Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
NYUGODT, KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS JELLEMEZIE MEGYÉNKET Magyobb lehetőségek a további gyarapodásra Megyénk pért- és állami vezetői válaszolnak A harmadat ötéves tervvel kapcsolatos számvetés fontos eseménye életűnknek, fejlődésünknek, mert olyan tükörkép, amelyből megtudjuk, hogyan hajtottuk végre a IX. pártkongresszus határozatait, hol jutottunk előbbre, mivel maradtunk adósak önmagunknak. Ennek során különböző megvilágításban több olyan közérdekű kérdés merül fel, amelyekre a teljesség igényével nem lehet válaszolni, de szükséges egyet-mást elmondani. Szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgeftés- re kérte fel Jedlicska Gyulát, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Szoó Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, Géezi Jánost, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elrökét és Illés Miklóst, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, hogy válaszoljanak néhány. a megye jelenét és jövőjét érintő és a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésekre. rétit. toollidktívtík tudatiéban az igények kielégítése nem kapcsolódott és még ma sem kapcsolódik megfelelően annak termelési, termelékenységi megoldásához. Isment az az alaptétel: előrehaladásunk, fejlődésünk legfőbb kérdése a termelékenyebb, jövedelmezőbb munka, a jobb minőségű termék. Csak azt lehet elosztaná, amit megtermelünk. Miből táplálkoznak az előbb elmondottak? JEDLICSKA GYULA: A fokozódó és növekvő igények mérlegelésénél mindig nagyon világosain es egyértelműen kell számba vennünk, hogy melyek kielégítésére vannak meg a reális, gazdasági feltételek, melyek azok az igények, amelyek ugyan jogosaik, de ma még gazdasági eszközök, feltételek hiányában nem elégíthetők ki, illetve fokozódó és jobb munkával már a közeljövőben sor kerülhet rájuk. Vannak olyan igények is, amelyeket csak hosszabb távon. lehieit ki elégi tend. Az elmondottakat tömegpol i tikárukba« egyértelműen hangoztatni kell, nehogy aiz emberekben illúziók rögződ jenek, a társadalmi tudait elszakadjon a gazdasági valóságtól, amely ugyan az utóbbinak a tükrözése, de önmagáiban is visszaható tényezőnek kell hogy legyen gazdasági tevékenységünkben.. Üj gondjaink, problémáink nagyrészt a harmadik ötéves terv eredményeiből is fakadnak. Amikor megoldunk társadalmi-gazdasági ellentmondásokat, objektíve újabbakat hozunk létre. Vonatkozik ez a nőkkel kapcsolatos foglalkoztatottság megoldására is? JEDLICSKA GYULA: Igen. A nők foglalkoztatásának megoldása politikailag, gazdaságilag és történelmileg nagyon hasznce. A megyében letelepedett nőket foglalkoztató üzemek azonban nem komplettek, a munka- és szociális feltételek megteremtéséhez további időre van szükség. Mivel ezrével dolgoznak nők üzemeinkben, ezért a Központi Bizottság nőkről szóló határozatát igyekszünk megvalósítani, s ez napjaink egyik feszítő kérdése. Az ellentmondás megnyilvánul az üzemen kívül is a több bölcsődei, óvodai napközi otthonos férőhelyigényben, e mellett jelentősen javítani kell egészségügyi hálózatunkat, közlekedésünket, szolgáltatásainkat, hogy a dolgozó nő nem könnyű terheit valamelyest is enyhíteni tudjuk. Az új ellentmondások vonatkoznak a szakmunkáskérdésre is? JEDLICSKA GYULA: Igen. tekintettel arra, hogy a megye új iparszerkezete napjainkban alakul ki, szakmunkásképzésünk nem tarthatott lépést az újabb igények kielégítésével. A jelen nagy feladata, hogy az ifjú nemzedék képzésének, szakmai összetételének olyan arányát teremtsük meg hosz- szú távon, amely szervesen kapcsolódik a megye új ipar- szerkezetéhez. Még egy gondról szólnék, amelynek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, több terve'klus során lehetséges csak. Ez pedig a mezőgazdaság termelési szerkezete. A kérdés: hogyan, milyen módon lehet ezeken a földeken gazdaságosan, termeMi jellemzi » harmadik ötéves tervben megyénk általános fejlődését? JEDLICSKA GYULA: Fő feladatunk, a harmadik ötéves terv valamennyi céljának teljesítése mellett az volt, hogy készítsük elő, majd az ötéves terv derekán vezessük be és valósítsuk meg a gazdaság- irányítás új rendszerét A harmadik ötéves terv megvalósítása során néhány megyei sajátossággal is számolnunk kellett Közismert hogy az ötéves terv' elejétől fontos feladatunk volt a szénbányászat tervszerű visszafejlesztése, a drágán kitermelhető, alacsony kaló- riájú szén termelésének csökkentése, amely elsősorban bennünket, nógrádiakat érintett Sajátosságként foghatjuk fel szétszórt települési viszonyainkat amelyek különösen az eszközök koncentrálása és valamennyi településfejlesztési célkitűzés szempontjából sok ellentmondást foglalt és foglal magában. Külön szólnék a megyére jellemző mezőgazdasági viszonyokról. A hairmsidilk ötéves tervben jellemző volt a hegyvidéki gazdálkodás gondja, amit 1970- foen még számos más objektív ok is befolyásol. Terveink végrehajtását hátrányosan befolyásolta a kultúra, az egészségügy, a szolgáltatás és sok más területen tapasztalható viszonylagos elmaradottság, amely a múltból öröklőén megyénket jellemzi, s amelyeknek részleges felszámolását a harmadik ötéves tervben tűztük ki. öt év múltán elmondhatjuk, hogy a megye gazdasági fejlődésre a vártnál lényegesen kedvezőbben alakult. A megye történetében is kiemelkedő iparfejlesztést, ipartelepítést valósítottunk meg. Csaknem tízezer új munkahelyet hoztunk létre, s ezzel megoldottuk többek között a nők foglalkoztatottságát, amely nehézipari jellegű megyében általában mindig probléma volt a korábbi évtizedekben. Sikerült megoldanunk a nagyobb létszámú fiatal korosztály munkába állítását, tisztázódott valamennyi üzemünk fejlesztése, távlati célja. Csak annyit, vagy többet valósítottunk meg, mint a tervben volt? JEDLICSKA GYULA: Több területen menetközben új célokat tűztünk magunk elé, amelyeknek teljesítése lehetőségeink valóra váltásából fakadtak. Sikerült megkezdenünk valamennyi járási székhelyünk intenzív fejlesztését. Megteremtettük az alapot ahhoz, hogy a további években a fejlesztés üteme ezekben a községekben és az úgynevezett körzeti faluközpontokban is meggyorsulhasson. Terven felül sikerült olyan nagy feladat megvalósítását elkezdeni, mint az Ipoly szabályozása, amely száz éven keresztül vágya és álma volt az Ipoly Völgyében élőknek, az ott gazdái' kódúknak. — Sikerült teljesítenünk állami lakásépítési tervünket, valamelyest túlteljesítenünk a magánlakás- építési elképzeléseket. Kezdeti lépéseket tettünk a megye fai vaiinak ivóvízellátására, nagyobb méretű fejlődést akarunk elérni a negyedik ötéves tervben az útfejlesztésben Ér4 NÓGRAD - 1970. tékes eredményként kell kfi- emelná, hogy a lakosság reáljövedelme és reálfogyasztása a tervcélokat meghaladóan emelkedett, ami mindenekelőtt a magasabb szintű foglalkoztatottsággal és a paraszti Jövedelmek jelentős növelésével magyarázhatók. Elmondhatjuk, hogy a megye történetében az eddig legkiegyensúlyozottabb ötéves terv utolsó napjait éljük. Visszatekintve a megtett útra, csak az elismerés és köszönet hangján lehet szólni mindazokról, akik alkotó munkájukkal, odaadásukkal, esetenként áldozatvállalásukkal, megyei, járási, üzemi szinten küzdöttek, munkálkodtak terveink valóra váltásán, pártunk IX. kongresszusa határozatainak megvalósításán. Milyen űj gondok, problémák kerültek felszínre a megvalósítás során? Ezek mennyiben térnek el, vagy azonosak a harmadik ötéves terv elején ismert gondoktól, problémáktól? JEDLICSKA GYULA: Az eredményes fejlődéssel, a számottevő előrehaladással igen kedvező helyzetet teremtettünk a IV. ötéves tervre való áttérésben mind a kiviteli tervek előkészítésében, mind a folyamatos fejlődés biztosításában. Gondjaink részben korábbi hagyatékból táplálkoznak, részben újratermelődtek, illetve az új helyzetből fakadtak. Közismert a termelékenység kedvezőtlen alakulása, ami összefüggésben "an az elavult termelőeszköz-helyzetből is fakad az extenzív fejlesztésből, abból, hogy a többlettermelést elsősorban létszámgyarapodással oldottuk meg. Egyes üzemekben meglazult a munkafegyelem, nagyobb mértékű, esetenként pedig egészségtelen munkásvéndorlás kezdődött. Sok gondod okozott a technológia’ fegyelem be nem tartása, az üzem- és munka- szervezés elmaradottsága, a vállalati vezetés színvonalának lassú fejlődése, illetve a vállalati belső mechanizmus reformjának hiánya. A gondok, problémák másik csoportja abból fakad, hogy ugyan számottevően nőttek lehetőségeink az emberi, termelési, életszínvonalbeli problémák megoldására, az igények ennél még nagyobb mértékben nőttek. Egyes ernbedecembet 25,, péntek lékenyen, versenyképesen termelni a népgazdasági érdekekkel ö sszeí üggjésben. Az előbb említett gondok, problémák megoldására milyen lehetőségek kínálkoznak a negyedik ötéves tervben? JEDLICSKA GYULA: A negyedik ötéves terv időben elkészült, azt a Központi Bizottság, az országgyűlés megvitatta, pártunk X. kongresz- szusa fő irányelveit megerősítette és elfogadta. Negyedik ötéves tervünk reális, a legjobban előkészített terv. Végrehajtása biztosított; arneny. nyiben a maihoz hasonlóan kedvezően alakul a nemzetközi helyzet és a békés építő munka belső feltételed. Igen előrehaladott állapotban van a terv megyére vonatkoztatott céljainak megfogalmazása és megalapozottsága. A terv új lehetőségeket teremt a megyei vezetés és a vállalati vezetés számára. Közismertek azok az összefogások — tanácsi, szövetkezeti, vállalati —, amelyekkel a célokat időben, gyorsan lehet megvalósítani. Nagy szerepet kap ebben mindaz, amit a tanácsok gazdasági szervező munkájának továbbfejlesztése kapcsán szeretnénk megvalósítani. Fontos feladat, hogy a megyei elképzelések és a helyi tervek összhangját megteremtsük, hogy valósan mérjük fel eszközeinket, lehetőségeinket, a megvalósításhoz pedig időben teremtsük meg a feltételeket. Mennyivel nagyobbak anyagi lehetőségeink, milyen elvek alapján történik az elosztás? JEDLICSKA GYULA: Nagyon fontosnak tartjuk a helyi kezdeményezések még szélesebb körű kibontakoztatását, a lakosság hozzájárulását a reális igények mielőbbi kielégítése érdekében. A központi pénzalapokból, a megyei eszközökből elsősorban azok a területek részesednek előbb és nagyobb mértékben, ahol több a helyi kezdeményezés, garancia van arra, hogy nemcsak felülről várnak segítségét. A megye fejlesztési, és beruházási tervét a következő napokban részleteiben is meg fogjuk ismertetni a lakossággal. Végrehajtásához ez úton is kérjük a dolgozók odaadó támogatását, társadalmi összefogását, mert eszközeink, lehetőségeink a negyedik ötéves tervben nagyobbak, mint az előzőben voltaik, a nagyobb feladat viszont feszítettebb. következetesebb munkát is kíván. Végül mit tart a legfontosabbnak az előttünk álló feladatok megoldása szempontjából? JEDLICSKA GYULA: A X. kongresszus határozatainak megvalósítását, a megyei párt- értekezlet döntéseinek végrehajtását. Mindenekelőtt azt, hogy tovább növekedjék pár_ tunk tekintélye, vezető szerepe, szilárduljon társadalmunk politikai közérzete, szélesedjenek és bővüljenek a demokratizmus elemei, erősödjön pártunk és a tömegek közötti kapcsolat, szót értsünk az emberekkel, tömeg- politikánk egyértelmű legyen és ezáltal támogatásban részesüljenek célkitűzéseink. A nagyobb célokat nagyobb társadalmi összefogással, a társadalom egységével lehet valóra váltani. Ehhez az szükséges, hogy a szocializmus építőinek tábora szilárduljon, az eddig közömbös rétegek aktívan kapcsolódjanak be a társadalom életébe, az emberek egyre jobban értsék munkájuk értelmét. azt, hogy mit. miért és hogyan kell csinálni. Értsük meg: magasabb szinten épülő szocialista társadalmunkban az egyéni, a kollektív és a társadalmi érdek elválaszthatatlanul és megbonthaitatlanul egybeforr, egybekapcsol ódik. Az elkövetkezendő időszakban több új üzem létesül megyénkben. Megvan- nak-e az objektív feltételei? SZOÖ BÉLA: Amikor a megyei vezetés az iparfejlesztési és szerkezeti változtatásra vonatkozó tervét a bányászattal összefüggésben kidolgozta, az alábbi főbb tényezőket, vette figyelembe- a telepített üzemeknek időben be kell lépni a termelésbe, hogy összhangban legyenek a foglalkoztatás folyamatos megoldásával. Mivel a települő vállalatok, szövetkezetek hitelt vettek fel a fejlesztésre. amit a gyár nyereségéből kell visszafizetni, érdekük, hogy az üzemet határidőre megépítsék. Ugyanakkor a beruházónak, a tervezőnek, kivitelezőnek figyelembe kell venni a népgazdasági érdeket, azit. hogy az új üzemek termékei a tervezett időben jelenjenek meg mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. A fő kérdés a kivitelezési és építőipari kapacitás biztosítása volt, tekintettel arra, hogy a beruházási piacon feszültség van és lesz még egy néhány évig. A megye építőipari kapacitása a harmadik ötéves tervben sokat fejlődött és ez biztató a következő évekre. Megítélésem szerint megvan a feltétele annak, hogy a megyei adottságok körültekintő felmérésével megoldjuk ezt a nem könnyű, de a megye számára politikailag. gazdaságilag létkérdést jelentő feladatot. Mi várható az építőipar műszaki fejlesztésében, mikorra lesz nagyobb az építőipari kapacitás? SZOÖ BÉLA: Erre pontosabb választ az ott dolgozó párt- és gazdasági vezetők tudnának adni. Szerintünk a negyedik ötéves tervben, sőt már 1971-ben is a megye fejlesztésének kulcskérdése az építőipari kapacitás mértéke. korszerűsége és minősége. Ennek megfelelően a megyei pártbizottság munkájában az építőiparral való foglalkozás kiemelt helyre kerül. A feladatok segítése, egybehangolása érdekében megyei szintű operatív bizottságot hozunk létre szakemberek be. vonásával. Bízunk abban, hogy a kapacitás fejlesztése a jelenlegi feszültségek csökkentése érdekében az építőipari szervek a legésszerűbben használják fel a rendelkezésükre álló többcsator. nás pénzügyi lehetőségeket Szükség van e mellett a belső tartalékok feltárására. a korszerű technológiák alkalmazására Is. tekintettel arra. hogy a lakásépítkezésnél negyedik ötéves tervben aligha számíthat. A szakipari területen ésszerű munkaerő- gazdálkodással. kisgépesítés- sel többletkapacitást lehet felszínre hozni. E területen több műszaki kezdeményezésre — ésszerűsítés, újítás, technológiai fejlesztés — van szükség. Kapacitásnövelő tényező lehet még a TÖVALL tsz-épitőbrigádoknál, a kisipari szövetkezeteknél a műszaki, technikai színvonal emelése, az élő munka jobb felhasználása. Sok előnyt rejt magában a gépi társulás megvalósítása, a munkaterületek megosztása a közös érdekek alapján, az építkezési technológiák színvonalának figyelembevételével, főleg a lakásépítésnél és a mezőgazdasági beruházásoknál. További tartalékok vannak az építőipari kapacitás növelésére, a tanácsi költségvetési üzemek fejlesztésében, műszaki színvonaluk növelésében. Számítunk a szénbányászat melléküzemágként meglevő mélyépítési részleg fel- fejlesztésére, annak feltételei adottak. Tartalékok vannak az uzemu és munkaszervezésben. a munka- és technológiai fegyelemben, a belső mechanizmus megreformálásó- ónn. Ennek kiaknázására ösztönöznek a jövő évben bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók. Több gondot kell fordítani a helyi építőanyagok feltárására és fel- haszánálására. Gondolunk itt a tégla-, és cseréptermelő Sterak teljesítőképességének fejlesztésére, valamint az adalékanyagok; kő, kavics, homok ésszerűbb felhasználá- sára. termelői képességük fejlesztésére a saját erő mellett társulás útján is. A megyei építőipari kapacitáson kívül máshonnan kapunk é segítséget? SZOÖ BÉLA: Mivel népgazdasági szinten is szűk az építőipari kapacitás. így hát külső segítségre nem nagyon számíthatunk. Egyes nagy be- ruházásoknál — CENTROLIT a megye kap külső segítséget a gyárépífcő vállalattól. A mezőgazdaságban és az ál- talános földmunkáknál is külső segítséggel dolgozunk A vegyiműveket szerelő vállalat építésének második lépcsőjében a gyár saját épí. toipari kapacitásának egy részét lehozza. Szó van az építőipari vállalatok közötti kapaci táscseréről. elsősorban a szakipari részlegeknél. Én inkább azt vizsgálnám, hogy a megyéből mennyi építőipari erő megy ki, hová és milyen cellaL E kérdésnél kutatnunk kell az indító okosat. Ha a megyében is megvannak a feltételek — előkészítettség, tervezés, megfelei°,n^e^es'é,g —, amire törekedni kell, akkor nem érdekelt az építőipar abban, hogy kivigye kapacitását. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy az építők a vállalat érdeké^ vei összhangban mennyiben éS*. Ügyelambe * megyei Korábban fontos társa- . gazdaságpolitikai problémát okozott a széni ri^szat visszafejlesztése. Jelenleg ml a helyzet? SZOÖ BÉLA: Ebben a kérdésben a pártbizottság határozata ma is aktuális, ame- Jyet a nemreg megtartott megyei pártértekezlet is meg erősített. A megyei vezetés mit glaU ÓUást- a hozott határozatok politikailag, emberileg segítették a bányá K^rább,r°h!fma megoldását. s« Ässrs: ■* Är wt,"Emsz Id.t h°t''!ji'ír'll'ii'k iövő fel. ™sSSL*S.akorUtbm ™ (Folytatás az 5. oldalon)
