Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
NAPIRENDEN: HA AZ ÓKORI mondáttei) az „európai” kifejezés szó szerint fordítva a messzire teán tőt jelentette, ezt manap- ág akár jelképesen is felfoghatjuk. Európainak lenni a saó jő és igazi érteiméiben annyit jelent, hogy földrészünk biztonságának érdekében cselekedjünk. A tartós európai rendezés ügye tárvlati elképzelésekből a közeljövő kézzelfogható feladata lett, Mind kevesebben kérdérik: miért lenne szükség az összeurópai értekezletre, kontinensünk békéjének megszilárdítására. Annál töíbiben seszik fel a kérdést, miért ne ülnének végre egy asztalhoz földrészünk felelős vezetői? Hiszen köztudomású, hogy az 1815-ös bécsi kongresszus óta tulajdonképpen még nem került sor ilyen kontinentális jellegű értekezletre. Tény, hogy Európa csendes, legalábbis a hangosabb válságfészkekhez, Délkelet-Ázsiához, vagy a Közel-Kelethez hasonlítva. Mindnyájan tudjuk azonban, hogy ez a nyugalom meglehetősen viszonylagos és törékeny. A két társadalmi rendszer, az alapvető két katonai szövetség fő frontvonala földrészünk szívén át húzódik, s ez a hely- aet lényegében magában hordja egy atomháború® konfliktus veszélyét. Amennyiben a világon ma már minden helyi konfliktus azzal a fenyegetéssel jár, hogy egy nukleáris világégésbe torkollhat, Európában a jelenlegi stratégiai feltételek mellett, ez lenne a kiinduló pont. Ezért kívánja minden ésszerű, józan elme, hogy az úgynevezett kölcsönös atomelrettentés sokat emlegetett egyensúlyát az értelem és a biztonság egyensúlyává alakítsuk át. Mivel pedig a béke és a biztonság korunkban egyetemes és oszthatatlan, az európai rendezés jótékony hatást gyakorolna a világ más kritikus pontjaira is. Elvben nincs is ellenzője agy európai konferenciának. Nagyjából, egészében megegyezésre jutottunk a résztvevők körét, a napirendet és a helyszínit illetően. Földrészünkön kétségkívül javult a politikai klíma is, utalhatunk elsősorban a moszkvai és a varsói szerződés megkötésére, a lehetséges nyugatnémet— csehszlovák tárgyalásokra, valamint a folyamaiban »evő érintkezésre Nyugat-Bérlőn ügyében és a két német állam között Azáltal, hogy a Brandt-konmány elfogadta az új európai realitások több fontos elemét, nagyfokú terhelés került le az európai értekezlet előkészítési folyamatáról. Ha a bonni kabinet következetesebb lenne, nem szabna feltételeket a ratifikálás útjába, s nem torpanna, meg még mindig a Német Demokratikus Köztársasággal időszerű nemzetközi jogi kapcsolatok előtt — természetesen tovább javulnának a kilátások. Am még ilyen felemás körülmények között is jogosan mondhatjuk: a helyzet más és kedvezőbb, mint akár egy esztendővel ezelőtt volt. Semmi sem indokolja tehát, hogy amikor annyira divattá vált a gyorsuló időről beszélni, tovább késlekedjünk az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Messzemenően egyet lehet é6 kell érteni a minap történt finn kezdeményezéssel: a semleges Helsinki sokoldalú konzultációkat indítványozott a konferencia létrehozása érdekében. A kétoldalú megbeszélések hasznosak voltak és azok is maradnak. Házunk tájáról is hozhatunk példát: a napokban zajlottak a magyar diplomácia tárgyalásai osztrák és olasz vezetőkkel. Ezek mellett azonban ideje, hogy szélesebb körű eszmecsere alakuljon ki, az érdekelt nagykövetek kezdjenek közös tárgyalásokat a finn fővárosán. AZOK A nagyhatású dokumentumok, amelyeket a Varsói Szerződ« Politikai Tanácskozó Testületé Berlinben közzétett, ugyancsak sürgetik az európai biztonság felé vezető út gyorsabb és határozottabb folytatását. Annak idején a négy és fél évvel ezelőtti bukaresti „varsói csúcs” fogalmazta meg újólag a szocialista országod: igényét az európai biztonságra. A tavaly tavasszal elhangzott budapesti felhívás gyakorlati programot hirdetett. Berlin egyenes vonalban folytatta ezeket az erőfeszítéseket: egy megoldásra érett kérdés huzavona nélküli rendezését helyezte a középpontba. Az új jelenségek mellett a régi ellenállással is találkozunk. Az Egyesült Államoknak és leghívebb NATO-szöEurópa biztonsága veteégeseinek nem áll érdekükben egy gyors és eredményes konferencia. Az amerikaiak joggal tartanak attól, hogy egy európai bizton* íi rendszerben akaratuk ellene: e, túl. nagy lendülettel fejlődnek majd a kelet—nyugati kapcsolatok. (Washingtonnak azzal számolnia kell, ha Európában tartós rendezésre kerül sor, növekedni fog a nyomás a vietnami kaland beszüntetése érdekében.) Az Egyesült Államok ezért rálépett a fékre, s a brüsszeli NATO-kon- ferenciáról máris hűvösebb szelek fújnak. Láthatólag Bonn-nafc is aizt tamáiasoltei.:, hogy „lassabban a testtel” a keleti politika vonatkozásában. (Más kérdés, hogy az európai semleges országok, de több NATO-konmány is, az amerikai tanácsok ellenére pártfogolja az európai biztonság ügyét.) Az amerikai ofastrukció nyilvános kifejtése természetesen taktákusabb és óvatosabb formában, történt: Borainak is kedvezően, a nyugat- berlini kérdés megoldását helyezték egy európai értekezlet feltételéül. Nincs vita arról, hogy a nyugat-berlini rendezés szükséges lenne, erre vonatkozó kompromisszumos készségét a Szovjetunió több alkalommal lefejtette. Az egyik bonyolult kérdést azonban nem lehet a másik bonyolult kérdéstől függővé tenni, Nyugat-Berlinről tehát az európai biztonsági konferencia előkészítésével egyidejűleg és párhuzamosan kell tárgyalni, ilyen késleltető feltételeket elvileg is nehéz lenne elfogadni. (A brüsszeli közlemény tanulmányozása különben- is arra utal, hogy a hidegháborús NATO-körölk hangadóinak már „pótfeltételei” is vannak, még a közel-keleti kérdést is szeretnék belekeverni az európai előkészületek menetébe.) Berlin és Brüsszel kettőssége mindenképpen jól mutatja a különböző álláspontokat. A NEHÉZSÉGEK ellenére, az elmúlt esztendő mégis kedvezően. zajlott le Európa szempontjából. Derűlátók lehetünk. s ez nem csak alkatunkon, hanem a tényékén is múlik. Minden rendelkezésre áll, hogy az európai biztonság ügye jó startot vegyen 1971- re. Réti Ervin A kapakovács célprémiumot kapott az elmúlt héten. Kezébe vette a pénzt, s úgy, borítékostul a zsebébe süllyesztette. Mikor hazaért, odaadta az asszonynak. Azt mondta neki: vegyen magának valamit belőle karácsonyra. A feleség erre csak annyit felelt: meglátjuk, de ebből a pénzből én is veszek neked valamit. A kapakovács soha nem tart magánál pénzt. Nem szereti, ha lehúzza a zsebét. Ha mégis akad egy-két forint, azt is el- osztogatja gyerekeinek. Világéletében átadott minden ko- pertát, sokszor felbontatlanul. Azt mondja, az az asszonyé, gazdálkodjék ő vele. k Harminc éve lesz március 12-én, hogy a kapakovács átlépte a Kohászati Üzemek küszöbét. Tizenegyezer napja lélegzik az üzemmel, látja a szikraesőt, hallja a légkalapá- esofc dobhártyát szakító zenéjét Körülötte mozog a föld a súlyos ütésektől, izzó vascsíkok húznak fényszalagot, ahogy rákerül az üllőre a pirosán magába merevedő anyag. Születés előtti pillanat, ahogy a mester odatartja a még formátlant hogy megtalálja és bebizonyítsa a kapakészítés egyszeregyét. A gyakorlat a laikus szemében csodálattá változik. Azt mondják, a kovács- üzemhen a kapakészítés igényli a legnagyobb gyakorlatot. Míg tökéletesen elsajátítja a Vasról lepattanó szikra mesterséget az ember, addig öt év telik el. Végigjárja a fokozatokat: melegítő, segítő és végül kovács lesz. Nem vas- rózsákról álmodó művész, hanem alakra, méretre, súlyra egyazon értéket előállító mesterember. S mire eljut a tizenegyezredik naphoz, érzékenyen reagál mindenre a fül, a szem. — Mi a szép ebben a szakmában? — Az kérem, amikor beleverem a monogramot, hogy lássák, én csináltam ezt a munkát. Még a debreceni kirakatban is megismertem saját kapámat, pedig volt ott dunántúli is. Ezek a szerszámok nem olyanok, hogy szidni lehessen utána a munkást. így beszél szakmájáról Hegedűs Nándor, aki harminc éve jár be az üzembe Ka- rancsaljáról. Kezdetben gyalog vagy biciklin, ma már autóbusszal. Míg az üzemben nézelődünk, ahol ' a kiáltás suttogásnak hallatszik, azon tűnődöm, vajon ez a mindennapi munkáját becsületesen elvégző ember, hogyan készülj a karácsonyra? Itt úgy pattog- zik a vasról a szákra, mint a fán a csiliagszóró. Csakhát ez itt mindennapos jelenség, nincs idő az érzékenykedésre. Karácsonykor is megvan ez a ragyogás, csak fényesebb lesz az otthoni hangulat, még ennél is fényesebb, pedig ott nem húz színes csíkot a vas. A szeretet ünnepén az érzések fénylenek a lakásokban. — Minden ünnepnapon megpihen az ember — mondja a negyvenhat éves ember —, s ez a pihenés jót tesz karjaimnak. De nem is az az érdekes, ki hány évet húzott le. Egyszer a mi szakmánkban is el kellene érni a nyugdíjkorhatárt. Tőlünk hamarabb kiöregednek az emberek. Szétrázza a kovácsot a kalapács. Denát nem panaszból mondom én ezt Csinálja utánam harminc évig. Az a lényeg, hogy jól irányítsuk a munkadarabot. Meg aztán az éknek is nagyon pontosan kell fogni. ¥■ / Hegedűs Nándor ritkán beszél ünnepeiről. Ilyen a karácsony is. Megtartja magában meghittségét. Hogy mit tud róla? Azt mondja, említette már a rádió és a tévé is: ajándékozási ünnep. Régebben, a templomba vonult a Kozák Albert (Artánd. Hajdú-Bihar m.) Piac című fényképére a zsűri 5 pontot adott Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Több heiyi intézkedést — kevesebb tűlőrét A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter és a SZOT közt» jelentését a Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Bninteik részleteiről a kormány nép, ma ajándékot adnak egymásnak. Mi lesz otthon? Disznót vágnak. A nagyobbik fia nagy kabátot kapott. Hogy neki mi lesz? Még ő sem tudja. Akad valami a fia alatt. Odaadta a pénzt a? asszonynak, majd ő eldönti. Ügyesen gazdálkodik, futja mindenre. Az üzemben immár 15 éve szakszervezeti bizalmi. Falujában tagja az MHSZ-vezetőségnek, önkéntes tűzoltó- elnök, vöröskeresztes propagandista. Munkáját elismerik. Azon kívül, hogy kiváló szakember, negyedszázados szak- szervezeti jubileumán Moszkvába utazott. Karácsonykor együtt lesz a család. Lánya, és kisebbik fia is az üzemben dolgozik. A nagyobbik sokat olvas. A másik a képesújságokat szereti A kétnapos ünnepen Hegedűs Nándor is kinyújtózik a he- verőn, magához vesz egy újságot, és olvas, míg el nem fárad a szeme. Megnézi a fát. amit a lánya díszít fel. Cukrot, csokoládét, almát, diót tesz rá Aztán az ebédnél az üveg bor sem hiányzik. Megavújtják a csillagszóró- kat. Mindenki megkapja a maga ajándékát. S a csillaa- szóró fényében ő még talán akkor is a vasról lepattanó szikrát látja. Csak a karjain érzi: bizony, jól esik a pihenés. Molnár Zsolt Tájékoztatási Hivatalának felkérésére Buda István, munkaügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat. — A leglényegesebb tapasztalat — mondotta —. hogy a Munka Törvénykönyvének, alapvető céljai helyeseknek bizonyultak, az új munkajogi szabályok a végrehajtás során is összhangban vannak az új gazdaságirányítási rendszerrel, segítik annak érvényesülését. A legfontosabb feladat, hogy a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket a vállalatok jobban kihasználják. Különösen vonatkozik ez a kollektív szerződések helyes kialakítására. Örvendetes, hogy a kollektív szerződések módosításakor számos korábbi hibát, törvénysértő intézkedést megszüntettek, helytelen viszoht, hogy a vállalatok még a módosításkor is kevés gondot fordítottak annak gazdasági tartalmára, az érdekeltség anyagi vonatkozásainak alapos kidolgozására. Nem egyszer olyan kolléktív szerződést dolgoztak ki. amelyben a vállalatvezetők engedtek felmondási, fegyelmi, jutalmazási és egyéb törvényadta jogaikból. A kollektív szerződések tilalmai miatt gyakran nem tudtak differenciáltan jutalmazni vagy felelősségre vonni. Valamennyi vállalatnál fontos feladat hogy az új kollektív szerződéseket nagy körültekintéssel. az egész kollektíva bevonásával készítsék elő, a szerződéseket jogilag es gazdaságilag egyaránt jól megalapozzák, engedjenek szabad teret a jó és a gyengébb munka közötti differenciálásnak, a hatékony NÓGRÁD - 1970. < anyagi és erkölcsi ösztönzésnek. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy az új Munka Törvénykönyvének megjelenése óta kétszeresére nőtt a munkahelyi cserék száma. Sokan azt javasolják, hogy a kormány adminisztratív intézkedésekkel szabjon gátat a munkaerő-vándorlásnak. Ezek a vélemények nem helyesek. Ahol anyagilag és erkölcsileg megbecsülik a dolgozókat, megfelelő munkakörülményeket teremtenek, onnan a dolgozók nem kívánkoznak el, ezért a kormány határozott álláspontja, hogy munkahely- változtatási korlátozásokat adminisztratív úton nem léptet életbe. Az a módszer természetesen helyeselhető, hogy új munkaerők felvétele esetére bizonyos helyi intézkedéseket tesznek, vagyis a munkaerő - gazdálkodás színvonalát emelik. Ezután arról szólt, hogy 1968 első és 1970 második negyede között 47 százalékkal nőtt a túlórák száma. Mint mondotta, a túlórákra sor önki vüli, .vagy váratlan feladatok esetén természetesen szükség lehet, megengedhetetlen azonban, hogy e többletmunkát a vezetés hibáinak, mulasztásainak elleplezésére használják feL A túlórák körüli visszásságok felszámolása helyi feladat. E területen is elősegíti a helyzet javulását, hogy már 1971-ben igen nagy mértékben előtérbe kerül a munka- és üzemszervezés javításának feladata. A bérszabályozás új rendszere is arra sarkallja a vállalatok vezetőit, hogy kevesebb túlórát használjanak fel. (MTI) 23., szerde 3
