Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

% A népgazdaság 1971 évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A MinjsEtertana.cs megtár­gyalta és jóváhagyta az 1971. évi népgazdasági tarvet. A kommány — az ez évi mun­ka tapasztalatait lés a várható eredményeket ér­tékelve — megállapította, ixogy 1970-ben. a népgaz­daság a tervezett inányok- naik megfelelően fejlődött. A tervben kitűzött célokat je­lentős részben sikerült meg- vtaitósátáini. Meggyorsult az ipari termelés növekedési üteme, javult a társadalmi rnunika hatékonysága, folytar- tódott a belső piac egyensú­lyainak megszilárdítása. Ked­vezőtlenül befolyásolta a-zon- ban a fejlődést a szeszélyes időjárás, valamint a jelentős ár- és béltvizkár. , A nemzeti jövedelem k!b 4— 5 százaléka emelkedik, amely növekedésnek közel háromne­gyed részét a termelékenység emelkedése alapozta mag. Az ipari termelés az idén a tavalyihoz viszonyítva mint­egy' 7 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál gyorsabban fej­lődik a vegyipar (11—12 szá­zalékkal), a gépipar (8—9 szá­zaléktól), valamint a könnyű, ipar (8 százalékkal), míg az építőanyag-ipar termelése csak ktaméirtékiben nő. Az iparvállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a belföl­di ellátásra, ennek eredmé­nyeként nőtt az árukínálat, ja­vult. a fogyasztói piac egyen­súlya. A termelés viszonylag ala­csony létszámemelkedés mel­lett növekedett Az iparban foglalkoztatottak száma az előző évhez Wépest nem egész egy százalékkal nőtt Az építőipar a múlt évinél kb. 7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért eL Az épí­tőipari termelés növelésének legfontosabb eszköze továbbra is a létszámnövekedés volt, az egy főne jutó termelés csak kismértékben emelke­dett. Az építési kereslet a fej­lődés ellenére meghaladta a kivitelezői kapacitásokat. A mezőgazdaság termelési eredményei kb. 4—5 százalék­kal alacsonyabbak a tavalyi­nál. A termelés színvonala azonban így is meghaladja az 1969-et megelőző évek legma­gasabb termelési szintjét. A növénytermesztésben a leg­nagyobb gondot az időjárás okozta. A növénytermesztés mennyisége várhatóan mint­egy 11—12 százalékkal kisebb lesz az előző évinél, A ke­nyérgalbona-termés — a tarta­lékokkal együtt — fedezi a belföldi szükslágletet. a kuko­ricatermés a számítottnál ked­vezőbben alakult. Az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében tett intézkedé­sek éreztetik hatásukat Az áUatallotmány az előző évek visszaesése után fejlődlésmek indult. Beruházásokra mintegy 83 milliárd forintot fordítottak, arai összehasonlító áron 8—9 százalékkal több az elmúlt évinél. Kis mértékű változás jellemzi a beruházások anya­gi-műszaki összetételét, mivel valamelyest nőtt az importgé­pek részaránya. A külkereskedelmi árufor­galom igen erőteljesein növe­kedett A növekedés megha­ladja a tervezettet, ezen be­liül a behozatal gyorsabban emelkedett, mint a kivitel. A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mér­tékben — mintegy 10 száza­lékkal növekedtek. A munká­sok és alkaimazottok reálbére 3—3,5 százalékkal haladja meg az 1969. évi szintet. A lakosság egy főre jutó reál­jövedelme a tervezett 4,5—5,5 százalékkal gyorsabban, kb 6—6,5 százaléklkai emelkedik. A fogyasztói árszínvonal nö­vekedése — a tervezettel egyezően — kb. 1,5 százalék Lesz. a lakosság fogyasztása összehasonlítható árakon 6,5— 7 százalékkal növ ekszitk — kiskereskedelmi forgalom hoz­závetőleg mintegy 11 száza­lékkal lesz nagyobb a tava­lyinál, bővült az áruválaszték, az árukínálat, A népgazdaság 1971. évi terve a negyedik ötéves terv­ben megjelölt gazdaságpoliti­kai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a ne­gyedik ötéves terv első évé­ben —i a legfontosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának növelése és a gazdasági egyensúly fenn­tartására. Neqizeli jövedelem A tervben megszabott kő. vetelményeknek dinamikus. de nem erőltetett fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1971. évi nép- gazdasági terv a társadalmi termelés 6 és a nemzeti jö­vedelem 7 százalékos emel­kedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem növekedé­séből mintegy 90 százalék a termelékenység emelkedésé­ből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználásra fordított itesz azonos ütemben, de a nemzeti jövedelemnél némileg mérsékeltebben emelkedik, A felhalmozás kb. 82 százaléka az állóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szol­gálja. Beruházások Beruházásokra 1971-ben kb. 90 milliárd forintot fordíta­nak. Az állami eszközökből megvalósuló nagy beruházá­sokra mintegy 15,5 milliárd forint használható fel. A fo­lyamatban levő nagyberuhá­zások közül befejeződik — többek között — a székesfe­hérvári Szélesszalaghenger- mű, a szentendrei Betonáru- és Vasbetoncsőgyár beruházá­sa. a Péti Nitrogénművek rekonstrukciója, az Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítése Ti- szavasvár i ban, a Tiszai Vegyi­kombinát polietiléngyárának és a Borsodi Vegyikombi­nát PVC II. üzemének épí­tése, a Dunai Kőolajipari Vállalat első ütemének be­ruházása, a dunakeszi és a békéscsabai hűtőházak, a debreceni Házépítő Kombiinát építése, 4i borsodi vízellátási rendszer kialakítása, a máté­szalkai almatároló beruházá­sa stb. A beruházási eszközök kon­centrált és hatékony felhasz­nálása érdekében 1971-ben csupán hét új egyedi nagy- beruházás megvalósítása kez­dődik meg. Ezek közül négy ipari (hejőcsabai, Cement­gyár, bátaszéki Cserépgyár, Borsodi Húskombinát, a kö­töttárugyártás fejlesztése, egy építőipari (budapesti , IV. számú Házgyár), kettő kultu­rális (Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem tanulmányi épülete és a győri Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola). Fentiek mellett tovább nö­vekszik — várhatóan 9 szá­zalékkal — a vállalati beru­házások összege. Az összes beruházások több mint fele vállalati döntések alapján valósul meg. Az összes beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik az épí­tőipar. az építőanyasipar, a könnyűipar és a lakásépítési részesedése. Ipar Fo*ó7zon a NÓGRÁD-n^V. Szőke Deaső (Balassagyarmat): ,,Teknőfaragó” című fény­képére a zsűri 6 pontot adott Az ipari termelés az ez évi­hez képest kb. 6 százalékkal nő. Ez az emelkedés mind az elmúlt évek. mind pedig a negyedik ötéves tervben szá­mított átlagos növekedési ütemnek felel meg. Az ipar ágazatai közül to­vábbra is a vegyipar fejlődik a legyorsabb ütemben (9 szá­,4 Parlament folyosóján javában berreg a csen­gő. Az országgyűlési képvise­lők és a meghívott vendégek elfoglalják helyeiket. Amikor Kállai Gyula, az országgyű­lés elnökének megnyitó sza­vai hangzanak, a karzaton, a vendégek között ott szorong két Nógrád megyei meghí­vott is, a zagyvarónái Gajddr Béla, és a bámai Viszkok Vilmos. Szorongásuk érthető, hiszen először járnak ebben az épületben, először hallják: hogyan, milyen nagy fele­lősséggel tárgyalnak a képvi­selők az ország, a dolgozó em­berek sorsáról, jövőjéről. Szünetet rendel el az elnök. A folyosón ott vannak me­gyénk képviselői, köztük a két meghívott vendég. Sétá­lunk a folyosón, s beszélge­tünk. — Régebben nem gondol­tam arra. hogy egy egyszerű ember is bejuthat ide — vé­lekedik Viszkok Vilmos. — Valamikor csak körüljártam ezt az épületet, úgy gyönyör­ködtem benne. Most pedig itt vagyok, az általunk válasz­tott képviselők között, kezet fogunk egymással, szót vál­tunk erről is, arról is... Én. zalékkaQ. Az átlagost meg­haladó még a villamosener- gia-ipar, a gépipar és az épí­tőanyag-ipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatot­tak száma továbbra is mér­sékelten, legfeljebb 1,5 szá­zalékkal emelkedik. A ter­melés növekedésének mintegy háromiftegyed részét az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés emelkedése eredményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A foglalkoztatott létszám kb. 12 ezer fövtel bővül és a terme­lés növekedésének több mint 50 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből származik. Mezőgazdaság A mezőgazdaság térmelésd értélke — átlagos időjárást feltételezve — kb. 8 százalék­kal lesz magasabb az ideinél. A tervezett színvonal az 1969. évit kib. 2—3 százalékkal ha­ladja meg. Ezen belül a nö­vénytermelés növekedése • az ez évihez képest 10—11, az állattenyésztésé kb. 5 százalék. A növénytermesztés mindén ágában az időinél jobb ter­més várható. A gépesítés to­vábbi fokozása, a növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a tervezett hozamok elérését. Az állattenyésztésben az ez évben megindult kedvező fo­lyamat folytatódik. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése érdekében a tehénállomány növelése kerül előtérbe, a vá­gómarha-termelés egyelőre nem emelkedik. A vágósertés- és a vágóbaromfi-termelés 15, illetve 10 százalékkal növek­szik. Az erdőgazdálkodás fakiter­melésének többlettermelése mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdő­telepítés és a fásítás a koráb­bi évek mértékének megfele­lően tovább folytatódik. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási fel­adatai nagyabbak lesznek. A közlekedéspolitikai irány­elveknek megfelelően folyta­tódik a közlekedési munka- megosztás korszerűsí tése: mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csök­ken a vasúti és növekszik a közúti közlekedés részaránya. A vasút az áruszállításiban rá háruló feladatoknak — a vagonpark fejlesztésének gyorsítására tett Intézkedések eredményeként — eleget tud tenni. A közlekedésen belül erő­teljesen nőnek a közúti áru­szállítás iránti igények. Az au tófcözlekedés járműparkjá­nak rekonstrukciója az elmúlt két évben jelentősen meg­gyorsult. ,lgy a műszaki álla­pot javulása, valamint to­vábbi tehergépkocsi-beszerzé­sek biztosítják a szállítási szükségletek kielégítését. A lakosság szzemélygéptoo- csi-államánya számottevően bővüL Javul p szerviz- és kar­bantartószolgálat. Fejleszté­sük jelentős állami ártámoga­tásban részesül. A fővárosi közlekedésben a legjelentő­sebb beruházást a metro to­vábbi kiépítése jelenti. A hírközlés területén el­sősorban a távbeszélő háló­zat fejlesztésére kerül / sor. Emellett folytatódik az URH- hálózat építése és megkezdő­dik a második tv-műsort su­gárzó hálózat létesítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom növekedése az idei gyors ütemhez képest mérséklődik. Ezen belül a forgalom szo­cialista viszonylatban az át­lagosnál nagyobb, tőkés vi­szonylatban pedig valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A szocialista országok vi­szonylatában a kivitel több mint 11 százalékkal magasabb lesz az ideinél. Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett fontos feladat az ex­port gazdaságosságának nö­velése. A szabályozórendszer életbe lépő módosításai e ket­tős követelményt jól szolgál­ják. A mezőgazdasági, a vegy­ipari és a könnyűipari termé­kek kivitele az átlagosnál gyorsabban növekszik. A szo­cialista viszonyiatú behozatal kb. 10 százalékkal emelkedik A villamos energia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál gyorsabban nő. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 5 százalékos növeke­dése várható. A gépipari és a vegyipari kivitel az átlagosnál gyorsabban emelkedik. Tőkés piacókról a behozatal mintegy 2 százalékkal nő. Az építő­anyagok, valamint a giépipari termékek behozatala az átla­gosnál gyorsabban emelkedik. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés A lakosság életszínvonala 1971-ben tovább emelkedik. A pénzbevételeik mintegy 8—9 százalékkal növekednek. A munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedik Az egy főre jutó reáljövedelmek 5—5,5 száza­lékkal haladják meg az ideit. A jövedelmek emelkedésé­vel összefüggésben a kiskeres­kedelmi forgalom folyó áron 9—10 százalékkal nő. A keres­letnek megfelelően a vegyes iparcikkek forgalma emelke­dik a legnagyobb ütemben, az élelmiszercikkek értékesítésé­nek növekedése az átlagosnál kisebb lesz. A terv a fogyasztód piac helyzetének további megszi­lárdulásával, az árukínálat bő­vítésével számol. Az idei, vi­szonylag gyengébb termés el­lenére az élelmiszerek és él­vezeti cikkek többségéből to­vábbra is kiegyensúlyozott ellátás várható. A ruházati piac helyzete várhatóan ked­vezőbb lesz az ez évinél. Ve­gyes iparcikkeikből az áruellá­tás. tovább javul, bár néhány termékből az igények kielégí­tése még nem biztosítható. Személygépkocsiból I az 1970i évi 34 ezerrel szemben 44 ezret vásárolhat a lakosság. 1971-ben 71 200 lakás épül, ebből 44 ezer magánerőből. Folytatódik-^. házgyárak épí­tése és a korszerű lakásépíté­si módszerek kiterjesztése. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az' egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1200-zai bővül, 100 új orvosi körzet léte­sül. A szociális otthonokban a férőhelyek száma emelkedik; a bölcsődei férőhelyeké 1400-zal nő. Mintegy 6 ezerrel több fé­rőhely lesz az óvodákban is. A terv szerint 1971-ben mint­egy 75 ezer szakmunkástanu­ló és 62 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolyamaira kb. 4700 fő iratkozhat be. Az egyetemekre és főiskolákra mintegy 10 ezer első éves hall­gató felvételére nyílik lehe­tőség. Az 1971. évi népgazdasági terv messzemenően támasz­kodik a negyedik ötéves terv­vel kapcsolatban hozott dön­tésekre, gazdaságfejlesztési feladatokra. Emellett figye­lemmel van a népgazdaság eddigi eredményeire, s mind­azokra a gazdasági jelensé­gekre és folyamatokra, ame­lyek a további fejlődést be­folyásolhatják. A megalapo­zottság és a realitás követel­ményeinek figyelembevételé­vel így biztosítható, hogy 1971-ben megkezdődjék a ne­gyedik ötéves tervben megje­lölt célok sikeres végrehajtá­sa. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket, ismertessék a jövő évi terv céljait és a szocialista rr.unkavenseny to­vábbi kibontakoztatásával se­gítsék az 1971 évi népgazda­sági terv megvalósulását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok ta intézmények vezetőit és dolgo­zóit: odaadó munkájukkal te­gyenek meg mindent az 1971. évi népgazdasági terv teljesí­téséért. (MTI) Az Országház folyosóján Valamikor csak körüljártam••• kőműves voltam valamikor, ezért csodálom ezt az építé­szeti remeket. Gyönyörű munka. Először vagyok a Par­lamentben, nagy élmény, de máris otthon érzem magam. — Egy bányász bizony ne­hezen juthatott volna ide — veszi át a szót Gajdár Bé­la. — Most pedig nem is egy közülük képviselő. Szavakkal nem tudom kifejezni, mit érzek most. Jó érzés látni, beszélgetni a képviselőkkel, dolgozókkal, s vezetőkkel egy­aránt. Ilyen közelségbe még soha nem kerültem az or­szág első számú vezetőivel. A képviselők Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjáról beszélgetnek. Én is erről kér­deztem a két meghívott ven­déget. — Végighallgattuk a mi­niszter előterjesztését — mond­ja Gajdár Béla. — Én úgy érzem, hogy az helyes, jó, el­fogadható. Jegyzetet is készí­tettem. Azt jegyeztem meg legjobban, hogy a kiskereske­delmi áruértékesítés megkö­zelítőleg 10 százalékkal lesz nagyobb. Az is megnyugtató, hogy kiegyensúlyozott lesz az ellátási helyzet, tovább növe­lik a fogyasztási cikkek be­hozatalát. Azt is feljegyez­tem. hogy jövőre már 160 ezer anya veszi majd idénybe a gyermekgondozási segélyt, de nagyobb gondot fordítanak az óvodai, bölcsődei férőhe­lyek számának növekedésé­re. Ami pedig nagyon lénye­ges a munkásember számára véleményein szerint az, hogy a jövedelmek a lakosság min­den rétegénél gyorsabban nö­vekednek majd. mint az árak. Meglep határozott válasza. Ügy . látszik, Viszkok Vilmos is tartogat valamit tarsolyá­ban. Át is veszi a szót. — Nagy pénz az a kilenc- venmilliárd forint, amit jö­vőre beruházásra fordít az állam. Ebből a pénzből biz­tosan jut nekünk, Nógrád me­gyeiknek is, hiszen kell .is. Kell a rádiógyárhoz, a vegyi- gépszerelő vállalat építéséhez, no meg több új üzem letelepíté­séhez, ahol újabb munkahelye­ket lehet maid biztosítani a szénbányákból kikerülő bányá­szoknak, bányászfeleségek­nek. .. Hej, de szívesen hozzá­szólnék én ís — sóhajt na­gyot Viszkok Vilmos. — Csakhogy én nem vagyok kép­viselő. csak vendég. Ismét megszólal a esen- gő. A képviselők szét­oszlanak á folyosókon, min­denki elfoglalja helyét. A két Nógrád megyei meghívott vendég az emelet felé veszi útját. Beülnek a karzaton biztosított helyükre, s hall­gatják a vitát. S. L. NÓGRÁD — 1970. decembei 20., vasárnap 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom