Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
Film és közönség A lenini tétel a ffilmraly mi»t legfontosabb neve’őeszközről ma is időszerű. Miképp látja ezt Kiss Imre, a Nógrád megyei Moziüzami Vaifalat igazgatója, azaz: milyen eredményeikről adihaf számat, milyen eSLgondoláisai vannak a további időszakra? — Fő céljainkat — mondja — egészében megvalósítottuk, de egyes részfeladatokban — . példáiul a bemutatott filmek kategóriánkénti arányában, a műszaki továbbfejlesztésben — még vannak problémáink. Ezekkel együtt is az 1970. év végéig' várható művelődéspolitikai és gazdasági eredmények biztosítékai a negyedik ötéves terv sikeres indításának. Jelentős és számottevő, amit a műsorosztás different Qiáiásában elértünk. Emelteti sikerült a világon, illetve hazánkban tapasztalt néző- számicsöfeikienást megyénkben lassítani, sőt három fő mutatóban: az előladásszámhan, a nézőszámban és a bevételben elérjük az 1968-as eredményieket. — Mát jelent ez közelebbi vizsgálódásban ? — Azt, hogy aiz országos átlagnak megfelelően, a megye lakosságának 50 százaléka előtt vetítettük a felszabadó lásunk 25. évfordulójára rendezett ünnepi filmsonozatuni- kat, elismerést aratott a lenini centenárium filmsorozata, a szovjet kultúra napjai ’70 és a nógrádi nemzetiségi filmma- pofc sorozata. — Milyen célokkal készül * vállalat a soron következő tervidőszakra, illetve az 1971- es évre? — Főbb céljaink között szerepel többek között a társszervekkel, társintézményekkel való kapcsodat továbbá erősítése, a mozdéllátottsiág mennyiségi ás minőségi fejlesztése, a látogatottság fokozása. A műsorpolitikait illetően is határozott törekvései vannak a vállalatnak. Így például a film -kategóriánkénti és mernzé- tiságenikénti helyes arányok icialaikítasára, az úgynevezett preferált magyar ás szovjet filmek forgalmazásának növelésére és természetesen a jövedelmezőség fokozására. A közművelődési társintézményekkel, művelődési központokkal a feladatok együttes megoldására részletes programot dolgozott ki. A gazdaságosság figyál em- bevételóvel sajnálatos intézkedésekre is sor kerülhet. Megfelelő feltételekkel nem rendelkező mozik megszüntetését kezdeményezi a vállalat munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások hiányában, továbbá ahol a község lakossága — Abban a szerencsés helyzetben vagyunké— hallottam minap a megyei József Attila művelődési központ közönségszervezőinek tájékoztatóján —, hogy Salgótarjánnak két színháza is van. Előnyösebb a helyzetünk, mint az állandó társulatokkal bíró városok, hiszen azok csak tulajdon színházuk bemutatóit kap. jak, mi viszont a vidék legjobb operatársulata, a debreceniek produkcióit élvezhetjük, s évi teljes műsorát játszotta eddig nálunk a szolnoki színház. Persze, a tájékoztató így — azt hiszem —, túlságosan mutatós. Az alkalmi vendégjátékok — ha rendszeresek is — semmiképp nem pótolják és nem töltik be az állandó színház létét egy város kulturális életében. A vendégművészeknek nincs színpadon kívüli érintkezési felületük közönségükkel. De kétségtelen: jelen viszonyaink között nem kívánhatunk lehetetlent. Amit tehetünk, az, hogy eddiginél is szorosabbra fűzzük a vendlégszín- házakkal kapcsolatainkat. Ám, az sem közömbös azért, hogy miképpen? Az eddigi gyakorlattól eltérően a következőkben alaposabb válogatást végez a művelődési központ a kínált produkciók sorában, s elsősor. ban olyan műveket hívunk meg színpadunkra, melyek leginkább szolgálják kulturális hiányaink, igényeink, és a tanács nem igényli a óvodás kordáknak és alsós ta- rendszeres vetítéseket. A 250 gozajtú általános iskolásoknak, százalékos veszteségen felül Ami a hálózat műszaki fej- műikiödő normál filmszínhá- feszítését illeti, ugyancsak ér- zalklban pedig 16 milliméteres d-ekesek a. következő időszak filmek vetítésére tér át. tervei. A salgótarjáni Ko— Ezzel szemben viszont hász — húnit az egyik leggaz- tá'jékoztaitott az igazgató — daságoselbb filmszínház — közép távú és távlati fejlesz- korszerű vetitéstechnikai be- tési tervünkben a sálgótarjá- rendezést, akusztikád burkold új filmszínház felépítésén lást kap. Teljesen felújítják túl a közigazgatási áisizenve- a kisiterenyei Petőfi Filmszín - zéssiel önállóvá váló, illetve a házat, fejlesztésre vár a nagy- közös községi tanácsok köz- bátarayi, hollókői, csatári, pat- ponti községeiben / működő vanci, nógrádszakéJi, látkei, mozik korszerűsítését kíván- dejtári, etesi, nagyoroszi, diájuk megoldaná. A mozihálózajt gelypalánkd, ipőlytarnóci, ber- módosítása után az úgyneve- celi, karancsfceszi mozi, Balas- zett fixmozivad nem rendel- sagyarmaton átépítik a légfű- itoező községek számára havi tő berendezést, Somoskőújfa- két előadással , vándormotzáft tan, Mátramindszenten, Do- hiatositunk, Salgótarjánban rogfházián és Máitraszffilősön pedig heti egy vetítéssel — pedig a gépház átalakítására, valószínűleg a TIT új saékhá- a felszerelés és a vetítőfelület zálban — „művésamozit” hí- cseréjére kerül sor. vünk létre. Mezőgazdasági és — Amíg a salgótarjáni új saalgáMató tsz-etokél és kfcz- filmszínház felépül — mon- efkkel megállapodást ködünk dotta befejezésül Kiss Imre — „teltház akicó” filmibemuta- szükség lesz a November 7. tokra. külső tatarozására és egyéb Gondolt a vállalat a tanuló- fogyatékosságainak megszün- iifjúságna is. Számára iskolai tetősére. Az új filmszínház oktató-nevelő munkát segítő építését előreJáliiatólatg 1973- fiilmeket, „-iskolamozit” szer- ban kezdik, vez és mutat be, hasonlóan az b. t. Dr. Kulcsár Kálmán: A gazdasági fej Ilii! és és az ember A szembeállítást hető, az elmúlt évezredekben között meglevő lehetőségek ” * 1,1 sejtet, ük va- is mindig megmutatkozó vo- nem egyszer „monopol jellegű” lóban a' modem társadalom násában, alkotó minőségében kihasználásából fakadó nagy- viszonyai kozott vissza-vissza- tekintjük, akkor világos, hogy fokú jövedelememelkedés észtérő téma a gazdasági fejlődés olyan gazdasági fejlődés, szerű korlátozását, pl. adópo- és az ember viszonyának amely az emberi alkotásra, litikáyal, másrészt a munka- szembeállítása, az ember, az teremtésre serkenti. tehát végzéstől független, de jöve- egyéniség, a humánum félté- éppen .egyik leglényegesebb deLemcsöfckenásit eredményese a gazdasági fejlődéstől és tulajdonságának kibontakozá- ző tényezők közömbösítését Kísérőjelenségei tői, a kultúra Sára ad lehetőséget, aligha le- hatásos szociálpolitikával, az anyagi részenek a szellemi hét emberellenes. MSZMP X. kongresszusának fölé növekedésétől, az ember Ez a megállapítás talán el- vitái és határozata alapján technikai kiszolgáltatottsága- vontán hangzik, és azok a fé- — úgy tűnik — ezek a tö- tól, ^ a. ^ jólét „embertelenítő” lelmek, amelyek részben tár-- rekvések határozatokká is hátasától stb. ^ sadalmunk egyes jelenségei- válnak. Ha a kérdést ilyen általá- nek eltúlzot értékeléséből. Ezzel együtt sem szabad nos szinten közelítjük meg, még inkább ezeknek a jelen- azonban elfelejteni, hogy tár- nasonio ellentmondásokat ségeknek divatos, nyugati kul- sadalmunik gazdasági, törté- mutatha-tnánik ki a gazdasági .túrfiiotófusok aggályainak neti, regionális stb. sajátossá- tejletlenseg es az ember vi- „áthallásán” alapuló magya- gai és adottságai folytán a szonyaban is. Rámutathat- rázatából fakadnak, koránt- gazdasági fejlődés következ- nank a gazdasági elmaradott- sem ilyen elvontan kerülnek ményeképpen kibontakozó sag embertelen következnie- megfogalmazásra. Mindannyi-, fejlettebb életszint társadal- nyeire, az éhezésre, a betegsé- an ismerjük pl. a „fridzsider- műnk különböző rétegei szögek terjedesere a nagyarányú szocializmus” (amihez most mára még másít és mást je- gyermek- es csecsemohalan- már a gépkocsi és nyaraló is lent. Az imént említett (itt dosagra, a rövid átlagéletkor- társul) elítélő hangsúlyát, azonban nem részletezhető) ra, végül arra, hogy az em- amely mögött, éppen az a sajátosságok különbözőképpen oerek százmilliói alig vagy felfogás húzódik meg, hogy a befolyásolják az elérhető élet- egyaltaian nem juthatnak a jólét növekedése kispolgári szintet, az életszint életmód- kultura fejlettebb anyagi és életeszmény melegágya, hogy ban való megjelenését, más- szeUemi kincseihez. valamiféle szocialista „fo- részt pedig azokat az embeNyi,Iván való ha van- gyásztól társadalom” alakul ri törekvéseket is, amelyeken nak is ellentmondásos^ Ifién- ki. hogy a gazdasági fejlődés a fejlettebb életszint mint segek a gazdasági fejlődés es olyan jelenségekre vezet, követendő, vagy elérendő min- vJ®zonyal:kan- nerf amelyek a szocializmusnak ta jelentkezik. Hangsúlyozzuk: allitnatjiik, hogy ez a kettő valamilyen — akár a múltat az ilyen különbségek csak általánosan szemben áll egy- idealizáló, akár a jövő utópi- részben gyökereznek anyagi massal, es ugyanígy nem ál- kus képéből kiindulva — ép- adottságokban (még kevésbé áthatjuk, egymással szpnbe pen az emberrel állanának csaík a jövedelmek differen- a gazdasági fejlődés kísérő- szemben. ciáiban). Olyan történetiig jelenségeinek szintjen pL a Ezeknek a nézeteknek aki- konzerválódott életmódi sa- eS aT, civillzaciót,a alakulása is sok tényezővel játosságokikal, életmintákkal jólétét, a szellemi fejlődést, függ ó6gze_ Csak egyre sze- is találkozhatunk, amelyek a*t,teCA i j .es ,a lurr!anumot retnenk rámutatni. Ma a sta- hosszas tudatformáló, -nevelő- A kerde**el ,^fonl>an fz" bilizálódott szociailista társa- munkát, és persze időnkinit a unai nem riiozonaí szinten viszonyai között (a gazdaságosság elvének átmemvamink foglalkozni. stabilizálódás természetesen neti felfüggesztést is megköTény szamok is igazoljak nem jelem megm6r.evedést. vetethetnek. Ha pl. valamihanem éppen alapot a továb- lyen szolgáltatás igénybevé- teilööL mutat;^ a bi fejlődésre) sok tényezőnek teléhez egyszerűen még nem üSnls neTV S **»«■*» és hangsúlya szoktak hozzá az emberek, ütemben es nem is olyan mint a szocialista társa- jóllehet életszintük emelkeépítésének -M-S- lsével. életmódjuk kedve- egük" alaovétó Sg^te^é ban”- Az akkori társadalom- zőbb alakulásával jarnaic, Fn^ekP éPítés> forradalmi átalakulás akkor ilyen szolgáltatást esetek toLöte vI^le tólT- 8014 tekintetben más képes- leg a gazdaságosság sérelmé- ^ ^^y a gar^ságiránví- ^^t. más tudást és más vei is fenn kell tartani, aho- tásban b^kövelezetr^áCk eszközöket _ követelt s bár- gyan - természetesen igen sok lefojtott energiát, alkotó kezdeményezést szabadított fel, éspedig a gazdaságfejlődés természetesen igen mennyire is, egyebek között nagy körültekintéssel —■ át- saját nemzedékünknek is If- menetileg kedvezményben ré- júságélménye volt ez az idő, szesíthetünk bizonyos fogyaszszellemiségü színházbarátokról és arról az ifjúságról, melyet a korszerű színház szeretedére és megismerésére akarunk nevelni. Az izgalmas, korszerű szín. házi törekvéseknek teret adni a megyei művelődési központban nem egyszerű dolog, A 150—200 látogatóra számító kamaraszínház a rendelkezésre álló, tömeg be- kultűrpolitikai céljaink be- nyitni, igényeinkkel, szűk- fogadásit teremben elvérezni töltését. Mert az eddigi ta- ségleteinkkel más portákon kényszerülne, vagy rengete- pasztalatók azt jelzik: az is kopogtatnunk kell, get vesztene hatásfokéból. A tyasapHapf jégifzet Színház — űj törekvésekkel igények és a kínálat között bizonyos eltérések akadnak, k^mel^mdsor^k^tobb ?° «• ,ho^“ ^maraváUal- sot maguk az igények sem , , köznnnti mű- ázások közönségét a színmódig egyértelműéit; nem ^ ^ ^ ^ okvetlenül a szükséglét ki- sulat^ szerepeltetésére. fu99ony möge kerül. U.gyan- feie2,m\ , Ilyen egészséges célként em- ez az elgondolás a kamaraFolosleges volna most azon u“gtte % tájékoztató az ÁUa. zenAel Pohárnokkal meditálni; milyen százalékos „ Duna Az eddigi evek során kearónyt hatdrozzom meg a ^üvéTemS a Felesi 17- vés sz6‘"F ? le9kisebbe* művelődési központ az ige- , . . . .. es az iskolások igényeinek nyék teljesítését mérlegelve, ^szter^bínyai kémét Ur- betöUéseröi. megfeleiő szin- óe a színpadi fajsuly javitá- ■ ü,. J k hazmuveszeti neveléséről, sa érdekében mindenképpen P -.5^. , ' f ,. *• Örömmel hallom, hogy ebüdvös elhatározás, hogy a előrelépést várjövőben jobban kívánunk él- i , ,. úibóu hatunk. Számítani lehet a ni a műsorválogatás jogával. u]oou budapesti Bartók GyermekEzeket a sorokat nem rioga- p ‘ színpad néhány műsorára és tásnak szánom semmiképp, De talán ezeknél is érdé- lényegesen növekszik az Ál- mindössze azt szeretném ki- kesebb és értékesebb az az lami Bábszínház vendégjáié- fejezni, hogy a jó zenés elgondolás, mely a rángó- ka. művek, vígjátékok, sőt á sabb irodalmi igényeket ki- A megyei József Attila klasszikusok mellett itt az vánja szolgálni — kamara- művelődési központ Venesz ideje, hogy nagyobb teret színházi estek keretében. Ernő személyében új igaznyissunk a mai, korszerű Nem a város sznob rétegének gatóval indul az új eszten- színpadirodalmi törekvések- szolgálatáról van itt szó, dönek. Szívesen előlegezzük nek is, melyek eddig csak a amely „csemegézni” és di- bizalmunkat új elgondolásai legkivételesebb esetekben vatbemutató kedvéért jár valóraváltásához. érkeztek el hozzánk. S ha színházból, hanem azokról a két állandó vendégjátszó jelenleg még bizonyára kis színházunk kevert műsora számban levő, de az átlagnál erre nem tud lehetőséget már valóban igényesebb obiektív szükségleteinek meg mai viszanyaitlknaik akkori tást éppen az életmód alaJdfeletóal Artaóbbt évek^ értékeink, felfogásunk, cse- tása, begyökerezett szokádasági feílődéL tehát lekvésmódunk alapján való sok megváltoztatása erdéke.,csupán” az életszmt emel- nosztalgikus megitelese fel- ben kedésében, a társadalom ál- re^zeto lehet-..., ^ .. Az elmondottakkal szorosan (alános jólétének fokozódása- Mlert említjük ezt? Azért, összefügg a „fogyasztói tarsa- han feieznHik ki temem a szociauzmus es a jóiét dalom” már említett probleemellott a“berT alkotó ^ oizonyos erieunu szemoeaUi- mája is. Azon túl hogy a kezdeményező képességek, tasaDan erezne tő ez a nősz- kifejezés fogalom eleve hely- energiák bizonyos felszaba- ^ polgári jóléttel telennek tűnik, mert a térdulásában is. Ha az embert sze*«0«11 a dofgozo osztaiyoK melés és a fogyasztás meg a egyik leginkább lényeges vo- jólétének megteremtésere tö- polgári társadalmakban^ sem násában — éspedig förténe- reKedtünk, és ma, midőn kö- válaszjtható él egymástól, tileg kétségtelenül megfigyel- " dolgoz^ ősz- ' ismereto asa0, gaiimát hajlamosak vagyunk cialista társaa polgári iéttel azonosítani, dalmak — kevés Kivétellel A szocialista társadalom cél- elmaradott gazdasági viszo* ja minél több, egyre több, nyokkal jellemezhető orszá- végül is minden ember szá- gokban fejlődtek ki. Itt éppen mára egyre fokozódó jólét a sokszor igen nagy áldoza- biatosítósa, aminek termé- tókkal megteremtett — és szietes előfeltétele a gazdásá- hangsúlyozzuk még nem is gi fejlődés (s tegyük hozzá, optimális — gazdasági fejló- a gazdasági fejlődésnek elő- dés, ha használni kívánjuk a feltétele a dolgozók életszint- fogaimat, az igen erős tériének emelkedése, életmód- melésre orientáltság vezetett jának további kulturálódása °da, hogy az elemi életszütk- — anyagi értelemben is stb.) ségletek általános fogyasatá- Az ellenvetés azonban készen sáról egyáltalán beszélhes- áll: a gazdasági fejlődést kö- sünk. A „fogyasztói társada- vetö életszint-emelkedés dif- lom” lidércjelenségeivel ér- ferenciálóan hat a társada- vélni pl. a gazdaságirányítá- lomban, tehát egyes rétegek si rendszer ellen, egyenesen életszintje, magasabbá válik, azt jelenti, hogy a széles ré- másoké kevésbé növekszik, tegek emberibb, . jobb élete vagy éppen stagnál, ily módon ellen, a humánum sokrétű ki- a társadalomban meglevő kü- teljesedése ellen érvelnénik. lönbségek fokozódnak, sőt Közvetlenül is. de közvetve bizonyos értelemben újrater- is. hiszen az igényeli növe- melődhetnek. kedése és differenciálódása a termelés növekedésének kezdeményezés formai újítáÁ flffíhlotvífl két- differenciálódásának is egyik * plW-Jlíftna ség- tényezője. Ma még csak a telenül valóságos. Egyrészt kezdetén vagyunk annak a azonban a szocialista társa- gazdasági fejlődésnek, amely dalom — s ez a klasszikusok lehetővé teszi, hogy vala- írásából is általánosan ismert, mennyi társadalmi réteg szá- amelyet a bekövetkezett fej- mára. a sajátos tényezők mi- lődés csak megerősít — még att sajátos helyzetben lévők nem az egyenlők társadalma, számára is biztosítható le- A munkavégzés igenis diffe- gyen differenciált igényeknek Venciál, és ha azt kívánjuk, megfelelő fogyasztás. S az hogy az egész társadalom jó- út ide nem erőszakolt nivel- léte emelkedjen, akkor a dif- lálással, hanem éppen a gaz- ferenciálódásnak valószínűleg dasáöi fejlődést is elősegítő még nagyobb lehetőséget kel] jövedelmi így fogyasztási dif- adni. Természetesen a mun- ferenciálődáson keresztül ve- 1 ka alapján való differenciáló- zet. úgy azonban, hogy az dásnak. Ez kétirányú tuda- egész társadalom együttes totós politikát követel meg. gvasztási szintje emelked- Egyrészt a mai viszonyaink jék. NÓGRAD - 1970. december 20., vasárnap 7
