelei. A kormány határozata meg­felelő lehetőségét teremtett kis községeink településpoli- tilkaii, szervezeti problémáinak átfogó, klánszerű rendezésé­hez. A megye új településipo- Utíkai terve — figyelemmel a korábbi munka tapasztalatai­nak a korrnányhátározait irémy- mutatásaira — az eddiginél differenciáltabb fejlesztési po­litikát irányoz elő az egyes alapfokú ellátási körzeteknéL A fejlesztéseiknél figyelembe veszi, hogy a körzeti szerep­körű község milyen funkciót tölthet majd he a könnyező községek ellátásában, másrészt szinten az általánosabb, elvi irányítás feladatait kell ellát­niuk. a végrehajtó bizottságok pedig a szakigazgatási appa­rátus közvetlenebb, részlete- sébb szakmai vezetését végez­zék. Javult s tanácstagok köz­életi tevékenysége, és válasz­tókén illeti munkájukban csök­kentek’ a formális elemek. Ál­talában kedvezően alakulták a a terv elsősorban a váro­soktól távolabbi, a közvetlen vonzáskörzetükhöz nem tarto­zó ^központi” községek fej­lesztését irányozza élő. A megyei pántbizottság fő feladatiként a közös tanácsok hálózatánaik gyorsabb ütemű kialakításait jelölte mag. En­nék alapján nagyarányú poli­tikai és szervező munkával az utóbbi két évben újabb 25 kö­zős tanácsot és 2 nagyközséget szerveztünk. Ez által, a közsé­gi tanácsok száma 79-rie csök­kent Az átszervezéssel a La­kosság túlnyomó többsége ér­demi ellenvetés nélkül egyet­értett Röviden utalni szeretnék arra is, hogy e fejlődési fo­lyamatban kiéleződtek a kis lélekszámú és a nagy, illetve nagyobb községek problémái. E munkában a ifcözségek kö­zötti megkülönböztetésit feltét­len indoköLtniák tartottuk és megfelelőéin különbséget is tettünk a falusi települések között — nagyságrendjüket, fejlődési fokukat, egyéb adott­ságaikat illetően — a község- fejlesztési, s a (különféle la­kossági snolgáilitatásiok ellátá­sa, fejlesztése tekintetében. A következő tanácseiMius köze­péig a tervek alapján végre kívánjuk hajtani falusi tdepü- lésháLózatunk korszerűsítését, további nagyközségek és kö­zös tanácsok létrehozását. tanácsok és szervek tömeg- kapcsolatai, s a lakosság szí­vesen, aktívan vesz részt az áttenni munkában. A megyei párténtekezlet értékelése sze­rint a tanácsok pártiirányí­tásában erősödött az eszmed- polátiikaá vezetés, csökkent az operatív beavatkozás. Kiala­kulóban van a feladatok he­lyes megosztása. Ezáltal nőtt a tanácsok felelősségérzete a párt irányításával kido’gozott község, és várospolitika vég­rehajtásáért. Érvényesült az az elv. hogy a pártiirányítás­nak legfőbb eszköze a taná­csokban dolgozó kommunisták aktivitása, példamutatása. A pártirányítás egyéb módsze­rei ig értékesen hozzájárultak a tanácsok munkájának fej­lesztéséhez. A politikai irány­vonal helyes meghatározása, a rendszeres informálás és po­litikád ellenőrzés biztosította, hogy a tanácsok eredménye­sen dolgozzanak a párt poli­tikájának megvalósításáért. Milyen eredményeket ho­zott a tanácsok összevoná­sa, a nagyközségek kialakí­tása. s ez hogyan jelentke­zik majd a negyedik ötéves terv során? GÉCZI JÁNOS: Pozitívu­ma az elmúlt évek munká­jának, hogy meggyorsult a falusi településhálózat korsze­rűsítése; a nagyobb, életképe­sebb államigazgatási alapegy­ségek kialakítása. A megye kisífialvais jellegére tekintettel az alapfokú köziintézmiány- hólózat kiépítésére, 2—5 apró és kisfalut magába foglaló 2000—4500 fős falukörzeteik a’akultaík ki; s kijelölték azo­kat a falvakat is. amelyek a meglevő és oda telepített alapfokú közinltézményeikikel központi szerepkört töltenek be. A falukörzet lakosságának ellátásában, s egyben a na­gyobb állami gazgatási aiap­Hogyan foglalná ossz« a tanácsi tervezés és gazdál­kodás új rendjéből fakadó eddigi eredményeket. ILLÉS MIKLÓS: Mint is­meretes, a tanácsok gazdasági feladatait jelentősen átalakí­totta a gazdasági mechanizmus reformja, mélynék legfonto­sabb elemei: a hatáskörök je­lentős részének decentralizálá­sa; a korábbi „keretszemlé­letű” terv lebo ntásos rendszer helyett gazdasági szabályozók­kal történő irányítás; éves tervezési rendszer helyett alapvetően a, közép távú ter­vezésen alapuló gazdálkodás; új rendszerű bér gazdálkodási rendszer, amely felváltotta a korábbi feszes létszámgazdál­kodási módszert; a felújítási alapok eszközarányos tervezé­si rendszere; bevétel-szemlé­letű tervezési rendszer; a sa­ját kiviteleződ kapacitás meg­teremtésének lehetősége költ­ségvetési üzemek útján; és végül a pénzmaradványaikkal a tanácsok rendelkeznek. A gazdálkodás új rendjé­nek kialakítása után is két egymással Összefüggő cél ha­tározta meg a tervidőszak utolsó három esztendejének gazdálkodási poütikájáit. Ilyen volt az új gazdasági szabályo­zókkal teljesíteni a harmadik ötéves terv céljait, ugyanak­kor biztosítani, hogy az ösz­tönzők hatása minden terü­leten érvényesüljön, színvo­nalasabban elégítse ki a la­kosság kommunális, egészség- ügyi és kulturális szükségle­teit. A három év eredményei azt bizonyítják, hagy a taná­csok döntései megfontolták voltak. Eredeti célja!nk meg­valósításához 3 évre a fenn­tartási költségvetésben csaknem másfél milliárd forint bevé­tellel számoltunk, ami termé­szetesen meghatározza a rá­fordítható kiadásokat is. A már lezárt két évben bevé­teleinket 300 millió forinttá! teljesítettük túl, az Idei mint­egy 550 millió forint terve­zett bevétellel szemben csak­nem 670 millió forinttal szá­molunk. A fenntartási költség- vetésit illető bevételeink túl­teljesítése lehetőséget nyújtott az éseközök egy részének a fejlesztési alapok javára való átosoportosí fására is. A lehető­ségekkel élve két év alatt 66 millió foirimitot utaltak át tar- nácsaimk fejlesztési, beruhá­zási célok bővítésére, míg az idén mintegy 52 millió forint átutalásával számolunk. Az eredmények között tart­juk számon, hogy ma már a nem tanácsi szervek is részt vesznek a területfejlesztésben. Ez úgy jut kifejezésre, hogy egy-egy létesítmény megvaló­sításához hozzájárulnak, kö­zös beruházásokat valósítanak meg a tanácsokkal, ami min­demképpen növeli a tanácsok lehetőségeit, előnyösen befo­lyásolja a terület fejlődését. Első ízben készítenek a községi tanácsok ötéves tervet. Mit jelent ez a fal­vak életében? ILLÉS MIKLÓS: Az önálló­ság további növekedése, az önkormányzati elemek ér­vényre juttatása azt jelenti, hogy a helyi tanácsok hatá­rozzák meg fejlesztési célki­tűzéseiket. elképzeléseiket, teremtsék meg ezek megvaló­sításának feltételeit. A tervező munka első sza­kasza, a tervjavaslatok elké­szítése a községi és városi tanácsoknál befejeződött. De­cember hónapban valamennyi községi és városi tanács vég­rehajtó bizottsága megtár­gyalta és elfogadta az ötéves tervciklusra vonatkozó terv- javaslatát. Ennek elkészítése nagy jelentőségű a község életében. A politikai és tár­sadalmi szervezetek, a tö­megszervezetek a lakosság véleménye alapján alakították ki tanácsaink programját. Nagyon fontos és e kérdés­nél ezt szeretném kiemelni —. hogy érvényre jut az az elv, mely szerint mindemben ott döntenek, ahol a döntés meghozatalához a legalapo­sabb informáltsággal rendel­keznek. A megnövekedett anyagi erőforrásokkal miképpen gazdálkodnak az alsóbb szintű tanácsok? ILLÉS MIKLÓS: Az 1968 óta eltelt időszak alatt a he­lyi tanácsok önállóságának növelésére tett intézkedéseink helyesnek bizonyultak. Ezt a gyakorlati élet igazolta. A he­lyi tanácsaink általában tud­tak élni a nagyobb döntésű jogkör biztosította lehetősé­gekkel, felelősséggel vettek részt területi fejlesztési cél­jaink megvalósításában. Az utolsó három évben is folytatódott a nagyarányú fejlesztés és a két város mel­lett gyorsított ütemben fej­lődtek járási székhelyközsé­geink jól érzékelhetően, sze­münk láttára változott, fejlő­dött faivainlk képe. Egymás után épültek új lakóházak, isko­lák, óvodák, orvosi rende­lők stb. A harmadik ötéves terv elején azzal számoltunk, hogy 524 millió forintot for­dítunk tanácsi fejlesztésből megyénk gazdagítására. A tényleges fejlődés ennél lé­nyegesen nagyobb, az elmúlt öt év alatt csaknem 1 milli­árd forint tanácsi fejlesztési aűap áüit rendelkezésre ter­vezett és terven felüli felada­taink megvalósítására. Meg­épült 6200 lakás, melyből 1200 állami és tanácsi, javult köz­mű-ellátottságunk. A terve­zett 375 óvodai férőhellyel szemben 570 férőhelyet épí­tettünk. Hetvenöt általános iskolai tanteremmel növeltük állományunkat, új gimnázium épült Salgótarjánban, Szé- csényben és Kisterenyén. Nagy előrelépés történt a népművelési munka tárgyi feltételeinek biztosítására. A salgótarjáni megyei művelő­dési központ és könyvtáron kívül Pászitón járási művelő­dési ház épült és ezen kívül 8 községben építettek még kultúrházat. 28 százalékkal növekedett bölcsődei ellátott­ságunk. Megépült a megyei kórház. Bővült a nógrádgár- donyj TBC Intézet, a pásztói járási és a balassagyarmati városi kórház. Tizennégy or­vosi rendelőit építettünk. Megépült az új KÖJÁL-szók­ház, a balassagyarmati 36 férőhelyes nővérszálló stb. Az eredményeket még le­hetne tovább sorolni. Azon­ban ezekből is világosan lát­ható, hogy tanácsaink jól gazdálkodnak a megnöveke­dett anyagi lehetőségekkel, hiszen eredményeink ezt iga­zolják. Tanácsaink törekedtek is anyagi lehetőségeik nőve-, lésére, A két tanácsi pénzalap, a fejlesztés és költségvetés nö­vekedése az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetését követő években vált erőtelje­sebbé, amikor a nagyobb ön­állóság a döntési jogkör de­centralizálásának érvényesíté­séhez erőteljesen fejlődő be­vételi forrásokhoz is jutott. Míg 1966—67-ben együttesen alig több mint 300 millió fo­rintot költöttünk beruházá­sokra, 1970-ben már az egy­éves fejlesztési alap mégkö­zelíti a 350 milliót. 1969-ben a fejlesztési alap 64 százaléka már saját forrás, szemben az 1968. évi 42 százalékkal. Lé­nyegesen emelkedett bevéte- inkben a községfeilesztési hozzájiámilás. Községeink egy része is kezdi felismerni a közös beruházásokban az át­vett pénzeszközökben rejlő előnyöket. A társadalmi ösz- szefogás kifejezője, hogy me­gyénk lakossága évente 20— 25 millió forint értékű tár­sadalmi munkával járul hoz­zá városaink, falvaink gazda­gításához, szépítéséhez, fej­lesztéséhez. Azt hiszem, jóleső érzéssel nyugtázhatjuk a III. ötéves tervben megtett utat. vethe­tünk számot az elért fejlődés­ről és nyugodtan kimondhat­juk, hogy gazdálkodási tevé­kenységünk a lakosság érde­keit szolgálja, s helyi taná­csaink jól tudnak gazdálkod­ni a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel. Végül mit hallhatnánk arról, hogy tanácsi vonatho. zásban a megye számára milyen távlatokat nyit a negyedik ötéves terv? ILLÉS MIKLÓS: Nincs kétség: a negyedik ötéves tervben tovább folytatódik megyénkben az 1960-as évek elején megkezdett nagyarányú fejlesztés. Folytatódik Salgó­tarján és Balassagyarmat vá­ros rekonstrukciója, gyorsított ütemben fejlődnek a járási székhelyközségeink, tovább fokozódik községeink fejlődé­se. A számba vett és jelenleg ismert anyagi lehetőségek meghaladják az 1,2 milliárd forintot, s ennek túlnyomó része létesítmények építésé­hez kerül felhasználósra. Leg­főbb célunk, a negyedik öt­éves tervben is az életszín­vonal további emelése, az élet- és munkakörülmények javítása. A lakosság érdekei azt kívánják, hogy a lakás- és közműellátottságunk meg­különböztetett feilesztése. el- sőrendűsége legven a negye­dik ötéves tervben a tanácsi fejlesztés alanla. A lakosság életkörülményei­nek iavításában kiemelkedő szerepe van a lakásellátás­nak. Az emberek vélemény­alkotásának. megelémdettsé- gének alapvető feltétele hogy legyen önálló lakása. Azt ter­vezzük, hogy a rendelkezésre álló tanácsi fejlesztési alap több mint felét lakásépítésre használjuk fel. Számításaink szerint a negyedik ötéves tervben mintegy 8600 lakást építünk, melyben közel 3 ezer az állami lakás. Ez lényege­sen több, mdmit a harmadik ötéves tervi teljesítés. Ennek ellenére a negyedik ötéves terv végére sem tudjuk elér­ni azt a célt. hogy minden család rendelkezzék önálló lakással. Megyénk sajátos helyzete és az alacsony ellátottsági színvonal az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztést tesz szükségessé a közműve­sítésnél. A lakásépítés után az ivó- és szennyvíz-ellátott­ság javítása a második leg­fontosabb feladat, hiszen ez alapvető közegészségügyi probléma is. Legalább 10— 15 község törpevízművesítését meg kell oldani. Ehhez azon­ban községeinkben a társulá­sos szervezésben további elő­relépésre van szükség. Tovább szeretnénk lépni az egészségügyi ellátás tárgyi feltételeinek javításában, a megelőzés és gyógyítás szín­vonalának emelésében. A ba­lassagyarmati városi kórház közismerten zsúfolt és ela­vult. ezért egy 98 ágyas szü­lészeti-nőgyógyászati pavilon építését tervezzük Balassa­gyarmaton. Fogorvosi ellátá­sunk az országos átlag alatt maradt, ezért községeinkben mintegy 3 fogorvosi rendelő építésére van szükség. Megé­pítjük e mellett a salgótarjá­ni 36 munkahelyes rendelő- intézetet és Balassagyarmaton egy 170 férőhelyes csecsemő- otthont Ennek indokoltsága közismert, hiszen megyénk­ben jelenleg nincs olyan in­tézményahol az állami gon­dozásra szorult csecsemőket el tudnák helyezni. A böl­csődei férőhelyeket 160-nal tervezzük bővíteni. Javul az egészségügyi intézményháló­zatunk gép- és műszerellátotl- sága, igen fontosnak tartjuk a munkaegészségügyi felté­telek színvonalának javítását Szociális otthoni ellátottsá­gunkat 150 férőhellyel tervez­zük növelni. Az életszínvonal és a gaz­dasági növekedés szempontjá­ból is egyaránt fontos az ok­tatás minőségi javítása, a képzés korszerűsítése, az is­kolarendszer struktúrájának továbbfejlesztése. Ez jelentős feladatokat ró gazdasági és politikai vezetőinkre egya­ránt. Célunk az, hogy a még meglevő területi aránytalan­ságokat megszüntessük és kiegyenlítsük az azonos tele­püléskategóriák ellátottsági színvonalát. Mintegy 500 óvo­dai tanterem megépítésére van lehetőség’ és mintegy 350 férőhellyel tervezzük növelni az általános iskolai diákott­honok férőhelyeit. Célunk az. hogy mintegy 96 százalékra emeljük a felső tagozatos ta­nulók szakrendszerű oktatá­sát. általában javítsuk az oktatás színvonalát. A negye­dik ötéves tervidőszakban a szükségleteknek megfelelően tovább kell módosítani a kö­zépfokú oktatás szerkezetét és a gimnáziumi beiskolázás terhére növelni kell a szak­középiskolai képzést. A gya­korlati oktatás tárgyi feltéte­leinek javítása céljából _4 középiskolai műhelyt kivá­rnunk építeni és kollégiurn- hálózatunkat is tovább bővít­jük. A negyedik ötéves terv­ben várhatóan megvalósul megyénk első főiskolája. A népművelési intézményháló­zat fejlesztésében is tovább szeretnénk lépni, zeneiskola, munkásmozgalmi múzeum, filmszínház, művelődési ház, klubkönyvtár építése szerepel programunkban. Mint e rövid felsorolásból is látható, negyedik ötéves tervünk kilátásai biztatóak. Ügy gondolom, lehetőségeink magukba foglal iák a megfe­lelő mennyiségű és színvona­lú tnváhbfetlődés lehetősége­it. Természetesen helvi taná­csaink áldozatkész fe'o’ősság. teües mumVáia alapvető fel­tétele céljaink megvalósítá­sának. A célok sokat ígérőek, megvalósításuk nyomán gazdagabb lesz megyénk, szebb lesz életünk, tovább csökken a múltból öröklött viszonylagos elmaradás. Ezekért a lelkesítő célok­ért érdemes küzdeni, jól dolgozni. Venesz Károly — Somogy vári László A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom