Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Kojragfressausr» készfilve (1.) Á lego „T ;vi''S.'i<UiImimk vezettö osa- táíya a munkásosztály. A ter­melésben, a társadalmi életben és a politikai szervezeteikben elfoglalt helyénél fogva a szo­cializmus építésének vezető eneje. vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvénye­sül. . (Az MSZMP Központi Bizottságának X, kongresszusi irány elveiből.) A vezet« osztály egyben a ÄsadaSom legnagyobb osz­tálya is. A népszámlálás idő­pontjában, 1970 elején öterál- líóan voltaik azok, akiknek rendszeres kereső foglalkozá­suk volt, tehát az úgynevezett aktív keresők. Közülük 74 szá­zalékot tett ki a fizikai doL- gozófc aránya. Ezen belül a legtöbben az iparban és az építőiparban dolgoztaik. A szo­cializmus építésének vezető ereje a munkásosztály az el­múlt években számbelileg is tovább gyarapodott, s súlya, szerepe fokozódó jelentőség­hez jutott a gazdasági tevé­kenységben éppúgy, mint a társadalmi életben, Nem vé­letlen, hanem törvényszerű tehát, hogy a párttaggyűlése- kem és a pártértekezleteken sok szó esett a munkásosztály helyzetéről, vezető szerepének érvényesüléséről, s arról, hcígy a következő esztendőkben a munkásosztály helyzetével összefüggő kérdésekre jusson az eddigieknél is nagyobb fi­gyelem. A munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozása, e vezető szerep érvényesülésé­nek elemzése napjainkban sem vesztett aktualitásából. Találkozni ugyanis azzal a nézettel, amelynek vallód a borunkban végbemenő tudo­mányos-technikai forradalom láttán úgy vélik, a munkás­osztály vezető szerepét az ér­telmiség veszi át és gyakorol­ja. Akadnak olyan nézetek is, amelyek a társadalom külön­böző osztályainak és rétegei­nek egymáshoz való közeledé­séből, a nemzeti egység erő­södéséből azt a következtetést szűrik le, hogy napjainkban csökkent a jelentősége már annak a kérdésnek, melyik osztály vezet, A legfőbb tanú, a történé­sem igazolja, hogy a munkás­osztály vezető szerepe gazda­sági és társadalmi törvénysze­rűségek érvényesülésének ter­méke, s nem átmeneti jelen­ség, hanem alapvető történelmi igazság. Aligha kell különö­sebben bizonygatni, hogy a kapitalista társadalom meg­döntésében a kizsákmányolt, a nincstelen, az éhező, a jog­agyobb leginkább érdekelt, s ezért a tőkés rend megdöntésére irá­nyuló forradalmakban a ve­zető szerepet vállalta és vál­lalja napjainkban is. Törvény- szerű, s ugyanakkor világos az az összefüggés is, hogy a munkáshaitalmon alapuló szo­cialista rendszer erősítésének, gazdagításának vezető ere­je csakis maga a munkásosz­tály lehet, <s hogy az ezt szolgáló munkáspodáitákát a munkásosztály pártjának po­litikája és programja teste­síti meg. A nagy kérdésekre a leg­többször egész egyszerű a fe­lelet. Arra a kérdésre, vajon a társadalom többi csoportja elismeri-e, s ha igen, máért is­meri el a munkásosztály ve­zető szerepét, az a felelet: azért, mert a munkásosztály érdekei egybeesnek a társada­lom egészének alapvető érde­keivel, mert a szocializmus felépítése, a miumkáshatailom erősítése nem csupán a vezető osztálynak, hanem a társada­lom maridén osztályának és rétegének többet nyújt, gazda­gabbá, emberibbé formálja a jelent, s ígéretessé a holnapot. Tegyük fel a második kér­dést: mivel a vezető szerep a fentiek alapján aligha vonha­tó kétségbe, miként érvénye­sül. az a gyakorlatban? A fe­lelet itt is egyszerű, bár sok­féle tényezőre támaszkodik. A vezető szerep érvényesül a párt politikájában, amely osztálypolitika. A népi hata­lom az élet minden területén a munkásosztály alapvető ér­dekeit — 6 ezzel a társadalom egészének alapvető érdekelt — szolgálja. A munkások, s a munkásosztály sorából kinőtt vezetők ott vannak az állam- hatalmi és társadalmi vezető testületekben, az irányító posztok ezreit foglalják el, s ahogy az országban, úgy nap­jainkban és egészében egyet­len munkahelyen sem történ­het semmi a munkásosztály érdekei ellenére, a munkásha- talom rovására, A munkáshatalom megte­remtése és megszilárdulása nemcsak anyagi értelemben emelte fel a proletársorsból és annak mindem szenvedéséből a munkásosztályt, hanem fel­emelte erkölcsi értelemben is. A gyárak, vállalatok ha­talmas munkásserege nap­jainkban természetes jogának érzi, hogy gazdája a hatalom­nak, hogy nemcsak lehetősége hanem egyenesen joga van beleszólni mindenbe, ami az országban történik, s ami a gazdaság vagy a .társadalom osztály bármely kérdésével összefügg. Igaz, napjainkban olykor nem annyira szembetűnő a mun­kások e joga, mint volt a „fé­nyes szelek” idején, a bankok, bányák, gyárak államosítása­kor, az államigazgatás népi hatalommá való átszervezése­kor, a szocialista tervgazdál­kodás megkezdésekor. Akkor könnyebb volt elválasztani egymástól az igazat és a ha­misat, a társadalmilag hasz­nost és a helytelent Köny- nyebb volt tehát a tömegeket is meggyőzni arról, írü áll ér­dekükben, s mi nem. Nap­jainkban, amikor úgynevezett apró dolgokban ölt testet a munkásérdek, a szervezettebb termelésben, a termékek mi­nőségének javításában, a gaz- dasáfejlesztés helyesebb ará­nyainak megteremtésében, az életkörülmények igazságosabb, a társadalmi csoportok sajátos helyzetét jobban mérlegelő ja­vításában, már nehezebb meg­értetni és elfogadtatni, hogy mindez szerves tartozéka a vezető szerep érvényesítésé­nek, s ahogy régen, úgy a feladatok valóra váltásához is a tömegek alkotó együttmű­ködése szükséges. A munkásosztály létszáma 1949-től napjainkig megkét­szereződött. A mennyiségi fejlődésen belül örvendetes, hogy elsősorban azokban az iparágakban nőtt a munkások száma, amelyek a legfejlet­tebb technikával dolgoznak, következésképp tehát az itt tevékenykedő munkások is ta- nultabbak, műveltebbek. 1949- hez mérten 1969-ben a hír­adástechnikai iparban mint­egy hatszorosára, a műszer­iparban közel hétszeresére, a vegyiparban három és félsze­resére nőtt a munkások szá­ma. Ha e számbeli növekedés mellé társítjuk azokat a té­nyeket, amelyek a munkások műveltségének, szakmai tudá­sának gyarapodására mutat­nak — így például azt, hogy 1970-ben a fizikai dolgozók 55 százalékának legalább nyolc általános, vagy annál maga­sabb iskolai végzettsége volt, hogy az állami iparban a szakmunkások 11,2 százaléka már középfokú végzettséggel rendelkezik — akkor világo­san láthatjuk, hogy a legna­gyobb osztály, a szocializmus építésének vezető ereje nem­csak számbelileg, de tudásban, felkészültségben, tapasztalat­ban is együtt nőtt, erősödött a maga teremtette rendszer­rel. K. S. Botos Elek elnök Fülesdrői, Máté János párttitkár Son- kádról érkezett a salgótarjáni tsz-szövetséghez a Túr mel­lől. Arról a vidékről, ahol a nyár elején szántóföldeket. uto cákat, házakat öntött el a za­varosan áradó víz. Több mint kétszáz igyekvő parasztember köszöneté volt a poggyászuk”. A szövetkezeti tagoké, akik­nek a nógrádi gazdaságok nyújtottak segítséget a baj­ban. EGYMILLIÓ FORINT Győri János, a karancssági esz elnöke annak idején több­ször is járt az árvízkárt szen­vedett községekben, Fülesden is, Sonkádon is, megmenekült a közös major, a sok jószág. Ám a szántókat, a kaszálókat a gyümölcsöst mind, mind el­árasztotta a víz. Az iszapban elveszett; a nehezen várt ter­més. Benn a faluban embe­riekkel beszélgettek. Szemük­ből kétségbeesés sütött, sza­vaikban ott bújkált a bizony­talanság. — Mátészalkán a tsz-szö- vetségnél beszéltük meg. hogy ■vállaljuk a két szövetkezet tá­mogatását. Később Sonkádon és Fülesden abban is megál­lapodtunk. hogyan jöjjön a segítség — magyarázta Győri János. A gyors felmérésekből a szövetkezet vezetői arra kö­vetkeztettek, hogy Szerencsé­Időben re nem esett kár az épületek­ben, az állatokban. így a se­gítség leggyorsabb és leghaté­konyabb módja a pénz volt. Azért, hogy takarmányt vá­sárolhassanak az állatoknak, rendszeresen fizethessék a ta­gok előlegét. Csaknem egy­millió forintot gyűjtöttek ösz- sze a Cserhát és a Karancs mentén gazdálkodó termelő- szövetkezetek. Júniusban 150 ezer forint ment a sonkádi Űj Életnek és 200 ezer forint Fü­leseire. Azután augusztusiban újabb 200 ezret küldtek Son­kádra és 300 ezret Fülesére. Győri János szerényen je­gyezte meg: — Többre nem futotta az erőnkből, hiszen bennünket sem kímélt ez az esztendő. Azt azonban akkor is ígértük, s most is tartjuk, hogy egészen a zárszámadásig nem vesszük le kezünket a két szövetkezet­ről \ KÁROK Az 1700 holdon gazdálkodó sonkádi Űj Élet Termelőszö­vetkezetre valóban ráfér a támogatás. Rendkívül mosto­ha viszonyok között dolgoznak, s normális esztendőben sem dicsekedhetnek kiemelkedő eredménnyel. Ahogy Máté Já­érkezett nos. a szövetkezet párttátkara mondotta: — Az árvíz kétmilliónál több kárt okozott a gazdaság­nak. Másfél—két méteres víz borította a gyümölcsöst. A szövetkezet egyik legbizto­sabb jövedelemforrásán mast egymilliós rés keletkezett. Elpusztult a rizsvetés nagy része is, S szinte felmérhetet- lennek látszott a rombolás, amelyet a 1Ő4 szövetkezeti tag hitében, bizodalmában okozott a víz. — A nógrádi szövetkezetek segítségét, a pénzt, üzemvite­li célokra használtuk fel. így aztán az óriási kár ellenére sem volt fennakadás a mun­kában — nyugtázta köszönet­tel az önzetlen segítséget Máté János. Botos Elek, a fülesdi tsz el­nöke mintgy másfél milliós kárról számolt be. — Búzából három mázsát hagyott meg a víz holdanként — mondta. — A rizs ugyan­csak elment az árral... — Pedig az utóbbi két esz­tendőben már szépen gyarapo­dott a mostoha viszonyok kö­zött gazdálkodó tsz. Megköze­lítette a 14 ezer forintot a ta­gok átlagos jövedelme. — Nem lehet azt elmonda­ni, mit jelentett a nógrádi A KISZ-lakásépítés helyzete Több mint 250 fiatat iakástuia/tfonos Az év vége felé közeledve időszerű kérdés: milyen mér­tékben sikerült a KISZ hato­dik kongresszusán meghatá­rozott ifjúsági lakásépítési feladatok teljesítése Nógrád megyében? Erről beszélget­tünk Tóth Rudolffal, a KISZ megyei bizottságának munkás­ifjúsági felelősével és két mai építővel — Rusznyák Katalin­nal, az Építő és Tervező Ktsz KISZ-titkárával és Paróczai Péterrel, a RIOLEX igazgató­jával. — Éppen most készült el az a jelentés, amely szerint a KISZ kb által a megyének meghatározott feétszáaötvenes keretszámot időre, tehát ez év végére teljesítettük — mondja az ifjúmunkás-felelős. A KISZ említett kongresszu­sa óta az ifjúsági szövetség ér­dekvédelmi munkájának egyik fontos része a fiatalok lakás- építkezésének társadalmi se­gítése. Országos méretben a harmadik ötéves terv idősza­kában nem kevesebb, mint 10 ezer KISZ-iakást kellett fel­építeni. Ehhez képest a nóg­rádi 250 kevésnek tűnik, de a megítéléskor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a többihez viszonyítva kisebb megyéről és nagyon is szűkös építőipari kapacitásról van szó. A reális terv teljesítése azonban további feladatok vál­lalására ösztönzi az érdekelte­ket: a fiatalokat, a KISZ-bi- zottságokat és természetesen a vállalatok gazdasági vezetését is. Milyen részletes eredmé­nyeket érdemes megemlíteni most, az év végén? — A keretszám szerint két­százötven KISZ-lakás helyett kettővel több készült el. il­letve készül el az év végéig -— mondja Tóth Rudolf. — Azért nem több, mert a Nógrád megyei Állami Építő­ipari. Vállalat fiataljainak la­kásépítési akcióját mintegy fél évvel vetette hátra a meg­valósulásban a megyei kórház Sebaj-telepi gazdaságának je­lenléte — a sokszoros felszólí­tás ellenére. — Mi a helyzet jelenleg a sokat és sokféleképpen emle­getett kórházi sertéstenyészet­tel? —■ A kórház ígéretei, a több­szörös határidő-módosítás im­már külön — vagy inkább „különös” — hagyományok­kal rendelkezik. Hovatovább teljesen körül fogják az új épületek az egészséget, tisz­taságot kedvezőtlenül befolyá­soló gazdaságot. De az építke­zést is hátráltatja a gazdaság jelenléte — mondja Tóth Ru­dolf. — Az üzemi fiatalok va­lamennyi fórumon szóba hoz­zák az áldatlan állapotot, s most azt tervezik, hogy a hely­szövetkezetek félmilliója ak­kor — emlékezett a beszél­getés során a nehéz napokra az elnök. — A közös munka, a gazdálkodás folytatása volt az a pénz. Azt jelentette,- hogy az emberekből nem ölte ki a reménységet a kétségbeesés. Szóval, a segítség a legjobbkor jött. KÖZÖS ZÁRSZÁMADÁS Sümegi Jánost,, a szécsényi termelőszövetkezet elnökét ugyancsak ismerősként üdvö­zölték a vendégek. Gyakran járt annak idején a Túr vidé­kén azt vizsgálva, miben se­gíthetnének a szövetkezetek­nek. —i Most már lassan talpra állnak a gazdaságok, de az volna jó, ha a barátság nem szakadna meg — mondotta Máté Jánosnak és Botos Elek­nek a szécsényiek elnöke. Azonnal kész volt a tervvel is. A következő nyáron újra jöjjenek el a vendégek. Néz­zék meg azt is, hogyan bir­kóznak a földdel, a munkával a nógrádi gazdaságok. A ja­vaslat osztatlan elismerést aratott. A nógrádiak képvi­selői így még előbb, a zár­számadáskor útnak indulnak Szabolcs-Szatmárba. Máté Já­nos és Botos Elek egyaránt szíves szóval invitálta azokat akik nem hagyták őket ma­gukra a tengernyi gondban, bajban. Vtacze Istvánné zet bemutatására, ország-vi­lág elé tárására felkérik a te­levízió ifjúságvédelmi rovatát a közismert RADAR-t-... Balassagyarmat jelentősein .megugrott” a KlSZ-lakásépí- tési akcióban, hiszen öt év alatt több mint kétszáz lakást építettek fel, és adtak át a fia­taloknak az Ipoly parti város­ban. Mi a magyarázata en­nek? — Első helyre teszem az átgondolt, jó szervezési mun­kát, amelyben a gyarmati KISZ-esek eddig elöljártak — válaszolja Tóth Rudolf. aki nem titkolja, hogy szeretné, ha a salgótarjániak is hasonló­an jó eredményeket tudnának felmutatni. Van rá lehetőség? — Feltétlenül. Jelenleg ki­bontakozóban van két ponton is a városban a KlSZ-lakás- építési akció — így Tóth Ru­dolf. — A síküveggyár és az öb­lösüveggyár közös összefo­gással épít lakásokat fiatal dolgozóinak az úgynevezett Rrezinán, a síküveggyár szom­szédságában. Eredetileg arról volt szó, hogy az „egy telken száz lakás” nyújtotta kedvez­mények kiaknázására évente 42 lakást építenek fel azon a területen. A jelenlegi helyzet: a vállalatok nagyobb anyagi áldozatvállalása a fiatal törzs­gárda kialakításáért lehetővé teszi, hogy ennek éppen a dup­lája valósuljon meg a követ­kező években! A Salgótarjáni városi Tanács segíteni akará­sa is eredményezte, hogy az építőipari kapacitás megte­remtődött ehhez a tervhez. A szakipari munkák végzését részben az Építő és Tervező Ktsz, részben pedig a RIOLEX vállalta. A segítség mértéké­re jellemző, hogy a két üveg­gyár mintegy 45 OOt) forint, nagyrészt kamatmentes köl­csönnel segíti a kezdést. — A város másik végén, a már említett Sebaj-telepen ed­dig is jó néhány KISZ-lakás épült fel. Milyen további ter­vek szólnak arra a területre? — Körülbelül két hónapja . adták át azt a 24, norvég­mintára épült KISZ-lakást, amelyre joggal büszke min­denki, akinek köze van. a KISZ-lakásépítési akcióhoz. — Jövőre ott egy 16 laká­sos és egy kétszer 4 lakásos épületet adunk át saját erő­ből fiataljainknak — mondja Rusznyák Katalin KISZ-tit- kár. — A 16 lakást egyesítő épület alapozási munkáját már elvégezték. Az érdeklődésre való tekintettel most kezdünk hozzá egy további 16 lakásos KISZ-ház építésének szervezé­séhez is. Ez, mindent összevet­ve negyven új, korszerű la­kást jelent a salgótarjáni fia­taloknak. Hasonló, bár szerényebb mé­retű tervekkel foglalkozik a RIOLEX isi. — A Sebaj-telepi KISZ-la- kásépítkezéshez kapcsolódva egyelőre hat lakás épí lését tervezzük — mondja a RIO­LEX igazgatója. Több más eredmény és terv is azt bizonyítja, hogy Salgó­tarján felzárkózik a lakásépí­tési program teljesítéséhez. Ezt a célt szolgálja az e hónap közepén megrendezésre kerülő értekezlet is. (pataki) E»y év — néhány számban Jó év volt az idei a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek vöröskereszteseinek legalább­is, ami. az egészségügyi felvi- lágosító-nevelő program vég­rehajtását illeti, bizonyosan. Az esztendő folyamán 19 alkalommal tartottak a vál­lalatnál felvilágosító-nevelő előadást. A témák népszerű­ségét bizonyítja, hogy az elő­adásokat mintegy 1800-an hallgatták meg. Több esetben filmmel kísérték az előadá­sokat, négyszer pedig önálló egészségügyi filmet vetítet­tek. A legtöbb előadás a vér­adás fontosságával foglalko­zott. és igen népszerű téma volt a különféle betegségek megelőzése is. Széf esett az egészséges életmódról, a csa­ládvédelemről, az alkoholiz­mus elleni küzdelemről és más témákról is. Fotózzon a NÓGRÁD-nak* Veres Mihály (Salgótarján) Villanyszerelő című fényképé­re a zsűri 5 pontot adott | NÓGRÁD — 1970. november 18., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom