Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

Jogi tanäcsadA Hogyan kell a nyugdíjas táppénzét kiszámítani A táppénz összegének kiszá­mításánál csak a nyugdíjas­ként létesített munkaviszony alapján kapott bért lehet fi­gyelembe venni, tehát a nyugdíj megállapítását meg­előző munkabért nem. Más a helyzet azonban ak­kor, ha a munkaviszonyban állás miatt a nyugdíj folyósí­tása szünetel, illetőleg korlá­tozottan folyósítják. Ilyenkor a keresőképtelenség első Táp­jától közvetlenül megelőző há- om naptári hónapon belül a nyugdíj szüneteltetése, illető­leg a nyugdíj korlátozott fo­lyósítása mellett kapott mun­kabért kell alapul venni. Pél­dául: a dolgozó az évi 6000 lórintos keretösszeget kimerí­tette augusztus 31-én. Szep­tember 11-től ismét dolgozik, de ez időponttól az öregségi nyugdíja már szünetel. No­vember 5-én keresőképtelenné válik. Ez esetben a szeptem­ber 11-től október 31-ig elért keresetet lehet táppénzalap- nák figyelembe venni. Az au­gusztus havi keresetet figyel­men kívül kell hagyni, mert a dolgozó akkor még nyugdí­jat kapott. Milyen időre jogosult a nyugdíjas kórházi ápolásra 1970. július 1. napjától kez­dődően kórházi ápolásra a nyugellátásiban részesülő és családtagja ugyanúgy időbeni korlátozás nélkül jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. * Jogosult-e táppénzre kereső- képtelen betegség esetén a munkaviszonyban álló nyugdíjas A munkaviszonyban álló öregségi, rokkantsági nyugdí­jas táppénzre jogosult, ha nyugdíjasként létesített mun­kaviszonyában betegsége mi­att munkavégzési kötelezettsé­gének nem tud eleget tenni. Meddig folyósítható a táppénz? Az évi keretösszeg elérése után a dolgozónak nyugdíja mellett táppénz, vagy táppénz mellett nyugdíj nem folyósít­ható. Ezért, ha a dolgozó a keresőképtelenség tartama alatt éri el az évi 6000 forin­tos keretösszeg határát, a táp­pénzfolyósító szerv a dolgozót felhívja, hogy írásban közöl­je, nyugdíjat kíván-e igénybe venni vagy táppénzt. Például: a dolgozó június 1-től kereső- képtelen beteg és évi keret­összegét a betegség ideje alatt, június 3ü-ig kimerítette. Ré­szére július 1-től már csak az esetben folyósítanak táppénzt, ha nyilatkozik, hogy nyugdíj- folyósítása helyett a táppénzt kívánja igénybe venni. Egyébként az általános sza­bályokat kell alkalmazni a nyugellátásban részesülő dol­gozókra is. így a ' nyugdíjas részére is jár táppénz az év végi részesedés után, ha a ke­resőképtelenséget okozó be­tegség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tartott és arra az időre év végi része­sedést nem kapott. Az év vé­gi részesedés után járó táp­pénzt természetesen a része­sedés kifizetését követően fi­zetik ki a dolgozó kérésére. Rakodásnál követték el a hibát r v ítélet két vasúti baleset üdében A Fővárosi Bíróság ítéletet hirdetett abban a különös vasúti baleseti ügyben, amely 1967. február 21-én, illetve 23- un szinte teljesen azonos kö­rülmények között történt Kő­bánya-felső pályaudvaron. A Vychodoslovenske Zele- /iiame kassai «ség vasúti ko­csiban nehéz lemeztekercse­ket adott fel jugoszláviai ren­deltetési állomásra. A lemez- íekercseket a rakodási sza­bályzat előírásával ellentét­ben rakták be, s az előírt mé­retűnél lényegesen vékonyabb rögzítő gerendákat alkalmaz­tak. Kőbánya-felső pályaud­varon egy kanyarban a pálya­ív belső oldalán a lemezte- aercsek mindkét alkalommal átbillentek az alacsony rögzí- rő gerendákon, kiütötték a vasúti kocsi falát, a szomszé­dos vágányok közé zuhantak, « az ott szembe közlekedő te­hervonat mozdonyában, illet­ve kocsijaiban kárt okoztak. A február 21-i balesetnél 34 vasúti kocsi sérült meg úgy, hogy egy kisiklott kocsi 242 méter vonszolási hossz után állt meg. E sérülések azonban nem voltak súlyosait: a kár 16 000 forintot tett ki. Annál súlyosabb kár keletkezett a február 23-1 balesetnél: meg­sérült a szembe jövő vonat mozdonya, s egy, a jugoszláv államvasutak tulajdonában álló teherkocsi teljesen tönk­rement. A MÁV a jugoszláv államvasutaknak az összetört kocsiért több mint 25 000 aranyfrank kártérítést • volt kénytelen fizetni, a saját sze­relvényében keletkezett kára pedig 140 000 fórint volt. A MÁV a feladót a Főváro­si Bíróság előtt beperelte a károk megtérítése végett. Az alperes a kereset elutasítását kérte, tagadta, hogy a kár be- rakási hibából következett be. A Fővárosi Bíróság megál­lapította, hogy a kár valóban a feladó hibájából keletke­zett. S ennek alapján elma­rasztalta az alperest, s köte­lezte a szakértői és illeték- költséget is magában foglaló 32 000 forint perköltség meg • fizetésére. (MTI) Üj üzletek a megyében* A Nőgrád megyei Élelme szer­Itískereskeclelmi Vállalat még ebben az évben újabb két új élelmiszerüzlet átadására ké­szük A karamcelapujitői bolt műszaka átadására — amely­nek beruházási költsége 2.3 millió forint — szombaton ke­rül sor. A salgótarjáni Napsu­gár-lakótelepen épülő boltot is rövidesen átveszik. Ennek beruházási költsége megköze­líti az 1,5 millió forintot Gyermekkori fertőző betegségek A fertőzés útján terjedő be­tegségiek ma szám szerint a gyermekkori megbetegedések többségét alkotják. Kezelésük­nél igen fontos szempont, hogy az orvos ne csak a betegség gyógyítására ügyeljen, hanem igyekezzék a tovaterjedést is gátolni, a fertőző forrásokat megszüntetni. A fertőző betegségek jellem­zői : járványszerűen terjed­nék, azaz egyszerre vagy rö­vid időn belül sok ember megbetegedhet ugyanabban a betegségben. A legfontosabb fertőző forrás maga a beteg ember. A fertőzés többféle módon terjedhet: közvetlen kapcsolat, cseppfertőzés (kö­högés, tüsszentés), közvetítők (legyek, tárgyak, élelmisze­rek) útján. Az elmondottak­ból következik e betegségek elleni védekezés legegysze­rűbb, de igen fontos módja: a fertőző beteg szigorú elkülö­nítése, járványos időben na­gyobb közösségtől való tartóz­kodás, a közvetítő tárgyak, élelmiszerek gondos tisztítása, mosása, a legyek irtása. Vé­gül, de nem utolsó sorban a személyi higiéné, azaz gya­kori kézmosás, az ember kör­nyezetének tisztasága, egész­séges életmód. A fertőző betegségek min­den életkorban és minden fo­gékony szervezetben létrejö­hetnek, ezért ha a kórokozó­nak nagy a megbetegítő ké­pessége, a lakosság nagy része már gyermek korában átesik a legtöbb fertőzésen. Innen ered a „gyermekkori fertőző betegségek” elnevezés, amely­ben a ^gyermekkori” jelző nem helyes, mivel felnőtt ugyanúgy megkaphat minden fertőző betegséget, ha még gyermek korában nem vészelte át A kanyaró Igen fertőző vírusos betegség. Cseppfertőzéssel terjed, és igen nagy a megbetegítő ké­pessége, azaz, aki nem volt még kányarós, az a vírussal találkozva, biztosan megbeteg­szik. A betegségre jellemző foltos-pettyes kiütések megje­lenése előtt három-négynap- pal lázas, hurutos tünetekkel, kötóhártya-gyulladással, kö­högéssel járó bevezetőszak jelzi a betegség kezdetét. A kiütések a fül mögött, ar­con jelennek meg először, majd a törzsre, s végül a vég­tagokra is ráterjednek, ekkor van a betegség csúcspontja. Ezután a kiütések halványodni kezdenek, a láz csökken, majd kb. tíz nap alatt a betegség meggyógyul. A kanyaró veszé­lyét a ritkán hozzá társuló szövődmények jelentik, ezek a középfülgyulladás, tüdőgyul­ladás, gégeszűkület, agyvelő- gyulladás. Szerencsére a szö­vődmények ritkák, de ha fel­lépnek, akkor nagyon súlyos következményekkel járnak. Ezért, fontos a kanyaró meg­előzése, amely a fertőzött- gyanús gyermeket a közösség­ből 14 napra kitiltja, a közös­ség többi tagját gamma glo­bulin védelemben részesíti. Legjobb védekezésnek a ha­zánkban is 2 éve kötelezővé tett védőoltás látszik, ezzel el­érhetjük a kanyaró problémá­jának végleges megoldását. Rúzsahttnlö Enyhe, jóindulatú betegseg. Mérsékelt lázzal, apró foltú, rózsaszínű, kölesnyi-lencsényi kiütésekkel jár, melyek 10—12 óra alatt el is tűnnek. Jellem­ző még rá a nyaki nyirokcso­mók megnagyobbodása. Nem olyan fertőzőképes, mint a kanyaró, és szövődmények is ritkábban jelentkeznek utána. Veszélyes azonban a terhes nők rózsiahimlője a három hónapnál fiatalabb magzatra. Ezeknél a csecsemőknél ugyanis, mintegy tíz százalék­ban valamilyen fejlődési hi­ba található a születés után. Az ilyen terhességet meg kell szakítani. Védekezés gamma globulinmal és legújabban vé­dőoltással történik. Vörheny Heveny, fertőző megbetege­dés, mandulagyulladással, ki­ütéssel, hámlással és külön­böző szövődményekre való hajlamossággal jár. A kiütés a nyákon, majd rövidesen a ha­son és a mellkason jelenik meg, apiró, pontszerű, élénk­vörös. Az arcon nincs kiütés. A betegnek magas láza van. Sima lefolyás esetén, három- négy napon a kiütések halvá­nyodni kezdenek, majd eltűn­nek és megszűnik a láz is. Kö­rülbelül két hét múlva a be­tegségre jellegzetes hámlás kezdődik a tenyéren és tal­pon. A vörhenynek is a szö­vődményei veszélyesek: a szívgyulladás, vesegyulladás. Kezelésére hatásos gyógysze­rünk a Penicillin, ennek al­kalmazása óta . lényegesen csökkentek a szövődmények. Bárányhimlő Hólyagos kiütéssel jaró, ví­rusfertőzés. Megbetegítő ké­pessége igen nagy. Általában a törzsön kezdődő hólyagok­kal jelentkezik, enyhe hurutos tünetek között. A hólyagok pár óra alatt elmúlnak, majd újak jelentkeznek. Általában 10—14 napig tart a betegség, amelyet enyhe láz kísér. Rit­kán jelentkező, de súlyos szö­vődménye az agyvelőgyulla- dás. Jelenleg gyógyszerünk a betegség ellen nin«s. Fertőző betegségek a gyer­mekközösségekben igen gyak­ran jelentkező különböző ví­rusok okozta légúti-hurutos megbetegedések is: influenza, a közönséges nátha stb. Ls. Ezek fő jelentősége az, hogv cseppfertőzés útján terjednek, a kórokozó vírusok könnyen változtatják tulajdonságaikat, és így ellentétben a kanyaró, a bárányhimlő, a rózsahimlő kiállása után egész életre szó­ló védettséggel, a légúti huru­tos megbetegedések után csak rövid ideig tartó védettség marad a szervezetben. Ha te­hát egy újabb vírusjárvány kezdődik, melynek során meg­változott tulajdonságú vírusok a kórokozók, a szervezet vé­dettség hiányában ismét meg- betegiszik. Sok millió ember halt meg addig, míg az ember felfedez­te a fertőző betegségek okát. a kórokozókat. — Amíg az egyszerű gyógyítási próbálko­zásoktól eljutottunk a jelenleg ismert legjobb gyógymódig, a fertőző betegségek megelőzé­séig. Dr. Tuba Gábor Vöröskőy János: A fekete macska visszatér KÉM REGÉM — Az a tavalyi június nehéz volt számunkra. Maga nagyon jól megérezte, hogy szorul a hurok. Otthagyta azt a jó kis állását a Nehézipari Minisztériumban. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el! Jó búvóhelyet választott: az ifjúság rejtekhelyét Maga azon — a számunkra ke­serves — napon több mint tíz évvel fiatalodott! No, per­sze ezzel együtt nagy áldozatot is vállalt. Az egyik leg­keservesebb betegséget, a gyerjnekparalízist kapta cse­rébe ... Átvállalta Medgyes Katitól. De milyen áron? Felel rá? — Nem tudom, miről beszél. Az ezredes a nő szemei közé nézett. — Tessék. Az igazi Medgyes Kati. S az apja... Kinyitotta a dossziét, s néhány fényképet emelt ki belőle. — Az exhumált hullák maradványai... Ezzel a kis­lánnyal maga azon az éjszakán olyan szoros kapcsolat­ba került, hogy „elkapta” tőle a betegséget. A nő cinikusan íjiegvonta a vállát. A képek elvágták a tagadás lehetőségét. De Kertész ezredes azért megkér­dezte: — Soroljam tovább a bizonyítékokat? — Vannak? Kertész nyers lett: — Mi történt július húszadikán?! — Menekülnöm kellett. Ahhoz, akitől a feladatokat kaptam. Tudtam, hogy ez kockázatos, de nem volt más választásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy meg­mentenek. Még sok szolgálatot tehetek. Vagy külföldre visznek, vagy itt bújtatnak el... Az utóbbit választották. Egy ötvenhatban disszidált, s közben beszervezett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudomást szerzett Med­gyes terveiről. A családi tragédia, a szolgálati vétség, a leváltás nagyon megviselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonainál akart feledést keresni. Ez lta*>a jött nekünk. Egyik emberünk Szolnokra utazott. Közölte az új. állomáshelyére készülődő Medgyessel: ha akarja, lányával együtt még az éjjel túl lehet a határon Idé­zett a leveleiből, átadta a kint élő rokonok üdvözletét. — 58 — Medgyes azonnal kapott egy TEFU-kocsit. Gyorsain össze­csomagoltak, és elindultak — névleg — Bakonyiürtre... — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Kertész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrényben. Hol­tan. ,. A nő könnyedén odavetette: — Adnak egy cigarettát? Mohón rágyújtott, a füstöt tüdőre szívta, majd hosz- szan maga elé fújta. Hallgatott Tompán koppant a kö­vetkező kérdés. — Hogyan gyilkolták meg Medgyeséket? — Emberünk úgy beszélte meg a férfival, hogy Ke- rend után, a tizedik kilométerkőnél állíttassa meg a kocsit Jobb felől ott áll egy tanya. Mondja azt a sofőr­nek, hogy rosszul lett a lánya, görcsök kínozzák a lábát azonnal ecetes borogatást kell rárakni. A tanyán várako­zik a megbízottunk, aki majd gépkocsival elviszi őket a határnak egy olyan pontjára, ahol nyugodtan átsétálhat­nak. — Még manapság is akadnak olyanok, akik bedől­nek az ilyen meséknek — jegyezte meg fejcsóválva Ébert százados. A nő gúnyos mosollyal folytatta: '— Dehát a tanyáig sem jutottak. Amikor a teher­kocsi hátulján lekászálódtak, két ütéssel végeztünk ve­lük. A vas rögtön csontot tört. A holttesteket földobtuk a kocsira, fölszólítunk mi Is. A vezetőfülkébe nyíló abla­kon át szóltunk a sofőrnek, hogy jobban lettem, indul­hatunk tovább. Gyorsan átöltöztünk, én felcsatoltam a járógépet, Medgyest és a lányát pedig a szekrény aljá­ban helyeztük el. Bakonyfürtön még hajnaltájt elástuk őket a vasútállomás kertjében. Figyelmesen elnyomta a cigarettavéget. Beke őrnagy ennyit tett a nő szavaihoz: — S ezzel elkezdődött a nyugalmas vakáció. A jól végzett nyolcadik általános után. Meddig tartott a gondtalanság? — Egy hónapig. Augusztus közepén „apámat” Pest­re rendelték. Főnökei ismertették vele az új akció elgon­dolását. A terv arra épült, hogy én tizenöt esztendős lány vagyok. Be kellett tehát iratkoznom a gimnáziumba. Itt , az volt a feladatom, hogy megszervezzem: egy tavaszi hadgyakorlaton a katonák „tragikus véletlen” folytán semmisítsék meg az éppen ott kiránduló diákcsoportot. — De hiszen maga is közöttük lett volna! * — Elfelejti, hogy a MÁVAUT-busz csak megközelíti a Vadgalamb turistaházat. A megállótól egy darabig gya­logolni kell. Mi, a barátnőmmel lemaradhattunk volna. A lábam, ugyebár... — A harminc gyerek pedig elpusztult volna! Az elhárító tisztek sok kegyetlenséggel találkoztak már hivatásuk teljesítése során, de a nő elvetemültsége még őket is megdöbbentette. Hosszú másodpercek teltek — 59 — el néma csendben, míg Kertész ezredes újra megszólalt. — Ismertesse a terv részleteit! — Mivel a tanulmányi kirándulásokat az osztályfő­nökök vezetik, először Sárkány tanárnőt kellett kiis­mernem, Nem volt nehéz. Szimpla élet, egyetlen nagy szerelemmel. Azután házasság, más férfival, gyerek, kuli­munka az iskolában. A veszprémi orvos — a nagy sze­r-elem — tudtán kívül az események egyik kulcsfigurája lett. Tudomására hoztuk, hogy Sárkány tanárnő még mindig szereti őt, szívesen találkozna vele. Ekkor meg­indult közöttük a titkos levelezés. De ez csupán az egyik, eléggé bizonytalan szál volt, amelyre még nem lehetett építeni. Fontosabbnak látszott az ügy katonai oldala. Itt várhatóan jól ki lehetett használni diáklány mivoJtomat. Amikor megtudtam, hogy az egyik osztálytársnőm a násfai tüzérlaktanyával szemben lakik, nyomban hozzá­juk költöztem. — EJckor lépett színre Király őrmester. A nő lebiggyesztette az ajkát. — Vagyis inkább én léptem színre. Esténként a szo­baablakban. Jobb szerettem volna, ha egy csinosabb fiú­val akadok össze, dehát nem válogathattam. Be kellett érnem vele... — Ment a levél a kedves kukucskálónak ... — Látom, ezt tudják, kár lenne ismételni. Mire kí­váncsiak? — Maga mire volt kíváncsi? — Mindenre, ami a laktanyában történik. Sok ka­tona azt hiszi, hogy bennünket csupán az országos ada­tok, meg a különleges haditechnikai kísérletek, az új fegyverek, felszerelések érdekelnek. Hát persze azok is, de nemcsak azok. Ilyen vonatkozásban Király őrmes­ter jó informátornak bizonyult. — De az okmányokhoz ő sem juthatott hozzá. — Ehhez kellett a macska. Bevált, megbízható mód­szer. A miniatürizált optikai és akusztikai berendezése­ket maguk is jól ismerik, nyilván rendelkeznek is ve­lük Központunk ellátott ezekkel bennünket. Először tehát a őrmester segítségével beszoktattam egy macskát az ez­redparancsnok irodájába. Utána „apám” egy kis műtétet hajtott végre rajta A jószág egyik szemét kiemelte, s egy parányi automata fényképezőgépet tett a helyébe. Mici folytatta a kirándulásait. Az alezredessel megbarát­kozva, esténként ott dorombolt körülötte. A parancsnok a titkos okmányokba mélyedt. közben simogatta, vakargat- ta a macska füle tövét. Az pedig szépen fotózott. „ Apám” időnként meglátogatott, magával vitte a dögöt, s a házi kis laboratóriumban előhívta a filmeket. Persze, sok használhatatlan felvétel készült, de azért akadt közöttük néhány értékes darab is. Ilyen volt a májusi hadgya­korlat terve. (Folytatjuk) — 60 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom